Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-08 / 56. szám
1999. március 8., hétfő HAZAI TÜKÖR Tovább támad a belvíz, áradnak a folyók Rendkívüli készültség A Kárpát-medencét övező hegyekben megindult olvadás, a csapadékos időjárás következtében a hét végén tovább áradtak az észak-, illetve a kelet-magyarországi folyók, számos megyében katasztrofális méreteket öltött a belvízveszély. A helyzetre való tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök szombaton rendkívüli belvízvédelmi készültséget rendelt el. A miniszterelnök a védekezés kormánybiztosává Katona Kálmán közlekedési minisztert nevezte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon belvízzel kapcsolatban ilyen rendkívüli intézkedést még nem kellett hozni. Hozzátette, hogy 1966 óta az egyesített bel- és árvíz- helyzet még nem volt ilyen súlyos, mint most. Különösen Szabolcsban riasztó a helyzet. A külföldi vízgyűjtő területekről kapott előrejelzés szerint újabb árhullámok kialakulása várható a Tiszán, s a számítások alapján a folyó szabolcsi szakaszán a vízmagasság meghaladja majd a III. fokú készültség szintjét is - ezt Bodnár Gáspár , a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, helyettes védelem- vezetője közölte vasárnap. A szakember elmondta, hogy a védekezésnél a belterületi lakóházak mentése az elsődleges feladat, amit az utak, a vasutak, az iparterületek és a mezőgazdasági földek kármentesítése követ. A szabolcsi belvíztározók megteltek már, így újabb települések belvizes elöntése várható. Az önkormányzatokat a belvíz elleni védekezésben eszközökkel és szakemberekkel segíti a szervezet. Az érintett szabolcsi települések újabb 70 millió forintot kapnak a belvíz elleni védekezés költségeinek fedezésére - közölte Zilahi József, a régió önkormányzati közgyűlésének elnöke. Az összeget a területfejlesztési decentralizált alap előre nem látható kiadásokra elkülönített részéből kapják a képviselő-testületek. Az egyébként 140 milliós keret 50 százalékának azonnali felhasználására Pintér Sándor belügyminiszter adott felhatalmazást. Két napon belül megkezdik a Belügyminisztérium 30 millió forintos gyorssegélyének a szétosztását is, így együttesen 100 milliót kapnak az önkormányzatok a védekezés hatékonyságának növelésére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium saját keretéből már pénteken 100 millió forintot utalt át a vízgazdálkodási társulatoknak a védekezés költségeire, így összesen 200 millió forint segíti a védekezést és a kárelhárítást. Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter külföldi kölcsön felvételét javasolja a kormánynak az ár- és belvízvédelmi rendszerek kiépítésére és rendbetételére. A miniszter a javaslatát a keddi kabinetülésen terjeszti elő. A jelenleg rendelkezésre álló hazai források a miniszter szerint nem elegendőek a fejlesztésre, illetve a bajba jutott emberek megsegítésére. Torgyán József javaslatával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a költségvetés rendelkezik elég pénzügyi tartalékkal ahhoz, hogy az államnak emiatt ne kelljen hitelt felvennie. „A keddi kormányülésen a védekezésben érintett szaktárcák vezetői ettől függetlenül élhetnek önálló előterjesztéssel” - mondta a miniszterelnök. Szülők utcai tiltakozása A petíció átadása elmaradt Utcai demonstrációval tiltakoztak tegnap a Belügyminisztérium (BM) gyermek- intézményeinek őszre tervezett megszüntetése ellen a tárcához tartozó óvodákba és bölcsődékbe járó kicsinyek szülei. A tüntetésen mintegy kétszázan vettek részt. A tüntetők a BM főbejárata előtt gyűltek össze. A korábbi tiltakozásra utalva hangsúlyozták: továbbra is helytelenítik és ellenzik a tizenkét létesítmény felszámolását. Ehelyett - tekintettel arra, hogy változatlanul elégedettek valamennyi intézmény működésével - inkább újabb gazdálkodási tervet sürgetnek fenntarthatóságuk érdekében. A demonstráción részt vevők értelmezése szerint a minisztérium vezetőinek döntése megsérti a közoktatási törvény előírásait. Éppen ezért kilátásba helyezték, hogy - ha elkerülhetetlen - áprilisban ülősztrájkkal folytatják, illetve erősítik meg tiltakozásukat. A szülők egyébként írásban is rögzítették követelésüket. Lapunk értesülése szerint azonban - a hírekkel ellentétben - a megmozduláson a petíciót nem adták át, mert úgy ítélték meg, hogy a tárca vasárnapi ügyeletese nem illetékes az intézmények ügyében, (cs. b. j.) Az energiahivatal elkészítette egységáras tervezetét Új számlázási rendszer készül Várhatóan az eddigi három- helyett egytömbös rendszerben, kilowattóránként 19 forint alatti nettó egységáron számlázzák júliustól a lakossági villamosáram-fogyasztást - tudtuk meg Békés Györgytől, a Magyar Energia Hivatal árosztályának vezetőjétől. Az új tarifarendszer életbe léptetése attól függ, hogy a gazdasági miniszter jóváhagyja-e a hivatal hosszas egyeztetés után összeállított javaslatát. A szakmai előkészítést koordináló bizottság a villamos- energia-törvény alapján, végezte munkáját. A jogszabály nemcsak azt mondja ki, hogy az energiaáraknak tükrözniük kell a szolgáltatók indokolt költségeit, hanem azt is, hogy az árak tekintetében nem keletkezhet indokolatlan különbség az egyes fogyasztói rétegek között. Békés György a javaslatról elmondta: a villamos energia tarifarendszerének átalakításáról két új rendelet születne - az egyikben a lakossági, a másikban az „egyéb” fogyasztókra vonatkozó előírások szerepelnének. A háztartási fogyasztók esetében megszűnne a háromtömbös elszámolás, így mindenkinek egységes, kilowattóránként kevéssel tizenkilenc forint alatti nettó árat kellene fizetnie. Most ez az ár havi 600 kilowattóráig terjedő fogyasztás esetében 16,80, 600 és 3600 kilowattóra között 19, 3600 kilowattóra fölött 20,30 forint. Az átlag 2-3 százalékos áremelés - derül ki a számokból - a legkisebb fogyasztású háztartásokat sújtja a legjobban. A tervek szerint megmarad az úgynevezett éjszakai tarifa, de háromtömbös helyett itt is egységes díjjal. A hőtárolós kályha, vagy például a villanybojler külön órával mért fogyasztása után továbbra is méltányos, kilowattóránként 9 forint alatti nettó díjat számolna fel a szolgáltató. Jó hír, hogy a számlák áttekinthetőbbek lesznek, illetve hogy az energiamérés technikájának változtatása a családokat nem érinti. Takács Mariann Feliér köpeny és krumpliorr. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyermekklinikáján rendszeres látogatóknak számítanak a Piros Orr Bohócdoktor Alapítvány által foglalkoztatott előadóművészek. Nevetés a gyógyítás szolgálatában... fotó: feb Kölcsönbírák: gyorsabb ítélkezés Újszerű, korábban még nem alkalmazott megoldással igyekeznek két helyi bíróságon is feldolgozni az évek alatt felgyülemlett aktahalmazt. A Tatabányai és az Esztergomi Városi Bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kapott 30 bírót. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) a múlt év végén úgy döntött, hogy az évek óta bíróhiánnyal küszködő két városi bíróságnak segítséget nyújt a felgyülemlett büntető ügyek lezárásához. A fővárosban harminc bíró vállalta, hogy heti egy-két alkalommal Tatabányán, illetve Esztergomban is tart tárgyalásokat. Mint azt dr. Erményi Lajostól, az ÓIT Hivatalának illetékes főosztályvezetőjétől megtudtuk, Tatabányán - jelentkezők hiányában - hét-nyolc bírói állást már több éve nem tudnak betölteni. így itt a büntető ügyek több mint fele néhány hónapja leállt, ami az országos átlaghoz képest óriási elmaradást jelez. A statisztikai adatok tanúsága szerint tavaly a helyi bíróságokon több ügyet fejeztek be, mint amennyi új eljárás indult, azaz tovább csökkent az ügyhátralék. A büntetőperek kivételével a többi esetben az eljárások 80-90 százalékát egy éven belül befejezik a helyi hatóságok. (Kivéve a már említett két bíróságot.) A másodfokon eljáró megyei bíróságokon az ügyek kilenctizedé egy éven belül befejeződik, így itt sem érvényes az a vélekedés, amely szerint a hazai bíróságok lassúak - mondta az ÓIT főosztályvezetője. Ez a sommás megállapítás talán csak a Legfelsőbb Bíróságra (LB) illik, ahol az első tárgyalás kitűzésére több mint egy évet kell várni. Az LB kivételével a bíróságok teljesítménye 1998-ban növekedett. A változatlan létszám mellett elért eredmény azt jelzi, hogy a bírói kar még rendelkezik ki nem használt tartalékokkal. (horváth) Atlanti Tavasz. A honvédség az Atlanti Tavasz elnevezésű nagyszabású rendezvénysorozattal köszönti az elkövetkezendő másfél hónapban Magyarország NATO-csatlakozá- sát - közölte Stummer József alezredes. A nyitórendezvény március 13-án lesz a tatai Klapka György gépesített lövészdandár laktanyájában. Egyeztetés. Az új Nemzeti Színház körül kialakult ellentmondásos helyzet megoldására tárcaközi egyeztetést kezdeményez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között Horváth Béla, az Országgyűlés építésügyi albizottságának elnöke, az FKGP frakcióvezető-helyettese. Kamarai díj. A gazdaságban kiemelkedő teljesítményt elért személyiségek számára díjat alapított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - közölte az MKIK sajtóirodája. A díjat először a hazai kereskedelmi és iparkamarák megalakítása 150. évfordulójának megünneplésekor, 2000. március 18-án fog-, ják átadni. Védőoltás. A két hónapos csecsemők hemophilus influenza B elleni kötelező védőoltását április elején kezdik meg az országban, így megelőzhető a gégeödémát és fertőző agyhártyagyulladást okozó betegség - mondotta Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója. Az egészségügyi kormányzat az idén 600 millió forinttal többet biztosít védőoltásokra. §ulibörze. Alapítványi és magánóvodákkal, általános iskolákkal, középfokú és szakképző intézményekkel ismerkedhettek meg az érdeklődő szülők és diákok az Első Magániskolái Sulibörzén vasárnap, Budapesten. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete által szervezett rendezvényen mintegy 40 fővárosi oktatási intézmény mutatkozott be. Múzeumnyitás. A tervek szerint április 26-án ismét megnyitja kapuit a két éve zárva tartó fővárosi Bűnügyi Múzeum - közölte vasárnap Sági Zoltán alezredes, az intézet vezetője. A Mosonyi utcai múzeum az előző évek gyakorlatától eltérően a nagyközönség számára is nyitott lesz. Integráció. Az Ifjú Szocialisták Országos Elnöksége tegnapi ülésén állást foglalt felső- oktatással kapcsolatos kérdésekben. Az elnökség az integráció kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni az intézményi autonómia és a hallgatói jogok sérthetetlenségét. A pártok népszerűségének változásai Kelet-Magyarországon Öt százalék a Fidesz és az MSZP között Megkerült a vegyi „bomba” Lakossági bejelentés alapján megtalálták azt a mérgező anyagot tartalmazó szállítmányt, amelyet csütörtökön egy kisteherautóval együtt loptak el Budapesten. A rendkívül veszélyes vegyszerekkel - arzén- trioxiddal és hidrogénfluo- riddal - megtöltött tíz darab műanyag kannát és az 50 kilogrammos fémhordót Páty és Zsámbék között, Pátytól 2,7 kilométerre, az út mentén lelték meg. A rendőrség lezárta a környéket, biztosította a helyszínt, a polgári védelem veszélyhelyzeti felderítő csoportja pedig azonosította a szállítmányt. A mérgező szállítmányt vasárnap reggel szállította el a tulajdonos. A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint februárban az ország keleti megyéiben a megkérdezettek 29 százaléka támogatta a Fi- desz-Magyar Polgári Pártot, 24 százalék pedig a Magyar Szocialista Pártot. Januárban még ez az arány 33 illetve 19 százalék volt. Országosan a Fidesz 30, az MSZP 25 százalékon állt. A Független Kisgazdapárt 7 százalékos (országosan 6 százalékos) bázissal áll a harmadik helyen, az SZDSZ pedig 2 százalékkal (országosan 3 százalékkal) a negyedik. Az MDF és a MIÉP népszerűsége országosan és Kelet-Magyarországon is 1-1 százalékos. Ha most vasárnap tartanánk a parlamenti választást, azt most is a Fidesz nyerné meg. Országosan a részvételüket biztosra ígérő. s valamilven pártot is megjelölni tudó választópolgárok 42 százalékának a szavazatát szerezné meg, míg az MSZP 36 százalékkal lenne a második. A Kisgazdapárt 8, az SZDSZ 4 százalékot szerezne, a többi párt ennél kevesebbet kapna. Kelet-Magyarországon ettől csak egy eltérés lenne: itt a Független Kisgazdapárt 12 százalékot szerezne. A Kisgazdapárt ellentmondásos helyzetét jelzi, hogy egyben a keleti megyék legellenszenvesebb pártja is. Az itteni polgárok 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen sem szavazna az FKgP-re. A MIÉP viszont a keleti országrészben kevésbé ellenszenves: országosan 18 százalék utasítja el, a keleti megyékben azonban csak 13 százalék. A győzelmi esélyekkel kapcsolatos választói feltevések lényegében változatlanok: a kelet-magyarországi polgárok közel négytizede látja úgy, hogy a mostani választás győztese a Fidesz lenne, egynegyedük viszont úgy véli, hogy az MSZP lenne a nyertes. FEB A kérdezés ideje: 1999. február 10-20. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 506 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonos. 50 40 30 20 10 □ keleti országrész í£9az ország egésze MSZP FKGP SZDSZ M1EP 1999. február MDF
