Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27-28 / 49. szám

BEZÁR? Eleken már kirántották a kardot a román iskola ügyében. Lehetséges, hogy a szereplők igazi „arcukat” egyelőre maszkok mögé rejtették? 1999. február 28. Közéből Végleg lehúzzák az eleki román álta­lános iskola rolóját — terjedt el a hír a város­ban. Ezt ugyan magunk sem szeretnénk elhinni, de 1996-ban már felmerült e gondolat az eleki képvise­lő-testületben. Akkor még volt némi bája a ro­mán iskola bezárási vagy „bezárási” tervének: Kecske­méti János, a soknemzetiségű Elek város polgármestere ab­ban a választási ciklusban ép­penséggel a megyei önkor­mányzat nemzeti és etnikai ki­sebbségi bizottságának elnöke volt... Hű, de pikáns! Most mire tippelhetünk — másokkal együtt? Hát, ha nem is valami épületes módszerrel, de bizo­n y á r a pénzt akar­nak kiharcolni az iskolának. Két-há- rom éve — ha az állam szolgálói szerint — zsarolásízű is volt a dolog, sikerrel jártak... Nemrégen már testületi ülé­sen is szóba került a román is­kola sorsa. Amikor ebben az is­kolában is háromnapos influen­zaszünetet rendeltek el, híre ment: bezárták a román sulit. .Pénzt akarunk sze­rezni, vagy a román iskola megszüntetéséről van szó?” tette fel a kérdést az ülésen dr. Szelezsán János képviselő, a helyi román ki­sebbségi önkormányzat új el­nöke. Hozzátette: ha elbizonytala­nítják a szülőket, akkor nem ide Íratják be a gyerekeiket — s tényleg kimúlik az iskola, akár magától is... Nehezményezte, hogy a polgármester eddig meg sem kérdezte önkormányzatu­kat, pedig egyetértésük nélkül az iskolához nem nyúlhat(na) senki. S a román ortodox egy­háznak ugyancsak van vélemé­Szarvas nem Lakitelek Büszke vagyok Szarvasra, mert megteremtette a felté­telét, hogy ez a generáció megmutathassa, hogy léte­zik, és tudja, hogy mit akar. Közölte: akár tetszik, akár nem, jövünk. És ezek a fiata­lok tényleg jöttek, hiszen most kormányon vannak — Babák Mihály országgyűlési képviselő, Szarvas polgár mestere szerint ebben áll a jelentősége az 1985-ös szar­vasi nyári tábornak. A képvi­selőt többek között erről a legendás diáktáborról kér­deztük. — A IV. nyarának, azaz a ’85-ös szarvasi nyári tábornak utólag is nagy szerepet tulajdonítanak. Maga Orbán Viktor így fogalma­zott: Szarvas nélkül nincs Fi­desz. Ön menyit tud erről az eseményről? — Nem voltam részese a ‘85-ös eseménynek — mondta Babák Mihály. — Akkor dr. Szántosi An­tal volt a mezőgazdasági főiskola igazgatója, aki lehetőséget adott ennek a diáktábornak a megren­dezésére. Rafinált volt az egyete­mi ifjúság. Orbán Viktoréktól tu­dom, hogy negyedik táborként kérték meg az engedélyt. így próbálták meg átverni az akkori engedélyező hatóságokat. S va­lóban, az ügyintézők úgy gon­dolkodtak, ha már három volt, miért ne engedélyeznénk a ne­gyediket? A nyolcvanas évek ele­jén államigazgatási főiskolás­ként magam is megtapasztal­tam, hogy Pesten a fiatalok forra­dalmibban gondolkodnak. A közgazdasági, gazdasági élethez nem igazodott az akkor tájt hir­detett politikai filozófia, s ez a fi­atalok vitáiban előtérbe került. A szarvasi főisko­la, illetve a vá­ros kellemes találkozóhely­nek bizonyult. A fiatalok itt összegezték a véleményüket. Kövér László nyitószavait idézném: „Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára ve­zető pozíciók­ban találjuk magunkat — akár tetszik ez nekünk és az előttünk járók­nak, akár nem.” Szarvas­nak azért van súlya, mert nyolcvanöt nyara vezetett el oda, hogy a budapesti egyetemi fiatal­ság tárgyalópertnerként megje­lenhetett az 1989-es ellenzéki kerékasztalnál. Kiforrott vélemé­nyük volt. Igaz, hogy vehemens, pimasz és erőszakos volt ez a vé­lemény, de volt véleményük. Az akkori hatalom kénytelen volt el­fogadni, hogy az ifjúság a politi­ka színterére lépett, s kérte a he­lyét, a szerepét, a feladatát. Arra nagyon büszke vagyok, hogy Or­bán Viktor a mai napig nem fe­lejtette el Szarvas jelentőségét. Azt, hogy Szarvas szellemiségé­nél fogva — meglehet nem tuda­tosan — megteremtette a feltétel­ét annak, hogy ezek a fiatalok megvitathassák a dolgaikat, s ha­tározott álláspontot alakítsanak ki. Sokan a táborozó fiatalok kö­zül ma nagyon komoly politiku­sok. Babák Mihály békejobbot kínál Békéscsabának fotók: kovács Erzsébet — Eszerint SzarVast új Lakiteleknek tekinthetjük? — Szarvas nem Lakite­lek. Ott az idősek szelle­misége, vál­toztatni aka­rása fogalma­zódott meg. Szarvas a fia­talok vonalát vitte be a rendszervál­tásba. Párhu­zam ugyan van a kettő között, de nem keverhe­tő össze. Kö­vér jó jós volt. Ám ehhez tenni is kellett. Végigverekedni a kerekasztalt, a nyolc évet ellen­zékben, és elhitetni az ország­gal, hogy értelmesek, képzettek, határozottak, és nem csak be­szélnek, cselekedni is tudnak. — A kormánydöntésben, hogy Szarvas lett a Tessedik Sámuel Főiskola székhelye, mekkora szerepet játszott a poliüka? — Természetesnek vehetjük, ha integrációról beszélünk, ott presztízsérdekek is megjelen­nek. Az intézmények, a nekik helyet adó települések, a lakos­ság, a helyi vezetés presz- tizsérdekei. Ebben nem lehet mindenki számára egyformán elfogadható döntést hozni. A kormány szakmai érvek alapján választotta ki Szarvast közpon­tul. Történelmi tény, hogy főis­kolánk a megye első felsőoktatá­si intézménye, több mint két­nye a dologról, nem is beszélve a román lakosság egészéről. A polgármester tagadta a megszüntetés gondolatát, de el­ismerte: ha nem is cél, a város gazdálkodási gondjainak enyhí­tésére — évi 5 millió forint „megtakarítására” — számba veendőnek találták az iskola .beintegrálását” a magyar isko­lába. A magyar iskola igazgató­ját meg is bízta e lépés lehető­ségeinek felmérésével. Közben keresik az állami támogatási források bővítését — amiről ugyan sokan az állam (kül) poli­tikai hátterű zsarolásaként em­lékeznek meg, miként 1996- ban szintén ilyen megfogalma­zással illették a magyar-román kapcsolatokat is bizonyára érint (hét) ő akciót. K. A. J. * Harmadik oldal ‘ Ceausescu „halálgyára” Bizonyára kevesen hallottak arról, hogy a nyolcvanas évek­ben a grófi Tisza család egykori csegődi kastélyából is rend­szeresen szállítottak gyermekvért a hírhedt román diktátor, Nicolae Censescn számára. Hogy minderről a ház egykori urának mi lett volna a véleménye, azt sohasem tudhatjuk meg. Egyesek szerint a „Kárpátok géniusza” rákbetegségben szenvedett, ezért volt szüksége rendszeresen vérátömlesz­tésre. Mások viszont azt hangoztatták: az állandó vérfrissí­tés azért kellett, hogy a diktátor szervezetét fiatalítsa. Nagyszalontától alig néhány kilométerre található a csegődi Tisza-kastély. (Ez a kastély egykor ifjabb Tisza Kálmán birtoka volt. Ifjabb Tisza Kálmán, az 1875-1890 kö­zötti miniszterelnök, Tisza Kálmán fia, az 1918-ban meg­gyilkolt Tisza István — „kétszeres” magyar miniszterelnök — testvére.) Az 1948-ban államosított épület a Ceusescu- rezsim utolsó évtizedeiben árvaházként működött, ahol fo­gyatékos gyermekek tengették életüket primitív feltételek között. Ám ezeket a gyerekeket nemcsak a lepusztult körülmé­nyek sanyargatták. Egyesekre az éhezésnél és az állandó nélkülözésnél is szörnyűbb élmények vártak. A Nicolae Causescuéval megegyező vércsoportú gyerekek vérét rend­szeresen „megcsapolták” még akkor is, ha az a „véradó” egészségét veszélyeztette. A levett vért aztán Bukarestbe szállították. Azokban az években — többek között — éppen ezekért a „vércsapolásokért” emlegették a csegődi Tisza-kastélyt „halálgyárként”... Magyari Barna Mackóbirodalom százéves múltra tekint vissza. A tudományos fokozatok is számí­tottak, amelyben a DATE kiváló. Megyénkre az agrárium jellem­ző, és Békéscsabán nem mező- gazdasági képzés folyik. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell közgazdászokat és mene­dzsereket képezni, de a hagyo­mányokat mégis tisztelni kell. Fontos az is, hogy az integráló­dó főiskolák, a mezőtúri, az óvó­képző és a DATE hallgatói, al­kalmazottai és tanári kara úgy nyilatkozott, együtt szeretnének dolgozni. Bízom abban, hogy nagyon jó, fejlődő és prog­resszív főiskola lesz a szarvasi. S abban is nagyon bízom, hogy ezt Békéscsaba sem értékeli másként. — Mégis felötlik a kérdés, dön­tésével vajon Szarvast jutalmaz­ta, vagy Békéscsabát büntette kormány? — Én nem hiszem, hogy ez af­féle büntetés, vagy jutalom. Ez nem két város ügye, hanem az országgyűlés ügye és a törvény- hozásé. Ebben pedig nincs kü­lönbség köztünk, hiszen mind­két településnek kormánypárti országgyűlési képviselője van. Azt sem hiszem, hogy a megye- székhelyen kellene mindennek összpontosulni. A regionális szemlélet lényege, hogy bizo­nyos funkciókat a térségben szétosztunk. Arra kérek min­denkit, hogy próbáljuk megta­lálni a konszenzust, méltányol­va Békéscsaba érdekeit is, Gyula beintegrálásával is. Nem hi­szem, hogy a Viharsaroknak eb­ben a kérdésben viharosnak kell lennie. A vihar csak rombol és kárt okoz. Csath Róza Látták-e azt az országos lapok­ban megjelent fotót, ahol Ernyei Béla az ő kedvencét, a bájos macit mutatta „be” a nagyérdeműnek? Akkor egy or­szágos mackókiállítást reklá­moztak ilyen és ehhez hasonló ötletekkel. Mi sem maradunk ki ebből a látványosságból, hiszen a Desser Ágnes gyűjtő ötlete nyo­mán létrehozott kiállítás orszá­gos hódító útjára indult. Ennek köszönhetően március 2-ától Tótkomlóson, a J. G. Tajovsky Művelődési Központban is megtekinthetők a brummogók. Sőt! Miután a látogatók bete­kinthetnek a fantáziadús alko­tók színes világába — három­száz szőrös brumi lesz komlósi „kiküldetésben” —, a dögönyö- zőben a gyerekek játszhatnak is kedvenceikkel. cs. 1. Békéscsabán 1999. február 29-én ünnepelné (ha az idén 29-e lenne) születésnapját. A szökőév hiánya miatt szeretettel köszöntjük a 19. zületésnapján. Közgyűlés vízszivatással Legtekintélyesebb egyesülete­ink közé tartoznak az önkéntes tűzoltók civil szervezetei. A Kondorosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tegnap tartotta idei közgyűlését. (Volt tag, aki nem tudott elmenni: rákerült a sor a belvíz szivattyúzásában, mely­ben a település tűzoltói igencsak jeleskednek.) Eljöttek jugoszláv bajtársaik is a Kanizsa melletti Martonosról. A tagság elfogadta az előző évről szóló beszámoló­kat, az idei terveket. Kondacs András, a jelölő bizottság elnöke javaslatára újraválasztották a ko­rábbi vezetőséget. Ismét elnök lett Petrovszki András, parancs­nok Ábrahám János, paranc­snokhelyettes Janurik György, titkár Lábát Pál, gazdasági veze­tő Krajcsovszkiné Saliga Mária (aki „civilben” a nagyközség al­jegyzője.) Részt vett a közgyűlésen dr. Gáti Zoltán ezredes, megyei tűzoltóparancsnok, illetve a jó egészségnek örvendő, szinte már „matuzsálemi korú” tag, Ivanics György is. K. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents