Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13-14 / 37. szám

Közelről ' * Hetedik óllal* Szerelmi külcsín férfiaknak 1999. február 14. ■ ##■ Ez a karikagyűrű brilliáns kővel szuper divatos — ajánlotta a száznegyvenezer forintot érő arany ékszert egy bátortalan fi­atalembernek az Esküvő ’99 ki­állításon az ékszerész. Ám a le­endő vőlegény döbbent arckife­jezését látva nem maradt el a megnyugtató reagálás sem: — Van ám olcsóbb is! A konvencionális és avant­gárd jegygyűrűk, menyasszo­nyi álomruhák, csokorcsodák mellett szerényen, ám annál dekoratívabban meghúzódó férfi kollekciók környékén mintha kevesebben forgolódtak volna. — A lányokra nagyobb az „odafigyelés”. Egy esküvőn a menyasszonynak kell a leg­szebbnek, legvonzóbbnak len­nie, miközben párjára is „jut” valami. Mondjuk egy konszoli­dált, hagyományos, fekete öl­töny, amelyet évek, sőt évtize­dek múlva is fel lehet venni va­lamilyen alkalomra. Sajnos ez a szemlélet csak nagyon lassan változik, de akik igényesek ön­magukkal szemben, azok már tudják, az esküvő napján a te­remtés koronáját is szépen kell felöltöztetni — tudtuk meg az egyik kiállítótól, aki saját ta­pasztalatait osztotta meg ve­lünk. — Ma már vannak egyedi ter­vezésű, kisebb szériában gyár­tott férfi öltönyök, szmokingok, amelyek nem tucattermékek. Mostanában nagy divatja van a lurex-szel átszőtt és a bordás anyagoknak. Nem kell ragasz­kodni a feketéhez, de ha mégis, akkor egy vállhímzéssel tehető az egyszerű zakó divatossá. A formabontó stílus másik jele, hogy a férfiak előszeretettel vesznek a zakó alá mintás mel­lényeket. A hagyományos nyakkendő helyett ma már a nyaksál a menő. És aki párja- hófehér menyasszonyi ruhája mellett nem akar „alulöltözött” maradni, viseljen ezen az emlé­kezetes napon petrózöld vagy királykék öltönyt. Próbálják csak ki! Csete Ilona Berki Csaba feleségével, Berki Edittel (a kép jobb oldalán) és a gyülekezet egy másik tagjával, Györgyi Mónikával Tavaly decemberben a bé­késcsabai befogadó állo­más menekültleinek kará­csonyi ünnepségén játszott a Full Gospel nevű egyházi zenekar. Az együttes vezető­jével, Berki Csabával beszél­gettünk. — Mit jelent a ,,Full Gospel” elnevezés? — A név legjobb fordítása ta­lán a „Teljes Evangélium, vagy Örömhír” lehetne. A Pünkösdi Egyház történelmi kisegyházá- hoz, ezen belül is a Teljes Evan­gélium Egyesületéhez tarto­zunk.- Korábban Ön vendéglátós zenészként dolgozott. Elmond­ható, hogyan és miért került közel a valláshoz?- Valóban, régebben teljesen más világban éltem és dolgoz­tam, például a most olyan nép­szerű Balázs Palival, sőt Néme­tországban és Norvégiában is. Négy évvel ezelőtt tértem meg, azóta vagyok a gyülekezet tag­ja. Bizonyára mindenkinek az életében eljön az a pillanat, amikor rájön, hogy segítségre szorul, mert egyedül már na­gyon nehezen tudja gondjait megoldani. Amióta így élek, szinte megduplázódott az erőm. — Milyen zenét játszanak, és hol lépnek fel? — Mindenféle irányzatát játsszuk a zenének, még rock and rollt és twistet is. A különb­ség annyi, hogy mi csak egyhá­zi szövegekkel adjuk elő a dalo­kat. Sokfelé megfordulunk, is­kolákban, sátoros-missziós összejöveteleken és jótékonysá­gi rendezvényeken is. B. Párkányi Adrienn Várper: elnapolva Ahogyan az lenni szokott: ha egy szigorúan szakmai kérdésbe beleilletéktelenkedik a helyi és az országos poli­tika, abból csak bonyodalom származik A gyulai vár 10 éve vajúdó rekonst rukciója a finoman szólva is el­fuseráltnak mondható ügyek közé tartozik. Az már biztos, hogy a ko­rábban évi 500 ezer (fi zető) látogatót vo várbeli állandó ki tás „folyomány nemhogy 2000-re, még évekig azután sem lehet „összehozni”. A kormány öt éve százmilliós támoga­tást adott a felújításra, mely fel­használatlansága miatt egyre apa dó értékű. Tavaly született egy, a műem­lékvédelmi szempontokat alighanem fogyaté­kosán érvényesítő államigazgatási határozatot a várbelső fel­újításáról. A várrekonstrukció kutatórégésze és korábbi tervezője külön-külön megtámadta azt a bíróság előtt — azaz a műemlékvédelmi hatósággal ke­rültek szembe jogaik és szakmai meggyőződésük, a hatszáz évet megélt vár védelmében. Február másodikán a .Pesti Központi Kerületi ^Bíróságon megkezdő- Idött az egyesített per ■tárgyalása. Beavatko- Hzóként a gyulai pol- jrgármesteri hivatal is 'képviseltette magát, nyilvánvalóan a műem­lékvédelmi hatóság(?) ál­láspontját magáévá téve. A feleket meghallgatta a bíró­ság, s a következő tárgyalási napot március 23-ára tűzte ki. (k) Kávé „á la Lisztes Franzi” Kedves barátnőm meséli: édesanyja önkéntelenül is el­követett aranyos baklövéseivel örökös derű tárgya a család­ban. Legutóbbi mókáját a nyá­ron követte el a családi görög út alkalmával. A címbeli nevet kedvenc férjétől kapta, elöljá­róban csak a „Franzi”-t ma­gyaráznám meg. Kontyba fű­zött haját a napsugár s a part szele gomolyfelhő alakúvá ku­szába, s zavaros boglyával fe­jén a homokon rohangálva „élete párját” Liszt Ferencre emlékeztette. Innen a Franzi elnevezés. Drága a világ a tengerek part­ján, éppen ezért Franzi otthon összepakolt minden mozdítha­tó élelmet kis csapatának, egy­forma műanyag dobozkákban tárolva a lisztet, a zsemlemor­zsát, a tejport s a főzés ezernyi kellékét. Már egy hete nyaralt a család a messzi tengereken, s a szülők reggelente bámész tekintettel hosszasan kavargatták a kávé­jukat. Ekkor barátnőmnek is kedve kerekedett egy csésze fe­ketéhez, s a tejpor után érdek­lődött. A konyhafelelős Franzi mélán nyújtotta sok egyforma tartójának egyikét, amit felnyit­ván drága barátném hatalmas, könnyekig ható röhögőgörccsel fogadott. Kikapcsolódó szülei hetedik napja szorgalmasan lisztet kevergettek el reggelente a kávéjukban — tejpor gyanánt. Néha feltűnt ugyan a csirizes massza, de nem tulajdonítottak nagy jelentőséget sem ennek, sem a családfő makacs székre­kedésének. Ettől a reggeltől a család­összetartó édesanya elnyerte férjétől a Franzi elé a méltán ta­láló Lisztes vezetéknevet is... B. Párkányi Adrienn

Next

/
Thumbnails
Contents