Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06-07 / 31. szám
1999. február 6-7., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 _______________Kínok tövisében — nagy emberek, hétköznapi kórok ______________ A költő Tompa Mihály nagy szíve Könyv Rej tvényböngészde Szívbetegsége ellenére is 1848 őszén hadba vonult, mint a gömöri nemzetőrök tábori papja A cím nem a költő érzelmektől duzzadó nagy szívére, hanem a beteg ember kórosan megnagyobbodott életfontosságú szervére utal. A szívmegnagyobbodás ténye hitelesnek tekinthető, hiszen az arra leghivatot- tabb, a bécsi Skoda orvostanár állapította meg. A múlt század derekán erre csak a legjobb orvosok voltak képesek. Egy osztrák vendéglős fia, Auenbrugger doktor volt az első, aki apja „hordóvizsgáló” módszerét megtanulva, az emberi mellkast kezdte kopogtatni. A levegővel teli tüdő más hangot adott, mint a tömött izomcsomó, a szív — így alakult ki a perkusszió, a kopogtatás módszere. E módszer tökélyre vivője a pilzeni származású Jozef Skoda, aki Bécs- ben a belgyógyászat professzora volt. Őt kereste fel a múlt század hatvanas éveiben a nehézlégzéssel, elfulladás- sal küszködő magyar poéta, Hanva református lelkésze, Tompa Mihály. Skoda híres volt szűkszavúságáról és kimértségéről. Tompa is ilyennek ismerte meg őt. A kurta-furcsa bécsi vizitről így panaszkodott barátjának, Finkei József sárospataki tanárnak: „... Annyi idő alatt, még ezeket leírom: megvoltunk; megkopogtatta a mellemet, fülét végig vitte kétszer-három- szor a szívem tája felett s azt mondá: hypertrophia cordis (szívmegnagyobbodás)! Leült, két sort írt s magát meghajtotta. Hohó sógor! gondoltam magamban, 100 pengő forintomba kerül nekem ez a kis vizit, ez a kis tréfa, hát ennyi az egész? És annyi volt.” A neves orvostudor diagnózisától sem költőnk, sem mi nem lettünk okosabbak. Azt Tompa is tudta, hogy a szívével van baj — „hypertrophia cordis” pedig csupán annyit bizonyít, hogy Skoda valamilyen szívbetegség előrehaladott, hipertrófiával járó stádiumában vizsgálta meg betegét. A „szívmegnagyobbodás” önmagában nem diagnózis, nem önálló betegség, hanem csak tünet. Olyan tünet, mint a láz vagy a sárgaság. S mint ahogy e kettő hátterében állhat gyulladás, rákos burjánzás vagy vérbetegség, a szívmegnagyobbodáshoz is több kór vezethet. Helyesen állapította meg tehát Tompa a már idézett, barátjához írt levelében: „... neked is ilyenforma bajod van, mint nekem: szívbaj, de amelynek száz faja és foka van.” Vajon Tompánál a szívbajnak melyik „faja” vezetett a hipertrófiához? Régebbi életrajzírói felvetették a vérbaj (szifilisz) lehetőségét, hiszen közismert, hogy a „francia kór” harmadik stádiuma a szívet, az ereket és az ideg- rendszert is megtámadja. Mi a vérbajt kevésbé valószínűnek tartjuk, mind a kórlefolyás, mind a beteg személy — lelkész! — ellentmond a vérbajosság- nak. Tompa patográfiáját (kortörténetét) áttanulmányozva jutottunk arra a következtetésre, hogy nagy költőnk valószínűleg reumás lázban s annak következményeként reumás eredetű szívbetegségben szenvedett. A reumás láz a fiatalkori, a sztrep- tokokkusz nevű baktérium okozta mandulagyulladás utóbetegsége. Ma már szinte alig fordul elő, hiszen a hatásos antibiotikum-kezelés gyorsan megöli a baktériumokat. Tompa idejében természetesen híre-hamva sem volt még a penicillinnek. így nem lehetett ritkaság, hogy a magas lázzal, nyelési fájdalommal járó torokgyulladás után a beteg ízületei begyulladtak és újra lázas kór — reumás láz — döntötte ágynak. Még néhány évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy az orvosok felismerjék: az ízületi gyulladás, a „reuma” csak a kisebb baj. Az igazi gondot az okozza, hogy a reumás láz idején súlyosan károsodnak a szívbillentyűk is. A szívbillentyűk a kamrák és pitvarok, illetve a kamrák és a szívbe száladzó nagy erek közt irányítják a vér áramlását. Gyulladásuk következtében a billentyűk által szabályozott nyílás szűkülhet vagy tágulhat — mindkét esetben kóros áramlás jön létre, melyet a szívizom fokozott munkával igyekszik helyrehozni. E fokozott munka következménye a szív izomzatának „erősödése” — orvosi nyelven: hipertrófiája —, ami leggyakrabban a szív megnagyobbodását vonja maga után. A szívmegnagyobbodás a billentyűk hibás működését éveken át sikeresen kompenzálhatja. Amíg e kompenzáció eredményes, a beteg — súlyos szívbaja ellenére —jól érezheti magát, teljesítőképessége, különösen ha nem kell nehéz testi munkát végeznie, alig csökken. Csakhogy a szív tartalékai is végesek, s amikor már a megnagyobbodott szív nem képes normális mozgásban tartani a vérkeringést, bekövetkezik az dekompenzáció, a szívelégtelenség. A beteg egyre kisebb erőkifejtéstől is elfárad, légszomja van, lábszárvizenyő jelentkezik. Valószínű, hogy e szakaszban látta Tompát Skoda, s állította fel a kopogtatás és hallgatózás módszereivel a „hypertrophia cordis” diagnózisát. Tompa reumás szívbetegségének kezdete az 1845—46. év fordulójára tehető. Lévay József szerint a költő ekkor egy egész hónapot töltött a híres pesti Rókus Kórházban. Maga a költő így ír erről 1846 januárjában a barátjához, Szemere Miklóshoz intézett versében: „Kórágyon fekszem én kínok tövisében.” Nem kapunk bővebb leírást e „kínok” mibenlétéről, de hogy szervi, testi betegségről volt szó, az kiderül a vers további két sorából: Mit csináljak veled, lelkem, te szilaj mén? / A kór testet töri, tépi tombolásod! A költő kora — huszonkilenc éves volt ekkor —, a megbetegedés időpontja (december, január), a kór súlyossága (kórházi ágyhoz kötöttség) a fő érveink a reumás láz diagnózisa mellett. E feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy 1848 tavaszán a költő újra gyógykezelésre szorul. Ekkor a vízgyógyászat Mekkájában, a morvaországi Graefenbergben, Priessnitz hidegvízkúráival enyhíti panaszait. Ezek intenzitásukban bizonyára elmaradtak a Rókus-beli tünetek mögött, sőt, Tompa állapota annyira rendbejött, hogy 1848 őszén hadba vonul, mint a gömöri nemzetőrök tábori papja. Az ötvenes években nincsenek komolyabb gondjai egészségével. Pedig a sorscsapások nem csak az országot sújtják. 1852-ben s 1853-ban vizsgálati fogságban ül A gólyához című hazafias verse miatt. Első fiának korai, pár hónapos korában bekövetkezett halálát még hivatásához illő belenyugvással fogadja, ám amikor 1857 őszén négyéves Géza fiát is temetnie kell, lelki egyensúlya hosszabb időre felborul. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján kezdődnek szívpanaszai. S ekkor kezdődik meg kálváriája is, orvostól orvosig, a „területileg illetékes putnoki doktortól Pest leghíresebb orvosán, Kovács Sebetyén Endrén át a bécsi Skoda professzorig. Ahány orvos, annyi vélekedés! Ismerve a reumás szívbetegség kórlefolyását, a szívbillentyűhibáknak az időbeli gyógyíthatatlanságát — napjainkban a műbillentyű-beültetés hosszú évekre panaszmentessé teheti a beteget —, érthető, hogy a nagy hírű Skoda sem ajánlhatott hatásos szert Tompa betegségére. Ekkor, a doktorokban csalódva, a maga orvosaként a fiatal korban bevált gyógymódhoz folyamodik. Hideg vizet iszik, „hidegvíz-allöveteket” szed, kerüli a szeszes, fűszeres ételeket. Tej- s növényi eredetű ételeket fogyaszt, mert azok „kevés vért készítenek s hajtanak az elnyomorodott szívbe”. Arra már nincs ereje, hogy újra Graefenbergbe menjen. A lakóhelyéhez közeli Lévárton és Feketehegyen, azok fürdőiben keres enyhülést. 1867 nyarára annyira felerősödik, hogy részt vehet a magyar orvosok és természetvizsgálók Rimaszombaton tartott XII. vándorgyűlésén. Az Aggteleken tartott ünnepi ebéden pohárköszöntőt is mond. Az augusztusi esték már hűvösek — Tompa meghűlt, s „visszaesett bajába”. Egyre fokozódó légszomja az ágyhoz köti, sokat szenved. 1868. július 30-án a mindössze ötvenegy éves, súlyosan beteg, kardiálisan dekompen- zált költő megnagyobbodott, kimerült szíve utolsót dobbant. Véget ért a költő küzdelme a „lassú enyészet angyalával”, mely küzdelemben a költő kétszeresen nagy szíve — a szó átvitt értelmében — sem volt elegendő az életben maradáshoz. Dr. Kiss László Ismét megjelent dr. Erős Zoltán újságíró, lapszerkesztő és irodalomtörténész, a hazai rejtvényirodalom ismert szakembere könyve, a Rejtvényböngészde. A tizenkét évvel ezelőtti bestsellerének, a magyar könyvkiadás és terjesztés egyik legsikeresebb darabjának újbóli, felfrissített és duplája bővített kiadását nagyon sokan várták már. Az első megjelenés óta közel egy tucat vaskosabb rejtvényfejtő kézikönyv és lexikon látott napvilágot, az érdeklődés azonban nem szűnt meg a Rejtvényböngészde iránt. A közkönyvtárak statisztikái szerint a vissza nem vitt és „elveszett” kötetek listáján évek óta az elsők között szerepel a könyv. Sokan pedig már ronggyá forgatták, agyonhasználták az évek során. A mostani Rejtvényböngészde legnagyobb eredménye, hogy nem lexikon, hanem sokkal inkább találmány. Egyetlen kötetbe gyűjtve adja közre mindazokat az ismereteket, információkat, adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek a rejtvényfejtésnél, mindenfajta agytréningnél, a televíziós vetélkedőkre készülésnél, vagyis az általános műveltség, a mindennapi tájékozottság gyarapításánál. Ajánló CD-slágerlista 1. Best of Mariah Carey 2. Sterbiszky: Hits from club E-play 3. Tommyboy: Matic house 4. Best ofU2 1980-1990 5. Very Best of Dire Straits 6. Cher: Belive 7. Guano Apes: Prund like a god 8. Kerozin: Kismalac 9. Jazz+Az: Kalózok 10. Winox: Up! (Musicland Hanglemezbolt) Első fiának korai, pár hónapos korában bekövetkezett halálát még hivatásához illő belenyugvással fogadja, ám amikor 1857 őszén négyéves Géza fiát is temetnie kell, lelki egyensúlya hosszabb időre felborul. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján kezdődnek szívpanaszai Viktória királynő viszonya a fővadásszal Nap mint nap olvashatunk magas rangú politikusok félrelépéseiről, szerelmi kapcsolatairól. Van, akiről kiderül, s akadnak olyanok is, akik még a botrány esetleges kirobbanása előtt saját maguk bevallják házastársi hűtlenségüket. Aztán vagy megbocsát nekik a világ vagy sem. Gyakran még özvegyek is bűnösek maradnak a közvélemény szemében. Lett, légyen valaki házas vagy özvegy, szinte alig akad olyan történelmi személyiség, aki önként vállalta a halálig tartó hűséget — különösképpen egy halotthoz. így történt ez Viktória angol királynővel is, akinek német származású hitvese, Albert herceg 42 éves korában tífuszban meghalt. Az özvegy uralkodónő élete hátralévő részében állandóan gyászruhát viselt, jelezve a számára pótolhatatlan veszteséget. De bebizonyosodott, hogy a gyászt sugalló kelme alatt szenvedélyes szív lüktetett. Az angol történelemben eddig legtovább, 64 évig uralkodó királynő nem sokáig bírta elviselni az özvegységgel együtt járó kínokat, és titokban szerelmi partnert választott magának. Egyértelmű adatok kerültek nyilvánosságra arról, hogy Viktória intim kapcsolatban állt testőrével, John Brownnaí, aki egyben fővadásza és vadőre is volt. A titkos szerelem írásos bizonyítékai John Brown egyik skóciai leszármazottja házának padlásáról, egy poros, pókhálóval beszőtt tengeri utazóládából kerültek elő, egészen véletlenül. Történt ugyanis, hogy John Brown egyik Kanadában élő leszármazottja tudomást szerzett arról, hogy a BBC filmet akar csinálni Viktória életéről. A rokon ekkor felvette a kapcsolatot Douglas Rae-vel, a producerrel és Jeremy Brooks-szal, a forgatókönyvíróval, és beszámolt arról, hogy Skóciában élő nővére őrzi a királynő és szerelmese leveleit. Az a pletyka, amely szerint Viktória titokban férjhez ment volna a vadőréhez, sőt, egy gyermeket is szült neki, nem derül ki a levelezésből. A brit királyi család elhatározta, hogy addig a részleteknek nem szabad nyilvánosságra kerülniük, amíg a királyi család azon tagjai életben vannak, akik ismerték Viktóriát. Elsősorban II. Erzsébet királynő édesanyjára gondolnak, aki most 98 éves. Tlggy,a Windsor-hercegek pótmamája Alexandra Leege-Bourke kisasszony mindössze 33 éves, de már régen ő a brit birodalom első számú nevelőnője. A magas, karcsú, szép, intelligens nő a szó leg- angolabb értelmében igazi nanny, vagyis nevelőnő: elszegényedett arisztokrata családból származik, kiváló iskolákba járt, kellemes ránézni, modora, viselkedése egyszerűen hibátlan. Ráadásul számos egyéb okból is alkalmas két királyfi nevelésére: hajadon, pompás lovas, szenvedélye a vadászat. Azt is megírták róla, hogy nagy dohányos, s „úgy füstöl, mint a kémény”, de ez érdekes módon sem a hercegeket, sem az' aggályos udvari urakat és hölgyeket sem zavaija. Eredeti foglalkozása óvónő volt, de nagyon fiatalon 1987-ben már Dél-Londonban saját óvodája van előkelő gyermekeknek. 1993ban, abban az esztendőben, amikor Károly herceg elválik Dianától, a barátai által Tiggynek becézett ifjú hölgy felvételt nyer Károly titkárságára. A herceg régen ismeri és kedveli Tiggyt és egy év múlva kinevezi a két fiú nevelőnőjének. Vilmos akkor tizenkét, Harry pedig kilenc éves. A fiúk hamarosan mindenkinek elmondják, mennyire szeretik az új nannyt, ahogyan a kisebbik fogalmaz: „majdnem annyira, mint a Mamát.” Tiggy 1995 nyarán egyik nyilatkozatában „az én bébi- kéimnek” nevezte a srácokat és ez már sok volt az amúgy is féltékeny Dianának, ragaszkodott Alexandra elbocsátásához. Ekkor látványosan bebizonyosodott, hogy Tiggy igazat mondott. O maga tizenhárom kilót fogyott a bánattól, a fiúknak pedig legalább annyira hiányzott, mint ők neki. Ezt be is bizonyították. Az internátusbán egyszer egy évben van az úgynevezett szülő-piknik, amire mindenki csak apját és anyját hívhatja meg. Vilmos herceg még tavaly Károly és Di helyett Tiggyt hívta meg, és akkor egész Anglia erről beszélt. Ezek után nem csoda, hogy Lady Di tragikus balesete után Tiggy nagyon hamar ismét felkerült a Buckingham-palota fizetési listájára. FEB
