Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-09 / 57. szám

1999. március 9., kedd GAZDASÁG Röviden Díjat alapítottak, (m) A gazdaság területén tartó­san kiemelkedő és maradan­dó teljesítményt elért sze­mélyiségek számára kama­rai díjat alapított a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra. Az elismerést először a magyarországi kereskedel­mi és iparkamarák megala­kítása 150. évfordulójának megünneplésekor, 2000. március 18-án adják át. Ezt követően minden évben odaítéli az MKIK elnöksége az elismerést, amelyhez ok­levél és érem jár. Az elnök­ség azért döntött a kitüntetés mellett, mert a számos álla­mi kitüntetés mellett nincs a gazdasági élet szereplői ál­tal közvetve vagy közvetle­nül választott szervezetnek országosan elismert kitünte­tése. Ezt a hiányt pótolja most a kamara a díj létreho­zásával. Étkeztetés. (1) A mező­kovácsházi önkormányzat legutóbbi ülésén 10 száza­lékkal emelte az élelmezési nyersanyagnormákat, amely együtt járt az intézményi té­rítési díjak emelésével. Eszerint februártól az óvo­dai étkezésért 134, az általá­nos iskolai napköziért 161, a menzáért 99, a diákotthonos étkezésért 260, a középisko­lai menzáért 120 forintot kell fizetni. Az idősek klub­jában 203, az egyéb szociá­lis étkeztetésben résztve­vőknek 134 forintba kerül az ellátás. A házi segítség- nyújtás óradíja továbbra is 75 forint gondozási órán­ként. Eladják, (i) A körösla- dányi települési képviselők legutóbbi ülésükön úgy dön­töttek, hogy kijelölik értéke­sítésre a téglagyári hat hektá­ros területet. A közművel el­látott ingatlan közvetlenül a dévaványai út mellett húzó­dik. Hetven forint, (i) Okány képviselő-testülete döntött a személyes gondos­kodást nyújtó ellátások térí­tési díjairól. Ez alapján a há­zi segítségnyújtás óradíja 70 forintra emelkedett. Magánpatika, (gh) A battonyai gyógyszertárat 1996 novembere óta a Far­kas-Berki Bt. üzemelteti. A bt. először a számítógépe­ket és a berendezést vette meg a városi önkormány­zattól, a közelmúltban pe­dig magát az épületet is megvásárolta. Belvízcsapdában a kondorosi tanyák Külterületen kilátástalan a helyzet. A megfeszített munka ered­ménye csupán centiméterekben mérhető, sőt, olyan területről is tudok, ahol a szivattyúzás ellenére emelkedik a belvíz — fogal­mazott Paluska Zoltán, a belvízvédelmi munkák műszaki irá­nyítója a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. A Tárcsái úti tanyáknál a leg­nagyobb a baj. Mintegy húsz épület van közvetlen veszély­ben. Levezetni nem tudják a vi­zet, mert a közelben nincs befo­gadó csatorna. Több helyütt va­lóságos tenger veszi körül az épületet. Itt a szivattyúzás cső­rendszerét sem tudják kiépíte­ni. Paluska Zoltán arra is fel­hívta a figyelmet, esetenként 500-600 ezer forintot — az épület forgalmi értékének sok­szorosát — is elköltötték tanya- mentésre. Kérdés, ér-e ennyit egy tanya? Abban mindenkép­pen az önkormányzattól várt döntést: folytassák-e a szi­vattyúzást, vagy úgy határoz a testület, hogy kedvezőbb he­lyen cseretanyát biztosít a la­kóknak. Hozzátette, a védelmi munkákat mindaddig végzik, amíg erre az önkormányzatnak van pénze. A képviselő-testüle­ti ülésen hozzászólásként el­hangzott, a szivattyúzás rövid távú megoldás, csak ideig-órá- ig enyhít a tanyalakók gondján. Valószínű, hogy néhány nap, esetleg hét múlva, vagy jövőre ismét hasonló összeget, vagy még ennél is több pénzt kell költeni a műszakilag gyorsan romló tanyákra. Melis