Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-03 / 52. szám

1999. március 3., szerda HAZAI TÜKÖR Visszafizetik a regisztrációs díjat Újrafogalmazzák a szabálysértési kódexet Adómentes milliók bankvezetőknek Az Országgyűlés tegnap egy igen gyors törvénymódosítással (előterjesztve hétfőn, megszavazva kedden) úgy döntött, hogy a hitelintézetek felszámolásakor nem kell alkalmazni a csődtörvénynek az egyszázalékos nyilvántartásba vételi díj megfizetésére vonatkozó részét. Már a Realbank kisbefekte­tői is visszakapják 1000-100 000 forint közötti befizetéseiket. Egy égetően aktuális közügy, a Realbank felszámolása ve­zette azt a három kormány- párti képviselőt, köztük a Fi­desz nevében a szarvasi Ba­bák Mihályt, akik sürgősség­gel kezdeményezték a hitelin­tézetekről és a pénzügyi vál­lalkozásokról szóló törvény módosítását. A most hatályos szabályok szerint egy hitelin­tézet csődje esetén a befekte­tőknek be kell fizetniük köve­telésük egy százalékát, de leg­alább ezer és legfeljebb száz­ezer forintot nyilvántartás- bavételi (regisztrációs) díj­ként. A kezdeményezők az e díj meg­fizetése alóli mentességet akar­ták elérni, hogy a betétesek ne szenvedjenek újabb vesztesé­get. A törvényjavaslatot előter­jesztő Babák Mihály úgy vélte, hogy a betétesek védelme pártsemleges ügy, s ha senki nem nyújtana be módosító ja­vaslatot, akkor nagyon hamar el lehetne fogadni a törvényt, és már a Realbank-ügyben érintet­tekre is vonatkozhatna. Varga Mihály államtitkár a kormány nevében támogatta az előter­jesztést. Ugyanígy nyilatkozott a MIÉP és az MSZP képviselő­je is, bár az utóbbi el tudott vol­na képzelni egy ilyen valóban politikamentes kérdésben elő­zetes hatpárti egyeztetést. A képviselők „szót fogadtak” Ba­bák Mihálynak, így már tegnap sor kerülhetett a szavazásra, s a Az elmúlt években a város szimbóluma mélyrepülésbe kezdett, a fejlesztéssel, tőke- juttatással összefüggő koncep­ció készül — mondta el a teg­napi, gyulai sajtótájékoztatón Baranyó Géza alpolgármester. A Várfürdőt a város kft.-vel működteti, melynek törzstőkéje egymillió forint. A fürdő hitel- képtelen. Az elmúlt hét csütör­tökén megtartott tanácskozáson a szakma, elsősorban a szállás­adók képviseltették magukat és mint potenciális befektetők nyi­latkoztak. A fejlesztés egyik út- jaként azt jelölték meg, hogy jöjjön létre részvénytársaság a jövő év január elsejéig, mely­ben a város többségi tulajdonos. Mezőkovácsházán az idős korú­ak elhalálozásával, illetve az el­költözések miatt évről-évre nő a lakatlan ingatlanok száma. Je­lenleg 40—50 ház szorul ko­moly felújításra, karbantartásra. Gond, hogy a tulajdonosok, örökösök egy része ismeretlen, illetve máshol laknak és nem szívesen költenek a magányos épületekre. A házak állaga rom­T. Ház elfogadta a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy már a Realbank betétesei is vissza­kapják a regisztrációs díjat. Két Békés megyei képviselő is vezérszónoka volt frakciójá­nak egy-egy törvényjavaslat tárgyalásakor. A szerzői jogról készülő új törvény vitájában Er­kel Tibor (MIÉP) elsősorban olyan kérdésekről beszélt, ame­lyeket hiányolt a szövegből. Például a képzőművészeti alko­tás védelméről akkor is, ha ma­gántulajdonba került; a hangfel­vétel-készítők jogmellőzöttsé­géről, az animációs filmek spe­ciális helyzetéről, az elmúlt öt­ven évben készült szerzői szer­ződések sorsáról. Vastagh Pál (MSZP) vezér­szónoklatában felidézte, hogy az új szabálysértési kódex szö­vegét az előző kormány már 1997 novemberére elkészítette, csak a választások miatt már nem került a parlament elé. Sa­játságosnak minősítette, hogy a jelenlegi kormány úgy tért el elődje elveitől és céljaitól az új szabálysértési törvénytervezet beterjesztésekor, hogy nem mó­dosította a koncepciót megfo­galmazó korábbi kormányhatá­rozatot. Vastagh sajnálattal ál­lapította meg, hogy a tárgyalt szabályozás sokhelyütt érthetet­len, áttekinthetetlen, pontatlan, hibáktól hemzseg, követhetet­len a szerkesztése. Az MSZP képviselőcsoportja nevében sok-sok módosító javaslatot ígért. Simonffy Ágnes Ennek az évnek a feladata a színvonalasabb működés, a gazdasági háttér megteremtése. Az idegenforgalmi adó bevallá­sának és beszedésének is új rendszere készül, az adó megfi­zetését a vendég kényszeríti ki majd, hiszen így kedvezmé­nyekre lesz jogosult. A Várfürdő földterülete kincstári tulajdon, a használati jogot lehetne apportként bevin­ni az rt.-be, továbbá a medencé­ket, felszereléseket, eszközöket. A vagyon nem volt a fürdőé, ugyanakkor kezelnie kellett. Apportként rendelkezésre bo­csátásával hitelképessé válik a fürdő, s akár saját erőből, akár hitellel komoly fejlesztéseket valósíthat meg. Sz. M. lik, egy részük lakhatásra nem alkalmas, másrészt rontják a te­lepülésképet, ezért felszólításo­kat küldött, sőt, több esetben bírságot is kiszabott a hivatal az érintetteknek. Az épített kör­nyezet védelme érdekében az önkormányzat idén további lé­péseket tesz a romos házak fel­számolására. (1) A Ház megkezdte a szabály­sértési törvény újrafogalmazá­sát. Pintér Sándor belügymi­niszter a leglényegesebb vál­tozásként kiemelte, hogy ez­után bírósághoz lehet fordulni a szabálysértési hatóság hatá­rozata ellen. A szabálysértést 1000-től 100 000 forintig ter­jedő pénzbírsággal vagy 1 naptól 60 napig terjedő elzá­rással lehet büntetni. A hely­színi bírság összege 500 fo­rinttól 10 ezer forintig terjed, fizetni csekken kell. A hely­Dr. Szabadfi Árpád, a Minisz­terelnöki Hivatal főosztályve­zetője keddi sajtótájékoztató­ján elmondta, hogy míg a hu­szonkét kórházban 100-300 ezer forint körüli, „kódhibára” visszavezethető túlszámlázás történt, addig a kiskunhalasi Semmelweis Kórház 17,1 mil­lió forinthoz jutott jogtalanul. A főosztályvezető hangsú­lyozta: elképzelhető, hogy né­hány százezer forintos tévedés gondatlanságból fakadt, de a többmilliós tételeknél már fel­színi készpénzfizetés kizárá­sával azt akarják meggátolni, hogy a bírságolók saját zsebre dolgozzanak. Valamennyi párt szónoka megállapította, hogy a korábbi szabálysértési normákhoz ké­pest erősödött a büntető jelleg, a kormánypártiak ezt a tör­vény előnyeként, az ellenzé­kiek a hibájaként említették. A kérdések és interpellá­ciók délutánján Herényi Ká­roly (MDF) az 1999. augusz­tus 11-én bekövetkező teljes vetődik a szándékosság, azaz a csalás alapos gyanúja. A rend­őrségen bejelentést tettek va­lamennyi tévedő kórházról, s a nyomozó hatóság vizsgálata a kiskunhalasin kívül más kór­házakra is kiterjed. Dr. Szabadfi Árpád szerint a rendőrségi feljelentés célja az, hogy elejét vegyék az egészségügyi intézmények ilyen jellegű „ügyeskedésé­nek”, amellyel egyértelműen a társadalombiztosítás kasszáját rövidítik meg. napfogyatkozás idegenfor­galmi vonatkozásaira hívta fel a kormány figyelmét. Fónagy János gazdasági államtitkár be­számolt arról, hogy folyamato­san reklámozzák külföldön is ezt a speciális „terméket”, amely a Szombathely-Székes- fehérvár-Siófok-Szeged sáv­ban lesz látható. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) azt tette szóvá napirend előtt, hogy az OTP elnöke és vezető munkatársai összesen 400 mil­lió forint értékű részvényt osz­tottak ki maguknak az elmúlt év végén, természetesen adó­mentesen; miközben óvták az országot a fokozott jövede­lemkiáramlástól, saját dolgo­zóiknak pedig még a túlórákat sem fizették ki. S. Á. Dr. Lampé Zsolt, az OEP főigazgató-helyettese elis­merte, hogy az elszámolást segítő kódkönyv is hibás volt, de az orvosok számára „szar­vashibának” számított az elté­rés, s erre nem szabadott volna elszámolást alapozni. A kis­kunhalasi Semmelweis Kór­házban ugyanis olyan kezelé­seket számoltak el, amelyek csak a nyitott szívműtétek ese­tében alkalmazhatók, tehát ki­zárólag a szívsebészeti cent­rumok számláján szerepelhet­nek. A szakemberek elismer­ték, hogy egy bejelentés nyo­mán kezdtek el vizsgálódni Kiskunhalason, de cáfolták, hogy a büntetőeljárás kezde­ményezésének politikai indí­tékai lennének. Németh Zsuzsa Támogatás. (1) A magyar- bánhegyesi önkormányzat leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy — figyelembe véve a la­kosság nehéz helyzetét — az idén sem vernek ki helyi adót. A gépkocsi súlyadót a központi előírások szerint (minden meg­kezdett 100 kg után) 400-ról 600 forintra emelték. A továbbiak­ban döntöttek, hogy idén is in­gyenesen biztosítják a tanköny­veket az általános iskolásoknak, erre egymillió forintot különítet­tek el a költségvetésben. Buszos sztrájkbizottság. A Közúti Közlekedési Szak- szervezet (KKSZ) sztrájkbizott­ságot hozott létre, mert elfogad­hatatlan tartja, hogy a partner munkáltatói szövetség továbbra is csak 13,3 százalékos béreme­lést javasol, az általuk követelt 17 százalék helyett — adta hírül kedden a szakszervezet közle­ménye. Irány Szarajevó! A Ma­lév Rt. tegnap első ízben indított rendszeres járatot a bosnyák fő­városba, Szarajevóba — jelen­tette be Gyurkovics Sándor, a közlekedési tárca államtitkára. Hozzátette: a bosnyák-magyar kapcsolatok élénkülését várja ettől a lépéstől. A szarajevói já­rat hetente kétszer közlekedik. Megbeszélés. Nem indo­koltak a kormány integrációs terveivel kapcsolatos aggodal­mak — jelentette ki Rácz Béla, a Szegedi Felsőoktatási Szövet­ség elnöke, miután Budapesten megbeszélést folytatott Pálin­kás Józseffel, az oktatási tárca államtitkárával. Az elnök hoz­zátette: megfelelő beruházás után csak az egyesült intézmé­nyek lesznek képesek megfelel­ni a kor követelményeinek. Svájci segítség. Egy fel­számolt zürichi kórház berende­zéseit ajánlotta fel a svájci Barth Alapítvány az értelmi fo­gyatékosokat támogató Kézen­fogva Alapítványnak — közölte Pordán Ákos, a magyar alapít­vány munkatársa. Az adomány becsült értéke 200 ezer forint. Nyírfa-per. Kedden zárt aj­tók mögött folytatódott a Nyírfa­per a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt. Bárándy György, az ügy elsőrendű vádlottjának ügyvédje védence, Földi László felmentését kérte, arra hivatkoz­va, hogy az ügy jogalap nélküli, koncepciózus politikai per. Szépészeti verseny. Há­rom szombat elnevezéssel or­szágos közterület-szépítési ver­senyt indít a Környezetvédelmi Minisztérium. A verseny célja az, hogy valamennyi települé­sen a lakosság három szombatot fordítson saját lakókörnyezeté­nek szebbé tételére, ápolja és megőrizze a helyi értékeket. A versenyre a települési önkor­mányzatok március 10-ig je­lentkezhetnek. Segítséget ígért a kormány Tegnap az országgyűlésben Békés megye két képviselője révén is a kormányhoz fordult segítségért. Domokos László (Fidesz), mint a belvíz által legjobban sújtott megye elnöke, és azon belül is a legveszélyeztetettebb körzet egyéni képvise­lője azt kérdezte, mire számíthatnak a belvizes települések polgárai. Az állami, önkormányzati források ugyanis csak a védelem közvetlen költségeit és a közintézményekben oko­zott károk egy részét fedezik. Aggasztóbb a helyzet a csalá­dok káraival. Az önkormány­zatok nem képesek támogatni a lakosságot, például Kondoros­nak 500 millió forint az éves költségvetése, a belvíz okozta kár pedig meghaladja a telepü­lésen a 100 millió forintot. A Belügyminisztérium ál­lamtitkára, Kontrát Károly megnyugtató választ adott: a Belügyminisztérium 1999. évi költségvetésében van 1,2 mil­liárd forint úgynevezett vis maior keret. Ennek igénybevé­telére lehetőség nyílik. Kivéte­les esetben — márpedig most az van az államtitkár szerint — a lakosság egyszeri, rendkí­vüli szociális támogatására is sor kerülhet. Vígh Ilona (Fidesz) arról be­szélt, hogy az észak-békési kis­térség a demográfiai, foglalkoz­tatási, gazdasági és infrastruk­turális mutatók alapján megyén belül is a leghátrányosabbak közé tartozik. A terület tartós munkanélküliséggel sújtott. A munkanélküliségi ráta az orszá­gos átlag háromszorosa, egyes településeken eléri a 40 száza­lékot is, aminek következtében megindult az elvándorlás. A térségnek szüksége van átgondolt fejlesztési progra­mokra, és a realitásukhoz iga­zodó, konszenzuson alapuló jövőképre. Szüksége van for­rásokra is a már elkészült ter­vekhez. Mivel az Észak-Békés Megyei Önkormányzatok Tér­ségfejlesztési Társulása egye­dül képtelen úrrá lenni a válsá­gon, Szeghalom képviselője a vidékfejlesztési minisztertől kért hathatós támogatást. Torgyán József minden le­hetséges segítséget megígért, de a józan fejlesztési terveket a helyiektől várja. S. Á. Fürdőfejlesztés részvénytársasággal Komoly felújításra szoruló házak Hibás kódkönyv - borsos számlák Az ország huszonhárom kórházáról derült ki, hogy nem va­lós teljesítményeket jelentettek az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztárnak (OEP), s így jogosulatlanul többletbevéte­lekhez jutottak. A Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzési és fel­ügyeleti főosztálya valamennyi kórház ügyében feljelentést tett a rendőrségen, de büntetőeljárás feltehetően csak a kis­kunhalasi Semmelweis Kórház ügyében indul. Befejezéséhez közeledik a millenniumi események tervezése Királyvárosok, könyvek, fasorok Fontos állomásához érkezik holnap a másfél éves millenniumi ünnepségsorozat előkészítése: a kulturális minisztérium veze­tői összesítve ismertetik tárcájuk konkrét terveit. Az Országgyűlés kulturális bi­zottságának millenniumi al­bizottsága a minap meghall­gatta Várhegyi Attila, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma államtitkárának be­számolóját a millenniumi ün­nepségek előkészítéséről. Az államtitkár elmondta, hogy tavaly a parlament 16 mil­liárd forintot szavazott meg az ünnepségekre, ebből a Nemes- kürty István professzor által ve­zetett bizottság 1,8 milliárd fo­rintot kapott, a többi pénzt a kormány használja fel a prog­ramok előkészítésére és lebo­nyolítására. A kormány millenniumi programjában tizenkét nagyobb alfejezet szerepel. Ezekben he­lyet kaptak a külföldi rendez­vények, a színházi, film- és te­levíziós programok, valamint a könyvkiadás. Minderre három év alatt 500 millió forint támo­gatás jut. Az alfejezetek sorában sze­repelnek az úgynevezett király- városok, Visegrád, Székesfe­hérvár, Veszprém és Pécs rend­betétele a millenniumi ünnep­ségekre. Erre is több százmillió forint jut. Egyházi műemlékek rendbe­hozására 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre, ezenkívül a Szent István-bazilika felújítá­sára plusz 90 millió forintot fordít a tárca. Külön tételként szerepel 47 Árpád-kori kis- templom helyreállítása is. Jelentős program még a „Hogyan lépünk be a harmadik évezredbe?” című akció. Erre pályázhat valamennyi magyar- országi település, a legkisebbek is, méghozzá helytörténeti dol­gozatokkal, a helyi kulturális élet fejlesztési terveivel. Nagy reményeket fűz a tárca a „Millenniumi fasor” prog­ramhoz, amelynek keretében fában szegény országunkat a következő hónapokban szeret­nék fasorok és erdősávok tele­pítésével gazdagítani. Koós Tamás Helyszíni útmutatás. Tegnap a Népstadion Iharos-termében számolt be a miniszter- elnöknek az ifjúsági és sportminiszter a labdarúgás fejlesztésével kapcsolatos tárcatervekről. A félig hivatalos, félig baráti megbeszélésen a kormány képviselői arra voltak kíváncsiak, hogy a sportág számos hazai szakemberének mi a véleménye. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents