Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

Jótékony bál a daganatos... Nyolcadik jótékonysági bálját ren­dezte meg szombat este a Daganatos Gyerekekért Alapítvány. (3. oldal) Szükség van-e gyermekhotelre... Az élet értelme a gyermek, ám elő­fordulhat, hogy időnként nem tudjuk kire hagyni csöppségünket. (5. oldal) Kényelmesebb az élet... Bohrát Sándor örménykúti polgár- mester szerint aki dolgozni akar Ör- ménykúton, talál is munkát. (5. oldal) NE ÁLLJON SORBA — mi házhoz szállítjuk Keresse kézbesít&nket vagy hívja a (66) 453-710-es telefonszámot. Székfoglaló Budapesten Dr. Kristó Gyula a Magyar Tudományos Akadémiában Mindem út járható megyénkben. A hóeltakarító-gépek folyamatos munkájának és az időjárás kedvezőbbé válásának köszönhetően tegnap már könnyebben közlekedhettünk a megyében. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: lehoczky péter „Piszkos” négyek Békésben Megoldatlan a kórházi veszélyes hulladékok kezelése „Az ötvenes években Oros­háza szemszögéből Budapest irdatlan és beláthatatlan messzeségben volt. Az akko­ri infrastrukturális viszo­nyok között egy orosházi munkásember fia nem is gondolhatott arra, hogy a fő­városba menjen tanulni. Számunkra akkor Szeged volt „a” város. Juhász Antal hatására akkoriban még iro­dalmár akartam lenni. A magyar szak volt a kabát, s hozzá a szűkös kínálatból a történelmet választottam gombnak.” Kristó Gyula, a JATE történész professzora nyilatkozta a fenti gondolatokat, akinek pályája a viharsarki városból indult. Apai ágon hódmezővásárhelyi, anyai ágon orosházi származású és orosházi születésű az egyetemi tanár, akinek eddig 68 önálló Ismételten sikertelenül zárult tegnap a Budapesten második fordulóban megrendezett, or­szágos román kisebbségi ön- kormányzat megalakítására összehívott ülés. Ennek követ­keztében a következő ciklus­ban nem működik Magyaror­szágon országos román ki­sebbségi önkormányzat. Amint azt Budai Jánostól, az országos román kisebbségi ön- kormányzat eddigi elnökétől megtudtuk, a nem román elek­torok most sem jelentek meg. Az ülésen a résztvevők megala­kították a magyarországi tele­pülési román kisebbségi önkor­mányzatok szövetségét, amely nem rendelkezik ugyan orszá­gos önkormányzati jogokkal, ám a román kisebbség nem ma­radhat érdekvédelmi szervezet nélkül. A húsz alapító település közül nyolc Békés megyei. El­fogadtak egy ideiglenes alap­szabályt, s hét főből álló ügyvi­vői testületet alakítottak. A har­mincnapos mandátummal ren­delkező testület feladata a vég­Pozsonyban, s Erdély számos településén látták mlír a Buda­pesti Hadtörténeti Múzeum munkatársai által összeállított anyagot, melyet vasárnap óta Orosházán, a Szántó Kovács Múzeumban tekinthetnek meg az érdeklődők. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges, majd rettenetét idéző hónapjait, éveit felvillantó tablókon megeleve­nedik a múlt. (150 éve annak, hogy 1849 nyarán elbukott a forradalom.) — Nekünk ez a történelmi kötete, több száz tanulmánya jelent meg. Tavaly Szeged dísz­polgárává választották a város történetét feldolgozó ötkötetes monográfia szerkesztőjét. „Már egyetemista koromban tudtam, hogy nekünk nem a tar­ka és zegzugos világot tanítják, tisztelet a nagy tanáregyénisé­geknek, Wittman Tibornak, bi­zonyos szempontból Mérei Gyulának. Az Aczél-kör legbel­sőbb tagjai, markáns marxisták tanítottak. Tőlük