Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13-14 / 37. szám

Kiállítás és vásár, (u) Szereday Ilona grafikus- és festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap 13 órakor Gyulán, a Pándy Kálmán Kórház igazgatási épületének aulájában. A kiállított anyagok egy része megvásárolható, a bevétel 10 százalékát a Pándy Kálmán Alapítvány, 10 százalékát pedig az Inkubátor Alapítvány javára ajánlotta fel a művész fotó: kovács erKímélik az értékes vízbázist

Az egyesület anyagilag is megerősödött

Az idén 100 millió forint támogatást nyert a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete és a Békés Megyei Vízmű Vállalat az Újkígyósi Közép-Békési Regionális Vízműtelep korszerűsítésére a PHARE Kísérleti Program Alaptól. A beruházással újra munkába állnak a vízműtelep kűtjai, melyek nyáron Gyomaendrődöt és Csárda- szállást látják majd el ivóvízzel.

A Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete Békéscsabát, Gyulát és Békést, valamint a megyei vízművállalatot, a Hidrológiai Társaságot, a White Clubot és más társadalmi szerveződéseket tömöríti. Célja az Élővíz-csatorna, valamint környezetének víz- és környezetvédelme. — A négy éve alakult egyesület eredményes évet

tudhat maga mögött — mondta az egyesület tegnapi, békéscsabai közgyűlése után dr. Goda Péter ügyvezető alelnök, míg Végh László elnök kiemelte: anyagilag is sikerült megerősödniük.

A PHARE-pályázat jelentősége, hogy Békés megye legöregebb vízműtelepe újra munkába áll. Az arzén miatt az elmúlt tíz évben nem termeltek ki ivóvizet az újkígyósi telep kút- jaiból. A beruházással lehetőség nyűik arra, hogy kíméljék a Maros-hordalékkúp központi vízbázisát. Az egyesület idei tervei közé tartozik az Élővíz- csatorna átfolyásának biztosítása a Kettős-Körös magas vízállása esetén is. Ehhez a technikai feltételek adottak, az átemelést biztosító szivattyú üzemeltetésére azonban 10 millió forintra van szükség. (y)

Idén is fejlődik Szarvas

Szarvas költségvetési tervezete megalapozott, teljesíthető, vele a város zavartalan működése biztosított — fogalmazott dr. Gyalog Sándor alpolgármester a városházán tartott, tegnapi közmeghal lgatáson.

Az alpolgármester a tervezet fő sarokszámait ismertetve arról is szólt, idén a költségvetés mintegy tíz százalékát költik fejlesztésre, beruházásra. Elindul a fiatal házasokat lakáshoz segítő Fecske-program és sorra kerül a szociális otthon konyhabővítése is. Amennyiben a város pályázata sikeres lesz, még idén elkezdődhet a volt községháza felújítása. Folytatják a szennyvízprogramot, továbbá a közvilágítás korszerűsítését, s a csapadékvíz-elvezető csatornák karbantartását tervezik. Idén Szarvas többet költ a sportra, az ifjúsági feladatokra, és szúnyogirtásra kétszer annyit, mint tavaly. A jelenlévők többek között az útépítő közösségek támogatásáról és a tankönyvtámogatásról kérdezték a képviselőket.

(r)

Gazdaságfejlesztési koncepció

A gazdasági szerkezetváltás felgyorsítása, a vállalkozások együttműködésének, a gazdasági agglomerációk kialakulásának támogatása, a közlekedési infrastruktúra szűk kereszt- metszeteinek feloldása. Ezek azok a fő irányelvek, melyek mentén elképzelhető Békés megye gazdaságának fejlesztése. A megye gazdaságáról azonban eddig még nem készült olyan elemzés, mely a piaci versenyképesség szempontjából adna áttekintést a továbblépés lehetőségeiről. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére most szakértői csoport készíti el a megye gazdaságfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját.

A gazdaságfejlesztési koncepció előkészítéseként elkészült a „Békés megye gazdaságának főbb jellemzői” című tanulmány, valamint egy vitaanyag „Előzetes tézisek és irányelvek Békés megye gazdaságfejlesztési elképzeléseihez” címmel. A kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére indult helyzetértékelés gazdasági folyamatok elemzésén alapszik majd. Az elemzés a piaci versenyben elsődleges fontosságú tényezőkre összpontosít, és az országos, valamint nemzetközi versenyt és fejlődési folyamatokat értékeli. A gazdaságfejlesztési elképzelések és programok kidolgozásának egyik fő célja, hogy a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által támogatott programok lehetőség szerint beépüljenek a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács területi programjaiba.

KÖZELKÉP

1999. február 13-14., szombat-vasárnap

Kisgazda pártiroda társbérletben

Képviseljen-e felelősséget Pallag László az elcsalt hízókért?

(Folytatás az 1. oldalról)

A gazdák nem vártak rá: bírósághoz fordultak, árverezést kértek, de egy 2,5 millióért elkelt csorvási házon kívül a doki nevén semmit sem találtak. Tavaly májusban jónéhányan feljelentették a rendőrségen az ismeretlen helyre távozott felvásárlót. A feljelentésből sem hiányzott az utalás: „Békésen és Bélmegyeren a helyi Kisgazdapárt szervezte T.-né közreműködésével a jószágjaink feljelentett által történt felvásárlását.” Megbízták az Adósság Börze Kft.-t követeléseik behajtásával.

A Békéscsabai Rendőrkapitányság csalás bűntettének alapos gyanúja miatt 1997. április 3-án rendelte el a nyomozást. A sértettek számára, valamint az ügy terjedelmére tekintettel a nyomozás másfél évig tartott. A közel kétezer oldalas ügyirat a Békéscsabai Városi Ügyészségre — vádemelési javaslattal — 1998. november 6-án érkezett meg.

HuszonkétmUliós »sár”

— Mi történt azóta az ügyben? — kérdeztük a városi vezető ügyésznőt.

— Az ügyészség tavaly december 4-én vádiratot nyújtott be a Békéscsabai Városi Bíróságra — válaszolta az ügyészség vezetője.

—A tényállás alapján a törvény előtt milyen cselekmény elkövetéséért kell felelnie dr. U. J.-nek?

— Azzal kezdem, hogy mit tartalmaz a tényállás. A vádlott egyéni vállalkozóként 1992-től foglalkozott élő állatok felvásárlásával. A felvásárolt állatokat kezdetben a Csorváson üzemeltetett saját vágóhídján, 1996 nyarától bérelt vágóhídon dolgozta fel. Amint azt a bizonyítékok is alátámasztják, 1996. nyaráig a vádlott a vételárat folyamatosan az általa vállalt rövid határidőre, rendszeresen fizette. (A felvásárló 1996. utolsó, 1997. első negyedévében nem fizetett — a szerk.)

1996 júniusában Egerben ABC üzemeltetésébe „vágott” bele, így a felvásárlásból, továbbértékesítésből származó bevételeinek jelentős részét nem a gazdák kifizetésére, hanem ismeretlen célra fordította. Dr. U. J.

— bár tisztában volt vállalkozása anyagi helyzetének romlásával — az élőállat-felvásárlás nagyságrendjét nem csökkentette. 1997. november közepétől — annak ellenére, hogy az értékesítésből származó bevétel fedezte a felvásárolt állatok ellenértékét — nem is állt szándékában fizetni az összes eladónak, mint azt már említettem, a pénzt egyéb célra fordította. A vádlott a ki nem egyenlített felvásárlások továbbértékesítéséből származó bevételt könyvelésében nem szerepeltette. Az irreálisan alacsony bevétellel azt a látszatot igyekezett megerősíteni, hogy a növekvő kiadásokat nem képes fedezni. Ezzel a cselekményével a vádlott megsértette a számvitelről szóló törvényt is. így az ötrendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint a százötven rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntette mellett a számviteli fegyelem megsértésének vétségéért is felelnie kell dr. U. J.-nak a Békéscsabai Városi Bíróság büntetőtanácsa előtt

— tájékoztatott a vezető ügyésznő.

Az ügyészségen megtudtuk azt is, hogy az ügy 155 sértettjének 22 millió 722 ezer 095 forint kárt okozott dr. U. J. Akad olyan pórul járt gazda is, akinek közel 1 millió forinttal tartozik a vádlott.

