Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-20-21 / 43. szám
1999. február 20-21., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Belügyi sztrájk és bérharc Bérkövetelésüknek nyomaté- kot adva március 13-án délelőtt a parlament előtt országos tömegdemonstrációt tartanak a rendőrök és a szolgálatnál dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők — közölte tegnap Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára. Mint a szakszervezeti tisztség- viselő elmondta: az érdekképviselet kétnapos választmányi ülésén határoztak így, miután a rendőrszakszervezet még tárgyalási alapnak sem tudja elfogadni a belügyi vezetésnek azt a javaslatát, miszerint összesen 3000 dolgozó elbocsátásával teremtsék meg az idei 13 százalékos béremelés lehetőségét. Hozzátette: nem a várakozásaiknak megfelelően alakult idén a hivatásos állomány bérfejlesztése sem. A rendőrszakszervezet bízik abban, hogy demonstrációjukhoz csatlakozik a belügyben működő további nyolc érdek- képviselet, valamint a Büntetésvégrehajtási Dolgozók Szak- szervezete is. Ha az országos demonstrációnak sem lesz eredménye, a szakszervezet törvényes jogával élve márciustól kezdve folyamatossá teszi a nyomásgyakorlást — közölte Fábián Ágota. Könyves Krisztina, a Belügyminisztérium sajtófőnöke a sztrájkkal kapcsolatos hírekre reagálva kijelentette: a tárca vezetése csak a költségvetési törvény keretein belül adhat béremelést dolgozóinak. Ráadásul — tette hozzá — a költségvetés fejezetén belüli pénzátcsoportosítással sem teremthetik elő egy, a megajánlottnál magasabb arányú béremelés költségeit, hiszen akkor más, fontos célok megvalósítása lehetetlenülne el. FEB Társadalmi koalíciót sürget a szervező Séta a gyűlölet ellen Fáklyás felvonulást kezdeményez a Duna-parton hétfő estére Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő, válaszul a múlt heti budapesti szélsőjobboldali demonstrációra. Szanyi Tibor pénteken közölte, hogy a „Séta a gyűlölet ellen” elnevezésű fáklyás felvonuláshoz számos civil szervezet csatlakozott, és jelezte részvételi szándékát az MSZP, a Fidesz, az FKGP és az SZDSZ több tekintélyes országgyűlési képviselője is. A szocialista képviselő közleményében rámutatott, hogy Magyarországon szükség van a demokrácia pártpolitikai érdekektől mentes védelmére, és ennek érdekében egy „társadalmi koalíció” megszervezését sürgette.- Úgy gondolom, hogy Magyarország polgárai a legfontosabb kérdésekben közvetlenül is véleményt kívánnak nyilvánítani, függetlenül attól, hogy szavazataikat kire adták le. Egy társadalmi koalíciónak az emberek mindenkori többségi akaratát kell összegeznie és kifejeznie. Hiszem, hogy számtalan olyan közös dolgunk van, amit nem lehet csupán a pártokra bízni. Ilyen például az európai integráció és a hazai kisebbségek jogainak védelme - hangsúlyozza tegnap kiadott közleményében Szanyi Tibor. FEB A farkasnak sincs már oka félni az embertől Védett állat, s nem is bánt Farkasok vertek tanyát a ge- menci erdőben, azonban - az álhírekkel ellentétben - nem okoztak kárt sem a háziállatok között, sem pedig a vadállományban. Ez furcsa is lett volna, ugyanis a vadászok rendszeresen etetik őket. Egyesek négy, mások hat farkast véltek látni. Az állatok valószínűleg Szerbiából érkeztek hazánkba, a zöldhatáron át. Karhesz János, a helyi vadásztársaság vezetője elmondta: 1987 óta szinte minden évben felbukkannak farkasok a környéken. Öt évvel ezelőtt nagy pusztítást végeztek, akkor 30-40 birka esett áldozatul. Az idén eddig talán néhány őzet fogyaszthattak el a farkasok, de nem igaz, hogy birkákat öltek volna. A háziállatokat télen egyébként is akolban tartják. Ráadásul a vadászok rendszeresen etetik is a farkasokat. Rém község jegyzője, Nagy Vencel cáfolta azt a hírt, hogy hajtóvadászatot rendeltek volna el a környéken. Csak a gyerekeket figyelmeztették: mostanában kerüljék az erdőt. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi felügyelőjétől megtudtuk: egy helyszíni szemle után arra a elöntésre jutottak, hogy nem adnak engedélyt a farkasok kilövésére. A farkas egyébként védett állat, befogása éppúgy tilos, mint elpusztítása. (h. gy.) Befagyasztott tartalékok Szigorítani kell a fiskális politikát A kormány befagyasztotta a gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulásának esetére a költségvetésben képzett 40 milliárd forintos tartalékot - jelentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter pénteken a jegybankelnökkel és a gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a további 19 milliárd forintos tartalékhoz sem kíván hozzányúlni a kabinet. Reményeik szerint ebből legalább 10 milliárd forintot meg lehet takarítani, így az állam- háztartás hiánya 3 százalékra csökkenthető. A kormány 2,2-2,7 milliárd dollár folyófizetésimérleg-hi- ányt vár erre az évre, és bízik abban, hogy a deficitet ezúttal is fedezi a külföldi tőkebeáramlás, mondta Járai. Abban, hogy a folyó fizetési mérleg deficitje egy év alatt 1,3 milliárd dollárral nőtt, a legfontosabb szerepe annak volt, hogy 1997-ben és 1998- ban enyhült a fiskális politika szigora - jelentette ki Surányi György, a jegy bank elnöke. Az MNB álláspontja szerint az idén nem kellene elkölteni a központi költségvetésben zárolt tartalékokat. Surányi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szólva közölte: „Az MNB felfogása eltér attól, amit bankfelügyeleti szempontból az ÁPTF végzett. A jegybank úgy ítéli meg, hogy az adott törvényi keretek között aktívabb beavatkozási lehetősége lett volna a felügyeletnek, így a helyzet értékelését tekintve az MNB véleménye nagyjából egybeesik a kormányéval. Indokolt az ÁPTF megerősítése törvényi és személyi szempontból egyaránt.” A kisgazdák különvéleménye még nem jelent koalíciós vitát Konfliktusok pedig nincsenek A Fidesz sajtófőnöke szóra sem érdemes ügynek, az FKGP alelnöke a „liberális sajtó mesterkedésének” tartja, hogy a két párt közötti nézeteltéréseket egyesek a kormánykoalíció gyengüléseként értékelik, s afféle csemegeként tálalják a közvélemény asztalára. Az elmúlt hetekben többször is előfordult, hogy egyes fide- szes és kisgazda politikusok az ország közvéleményét is foglalkoztató kérdésekben egymástól eltérő véleményeket fogalmaztak meg. Ütközőpontnak bizonyult például a Kaposvári Tanárképző Főiskola és a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem összevonásának fideszes ötlete, illetve az MLSZ vezérkarának menesztése. Az összevonást a kisgazdák egységesen ellenzik, a sportvezetők felfüggesztésével kapcsolatban pedig Lányi Zsolt fogalmazta meg aggályait. Pár napja egy Répássy Róberttel (Fidesz) készült interjúból az derült ki, mintha a Fidesz az FKGP-n belüli utódlási harc jeleit érzékelné. Miután a kisgazdák barátságtalan lépésnek nevezték, hogy politikai partnerük az FKGP belügyeit boncolgatja, Répássy azt mondta, hogy az újság félreértette szavait.- Azért, mert olykor különvéleményt fogalmazunk meg, vagy mert saját ötletünket vetjük fel, esetleg saját jelöltünket szeretnék bejuttatni egy- egy posztra, még nem veszünk össze koalíciós partnerünkkel - szögezte le Lányi. Szerinte a liberális sajtó mindenképpen össze akarja ugrasztani a Fideszt és az FKGP-t, de ez nem fog sikerülni. Tagadta, hogy utódlási harc indult volna pártja soraiban, , egyelőre Torgyán József az elnök, arról pedig, hogy kit jelölnek 2000-ben államfőnek, még korai beszélni. Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke nem tartja olyan horderejűnek a két párt „nem létező” konfliktusairól felröppent híreket, hogy arra reagáljanak. Takács Mariann Eredményesek voltak a kisebbségi választások A magyar példa mintaértékű A saját képviseleti forma megalakításának lehetőségével immár másodszor éltek a hazai kisebbségek. A ’94-es választásokhoz képest jóval aktívabbnak bizonyultak: megkétszereződött helyi önkormányzataik száma. Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke óriási eredménynek tartja azt is, hogy a 13 elismert kisebbség közül 12 megalakította országos önkormányzatát. A hazai kisebbségek közül egyedül a magyarországi románság nem rendelkezik majd a következő négy évben országos önkormányzattal, miután a másodszorra összehívott elek- tori gyűlés sem volt határozat- képes. Az OVB elnöke ezzel kapcsolatban felvetette: a kisebbségi önkormányzatok választásáról rendelkező 1993-as törvény néhány ponton megérett a változtatásra. Míg a kisebbségek korábban elvetették, hogy nyilvántartást vezessenek róluk, addig mára csökkent ezzel kapcsolatos ellenállásuk. Amennyiben például országos népszámlálás alkalmával regisztrálhatnák, hogy ki, melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát, megszüntethető lenne az a jelenleg érvényes, és a kisebbségek által kifogásolt gyakorlat, miszerint valamennyi állampolgár részt vehet a kisebbségi önkormányzatok létrehozásában. A választások lebonyolítása során felvetődött, hogy az országos önkormányzatoknak a helyi önkormányzati rendszerre kellene ráépülniük, azaz például a területi önkormányzatok küldhetnének képviselőket az országos testületbe. A jelenlegi kislistás választás eredményeképpen valójában sem területileg, sem politikailag nem reprezentatív a megalakult képviselet - mondta Kukorelli István. A felmerült gondok ellenére sem nevezhető kirakatjellegű- nek a hazai kisebbségpolitika - vélekedik az OVB elnöke. A magyar példa bárhol Európában mintaértékű lehet, igaz, vannak módosítandó részei, amelyek átalakításakor a hazai kisebbségek aktív részvételére is szükség lesz. - horváth Magyar-magyar. A legfontosabb célnak azt tartom, hogy Magyarország és a határon túli magyarság között bizalmi elven alapuló megegyezés jöjjön létre - mondta pénteken Budapesten Németh Zsolt a szombati magyar-magyar konferencia előtt. A külügyi államtitkár szerint a kettős állampolgárság esetleges bevezetése mellett szóba jöhet a hosszú lejáratú vízum alkalmazása, vagy például a vízummentesség fenntartása is. Mindennapi adatvédelem. A médiában olyan helyzetet kell teremteni, hogy a személyiségi jogok megsértése valós jogi kockázatot jelentsen a hírközlő szervek számára - nyilatkozta Majtényi László adatvédelmi biztos pénteken a „Mindennapi adatvédelem” címmel rendezett konferencia előtt. Bővülő szerep. A 2000-ben életbe lépő új büntetőeljárási törvény szerint az ügyész szerepe kibővül - mondotta tegnap Varga Zoltánná, a fővárosi főügyészhelyettes egy tanácskozáson. Az ügyész az új törvény értelmében már a nyomozás kezdetekor aktív részese lesz az ügy felderítésének. Idősek éve. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter pénteken az idősek nemzeti éve országos rendezvénysorozatát megnyitó tudományos tanácskozáson elmondta: a rendezvények arra törekednek, hogy rádöbbentsék az időseket, értelme van az életüknek, fontosak a család, a társadalom számára. A törvény a hibás. A magyar rendőrség jelenlegi formájában túlmilitarizált - nyilatkozta Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke pénteken, egy konferencián. Ennek okát abban látta, hogy a parlament által 1996-ban elfogadott szolgálati törvény egységes katonai jogállású állományként definiálja a fegyveres és a rendvédelmi szerveknél dolgozókat. SZDSZ-bírálat. A kormány beváltatlan ígéreteinek terhét az önkormányzatokra kívánja hárítani. Olyan helyzeteket teremt, amelyekben az önkormányzatokat teszik felelőssé a közalkalmazotti és köztisztviselői rétegnek tett korábbi ígéretek beváltásáért - mondotta Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke pénteken. Járhatók az utak. Az Útin- form tegnapi tájékoztatása szerint az országban nincs már hóval körbezárt település, valamennyi megközelíthető. Az autópályák és a főutak mindenütt jól járhatók, ám néhol, mint a 6-os főút ercsi szakaszán, vagy a Duna menti utakon jegesedés nehezíti a közlekedést. Hiányzik a pénz az önkormányzati ingatlanok korszerűsítésére Egyre kevesebb lakás épül A nyolcvanas évek végétől a lakásépítések száma nagymértékben visszaesett. 1987-ben 57 ezer, 1997-ben már csak 28 ezer lakás épült. Az állami, önkormányzati építkezések egyre inkább visszaszorultak, így 1997-ben a lakásoknak alig két százalékát építették a helyi és központi költségvetési szervek. Az állam és az önkormányzatok szerepét egyre inkább a lakosság vette át. 1997-ben 90 százalékra nőtt a lakossági építkezések aránya 1987-hez képest. A panellakások, lakótelepek építése teljesen megszűnt, 1997-ben az új otthonok 84 százalékát már családi házként hozták tető alá. Az ingatlanok közműellátottságában is változás állt be - állapították meg a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai. Tíz évvel ezelőtt a lakásoknak mintegy felét bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba. Ez az arány azóta megközelítőleg 40 százalékra csökkent, ami a lakótelepi építkezések számának visszaeséséből ered. A vezetékesgáz-ellátás területi bővüléséből eredően viszont az új lakások közel kétharmadába eljut a földgáz a korábbi egyharmad helyett. Az ivóvíz tekintetében egyre inkább a hálózati vízellátás válik általánossá. Mind elterjedtebb a központi fűtés használata, jelenleg a lakásállomány közel felére ez jellemző. A nagyvárosok lakásállománya minőségi szempontból két részre oszlik. Van egy jobb és egy javuló állapotú magántulajdonú, illetve egy rossz és folyamatosan romló minőségű, döntő többségében önkormányzati tulajdonú állomány. E két nagy lakáscsoport minőségének távolodása tartósnak látszik, hiszen sem az önkormányzatok, sem a bérlők anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a lakások korszerűsítésével megállíthassák a folyamatot. A számítások szerint a lakásvagyon értékének megőrzéséhez a jelenleg felhasznált évi 50 milliárd forint helyett jóval több mint 100 milliárdot kellene fordítani. (ködmön) Gála. Tegnap rendezték meg az „Aranykulcs-Hungária Ház” és az „Év Társasháza ’98” pályázat díjkiosztó gáláját a Budapesti Műszaki Egyetem K épületének aulájában. Az eseményen szó esett a társasházak felújításának támogatásáról is. fotó: feb/körmendi imre
