Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

Térségfejlesztés, (r) Az alföldi ökotérség fejlesz­tésére kiírt minisztériumi pályázaton tízmillió forintot nyert Gyomaendrőd. Ezen összeget 20 százalékkal kell kiegészíteni, s úgy felépíteni a pályázatban leírt halász- pákász tanyát, a juh nyári szállást és a lószállást. E be­ruházások megvalósítására a város pályázatot ír ki. E sze­rint az önkormányzat 20 százalékos önerejét a pályá­zó átvállalja, s ezzel övé lesz a létesítmény tíz éves térí­tésmentes bérleti joga. Vers és népdal, (w) Az Apáczai Tankönyvkiadó által meghirdetett versmon­dó és népdaléneklési ver­seny körzeti fordulóját feb­ruár 11-én tartják a Sarkadi 1. Számú Általános Iskolá­ban. A megmérettetésre gyulai, békési, sarkadi, sarkadkeresztúri, dobozi és kötegyáni általános iskolás tanulók neveztek be. Közgyűlés, (fm) Febru­ár 12-én délelőtt 9 órától a Városi Nyugdíjas Egyesület közgyűlést tart Békéscsabán az Ifiházban. A program: a vezetőség 1998 évi beszá­molója, az 1999-es munka- terv elfogadása és kultúrmű­sor. Lakásbetörések, (u) Békéscsabán két egymással szembe lévő lakásba törtek be tegnap, a Petőfi utcában. A déli órákban műszaki cikekket tulajdonítottak el a feltört lakásokból, egyikben két-, másikban háromszáz- ezer forintos kárt okoztak. Kéjelgés. (u) A Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztálya teg­nap zárta le és küldte meg a Békés Megyei Főügyész­ségnek vádemelési javaslat­tal üzletszerű kéjelgés előse­gítése bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt V. I.- né békéscsabai lakos ellen folytatott nyomozás iratait. A megyeszékhelyi Wiener bárban az említett hölgy rendszeres anyagi haszon- szerzésre törekedve lánya lakását bocsátotta a bárban üzletszerű kéjelgést folytató fiatal lányok számára. Tüzes szállítmány, (u) Csorvás alatt lobbant lángra tegnap egy gyapotbálákat szállító jugoszláv kamion rakománya. A helyszínre ér­kező tűzoltók pillanatok alatt eloltották a kezdődő tü­zet. A volt anyós „visszalőtt” Felröppent a hír, hogy Sz. L., a vasárnap hajnali, gyulai gép- pisztolyos lövöldözés gyanúsí­tottja a cselekménynél nem használt, távcsöves, golyós sportpuskát, illetve egy diplo­matatáskát volt anyósa Cinka Panna utcai lakásának a keríté­sére akasztotta. A Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság saj­tószolgálatánál tegnap elmond­ták: Sz. L. valóban bebocsátást kért egykori anyósától, de az asszony nem engedte be hajdani vejét a házba. Tisztázást nyert a hölgy lakásában lefolytatott házkutatás során, hogy ő teljesen vétlen az üggyel kapcsolatban. Továbbra sem tudni azonban, hogy a lövöldözéskor használt Skorpió típusú géppisztoly mi­ként került Szanazug gyulai ol­dalánál a feltalálási helyére, egy erdős területre, gallyakkal és avarral letakarva. (c) MEGYEI KÖRKÉP 1999. február 10., szerda A gyed visszaállításáért és a munkavállalókért A gyermekgondozási díj intéz­ményének ismételt bevezetésé­ről szóló országgyűlési javasla­tot Domokos László (Fidesz) terjesztette a T. Ház elé. Szólt a népességfogyás és a népesség­öregedés hazai tendenciájáról, megemlítve például, hogy Bé­kés megye lakossága ebben az évszázadban először csökkent 400 ezer fő alá. A Fidesz felké­ri a kormányt, hogy május kö­zepéig dolgozza ki a gyed rész­letes szabályait. Sümeghy Csaba (Fidesz) és Varga István (MDF) a munka törvénykönyvének módosításá­ról foglalták össze a képviselő- csoportjuk véleményét. Sümeghy megállapította, hogy