Békési békétlenség

A szerkesztőségünkbe érkezett információk tisztázása érdekében az ügy sértettjeinek egy részét is — főként békési gazdákat

— megkerestünk. Az eset pikantériája, hogy amint azt a kárvallott gazdák egy része által aláírt, decemberben a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt országos elnökéhez, dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez eljuttatott levél is tanúsítja: „Dr. U. J. az állatokat elszállította, feldolgozta, eladta, de a termelőknek nem fizettek egy fillért sem. A rendőrség kétéves nyomozás után csak annyit tudott megállapítani, hogy semmije sincsen, közben testőrök kísérge- tik mindenfelé, védelmet élvez, mert Pallag László sógora, és elbújik a felelősség elől több száz termelő kárára.” Az elkeseredett levélírók kérik Torgyán doktort: „...hasson oda, hogy Pallag László vállalja a felelősséget most is, ne csak akkor, amikor a felvásárlói munkájáért felvette a jutalékot dr. U. J.-tól!”

— Január közepén lakásomon keresett meg Pallag László. Fenyegetőzött, hogy feljelent bennünket a levélért, mert az valótlan dolgokat tartalmaz, hisz’ nem kisgazda közreműködéssel dolgozott a megyében

U. doktor, és egyébként is neki semmiféle rokoni kapcsolata nincs vele — vágott bele a pénzére váró Vas István lakásán Dobi Mihály, akinek 8 disznója bánta az állatorvossal való üzletelést.

— Még hogy nem kisgazda-szervezésben folyt a hízók felvásárlása? Állítom, hogy a gazdák fele nem bízott volna meg a magánzóként működő felvásárlóban, ha T.- né, a kisgazdapárt békési szervezetének irodavezetője nem járta volna a felhajtókkal a gazdákat. Az FKGP irodáján lehetett bejelenteni, hogy kinek hány hízója van eladó

— tette hozzá Darányi Imre.

— A városban a Gyulai Húskombinát, az áfész — és ahogy a termelők fogalmaztak

— „a kisgazdák” vásároltak fel az említett időszakban. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy dr. U. J. kilónként akár 15—20 forinttal is többet fizetett, mint más felvásárlók. A gazdákat döntéshozatalukban ez a tény is befolyásolta.

— A betyáristenit, az itt a baj, hogy nincs törvény! Milyen munka az ilyen? A paraszt gürcöl, dolgozik, aztán bottal ütheti a pénze nyomát. Tudja mennyi sz...-t lapátoltam én azért a kis pénzért?! — fakadt ki a felháborodás a hetvenen is túl járó Szabó Lászlóból, akinek munkája után 178 ezer forintnak kellene ütnie a markát.

— Nekünk semmi bajunk Pallag úrral. Csak azért fordultunk Torgyán Józsefhez is, hogy derüljön már végre ki az igazság. Nem akarunk mi mást, csak azt a kis pénzt viszontlátni, amiért megdolgoztunk. Pallag képviselő keze úgy is hosszabb, mint a miénk, de bocsássa meg a világ, hát létezhet ilyen is? — fogalmazták meg kérdésüket a gazdák.

— Ez az ember készült erre az aljasságra, elmenekítette a pénzét. T.-nét abban találjuk hibásnak, hogy miért buzdított minket, ha tudta, hogy a felvásárló úgysem tud fizetni? — adták fel a bökőt a jogosan háborgó gazdák.

— Úgy jó két hete járt itt a képviselő úr. Kifogásolta, hogy miért éppen én írtam alá először, hisz’ szegről-végről rokonok vagyunk. Pallag László felesége a keresztlányom, aki egyben a testvérem gyermeke — mondta az 1996. december 6-a óta 21 disznó árára váró Csipke Imre.

— Egy 77 éves ember mihez fogjon? Korábban kertészkedtem, de már az is teher volt. Bízva némi jövedelemben, úgy döntöttem, hogy a sertéstenyésztésbe vágok. Most is száznál több moslékpusztító röfög az ólakban. De ilyen takarmány- és felvásárlási árak mellett épp’ hogy kijövök belőlük — részletezte a sertéstartók gondjait Imre bácsi.

Pártfőügyész ügye

— S hogy milyen lépésekre késztette az FKGP országos vezetését a békési gazdák levele? Az ügyben folyik-e vizsgálat s jutottak-e valamire? Erről először dr. Bernáth Varga Balázst, a párt országos főtitkárát, majd dr. Bánk Attila pártfőügyészt kérdeztük, aki helyetteséhez, dr. Tömösváry Zsolthoz irányított.

— Természetesen tudok az ügyről, de mivel ez elsősorban pártfőügyészi hatáskör, dr. Bánk Attila az illetékes a dologban — mondta a pártfőtitkár.

— Kivizsgáljuk az ön által említett problémát. Helyettesem, dr. Tömösváry Zsolt, a jogi osztály vezetője kapta meg az ügyet,

várhatóan jövő hétre — a lefolytatott vizsgálat adataira támaszkodva — elkészülhet a jelentés. A beszámolót áttanulmányozva, természetesen, ha indokolt, megteszem a szükséges intézkedéseket, lépéseket — tette hozzá dr. Bánk Attila. Tömösváry doktor, folyamatban lévő ügyről lévén szó, nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

Rothadó hússal fizetett

„Nyomozásaink” eredménnyel zárultak a „papok városában” is. Telefonon sikerült utolérnünk Egerben Kelemen Lászlót, a Kelemen Kft. tulajdonosát. (Kelemen úr egri ingatlanját bérelte dr. U. J. Az épületben jelenleg Osram villamossági márkabolt üzemel — a szerk.)

— 1996 nyarán keresett meg U. doktor, és egyéves bérleti szerződést kötöttünk az üzletre. Háromnégy hónapig fizetett, aztán „elfelejtette” rendezni a bérleti díjat. Ott nagy bajok lehettek. Kilencvenhét- ben közölte velem, hogy felmondja a szerződést, és mivel készpénze nincs, termékkel fizet. Félig rohadt húsokat, hentesárut hagyott rám, azóta is bánom, hogy kiadtam az üzletet. Utána Békés megyéből többen személyesen keresték itt a felvásárlót — tudtuk meg a részleteket a tulajdonostól.

Dr. U. J. orosházi védőjétől a vádlott holléte iránt szerettünk volna érdeklődni, ám ő

— érthető módon — az ügyvédi titoktartás kötelezettségére hivatkozva nem árult el semmit. A „vállalkozót” a cégbélyegzőjén feltüntetett rádiótelefonon többszöri kísérlet ellenére sem sikerült utolérnünk.

Se sógor, se koma?

A gazdák haragja a felvásárló után Pallag László ellen fordult. Mi tagadás, felettébb ingerülten fogadta annak hírét, hogy kérdezni akarjuk az ügyről. De tisztáztuk, hogy a tisztesség, a szakma szabályai mellett azért is érdeklődünk, hogy elejét vegyük az általa kilátásba helyezett pernek. (Ha megjelentetnénk a cikket.)

— Nincs közöm az ügyhöz! — jelentette ki Pallag László határozottan. — Dr. U. J.- t csak onnan ismerem, hogy 1990-ben polgármesterjelöltként indítottuk. Nem rokonom!

— Igaz-e, hogy a békési kisgazdairodában, a pártalkalmazott segítségével jöttek létre a felvásárlási ügyek?

— Éz a pártalkalmazott magánakciója volt. Nem kisgazda minőségben tevékenykedett. A békési kisgazdairoda csak kedden és pénteken néhány órára működik hivatalosan, azon kívül nincs közünk ahhoz, mi történik ott.

— Igaz-e, hogy a Torgyán Józsefhez küldött levél aláíróit nemrégen felkereste, s nehezményezte fellépésüket?

— Öt azonos kéztől származó aláírás is szerepel az íven. S szerettem volna megtudni, ki volt az, aki ilyen mocsok módon járt el velem szemben. Annak idején éppen én gyűjtöttem össze az aláírásokat a dr. Ü. J. elleni feljelentéshez. Több településen is én állíttattam le a felvásárlását. Ő tíz forinttal többet ígért másoknál, ezért vele kötöttek üzletet. Már 1996 végén mondtam: ne adják le neki a jószágot. Az ellenem folyó pártvizsgálat sok energiámat leköti, kevesebbet tudok a képviselői munkámmal törődni. Nem nyertük volna meg a választást Békésen, ha úgy lett volna, ahogy az állításokban szerepel.

Egészen eddig azt hittük, nem választási malacokról van szó...

Both Imre—Kiss A. János

A termelők hiába dolgoznak, a felvásárlók és választási malacok meg csak jönnek-mennek... Érdemes folytatni? — kérdezik a rászedett gazdák ARCHIV fotó

K. A,