Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-20-21 / 43. szám
Embermesék 1999. február 21. . , ^ «-W Nyolcadik oldal Tamás, Barnabás, Anna, Péter, András, Mátyás és Rita után megszületett Márk, a nyolcadik boldogság. A nyolc gyereknek tizenöt tejtestvére van. A kopott bérházból évente egyszer színház lesz. A gyerekek így köszöntik karácsonykor szüleiket, akik szerint a család fontosabb, mint a pénz. SZÍNHÁZ egy ötödik emeleti bérlakásban sSPlll Csak ritkán ebédel együtt az egész család, tízük közül most éppen öten ülik körül az asztalt, a többiek még iskolában vannak. A menü lecsó és különféle tészták. Pálinkás József ölében Márk, a nyolcadik boldogság várja az aktuális szoptatást A kétnapos Pálinkás Márk nevében a család levelet küldött barátainak: „Megszülettem a 7 törpe vagy a 7 kecskegida után (kinek melyik a kedvenc meséje) a 8. boldogságnak szüleim, testvéreim és remélem, még sokak örömére.” A ferencvárosi bérház ötödik emeletén Márk baldachi- nos kiságyban szundikál. A mama, Orsolya éppen főz. A gáztűzhelyen a három fazék egyike-másika beillene nagyanyám lekvárfőzőedényének. Főzés közben a törékeny asz- szony gyereket dajkál. Hol a kétéves Rita mászik a nyakába egy puszira, hol az influenzából épp kilábaló ötéves Matyi kér egy simogatást. A tízéves Anna meg elfogó- d ott an támasztja az ajtót. Lesi, mi kerül a viaszosvászonnal letakart ebédlőasztalra.- Nem egyszerű dolog a főzés. Mindenki mást szeret, én meg igyekszem a kedvükre tenni. Ráadásul az egész család legfeljebb hét végén tud együtt ebédelni - mosolyodik el Orsolya, aki bár pedagógus, az elmúlt 13 évben csak néhány hetet tanított. Egyébként gyesen, gyeden volt. Orsolya mind a nyolc gyerekét szoptatta, s mert sok teje volt, egy-egy ismerős, barát anyatej nélkül maradt apróságának is juttatott belőle. A gyerekeknek több mint 15 tejtestvérük van. Szinte mindegyik családdal bizalmas, jó baráti viszonyban vannak. Egy- egy születésnapon, zsúron 30-40 gyerek is összegyűlik a lakásban.- Sokan nem értik, miért vállaltunk ennyi gyereket. Mi így vagyunk boldogok - meséli Orsolya. Amikor egy-egy szülés után eltelt fél év, a gyerekek mindig megkérdezték, mikor lesz újabb kistestvérük. Aztán lett. A családfő nekilát és összeszámolja.- A fizetésem negyvenezer körül van, körülbelül ennyi a családi pótlék, húszezer a nevelési pótlék és tizenkettő a gyes, szóval mindent összevetve, fejenként alig több mint tízezer - kalkulál. A családi kiadásban havi több mint tízezer forint lakáshitel- törlesztés, húszezer rezsi szerepel. Azt már én számolom hozzá, hogy a családfőnek nincs akkora jövedelme, hogy minden gyerek után igénybe tudja venni az adókedvezményt. Mégis minden évben el tudnak menni nyaralni. A férj besegít a tihanyi Szent Erzsébet Alapítvány közösségi házának karbantartásába, cserébe egy-egy hetet önköltségi áron nyaralhatnak. A család nem megszokott életet él. Televíziót nem néznek. A családfő szerint túl sok erőszak árad a készülékből. A gyerekkel esténként inkább társasjátékoznak. Lefekvés után a szülők olvasnak egy fél órát. Miközben Pálinkás László, a kazánfűtő édesapa megkísérli az ebédhez összeterelni a gyerekeket, előkerül a fényképezőgépünk. Rita emiatt keserves zokogásba kezd. De csak addig, amíg a gép át nem kerül a papája kezébe. Akkor jön, kezében kesze-kusza rajz.- Nézd, mit festettem - pillog fölfelé. A képen természetesen Matyi, koronában, palástban. A rajz egy karácsonyi színlelőadás emlékei alapján készült.- Rita is szerepelt. Karácsony előtt néhány héttel az egész ház összegyűlik. Sok itt a nagycsaládos. A feleségem írja a forgatókönyvet, a próbák is nálunk zajlanak - meséli az édesapa. Eleinte az ünnepi előadásokat is a lakásban tartották. Eljátszották már a Kis herceget, a Kék madarat, a Süsüt és a Szegény Dzsonl és Árnlkát. Időközben a szűk lakásból a kerületi művelődési ház nagy színpadára került át a produkció. A Hókirálynő tavalyi karácsonyi előadására meghívták rokonaikat, ismerőseiket. Az előadás után a nézőtéren az egyik kisgyerek megkérdezte: Mama, mi miért nem csinálunk otthon Ilyet? Csík Rita A HÓNAP LAPJA MÁRCIUSBAN IS A JAKUPCSEK GABRIELLA Fókuszban: a lakástextil M £ C j £ i £ Ni ; K H A V 0 N T A X X X 5 V ÉV? 0 i. Y A H ♦ 1 TH H MÁRCIUS * 1 7 ') > i Lakáskultúra kövesei? olyan kézügyességgel és íakberentfexÍH vénával, mint e csöppnyi garzon tulajdonosa Vidám oil««* takisavätOM .... Aki teljesen tanácstalan a függönyválasztás ügyében, annak figyelmébe ajánljuk a számítógépes megoldást. Az ezzel foglalkozó cég az adott lakásban élethűen színes látványtervet készít, amelyben valamennyi szempontot figyelembe veszi. Nemcsak a színeket, anyagmintákat lehet így összeválogatni, hanem a függöny fazonja is megtervezhető...” MEGJELENIK FEBRUÁR 26-ÁN Mindig megdöbbenünk, ha arról hallunk, hogy valaki gyógyíthatatlan betegségben szenved. Különösen akkor, ha egy hétéves gyermekről van szó. A Portóban élő Sonja-Christinán már nem lehet segíteni. Gyógyíthatatlan rákbeteg. Egy kérése azonban még van a világhoz:- Szeretnék bekerülni a Rekordok könyvébe azzal, hogy nekem van a legtöbb névjegyem - árulta el Sonja. Ezért kér mindenkit, hogy ha teheti, küldjön címére névkártyát, hogy kívánsága teljesüljön. A címe: Sonja-Christina Megalhaes-Semene Rue de Lucia 7621, A. 420 Porto Portugália. Reméljük, a hétéves kislány vágya még időben teljesül. Mi is kérünk mindenkit, ha csak egy névjeggyel is, segítse Sonja álmát valóra váltani. B.M.L Vissza a sötétségből A johannesburgi Vool- schenk házaspár büszke volt rá, hogy Nico- lette lányuk mennyire önálló. 0 maga is izgatottan készült vizsgáira, és nem sejtette, hogy hamarosan minden megváltozik. . Fejfájással kezdődött minden, ami semmilyen gyógyszer hatására nem múlt el. Majd a lány átaludt egy teljes hétvégét, és mikor hétfőn reggel újból tanulni akart, nem tudott többé írni. Állapota rohamosan romlott, mindenkibe belekötött, éjjel elmászkált, és nem emlékezett semmire. Amikor már beszélni sem tudott, kórházba szállították, de addigra már kómában volt. A CT-vizsgálat nem mutatott ki semmit, Nicolette továbbra is élő halottként feküdt a kórházban, nem ismerte fel látogatóit, rokonait. Egy nap végül is kinyitotta a szemét, és bár nem tudott mozogni az izomgörcsöktől, és nem látott - egyszer csak felsikoltott, majd hamarosan üdvözölte egyik látogatóját. Nem értette, mit keres a kórházban és napokig le sem hunyta a szemét. Aztán tizenegy órás alvás után majdnem a régi Nicolette ébredt fel. Érthetően beszélt, pár nap múlva már a testvéreit kergette a kertben. Most újra tanul írni és olvasni, de ez már semmi ahhoz képest, amikor a szülők úgy hitték, nincs már remény, hiszen racionális magyarázat még a betegségére sem volt. Az orvosok máig nem értik Nicolette rejtélyes útját a sötétség birodalmában. Herold Ágnes Az utolsó kívánság Névjegyeket gyűjt a gyógyíthatatlan portugál kislány