Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-11 / 59. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 11., csütörtök Irodavezető lesz. (r) Földesi Zoltán, a Magyar Szocialista Párt szarvasi szervezetének elnöke márci­us 15-től az MSZP megyei iroda munkatársa lesz, nyár végétől pedig irodavezető­nek nevezik ki. Kiemelt fel­adatként a sajtókapcsolattal foglalkozik majd. A szarvasi elnöki tisztet továbbra is el­látja. ÁMK-vezető. (1) A me­zőkovácsházi képviselő-tes­tület a nemrég megüresedett általános művelődési köz­pont (AMK) igazgatói állás­helyére nyilvános pályázatot hirdet, amelynek — a kiút feltételek szerint — beadási határideje az Oktatási Köz­lönyben történő megjelenés­től számított 30 nap. A pá­lyázat elbírálását július 31- ére tűzték ki. Pályázat, (d) A békéscsa­bai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola ebben az évben is hirdetett Computer- grafika, valamint Polihisztor kerestetik című pályázatokat. Az eredményhirdetés és díj­kiosztó március 16-án 14 órától lesz az iskola díszter­mében. Mesevár. (r) A Közokta­tási Modernizációs Közala­pítvány 400 ezer forinttal tá­mogatja a Kondorosi Több- sincs Óvoda Mesevár nevű csoportját. A pályázaton nyert pénzt a művészeti ne­velés eszköztárának bővíté­sére költik. Égetőkemencét készítenek, szövőkereteket vásárolnak, továbbá falitük­röt a mozgásfejlesztéshez. Gépkocstfeltörések. (c) Békéscsabán tegnapra virra­dóan több gépkocsifeltörést is elkövettek ismeretlen tettesek. A Bartók Béla úton egy Merce­desből rádiós magnót és bili­árddákót loptak el 30 ezer fo­rint értékben. Az Andrássy úton egy Volkswagenből szin­tén rádiós magnót vittek el, míg a Wlassics sétányon par­koló Mercedest „csak” meg­rongálták. A Phaedra mozi mögött parkoló Suzukiből rá­diót, menedzserkalkulátort, aktatáskát emeltek el, 100 ezer forint értékben. A Teleki utcá­ban egy gépkocsiból 30 ezer fo­rint értékben benzint loptak el. Elfogták, (c) Dobozon fog­ták el tegnap a rendőrök K. G. K. 49 éves, budapesti személyt, aki ellen a Makói Rendőrkapi­tányság adott ki elfogatópa­rancsot orgazdaság miatt. „HALADÁSNAK NEVEZ­HETŐ AZ, HA A KANNI­BÁLOK KÉST ÉS VIL­LÁT HASZNÁLNAK?” (Stanislaw J. Lee) Az „ország nyuszija” dedikált Feketemunka a mezőgazdaságban Pályázattal az árvíz-belvíz károk enyhítésére A békéscsabai Radnóti Köny­vesboltban rendezett tegnapi dedikálás — szépszámú érdek­lődő jelenlétében — is megerő­sítette azt, hogy az idei húsvétot megelőző időszak egyik könyv­slágere Zsigó Józsefné Kati kecskeméti népi iparművész Készítsünk együtt hímes tojást! című munkája. Az „ország nyu­szijaként” ismert szerző kérdé­sünkre elmondta: Magyarorszá­gon éppen 900 éve annak, hogy ünnepeljük a húsvétot, és ő ezt a jeles évfordulót köszönti, tiszte­li meg könyvével. Mint népi iparművész, elárul minden titkot azzal a céllal: ha a kiadványt forgatók követik út­mutatásait a szövegen és a ké­peken keresztül, maguk is el tudják készíteni a hímes tojást. Zsigóné Kati hangsúlyozta: emellett a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hiedelmekről, szo­kásokról is ír könyvében, illetve gondolatait megosztja az olva­sókkal szeretetről, összetarto­zásról. Ny. L. A népi iparművész a Radnóti Könyvesboltban nemcsak de­dikált, hanem tojásfestési bemutatót is tartott FOTÓ: SUCH TAMÁS Sajtótájékoztatót tartott teg­nap délelőtt a Békés Megyei Munkaügyi Központ. Dr. Nagy Ágnes igazgatónő el­mondta, a munkanélküliek száma az elmúlt hónapban országosan harmincezerrel gyarapodott. Jó hírként érté­kelte, a mostani adat jóval kevesebb, mint 1998-ban. Megyénkben 24 ezer 200 mun­kanélkülit tartanak nyilván, ami 350-nel több, mint az elő­ző hónapban. Ellentétben az országos számadatokkal, tér­ségünkben kevesebb a pálya­kezdő munkanélküli. Tovább­ra is nagy eltérések tapasztal­hatóak a térségek között, így a megyeszékhely, Szarvas és Orosháza legkedvezőbb adatai mellett a legrosszabb Szegha­lom és Mezőkovácsháza munkaerőpiaci helyzete. A tavalyi feketefoglalkozta­tás tapasztalatai azt mutatják, a legtöbb szabálytalan alkalma­zás a mezőgazdaságban törté­nik. Előfordult az ellenőrzések során olyan őstermelő, akinek földjén ötven „rokon és barát” dolgozott egyidejűleg, elmon­dásuk alapján természetesen ellenszolgáltatás nélkül. Nem sokkal marad le a vendéglátás és a kereskedelem sem, ahol gyakori a szerződés nélküli foglalkoztatás, a 16 órás mun­kaidő. Megdöbbentő az új al­kalmazási forma, hiszen az el­lenőrzések során találtak olyan vállalkozókat, akik 15 év alat­tiakat foglalkoztattak napi 10 órában. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásában to­vábbra is magas a román ál­lampolgárok aránya, ám a köz­pont szakembereinek hálóján akadt már ukrán és algír mun­kás is. Az áradás és belvíz okozta rendkívüli helyzetben a köz­pont eddig 70 millió forintot fordított közhasznú munkások alkalmazásának segítésére, akik a belvíz elvonulása után is folytatják a vezetékek hely­reállítási munkálatait. Rendkí­vüli pályázatot hirdet a Békés Megyei Munkaügyi Központ a települési önkormányzatok­nak, hiszen újabb 70 milliót különítettek el közhasznú munkások alkalmazására, il­letve kis értékű tárgyi eszkö­zök, munkaruha, védőruha be­szerzésére. Nemcsak munka- nélkülieket alkalmazhatnak az önkormányzatok, s a 10—50 főt foglalkoztató program pá­lyázatát március 18-áig lehet benyújtani a Békés Megyei Munkaügyi Központ szolgál­tatási osztályán. B. Párkányi Adrienn A hunyaiakon segítenek Rendeletek alkotásával, módo­sításával telt a gádorosi képvi­selő-testület legutóbbi ülése. Napirendre került a személyes gondoskodást nyújtó ellátások­ról szóló rendelet. Az ebbe a körbe tartozó szociális ellátások térítési díjai módosultak április elsejétől. Változott a közterület-hasz­nálati díjak mértéke is a köz­ségben. Az építési munkával kapcsolatos anyagtárolásért nem kell fizetni az építési enge­dély kiadását követő egy éven belül, de egyéb esetben havon­ta és négyzetméterenként 20 forint a díj. Idényjellegű, idő­szakonként ismétlődő árusítás (zöldség, gyümölcs) céljára ha­vonta négyzetméterenként öt­ven forintot kell fizetni. Ha va­laki üzemképtelen járművet, vontatmányt hagy közterületen, annak darabjáért naponta négy­zetméterenként 50 forint a fi­zetség. Mint megtudtuk, a gádorosi testület a belvíz sújtotta Hunya lakosságán szeretne segíteni: a képviselők felajánlották tiszte­letdíjuk tíz százalékát erre a cél­ra. Ha a gádorosiak is hasonló módon akarják támogatni a hunyaiakat, akkor az önkor­mányzat az adomány eljuttatá­sában közreműködik. Csete Ilona VÉLEMÉNYEK Iskolázni vagy leiskolázni Iskola, iskola, ki a csuda jár oda? Vagy talán már január, február és itt a nyár? Az áció, a káció, a vakáció? Netán egy se ment oda, és meg is szűnt az iskola? Az idei tavasz tizenhét pillanata közül az egyik az iskolaügy Békéscsa­bán. Mert napvilágra kerülése után röviddel ügy lett abból az iskolaösszevonós, megszüntetős előterjesztésből, mely végül elő sem lett ter­jesztve. De a csizma azért az asztalon maradt. A város polgármesterén keresztül ma az intézményvezetők teszik le csomagjukat a képviselők elé. S hogy ez a javaslat mennyivel lesz puhább, mint az a bizonyos visszavont, netán kinek a torkán akad majd meg? Előre megmondani lehetetlen. Annyi azonban talán már látszik: senki sem szúrta azon a bizo­nyoson magát. Ez — többen és többféleképpen is elmondták — nem is volt elvárás az intézményvezetők felé. Az már per­sze egy másik történet, hogy végül bedugják-e másét a csalán­ba? Pénzelhet-e úgy a város egy iskolafelújítást, hogy más fel­adatokra is alig jut? Működtethet-e olyan szinten középiskolá­kat, hogy a tanulók kétharmada nem a város lakója, és minden beiskolázással hiányt importál Békéscsaba? Lemondhat-e a város az út-, a csatornahálózat, az infrastruktúra fejlesztéséről? Kockáztathat-e — esetleg évenként ismétlődő — nagy összegű hitelfelvételt az önkormányzat? A probléma nem új keletű. Amíg volt, működhetett a patópáli ejráérünk. Most nincs. Nemcsak Csabán, máshol sincs. Volt, ahol bezártak iskolát, s akadt ahol gerincig húzták a nadrágszíjat. Békéscsabán — mondják — ez az év még kihúzható. Ma, s az ezután követke­ző közgyűléseken kiderül majd: ki lát valamivel tovább a saját orránál. Kovács Attila Gyönyörgyárak Magyarországon A nászélményt exportáló országok sorában Ma­gyarország igen előkelő helyet foglal el. Egy ve­zető beosztású budapesti rendőr a minap azt nyi­latkozta a sajtóban, hogy csupán a fővárosban legalább ezer bordély üzemel. A pénzen vett kéjt legtöbb esetben a külföldiek veszik igénybe. Bu­dapestet — a fellendülőben lévő szexturizmus miatt — ma már többen Európa Bangkokjaként emlegetik. A magyar lányok, asszonyok szépsége igen vonzó a külföldi „befektetők” számára. A hazai erotikus kínálat gazdag reperto­árjában minden bájbizniszt igénylő kliens talál maga számára ínyenc „falatot” (vagyis inkább alakot). Sőt a „bevetésre” váró hölgyeknek nemcsak az esztétikai megjelenése mozog széles skálán, hanem köztük szinte az összes korosztály képviseltetve van. Ám korántsem biztos, hogy mindig a legfiatalabb „nászalanyok” kínálják szerelmi szolgáltatásukat a legdrágáb­ban. Az egyik bulvárlap információi szerint Zala megyében az egyik 12 esztendős lány már 500 forintért bármire „kapható”. A bájbizniszben is érvényesül a piacgazdaság, azaz szabad­áras „termék” a pásztoréra. Minden „gyönyörgyár” és „idill- iparos” saját maga határozza meg tarifáit. A magyar mámorár­jegyzék alsó határa 300 forint, az árcsúcs pedig 120 ezer forint. A kiöregedett prostituáltak már egy liter borért is hajlandóak „bevetni” több évtizedes rutinjukat. A százezer forint feletti munkadíjat viszont még az amerikai ügyfelek is nagyon drágá­nak találják. Szintén lapértesülések szerint: Budapesten ugyanúgy lehet rendelni lányt, mint mondjuk pizzát. Aki nem akar kompromit­tálódni, be sem kell menjen a mámor műintézményébe. Csak felemeli a telefonkagylót, s perceken belül lakásán lesz a kívánt „pajzán portéka”. Mindezek mellett hiszem, azért nem mindenkit az efféle gyönyör iránti vágy gyötör. Hisz az igaz szerelem sohasem le­het áru... Magyari Barna Battonyán a víz maradt alul Túl optimista a vitaanyag Macskaszem és ipari együttműködés Az agrárstratégia nem kötődik a napi valósághoz! Battonya belterületén február 22. óta küzdenek a belvízzel. A délkelet-békési városban nem keletkeztek jelentős károk, ám néhány helyi lakos nemtörődömsége megbosszul­ta magát. A képviselő-testület legutóbbi ülésén elismerését és köszöne­tét fejezte ki a munkálatokból oroszlánrészt vállaló önkéntes tűzoltó egyesületnek, a polgári védelmi kirendeltségnek, az ön- kormányzat városellátó szerve­zetének és műszaki osztályá­nak, valamint a vízügyi igazga­tóság helyi szakemberének. El­hangzott, hogy Battonya a sze­rencsésebb települések közé tartozik, hiszen „van lefolyása”, azaz a Száraz-éren keresztül el­vezethető a belterületet veszé­lyeztető bel- és csapadékvíz. A védekezési munkálatokat koordináló polgári védelmi ki- rendeltség vezetője, Bognár Tibor őrnagy elmondta, hogy a legnagyobb gondot az árkok és a bejárók alatti átereszek kar­bantartásának elmulasztása okozta. Harminckét helyen vált szükségessé az átjárók megnyi­tása. Több földutat át kellett vágni, a szilárd burkolatú uta­kon viszont szivattyúzással emelték át a vizet. Azt is Bognár Tibortól tud­juk, hogy a battonyai önkéntes tűzoltók tavalyelőtt Kondoro­son is bekapcsolódtak a belvíz elleni védekezésbe, az idén pe­dig már Gyomán is részt vettek az értékek mentésében. — Az, hogy Battonyán eddig nem történtek jelentősebb károk, elsősorban a tűzoltók emberi helytállásának, illetve a védekezésre alkalmas techniká­nak (IFA-gépkocsi, nagy telje­sítményű szivattyú, Magirus fecskendő) köszönhetjük — mondotta. M. Gy. Békés megyében nem a kor­mány megdöntésére szervez­kedtek a gazdák — ez csúsz­tatás! A búzaválság megoldá­sa miatt volt minden. És kü­lönben is: nem bombák, ha­nem elhúzódó válságok jel­lemzik a magyar mezőgazda­ságot — fogalmazott a tatár- sánci fórumon Győrfi Károly, a Békés Megyei Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Szövetségének titkára. Az Orosfarm Szövetkezet közponzi irodájában a dél-béké­si mezőgazdasági szövetkeze­tek, agrárszakemberek találkoz­tak tegnap délelőtt, hogy meg­vitassák az FVM középtávú, az idén januárban Az agrárgazda­ság, a vidékfejlesztés és a terü­letfejlesztés stratégiája címmel készített anyagot. Egyetértő vé­lemények hangoztak el azzal kapcsolatban, hogy ez a doku­mentum nagyon optimista hangvételű, miközben hiányzik belőle a helyzetértékelés, a kö­rülöttünk zajló folyamatok kal­kulálása. — Hiányoljuk, hogy nem mutat utat az uniós csatlakozás­hoz. Számunkra elfogadhatat­lan szövetkezetpolitikát fogal­maz meg. Az anyag nem foglal­kozik hosszabb távon a garan­tált földbérlet rendszerével. A vidékfejlesztés kapcsán általá­nosságban beszélnek az illeté­kesek. E? az ágazat sokszerep­lős, viszont ezek a bonyolult ér­dekviszonyok nem érdeklik az anyag készítőit — fogalmazott Győrfi Károly. (Csete) Magyarországon évente 50—60 gyermek veszti életét közlekedési balesetekben, és több mint 2600 sérül meg. A meghalt gyermekek 43—45 százaléka utasként, 40—42 százaléka gyalogosként, 13—18 százaléka járműve­zetőként közlekedve veszti életét. A Nokia kezdeményezésével és finanszírozásával országos program indult februárban minden magyarországi elsős kisiskolás közúti biztonságá­nak elősegítésére. A Nokia ak­ciója segítségével 120 ezer kis­diák kap ajándékba ruhán vagy táskán is viselhető fényvissza­verő macskaszemet. Tegnap Békéscsabán a József Attila Általános Iskola 70 elsős kisdi­ákjának Ménesi Zsolt, a Nokia marketing és értékesítési igaz­gatója adta át a stílszerűen No­kia mobiltelefont formázó macskaszemet. Közlekedésbiztonság után a Nokia tegnapi programja gaz­dasági fórummal folytatódott. A Békés megyei közgyűléssel közösen „Ipari együttműkö­dés a XX. században” címmel rendezett konferenciát a No­kia az üzleti élet, a kormány­zat és a régió közötti nyílt esz­mecsere erősítése és ösztönzé­se céljából. A konferencián Domokos László, a megyegyű­lés elnöke, országgyűlési kép­viselő Békés regionális fej­lesztési terveiről és a kormány kis- és középvállalkozókat se­gítő programjáról beszélt. A Nokia szervezte békéscsabai konferencia a kelet-, délkelet­magyarországi körút második állomása volt. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents