Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-18 / 41. szám

1999. február 18., csütörtök Európa-krónikA 7 Megkérdeztük olvasóinkat A közös valuta bevezetéséről Egri Zoltán, 19 éves szarvasi főiskolás: — Sokat vá­rok tőle. Az euró bevezeté­se leglátványo­sabban a keres­kedelemben érezteti hatását. A vállalatok számára különösen előnyös, mert euróországgal kereskedve nem terheli őket az átváltás költsége. 2002-től mint magán­ember is találkozhatunk vele. Addig is fontos, hogy ne csak a gazdaság szereplői, hanem a magánszemélyek is minél több ismerethez jussanak ebben a té­mában. Környezetgazdálkodási szakon tanulok, 2003-ban ka­pom meg az oklevelem. Addig­ra a pénzügyi világban már tel­jesen természetes lesz a közös valuta alkalmazása. Bajusz István­ná, 50 éves szarvasi tanul­mányi előadó: — Az euró túlságosan új dolog ahhoz, hogy ilyen kis­városban, mint Szarvas, az ut­ca embere érdemi véleményt formáljon róla. Bár a televízió- és a rádióműsorok, valamint az újságok folyamatosan sulykol­ják belénk az ezzel kapcsolatos információkat, sokaknak még az euró elnevezés sem mond so­kat. Azt azonban érzékeltem, hogy a kezdeti negatív várako­zások után az emberek bizako­dóbbak lettek. Ismerek olyano­kat, akik eddig a márkára es­küdtek, s most már nem félnek az eurótól. Természetesen ne­kik komoly bankbetétek állnak a hátuk mögött. Veres Attila, 29 éves szarvasi kereskedelmi menedzser: — Igaz, egy­előre személye­sen nem érint, de örülök a kö­zös valuta be­vezetésének. Bár az euró már most is szerepet kap a hazai gazdaság életében, igazán pár év múlva érezzük ennek elő­nyét, amikor majd az Európai Unióhoz, majd a közös pénz­ügyi unióhoz csatlakozunk. El­sősorban a kereskedelemben várok tőle sokat. Többek között arra számítok, hogy árleszorító hatása lesz. Azt várom, hogy nem lesz drágább idehaza ben­zint tankolni, mint Ausztriában. Annyi bizonyos, az átlag ma­gyar állampolgárokhoz képest én hamarabb kapcsolatba kerü­lök a közös valutával, ugyanis kereskedelmi cégnél dolgozom. Dányi Zoltán­ná, 66 éves szarvasi nyug­díjas: — Attól tar­tok, az átváltási értéke rosszul érinti a magya­rokat. Féltem a forintot, hogy a közös valutához képest leértéke­lődik. Annyi bizonyos, ha forint­ban megtakarításom lenne, nem tenném át azt euróba. Abban sem vagyok biztos, kell-e ennyi­re törekednünk az Európai Unió­ba? Az a sejtésem, hogy a közös Európának nagyobb szüksége van ránk, Kelet kapujára, mint nekünk az EU-tagságra. Ebben a században Magyarország már annyiszor megégette magát, jó lenne, ha végre okulnánk a törté­nelmünkből. Nem csinálok tit­kot belőle, én a semlegesség hí­ve vagyok. — r — Könnyű is meg nem is felkészülni az átállásra A bankok, a cégek és az új pénznem A magyar pénzügyi és vállalati szektor közös valuta bevezetésére való felkészülésével foglalkozott a közel­múltban Az euró Magyarországon című konferencia, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara és az Európai Párbeszéd Alapítvány közös rendezvénye. E témáról beszélgettünk mi is egy bankárral és egy cégvezetővel. Az ABN-AMRO Bank egyike a világ legnagyobb bankjai­nak. Több mint hetven or­szágban van jelen, így az eurózónába tartozó államok­ban is. A pénzintézet az eurót érintő ügyekbe már a kezdet kezdetén bekapcsolódott. — Felkészültünk, a közös valutá­val kapcsolatos összes felada­tot el tudjuk látni — tájékoz­tatott Kiss Péter, az ABN- AMRO Bank Szarvasi Fiókjá­nak vezetője. A fiókvezető nem titkolta, a Kiss Péter: !rA banknak ar­ra is gondja volt, hogy tájé­koztassa ügyfeleit” FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET felkészülésre sokat költöttek, de ha nem áldoznak rá most, később lépéshátrányba kerül­nek a többi bankkal szemben. E folyamat fontos része volt a szervezeti felkészülés: a dol­gozók képzése, továbbá a szá­mítástechnikai rendszer fej­lesztése, valamint a csatlako­zás kiépítése az euróval kap­csolatos tranzakciókat végző nemzetközi elszámolási rend­szerekhez. A banknak arra is volt gondja, hogy informálja az ügyfeleit. Hazánk nagyvá­rosaiban euróshow-kat szer­veztek, amelyeken áttekintet­ték a közös valutával kapcso­latos valamennyi kérdéskört. Ide elsősorban azok a partner­cégek voltak hivatalosak, akik az eurózónában végeznek ex­port-import tevékenységet. A pénzintézet az igénybe vehető valamennyi szolgáltatását be­mutatta. Kérésre eurószámlát nyitnak, s együttműködnek, ha a vállalat üzleti partnerei­vel euróbán kíván tranzakciót végrehajtani. Lehetőség van rá, hogy ügyfelük euróbán ve­gyen fel hitelt, s arra is, hogy meglévő devizahitelét euróra váltsa át. A bank euróin- formációs telefonvonala ma is él, e terület specialistái a (06­1)’ 226-2676-os számon hív­hatók. Ugyanakkor a bank va­lamennyi fiókjában dolgozik e témában kiemelten jártas szakember. Lévén az ABN- AMRO Bank univerzális pénzintézet, széles lakossági ügyfélkört is kiszolgál. Febru­ár 15-étől lakossági ügyfél is nyithat eurószámlát, s eurótranzakciót is végrehajt­hat. További információval a bank szarvasi fiókja hétköz­nap reggel 8 órától este 7-ig áll az érdeklődők rendelkezé­sére. * * * — A közös valuta bevezetése különösebb felkészülést nem kívánt a cégünktől — tájékoz­tatott Erdélyi István, a Gallicoop Baromfikeltető és Feldolgozó Részvénytársaság vezérigazgatója. — A kelet­európai országokkal dollárel­számolásban kereskedünk. A nyugati országokba márkael­számolásban szállítunk, s a számlák év elejétől euróbán készülnek. A közös valuta előnye, hogy eltűntek az át­váltási költségek. A vezérigazgató nem tit­kolta, az ország európai uniós csatlakozását tekintve nem derűlátó. Szerinte hazánk helyzete egy olyan futóéhoz hasonlatos, aki bármilyen gyorsan fut, a célszalag és a közte lévő távolság nem csökken. Hozzátette, vállala­tuk felkészülten várja az uni­ós csatlakozást. Hogy megfe­leljenek az elvárásoknak, év­ről évre jelentős beruházáso­Erdélyi István: „Az euró előnye, hogy eltűnnek az átváltási költségek” kát hajtottak végre. A export­juk 80-85 százaléka nyugat­európai országokba irányul. A cég évek óta azonos válla­lati körnek szállít. A vezér- igazgató úgy látja, a Gallicoop számára az EU-ba való belépés nem jelent majd megrázkódtatást, annál in­kább előnyt. A vámhatárok eltörlése tovább erősíti piaci pozícióikat. Örvendetes az is, hogy az utóbbi években a pulykahúsfogyasztás nyuga­ton 5-7 százalékkal emelke­dett, s az előrejelzések szerint további 2-3 százalékos növe­kedéssel lehet számolni. A másik jó hír, hogy évről évre bővül a hazai piac is. A válla­lat 32-féle feldolgozott ter­méket, töltelékárut és főzött, füstölt készítményt kínál, s folyamatosan újdonsággal is jelentkezik, mint most, egy félszáraz kolbásztermékkel. Cs. R. VASAK február 19 - március . a Kondoros-, Dévaványa-, Gyomaendrőd-, Gyula-, Szarvas-, Szeghalom és Vidéke, Medgyesegyháza AFÉSZ-ek. Mozaik Rt. ^--------'--tltiaiban! P árizsi (Solami) 299 Ft/kg Vénusz napraforgó étolaj 11 279 Ft Karaván vákuumos őrölt kávé 250 g 379 Ft Don Alvaro kávé 250 g (Jacobs) 299 Ft Wiener Extra őrölt kávé 250 g (Eduscho) 325 Ft FINOMLISZT barnazacskós t kg (Selyp) 39 Ft TOMI KRISTÁLY utántöltő 3,6 kg 969 Ft ... valamint további 60 akciós termék! FL0RI0L napraforgó étolaj 11 SáGa PULYKA ARANYTALLÉR 500 g HEY-HO kékszőlő-, alma-, szőlőital 11 Fundy GUMICUKORKA négy féle Forrásként Az euró Ma­gyarországon című konfe­rencia háttéranyaga szol­gált. A táblázatokat az ABN-AMRO Bank bocsá­totta rendelkezésünkre. Bankjegyek és érmék Az euró váltópénze a cent, 1 euró=100 cent. (A nemzeti va­luták az átmeneti időszakban az euró nem decimális váltópénze­ként maradnak forgalomban.) Az euróbankjegyek és érmék előállítása javában tart. Beveze­tésükre 2002. január 1. és (leg­később) június 30. között kerül sor. Az euró és a nemzeti valu­ták párhuzamos jelenléte külö­nösen a kereskedelemben okoz majd jelentős többletterhet, költ­séget és kényelmetlenséget, ezért feltehetően valamennyi részt vevő ország arra törekszik majd, hogy ez az átmeneti idő­szak a legrövidebb legyen. A bankjegy hét (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 euró), míg az érme nyolcféle címletben kerül forga­lomba (1, 2, 5, 10, 20 és 50 cent, 1 és 2 euró). Az érmék egyik ol­dalán a kibocsátó országok nem­zeti szimbólumait tüntetik fel, a másik oldalt egyformára tervez­ték. Az euróbankjegyek mindkét oldala teljesen azonos lesz min­den részt vevő országban. Pénzügyi unió A közös valuta az árfolyamok végleges, visszafordíthatatlan rögzítését jelenti, ezért spekulá­ció sem alakulhat ki. A részt ve­vő országok alávetik magukat a nemzetek fölötti közös pénzügyi politikának. Ez egyben az önál­ló pénzügyi politika feladását jelenti. A közös európai jegy­bank határozza meg az euróövezet pénzügyi politikai céljait, tartja fenn az árstabili­tást, utóbbi eléréséhez a jegy­banki függetlenség adja az in­tézményi biztosítékot. Az Euro-zóna a világgazdaságban 374 Lakosság (millió fő) Európai Eurórégió USA Unió Japán GDP (a világ %-ában) 19.4% ________19j6%___________ E urópai Eurórégió USA Japán Unió Magyarország és az Euró Külkereskedelmünk földrajzi iránya Magyar export Magyar import 15 EU ország 11 EMU ország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents