Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27-28 / 49. szám
BEZÁR? Eleken már kirántották a kardot a román iskola ügyében. Lehetséges, hogy a szereplők igazi „arcukat” egyelőre maszkok mögé rejtették? 1999. február 28. Közéből Végleg lehúzzák az eleki román általános iskola rolóját — terjedt el a hír a városban. Ezt ugyan magunk sem szeretnénk elhinni, de 1996-ban már felmerült e gondolat az eleki képviselő-testületben. Akkor még volt némi bája a román iskola bezárási vagy „bezárási” tervének: Kecskeméti János, a soknemzetiségű Elek város polgármestere abban a választási ciklusban éppenséggel a megyei önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságának elnöke volt... Hű, de pikáns! Most mire tippelhetünk — másokkal együtt? Hát, ha nem is valami épületes módszerrel, de bizon y á r a pénzt akarnak kiharcolni az iskolának. Két-há- rom éve — ha az állam szolgálói szerint — zsarolásízű is volt a dolog, sikerrel jártak... Nemrégen már testületi ülésen is szóba került a román iskola sorsa. Amikor ebben az iskolában is háromnapos influenzaszünetet rendeltek el, híre ment: bezárták a román sulit. .Pénzt akarunk szerezni, vagy a román iskola megszüntetéséről van szó?” tette fel a kérdést az ülésen dr. Szelezsán János képviselő, a helyi román kisebbségi önkormányzat új elnöke. Hozzátette: ha elbizonytalanítják a szülőket, akkor nem ide Íratják be a gyerekeiket — s tényleg kimúlik az iskola, akár magától is... Nehezményezte, hogy a polgármester eddig meg sem kérdezte önkormányzatukat, pedig egyetértésük nélkül az iskolához nem nyúlhat(na) senki. S a román ortodox egyháznak ugyancsak van véleméSzarvas nem Lakitelek Büszke vagyok Szarvasra, mert megteremtette a feltételét, hogy ez a generáció megmutathassa, hogy létezik, és tudja, hogy mit akar. Közölte: akár tetszik, akár nem, jövünk. És ezek a fiatalok tényleg jöttek, hiszen most kormányon vannak — Babák Mihály országgyűlési képviselő, Szarvas polgár mestere szerint ebben áll a jelentősége az 1985-ös szarvasi nyári tábornak. A képviselőt többek között erről a legendás diáktáborról kérdeztük. — A IV. nyarának, azaz a ’85-ös szarvasi nyári tábornak utólag is nagy szerepet tulajdonítanak. Maga Orbán Viktor így fogalmazott: Szarvas nélkül nincs Fidesz. Ön menyit tud erről az eseményről? — Nem voltam részese a ‘85-ös eseménynek — mondta Babák Mihály. — Akkor dr. Szántosi Antal volt a mezőgazdasági főiskola igazgatója, aki lehetőséget adott ennek a diáktábornak a megrendezésére. Rafinált volt az egyetemi ifjúság. Orbán Viktoréktól tudom, hogy negyedik táborként kérték meg az engedélyt. így próbálták meg átverni az akkori engedélyező hatóságokat. S valóban, az ügyintézők úgy gondolkodtak, ha már három volt, miért ne engedélyeznénk a negyediket? A nyolcvanas évek elején államigazgatási főiskolásként magam is megtapasztaltam, hogy Pesten a fiatalok forradalmibban gondolkodnak. A közgazdasági, gazdasági élethez nem igazodott az akkor tájt hirdetett politikai filozófia, s ez a fiatalok vitáiban előtérbe került. A szarvasi főiskola, illetve a város kellemes találkozóhelynek bizonyult. A fiatalok itt összegezték a véleményüket. Kövér László nyitószavait idézném: „Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára vezető pozíciókban találjuk magunkat — akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem.” Szarvasnak azért van súlya, mert nyolcvanöt nyara vezetett el oda, hogy a budapesti egyetemi fiatalság tárgyalópertnerként megjelenhetett az 1989-es ellenzéki kerékasztalnál. Kiforrott véleményük volt. Igaz, hogy vehemens, pimasz és erőszakos volt ez a vélemény, de volt véleményük. Az akkori hatalom kénytelen volt elfogadni, hogy az ifjúság a politika színterére lépett, s kérte a helyét, a szerepét, a feladatát. Arra nagyon büszke vagyok, hogy Orbán Viktor a mai napig nem felejtette el Szarvas jelentőségét. Azt, hogy Szarvas szellemiségénél fogva — meglehet nem tudatosan — megteremtette a feltételét annak, hogy ezek a fiatalok megvitathassák a dolgaikat, s határozott álláspontot alakítsanak ki. Sokan a táborozó fiatalok közül ma nagyon komoly politikusok. Babák Mihály békejobbot kínál Békéscsabának fotók: kovács Erzsébet — Eszerint SzarVast új Lakiteleknek tekinthetjük? — Szarvas nem Lakitelek. Ott az idősek szellemisége, változtatni akarása fogalmazódott meg. Szarvas a fiatalok vonalát vitte be a rendszerváltásba. Párhuzam ugyan van a kettő között, de nem keverhető össze. Kövér jó jós volt. Ám ehhez tenni is kellett. Végigverekedni a kerekasztalt, a nyolc évet ellenzékben, és elhitetni az országgal, hogy értelmesek, képzettek, határozottak, és nem csak beszélnek, cselekedni is tudnak. — A kormánydöntésben, hogy Szarvas lett a Tessedik Sámuel Főiskola székhelye, mekkora szerepet játszott a poliüka? — Természetesnek vehetjük, ha integrációról beszélünk, ott presztízsérdekek is megjelennek. Az intézmények, a nekik helyet adó települések, a lakosság, a helyi vezetés presz- tizsérdekei. Ebben nem lehet mindenki számára egyformán elfogadható döntést hozni. A kormány szakmai érvek alapján választotta ki Szarvast központul. Történelmi tény, hogy főiskolánk a megye első felsőoktatási intézménye, több mint kétnye a dologról, nem is beszélve a román lakosság egészéről. A polgármester tagadta a megszüntetés gondolatát, de elismerte: ha nem is cél, a város gazdálkodási gondjainak enyhítésére — évi 5 millió forint „megtakarítására” — számba veendőnek találták az iskola .beintegrálását” a magyar iskolába. A magyar iskola igazgatóját meg is bízta e lépés lehetőségeinek felmérésével. Közben keresik az állami támogatási források bővítését — amiről ugyan sokan az állam (kül) politikai hátterű zsarolásaként emlékeznek meg, miként 1996- ban szintén ilyen megfogalmazással illették a magyar-román kapcsolatokat is bizonyára érint (hét) ő akciót. K. A. J. * Harmadik oldal ‘ Ceausescu „halálgyára” Bizonyára kevesen hallottak arról, hogy a nyolcvanas években a grófi Tisza család egykori csegődi kastélyából is rendszeresen szállítottak gyermekvért a hírhedt román diktátor, Nicolae Censescn számára. Hogy minderről a ház egykori urának mi lett volna a véleménye, azt sohasem tudhatjuk meg. Egyesek szerint a „Kárpátok géniusza” rákbetegségben szenvedett, ezért volt szüksége rendszeresen vérátömlesztésre. Mások viszont azt hangoztatták: az állandó vérfrissítés azért kellett, hogy a diktátor szervezetét fiatalítsa. Nagyszalontától alig néhány kilométerre található a csegődi Tisza-kastély. (Ez a kastély egykor ifjabb Tisza Kálmán birtoka volt. Ifjabb Tisza Kálmán, az 1875-1890 közötti miniszterelnök, Tisza Kálmán fia, az 1918-ban meggyilkolt Tisza István — „kétszeres” magyar miniszterelnök — testvére.) Az 1948-ban államosított épület a Ceusescu- rezsim utolsó évtizedeiben árvaházként működött, ahol fogyatékos gyermekek tengették életüket primitív feltételek között. Ám ezeket a gyerekeket nemcsak a lepusztult körülmények sanyargatták. Egyesekre az éhezésnél és az állandó nélkülözésnél is szörnyűbb élmények vártak. A Nicolae Causescuéval megegyező vércsoportú gyerekek vérét rendszeresen „megcsapolták” még akkor is, ha az a „véradó” egészségét veszélyeztette. A levett vért aztán Bukarestbe szállították. Azokban az években — többek között — éppen ezekért a „vércsapolásokért” emlegették a csegődi Tisza-kastélyt „halálgyárként”... Magyari Barna Mackóbirodalom százéves múltra tekint vissza. A tudományos fokozatok is számítottak, amelyben a DATE kiváló. Megyénkre az agrárium jellemző, és Békéscsabán nem mező- gazdasági képzés folyik. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell közgazdászokat és menedzsereket képezni, de a hagyományokat mégis tisztelni kell. Fontos az is, hogy az integrálódó főiskolák, a mezőtúri, az óvóképző és a DATE hallgatói, alkalmazottai és tanári kara úgy nyilatkozott, együtt szeretnének dolgozni. Bízom abban, hogy nagyon jó, fejlődő és progresszív főiskola lesz a szarvasi. S abban is nagyon bízom, hogy ezt Békéscsaba sem értékeli másként. — Mégis felötlik a kérdés, döntésével vajon Szarvast jutalmazta, vagy Békéscsabát büntette kormány? — Én nem hiszem, hogy ez afféle büntetés, vagy jutalom. Ez nem két város ügye, hanem az országgyűlés ügye és a törvény- hozásé. Ebben pedig nincs különbség köztünk, hiszen mindkét településnek kormánypárti országgyűlési képviselője van. Azt sem hiszem, hogy a megye- székhelyen kellene mindennek összpontosulni. A regionális szemlélet lényege, hogy bizonyos funkciókat a térségben szétosztunk. Arra kérek mindenkit, hogy próbáljuk megtalálni a konszenzust, méltányolva Békéscsaba érdekeit is, Gyula beintegrálásával is. Nem hiszem, hogy a Viharsaroknak ebben a kérdésben viharosnak kell lennie. A vihar csak rombol és kárt okoz. Csath Róza Látták-e azt az országos lapokban megjelent fotót, ahol Ernyei Béla az ő kedvencét, a bájos macit mutatta „be” a nagyérdeműnek? Akkor egy országos mackókiállítást reklámoztak ilyen és ehhez hasonló ötletekkel. Mi sem maradunk ki ebből a látványosságból, hiszen a Desser Ágnes gyűjtő ötlete nyomán létrehozott kiállítás országos hódító útjára indult. Ennek köszönhetően március 2-ától Tótkomlóson, a J. G. Tajovsky Művelődési Központban is megtekinthetők a brummogók. Sőt! Miután a látogatók betekinthetnek a fantáziadús alkotók színes világába — háromszáz szőrös brumi lesz komlósi „kiküldetésben” —, a dögönyö- zőben a gyerekek játszhatnak is kedvenceikkel. cs. 1. Békéscsabán 1999. február 29-én ünnepelné (ha az idén 29-e lenne) születésnapját. A szökőév hiánya miatt szeretettel köszöntjük a 19. zületésnapján. Közgyűlés vízszivatással Legtekintélyesebb egyesületeink közé tartoznak az önkéntes tűzoltók civil szervezetei. A Kondorosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tegnap tartotta idei közgyűlését. (Volt tag, aki nem tudott elmenni: rákerült a sor a belvíz szivattyúzásában, melyben a település tűzoltói igencsak jeleskednek.) Eljöttek jugoszláv bajtársaik is a Kanizsa melletti Martonosról. A tagság elfogadta az előző évről szóló beszámolókat, az idei terveket. Kondacs András, a jelölő bizottság elnöke javaslatára újraválasztották a korábbi vezetőséget. Ismét elnök lett Petrovszki András, parancsnok Ábrahám János, parancsnokhelyettes Janurik György, titkár Lábát Pál, gazdasági vezető Krajcsovszkiné Saliga Mária (aki „civilben” a nagyközség aljegyzője.) Részt vett a közgyűlésen dr. Gáti Zoltán ezredes, megyei tűzoltóparancsnok, illetve a jó egészségnek örvendő, szinte már „matuzsálemi korú” tag, Ivanics György is. K. A. J.