János, az ügyrendi bi­zottság elnöke arra figyelmezte­tett, az önkormányzat „fejre áll­hat” anyagilag, hiszen az amúgy is szűk költségvetéséből másfél hét alatt húszmillió fo­rintot költött védekezésre. S jó ha egy részét visszakapja vis maior címén. Saját erőből cse­retanyát nem tud adni az önkor­mányzat, arra pedig kevés az esély, hogy erre pénzt kapjanak a megyei alapból. Ugyanakkor a probléma érzelmi oldalára is rávilágított. Sok ember évtize­dek óta ott lakik, ragaszkodik a tanyájához. Van-e erkölcsi ala­punk dönteni erről? — tette fel a kérdést. A képviselő-testület végül úgy határozott, hogy a szociális és a településfejleszté­si bizottság kezdjen egyeztetést a legveszélyeztetettebb tanyák tulajdonosaival, jelezve, hogy belvíz sújtotta ingatlanjaik cse­réjében segítséget nyújt az ön- kormányzat. Cs. R. Tengernyi víz a kondorosi határban. Az eltüntetése egyelőre kilátástalan feladatnak látszik Bérbe adott fürdő Mezőkovácsházán Mezőkovácsháza önkormányza­ta a városi strandfürdő és kem­ping folyamatos és biztonságos üzemelését elsődleges fontossá­gúnak ítéli meg az ideérkező bel- és külföldi vendégek, illetve az idegenforgalom további fej­lesztése érdekében. Mint köztu­dott, a fürdő vizét tavaly gyógy­vízzé minősítették, amely továb­bi befektetésekre nyújt lehetősé­get. Az említett intézményt ed­dig a Dél-Békési Vízművek Kft. üzemeltette, akik idén egy hosszabb távú bérleti szerződés­re nyújtottak be igényt. A testület többszöri egyezte­tés és hosszas vita után úgy döntött, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó 17 283 négyzetméter te­rületű strandfürdőt és a 9435 négyzetméter területű kempin­get (volt úttörőtábort) az épüle­tekkel, műtárgyakkal és a hi­deg-, melegvizes termálkutak- kal 30 éves tartós bérletbe adja a vízműnek. A bérbeadó felté­telként szabta, hogy a létesít­ményben csak a szabadidő kul­turált eltöltésével kapcsolatos, főként fürdési, üdülési és gyógyászati célú vállalkozói te­vékenység végezhető, amely a fürdő üzemelési költségét csök­kenti. A bérlő saját forrásaiból a létesítmény fejlődését segítő beruházásokat végezhet, me­lyek — a megállapodásban rög­zítettek szerint — értékarányos közös tulajdont alapoznak meg. A továbbiakban nem zárták ki a környező települések (főként idegenforgalmi célú) tulajdono­si érdekeltségű kapcsolatépíté­sét, illetve az önkormányzat fenntartja ajánlatait a külföldi befektetőknek. Az üzemeltető terve, hogy (a német vendégek kérésére) március végén a gyógymedencét ideiglenesen befedik, amit egy mobil öltöző elhelyezésével tesznek komfor­tosabbá. Halasi Mária Kedvezőbb a vállalkozások helyzete Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 371,47 EURÓ 252,33 Francia frank 38,47 Német márka 129,01 Olasz líra (1.000) 130,32 Osztrák schilling 18,34 Svájci frank 158,54 USA-dollár 231,20 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,73 Lengyel zloty 59,43 Szlovák korona 5,74 „VARÁZSLATOS ÉL­MÉNY, AMIKOR AZ EM­BER EGYES-EGYEDÜL VAN ÉJJEL EGY CSEN­DES, KIHALT BANK­BAN.” (Willie Sutton) Valamivel kedvezőbbnek ítélik meg a magyar vállalatok üzleti helyzetüket 1998 decemberé­ben, mint júniusban. Ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra-fel­méréséből, melynek során 1500 vállalatot kérdeztek meg üzleti helyzetükről, rendelési állomá­nyukról, kapacitáskihasználtsá­guk alakulásáról és a jövedel­mezőségükről. A megkérdezettek 27,4 szá­zaléka jónak, 59,9 százaléka ki­elégítőnek értékelte cége üzleti helyzetét és mindössze 12,7 százalékuk jelzett rosszabbo­dást júniushoz képest. Az üzleti helyzet megítélése azonban nem párosult pozitív várakozással, mert a vállalatok rövid távú kilátásaikat borúlá­tóbban ítélték meg. A vállalatok 22 százaléka jelezte, hogy ja­vulni fog a jövőben helyzete, ez 4,2 százalékkal kevesebb, mint júniusban volt. A válaszadók 65,9 százaléka mondta, hogy nem változik helyzete és 12,1 százaléka romlást jósolt. A kamara felméréséből kitű­nik, hogy a vállalatok megrende­lései emelkedtek és jövedelmező­ségük javult. Összességében a belföldi megrendelések aránya növekedett, a külföldi megbízá­sok aránya viszont csökkent. Leg­nagyobb mértékben a szolgáltatói szektor megrendelései növeked­tek az elmúlt év második felében. Az ágazatok közül a pénz­ügyi szektor számolt be egyér­telműen helyzetének javulásá­ról minden tekintetben. Az ipar- vállalatok helyzete, jövőbeni kilátása jónak mondható. Ezzel szemben az idegenforgalmi szektor valamennyi kérdésre kedvezőtlen választ kapott. A válaszok tanulsága szerint az építőipari vállalatok helyzete kismértékű romlást mutat, csök­kent a jó üzleti helyzetről beszá­moló vállalatok száma. Az épí­tőipari cégek jövedelmezősége valamelyest javult, a belföldi megrendelések növekedéséről beszámoló építőipari cégek csökkenését ellensúlyozza a kül­földi megrendelések bővülése. A felmérést ismertető sajtótá­jékoztatón Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, a Gazdaságpoli­tikai Munkabizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a felmérés eredményeiből kiindulva a kama­ra véleménye szerint nincs szük­ség gazdaságpolitikai váltásra a reálszférában. Soós Adrianna, az MKIK főtitkárhelyettese el­mondta, hogy a kamara alaposab­ban megvizsgálja, miért érzik kedvezőtlenebbnek az idegenfor­galmi vállalatok helyzetüket az ágazatuk teljesítményénél. PÉNZVILÁG A Budapesti Értéktőzsde hétfői napja A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe kiemelkedő mértékben, 8,77 százalékkal erősödött hétfőn, a BUX záróértéke 5803,53 pont lett, ami 467,95 pontos emelkedés előző záróértékéhez viszonyítva. A részvénypiac forgalma az elmúlt napok átlagát meghaladó értékű, jónak mondható, 18,44 milliárd forint volt. Állampapírok 19,60 milliárd forintért keltek el. A határidős piacon 6,13 milliárd forint értékben születtek üzletek, ebből 6,07 milliárd forint értékben BUX-ügyletek. Minden vezető részvény komoly értéknövekedéssel zárta a napot. A Mól 8,23 százalékkal erősödött, záróára 5720 forint lett. Az OTP 11,49 százalékos drágulással fejezte be a kereskedést, záróértéke 9700 forint. A Richter ára 14,18 százalékkal emelkedett, 8450 forinton zárt. A TVK is 10 százalék fölötti, 11,36 százalékos erősödéssel fejezte be a napot, záróára 2450 forint. A Matáv 5,72 százalékkal erősödött, 1255 forinton zárt. A tőzsde három részvényszekciójában a 63 részvény közül csupán ötnek, a BIF-nek, a Pannon Váltónak, a Dédásznak, a Gardéniának és a Graboplastnak esett az ára. A legnagyobb áremelkedéssel, 14,18 százalékkal a Richter büszkélkedhet. A legnagyobb veszteséget, 19,00 százalékot pedig a 405 forinton záró BIF szenvedte el. A legkeresettebb részvény a Mól volt, 6,75 milliárd forint értékben kelt el. Az OTP 3,48, a Matáv 2,78 és a TVK 1,42 milliárd forint értékben cserélt gazdát hétfőn. A kárpótlási jegyek értéke viszont csökkent, záróárúk 375 forint lett, ami 3,35 százalékos gyengülés. Az azonnali piac részvényindexéhez hasonlóan, 8,21 százalékkal erősödött a határidős indexpiacon az idei decemberi lejárat, amelynek elszámolóára 6352,50 pont lett. Mibe fektetné a pénzét? Dr. Futaki Géza vállalkozó Dr. Futaki Géza békéscsabai vállalkozót, az M-Plast Bt. tu­lajdonosát kérdeztük arról, ő mibe fektetné a pénzét. — A pénz igen alantas fo­galom, egyfajta szükséges rossz eszköz. Nagyra tartom azokat a szerzeteseket, akik a civilizációtól távol élve alábe­csülik az effajta javakat és a hitüknek élnek. Természetesen jelenlegi vi­lágunkban nem vonatkoztat­hatjuk el magunkat a pénztől. Legfontosabb szempontnak azt tartom, hogy a befektetett tőke mennyi idő alatt térül meg. Három formát külön­böztetek meg, elsőként a ve­szélyes, ám gyorsan vissza­forgatott típust említeném, melyet vagy a tőzsdén, vagy pedig szerencsejátékon nyer­hetünk. Mindkettőtől azért idegenkedem, mert egyik sem rajtunk múlik, tőlünk függet­lenek, általunk befolyásolha­tatlan folyamatok. Következő kategória a vál­lalkozásokba fektetett pénz, melyek optimális megtérülési ideje átlagosan 5-7 év. Ter­mészetesen ez nem egyforma egy tökmagárus kisvállalko­zás, illetve egy multinacioná­lis vegyipari konszern eseté­ben. A harmadik forma, ami ta­lán a kissé módosabb átlagpolgár számára is elérhető, az ingatlanbe­fektetés. Ek­kor alaptő­kénk folya­matosan megtartható, és bérbeadásból tovább gyara- píthatjuk bevételi oldalunkat. Mai világunkban ezt tartom a legjobbnak, hiszen a közeledő európai uniós csatlakozás mindenképpen megtöbbszö­rözi majd a magyarországi in­gatlanárakat. Vállalkozáshívőnek, ter­meléspártinak vallom ma­gam, hiszen az érték létreho­zása, valamiféle termék meg­alkotása életünk fontos része. Igazságosnak azt tartanám, ha születéstől fogva, alanyi jo­gon mindenkinek járnának az életben maradáshoz szüksé­ges vegetációs feltételek (L: élelem, lakhatás), s csak a fel­merülő extra igényeket kelle­ne megfizetni. Azt a fajta erős társadalmat találom a leg­megfelelőbbnek, amely min­denki számára egyenlő felté­teleket nyújtana az indulás­hoz. B. Párkányi Adrienn Új utakon Medgyesbodzás Medgyesbodzáson és Gábor- telepen a közelmúltban tartott lakossági fórumon elhang­zott, hogy új utak építésébe kezd az önkormányzat. Hány utcában és milyen forrásból tervezik a beruházást? — kér­deztük Varga Gábor polgár- mestert. — Annak idején a progra­momban is szerepelt, hogy „ki kell keverednünk a sár­ból”, mert a zömében idős emberek lakta településen a mentőnek is gond, hogy rossz időben bemenjen-e az utcák­ba a betegekért. Az új testület első lépése volt, hogy 3 utca szilárd burkolatának elkészí­tésére pályáztunk a központi útalaphoz, amely sikerrel zá­rult. A közel 35 millió forin­tos beruházás további részé­hez ígéretünk van a megyei területfejlesztési tanácstól, il­letve a többi saját erő. A falu 1857-ben született, és azóta csak a főút és egy mellékutca rendelkezik szilárd burkolat­tal. Úgy érzem, ha sikerül megtörni ezt a „hagyományt” máris történelmi tettet haj­tunk végre — mondta a pol­gármester. Az érintett lakosság felvál­lalta a ráeső költségeket, sőt — mint mondta —, még a 70—80 éves emberek is örömmel fizetik be a havi részleteket, mert tudják: út nélkül nincs fejlődés. A kivi­telezésre a versenytárgyalás még tart, de tavasszal minden­képpen megkezdik a munkát, sőt az idén már szeretnének az új utakon járni. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents