Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13-15 / 61. szám
r m m m j _ r ^ 1999. március 14. B6K6S1 net •Hatodik oldal • Békéscsabához közel, keletre fekszik Elek. Miként nincs béke az Olajfák-he- gyén, néhány rendezetelen számla errefelé is fel-felborzolja a közéletet. Bár októberben új önkormányzatot választott a helyi románság is, a négyéves ciklus időmúlását szinte gúzsbakötötten kell figyelniük. A román kisebbség önkormányzatának — a késedelmi kamatokkal számolva — fél milliót jóval meghaladó adósságért kell helytállnia. Ilyen örökság jutott neki osztályrészül. □szabadi! „Elbokázták-e” az eleki román kisebbség támogatási pénzeit? Egy kis tereptani a velünk útrakelőknek: a kisvárosban még az előző választási ciklusban megalakult Eleki Román Kisebbségi Önkormányzat mellett működik(?) az Eleki Románok Egyesülete. Úgy tűnik, hogy a bonyodalmak egy része abból adódott, hogy a két szervezet át-átfedte egymást, személyileg és szervezetileg egyaránt. De előbb a puszta — vagy inkább sivár — történet. A kisebbségi önkormányzat központi állami alapból normatív támogatást kap. Az eleki románok tavaly 480 ezer, idén 530 ezer forinthoz jutottak, jutnak általa. Ugyanakkor ennél alighanem nagyobb összeget kellene azonnal visszafizetniük különféle szervezeteknek az előző önkormányzat „gazdálkodása” miatt. Januárban két fizetési meghagyást is küldött számukra a bíróság. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ugyanis 150 ezer, illetve 200 ezer forintot, a felmerült illetékeket, a tartozások kamatait követeli visszamenőleg. A budapesti alapítvány az eleki román táncegyüttes hazai vendégszerepléseit kívánta támogatni, s az elekieknek a pénzzel 1996. október 30-áig, illetve 1997. február 28-áig kellett volna elszámolniuk. Mindenféle ígérgetések után mostanra telt be a pohár: az alapítvány felbontotta a szerződést, s visszaköveteli pénzét. Másoknak is tartoznak. A kétegyházi jegyzőnő például egy 1997. október 16-án kiállított számla alapján szeretné megkapni önkormányzatuk 22 ezer forintját. Ugyancsak pénzéhez akar jutni a békéscsabai Admirál Kft. is, mely Romániába buszoztatta az eleki románokat. Kamat nélkül is még úgy 108 ezer forinttal „sárosak” neki. Nem untatjuk az olvasót a kisebbségi önkormányzat és az ERE közgyűlés nélküli tisztségviselő-cseréivel. Azzal sem, hogy a két szervezetnek személyében azonos gazdasági felelőse volt, aki ráadásul nem is nagyon szólhatott bele a pénzügyekbe, s hogy az önkormányzat az innen-onnan kapott pénzeket „egy az egyben” áttette az egyesülethez. Ráadásul általában bizonylatolás nélkül. Meg aztán ez az egyesület sem híresült el arról, hogy betartotta volna a számviteli szabályokat. Azért 1998-ban történt egy és más. Az egyesület elnöke — amikor rádöbbent, hogy határtalan bizalma határtalan tévedés volt, május 25-én lemondott. Utódjai?) igyekezett áttekinteni a pénzügyi helyzetüket, ám minden próbálkozása meghiúsult. November 24-én ő is odébbállt. (Lemondásának okaként azt írta: „A kialakult helyzetet nem tudom elviselni.”) Ám közben, május 27-én a Gyulai Városi Ügyészség vizsgálatát kérte. Nem tud róla, hogy az ügyészség lépett-e valamit. Mire ment el a pénz? Romániai utazások buszköltségére biztosan, de az állításokban hiánytalanul szerepel az is, hogy eszem-iszomra, ajándékokra — itthon és az anyaországban. Ám mindez személyhez nem köthető. Az általunk megkérdezettek szerint az önkormányzati és egyesületi pénzek szinte kizárólagos kezelője Hotya Péter volt. Elkpzelhető, hogy hogy a legpontosabb tájékoztatás tőle várható. A történtekről ő is kifejtette a maga álláspontját. — Az elmúlt ciklusban a helyi képviselő-testület tagja, az eleki román kisebbségi önkormányzat alelnöke, az egyesület tagja, az országos román kisebbségi önkormányzat, valamint a megyei nemzeti és etnikai bizottság tagja voltam — mondta Hotya Péter. Ebből adódóan vittem a pénzügyeket a román önkormányzatnál és az egyesületnél. Az önkormányzati tagok között és az egyesületnél közös megegyezés volt a pénzkezelést illetően. Közpénzt azonban úgy nem kezeltünk, hogy ne lenne róla számla. A gond az, hogy a közalapítvány felé nem tudtunk a szerződésnek megfelelően elszámolni. A 640 ezer forint pályázati pénzből 352 ezer forint elszámolását elfogadta a közalapítvány, 287 ezer 500 forintot kérnek vissza a kamataival. Az Admirál Kft.-nek már nem vagyunk adósai. A számlát egyenlítettük, az igaz, hogy késve. A kétegyházi önkormányzatnak valóban tartozik az egyesület 22 ezer forinttal. Ennek rendezésére ígéretet tettem. Arról, hogy a kisebbségi önkormányzat feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, az egyesület volt elnökétől értesültem. Elmentem a kisebbségi önkormányzat új vezetőjéhez, hogy megkérjem: ne tegyen feljelentést, de akkor már megtörtént a dolog. Kiss A. János—Kovács Attila A legújabb műsorlap! A CSALAD MINDEN TAGJANAK SZOL! A televízió- és rádióműsorok részletes, | : kozmikus testvériig ^ 1 Az Elsüllyed!'«!«!'®1' ÉP! I elsüllyedés« jW ^ szemétdomb! szurkai: md ssä-** fc hét kedvence: Gérard Depardieu iyógyitó horoszkóp Rejtvények i Hetiidőjárás- j előrejelzés képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti Időjárás- előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. MÁR SZOMBATON KÉRJE AZ ÚJSÁGÁRUSTÓL! Plesi, a tehetségpásztor Vágó István a példaképe lapunk egykori munkatársának Állítása szerint „sumákságá- nak” köszönhető, hogy bejutott a tv2 Azok a szép napok című produkciójába a magát pusztaföldvárinak, orosházinak, békéscsabainak valló, de Szegeden élő Pleskonics András. (Volt ő a Békés Megyei Hírlap Csongrád megyei tudósítója is!) Amikor megláttuk a képernyőn Harangozó Teri csapattársaként a „szellemi alkalmi munkást”, önként adódott a kérdés: mit keres ott Plesi? — A zenei világ mindig közel állt hozzám — mondja. — Amikor Orosházán dolgoztam, dzsesszklubot vezettem. A Budapesti Ragtime Band frontembere, Galyas László is itt bontogatta a „szárnyait”. Csabaiként Hevesi Tamás útját egyengettem. Két éve elszegődtem „tehetségpásztornak”. S míg azon fáradoztam, hogy az egyik fiatalembert becsempésszem a köztudatba, én is ott találtam magam a kamerák kereszttüzében. Jó volt újra játszani, mert mostanában csak játékvezetőként tettem próbára magamat. A nagy élményt mégsem a vetélkedés, hanem Vágó István jelentette. Kellemes egyéniség, máig a példaképem. Csete Ilona Napsugaras jó reggelt! Az ablakot esőcseppek ver- desték, az egyik kereskedelmi csatorna műsorvezetője mégis napsugaras jó reggelt kívánt a nézőknek. Nem véletlenül! Pillár Napsugár volt a vendége Szili Nórának (aki maga is gyakorló anyuka). A modellkedést háromévesen elkezdő orosházi kislány ott sem tagadta meg önmagát: elmesélte a műsorvezetőknek, hogy most ötéves, tudja magáról, hogy szép, és azzal is tisztában van: a sárga szín áll neki a legjobban. S hogy mi szeretne lenni a pöttöm óvodás? Sugi határozottan állította: híres színésznő! cs. i.