nagyon egy szempontból nézett világra kap­tunk rálátást. Valahol az ösztö­neimben már akkor éreztem — talán mert Orosházán az egyik szomszédunk kupec volt, a má­sik szíjgyártó, a következő ke­reskedő, a negyedik pedig fagy­ialtos —, hogy a világ sokkal bonyolultabb, mint ahogy a marxizmus homogén egyvere- teségében próbálja mutatni. (Folytatás a 3. oldalon) Budai János: trA román ki­sebbség nem maradhat ér­dekvédelmi szervezet nélkül” leges alapszabály elkészítése, s megbeszélések folytatása a par­lament különböző bizottságai­val. Az, hogy a hatalom és a po­litika miképpen viszonyul a va­sárnap megalakult szervezet­hez, később kiderül. Budai Já­nos szerint ígéretet kaptak arra: úgy tekintik működésüket, mint más szervezetekét. B. P. A. esemény olyan, mint vallásos embernek a szent könyv — fo­galmazott a megnyitón dr. Zila­hi Lajos kandidátus, majd felelevenítette a történelem- könyvekből jól ismert kezdete­ket, a kétszázezres cári sereg közeledtét, a világosi fegyverle­tételt, a megtorlás időszakát. A magyar forradalomnak ha­tása, üzenete máig ható. A kiál­lítás szervezői szeretnék, ha er­ről a képek segítségével is meg­győződnének a diákok is, és áp­rilisig megtekintenék a kiállí­tást. (esete) HÍREK Meghívás, (r) A Magyar Szent Korona Társaság azt tervezi, hogy gyomaendrődi látogatásra invitálja Habs­burg György főherceget. A látogatásra az adna alkal­mat, hogy 1927-ben József királyi herceg avatta fel a Hősök Emlékművét a refor­mátus templom kertjében. Nyomok a hóban, (gh) Lábnyomokat fedeztek fel a hóban a lökösházi határőrizeti kirendeltség járőrei a Domb­egyházról Kevermesre vezető műúton a múlt csütörtökön. Követve a nyomokat, Ke- vermes belterületén utolértek és elfogtak 3 török állampol­gárságú férfit, akiket 6500 né­met márkáért segített át a hatá­ron egy embercsempész. Az okmányokkal nem rendelkező törököket ügyük tisztázásáig a határőrség orosházi közösségi szállásán helyezték el. Vállalkozói központ, (i) Szeghalmon, a Tildy u. 7. szám alatt február 17-én ünne­pélyes keretek között adják át a vállalkozói központot. A 10.30-kor kezdődő rendez­vényen beszédet mond Pap Tibor, az Észak-Békés Megyei Ónkormányzati Térségfejlesz­tési Társulás elnöke. A konfe­renciát Layer István, a Layer Kft. ügyvezető igazgatója nyit­ja meg. Előadást tart Vaszócsik Győzőné dr., a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztéri­um osztályvezetője, Schweri­ner János, az Országos Terü­letfejlesztési Központ régió­igazgatója, Tóth János, a Gaz­dasági Minisztérium főtaná­csosa és Csák Gyula, a Layer Kft. munkatársa. Testületi ülés. (cs) Tótkomlóson a képviselő- testület február 22-én 15 órakor tartja soros ülését a városháza tanácskozótermé­ben. Napirenden szerepel a polgármester két ülés között tett intézkedéseiről szóló tá­jékoztatója, majd az 1999-es év költségvetését vitatják meg második fordulóban. Tavaly 35 millió forint bírsá­got szabott ki illetékességi te­rületén a Körös-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség. A bírságokból 8 és fél millió forintot hajtottak be eddig. Az összeg egyharmada a he­lyi önkormányzatokat, két­harmada a központi környe­zetvédelmi alapot illeti. A legszennyezettebb területek Békéscsabán, Füzesgyar­maton, Kétegyházán és Körösiadányban találhatók. Békés megye teljes körű kör­nyezetvédelmi állapotának felmérését tavaszra készíti el a felügyelőség. — A megyében keletkezett ve­szélyes hulladékok kezelése ál­talában megoldott, négy telepü­lésen azonban gondot jelente­nek az évek alatt felhalmozó­dott veszélyes anyagok — mondja dr. Fórján Mihály, a felügyelőség igazgatója. — Békéscsaba külterületén a Gyopáros Gmk. halmozott fel 250 tonnányi szerves oldószert — Mióta tévéznek Oroshá­zán? — Egy húszmilliós beruhá­zásnak köszönhetően 1989-ben jött létre az Orosházi Városi Te­levízió. Akkor ez volt a megyé­ben a legkorszerűbb stúdiótech­nika. Az orosháziak kábelrend­szeren, 1993-tól pedig — egy újabb beruházásnak köszönhe­tően — sugárzó adón keresztül, az UHF-31-es csatornán is né­zik adásainkat. — Miért csak egyórás heten­te a műsoruk? Dr. Fórján Mihály: „A nagy­üzemekben rendezett, átlát­ható a veszélyes hulladékok kezelése” és festékmaradékokat (erről la­punk elsőként számolt be — a szerk.). A gmk. jelenleg felszá­molás alatt áll, a terület kár­— Akkoriban a művelődési osztály vezetője felügyelte a té­vét. Át nem gondolt ötlet alap­ján mindössze heti egy órára kért sugárzási engedélyt. Ez a saját korlátáinkat is meghatá­rozta (kurta reklámidő, kevés bevétel, a folyamatosság hiá­nya). — Közel tíz év telt el az alapítás óta. A stáb állandó volt? — Dehogy! Városunkban többnyire nem az orosháziak kaptak bizonyítási lehetőséget. mentesítésére központi alapból várunk segítséget. Füzes­gyarmaton a STYX Kft. 200 tonna krómcserzett szabászati bőrhulladékot gyűjtött össze. Bár köteleztük a céget a bőr­hulladék ártalmatlanítására, ezt a kft. nem végezte el. A vállal­kozás egyszerűen eltűnt. Két­egyházán a KÖR-BAU KFT. telephelyén halmozódott fel 234 ezer kilónyi festékmara­dék, 14 ezer kilogramm galván - iszap és 11 ezer kilogramm ola­jos rongy. A kft.-t a felügyelő­ség kötelezte a hulladékok ár­talmatlanítására, majd 3 millió 690 ezer forint bírsággal sújtot­ta. Mivel a határozatainkat megfellebbezték, még semmi sem jogerős. Körösiadányban egy betemetett krómcserzett bőrhulladék tároló okoz gon­dot. Itt vitás, kinek kellene ár­talmatlanítania a körülbelül 1700 tonna veszélyes hulladé­kot. A betemetett tárolót jelen­leg mezőgazdasági területként tartják nyilván. (Folytatás a 3. oldalon) Jobban szerették a messziről jött, sokat ígérő tévéseket, akik „kizsákmányolták” a techni­kát, gazdaságilag is „leültették” a tévét, a nézettség kritikus pont alá zuhant. A je­lenlegi csapat 1997 októberé­ben állt össze. 122 szerkesztett adást tudunk magunk mögött. A visszajelzésekből ítélve jó úton járunk. Sőt! Tavaly készí­tettünk egy pályázatot — a vá­ros vezetőivel egyeztetve —, amit megnyertünk. Ezzel jogo­sítványt szereztünk a minimá­lisan napi 4 órás adásidőre. A szerződés aláírásától ketyeg az óra: június 10-ével indulnunk kellene az új felállással, ám az anyagi háttér nem biztosított. (Folytatás a 3. oldalon) Sikertelenség másodszor Megalakult a román önkormányzatok szövetsége Múltidéző képeken Nagyjainkról dicsőséges történelem íródott Az orosházi tévések problémáját leértékelik A stábtól várják a megoldást(?) Megpezsdült a „láttató” média körül az élet. A televíziók frek­venciapályázatokat nyertek, de a jövőről sok a meg nem vála­szolt kérdés. Olvasunk a gyulaiakról, a sárréti tévésekről, most viszont az orosháziak szólaltak meg. A megbízott főszerkesztő, Tóth István reméli, nem a 24. órában!

Next

/
Thumbnails
Contents