a 3,6 millió munkavállaló jelentős része kiszolgáltatott helyzetben van, az elmúlt tíz évben sérültek a munkavállalói jogok. Az új kormány ezen a területen is szeretne törvényes­séget, biztonságot elérni. A szakszervezetek azonban meg­gyengültek, kollektív szerző­dés alig van a versenyszférá­ban. Ezért javasolja azt a kor­mány, hogy ahol nincs szak- szervezet, ott az üzemi tanács is köthessen a kollektív szerző­déssel majdnem azonos rangú, úgynevezett üzemi megállapo­dást. Varga István elsősorban a jogellenes felmondás kérdésé­vel foglalkozott. A most tár­gyalt javaslat előírja, hogy ab­ban az esetben, ha a munkáltató jogellenesen mondott fel, akkor a bíróság mérlegelési jog alap­ján döntsön a munkavállalónak az eredeti munkakörébe történő visszahelyezéséről. Az eddigi szabályozás lényegében a mun­káltató kívánságától tette füg­gővé, hogy a visszahelyezésre sor került-e vagy sem. A bíró­ságnak a jövőben módjában lesz figyelembe venni a munka- vállaló kérését és érdekeit, vala­mint az elvárhatóság szempont­jait­Simonffy Ágnes Pallag László menteimet élvez Tegnap szavazott az Országgyűlés Pallag Lászlónak, Békés kis­gazda képviselőjének mentelmi jogáról, és nem függesztette azt fel. A Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozóhivatalának parancsnoka, dr. Klavács Antal jelentette fel az országgyűlési képviselőt rágalmazás miatt. Pallag László ugyanis még ta­valy szeptemberben kijelentette, hogy a megyei nyomozóhivatal vezetője elfektet egyes, kivizs­gálásra váró ügyeket, többek között olajszőkítéseket. A veze­tő nevét és megyei parancsnoki kinevezését összefüggésbe hoz­ta az „olajügyekben is érdekelt SZDSZ-es körökkel”. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága kétszer is tárgyalt az ügyről, végül azt állapította meg, hogy Pallag László kije­lentései nem lépték túl a véle­ménynyilvánítás szabadságá­nak alkotmányosan védett hatá­rait. A vélemény szabad kinyil­vánításának joga ugyanis meg­illet mindenkit a vélemény er­kölcsi minőségétől és igazság- tartalmától függetlenül. Az Al­kotmánybíróság az egyik hatá­rozatában azt mondta ki, hogy becsületsértés csak tudatosan hamis közlés esetén valósul meg, a bizottság azonban nem bírálhatja el, hogy ebben az esetben ez a tudatosan hamis közlés áll-e fenn. Minderre tekintettel a men­telmi bizottság azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben tartsa fenn a képviselő mentelmi jogát. Pallag László maga is ezt kérte, mondván, a képviselői munkáját szeretné végezni, nem bíróságra járni. Az Országgyűlés ennek megfelelő­en szavazott, 299-en a mentelmi jog fenntartása, 13-an a felfüg­gesztése mellett voksoltak, 32- en tartózkodtak. (simonffy) Új autóbusz közlekedik Gyulán Új autóbusz közlekedik mától a Gyula Vasútállomás— Gyulavári—Dénesmajor út­vonalon. Az eredetileg a szov­jet utódállamokba gyártott, alapkivitelű IKARUS 263-10- es százhuszonegy személy szállítására alkalmas. Értéke meghaladja a huszonkét mil­liót, kilométerenkénti üzeme­lési költsége százhatvan fo­rint. Elődje tizennégy évet töl­tött a közlekedés szolgálatá­ban, és jelenleg megérdemelt pihenőjét tölti a javítómű­helyben. — A gyulai önkormányzat és a Körös Volán Rt. közötti megál­lapodás keretében ez a második autóbusz, amellyel az elörege­dett járműparkot frissítjük — tá­jékoztatta lapunkat Baranyó Gé­za alpolgármester. • — A Gyula—Dénesmajor útvonalon közlekedő járatok helyinek mi­nősülnek annak ellenére, hogy a távolság alapján helyközi díjsza­bást kellene alkalmazni. A támo­gatási megállapodás értelmében az önkormányzat a helyi és hely­közi tarifa közötti különbséget téríti utasszám-arányosan a Kö­rös Volánnak. Ez évi kétmillió forinttal terheli meg a város költ­ségvetését. További huszonegy- millió forintos kiadást jelent az a A busz fiitokalyhája előre beprogramozható, így mar hajnal­ban is meleg jármű várja a sofőrt és az utasokat. (Képünkön Kneifel István —jobbról — és a jármű vezetője, Széles László) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER hamarosan életbe lépő program, amely lehetővé teszi, hogy a szociálisan rászoruló általános és középiskolás diákok ingyen buszbérlethez jussanak az ön- kormányzat segítségével. Kneifel István, a Körös Vo­lán Rt. vezérigazgatója elmond­ta, hogy megoldásra vár még a buszpályaudvar rendezési terve. Törökzug és környékének busz- forgalma is hamarosan napi­rendre kerül, mert az új orvosi rendelők átadásával megnő az igény az e városrészbe közleke­dő helyi járatok gyakoribb indí­tására. Baracsi Magdola VÉLEMÉNYEK Tocsikmentes övezet Éljen Tocsik Márta! Most, hogy a Fővárosi Bí­róság felmentő ítéletét megismerhettük, be kell látnunk, szegény jogásznő (a szegény visszavon­va!) neve, személye meghurcoltatott, ki tudja, mikor kapja vissza régi fényét. Nincs többé tocsikolás, tocsikmentes övezet lettünk, nem rio­gathatjuk ezután a gyermekeket a csúnya Tocsik Márta nénivel. O tiszta (első fokon), nem bűnös (nem jogerősen)! Ideje rendeznünk gondolatainkat. Azt mondja a szintén felmen­tett Szokai Imre (egykori ÁPV-elnök) ügyvédje: a mai társadalom nincs hozzászokva ahhoz, hogy valakinek 800 millió forint legyen a jövedelme. Nem is lesz! Először is azért, mert maga az összeg önmagában felfoghatatlan a társadalom tagjainak a fejében. Az­tán: mennyit ér ma egységnyi szellemi munka Tocsik-mércével mérve? Avagy: mit kell tenni 800 millió fejében? Közelítsünk a pénzhez másként. A kilencvenes évek elején örömtáncot jártak az önkormányzatok, vagyonka állt a házhoz. A magánosított vállalatokhoz kötődő belterületi földek után il­lette meg őket a vagyonrész, végső soron a pénz. Csakhogy nem fizetett sem az ÁVÜ, sem az utód, az ÁPV Rt. Sok-sok milliárdról volt szó. Ezt kellett lealkudnia Tocsiknak az önkor­mányzatoknál, melyek ugyan rosszul jártak, de mégis jól, keve­sebb pénzhez jutottak, igaz, hamarabb. Megszületett a sikerdíj, nagyjából látható, honnan szakadt le, s hol kötött ki. Politikai ügyként emlegették végig a Tocsik-történetet, mint­hogy az MSZP pénztámoka meg egy SZDSZ-hez közel álló üz­letember a sikerdíj 25-25 százalékát akarta lenyúlni. A botrány tekegolyóként ütött szét az ÁPV Rt. vezérkarában, majd érzé­keny búcsút vettünk Suchman Tamás privatizációs miniszter­től. A politikának azonban vége, csak azért, mert a független bí­róság az MSZP-s és az SZDSZ-es urat találta bűnösnek, gya­nakvásnak nincs helye! Értik, ugye?! Rendezni a gondolatokat, és várni a másodfo­kú tárgyalást! Várni, és nem reménykedni! László Erzsébet „T” = tanuló vezető Sportosan érkezett az öreg tepsi a minap a parkolóba. Ifjonc, baselball-sapkás vezetője éppen csak elérte a felnőtt kor határát, két hasonszőrű utasa fiatalabbnak látszott. A sorban legalább két kocsinak való helyre próbálkozott betolatni. Egyszer, kétszer... a negyedik kísérletezés után jobbnak látta, ha máshol keres parkolóhelyet, olyat, ahová „egyenesben” is beállhat. Megmondom őszintén, szánalmas volt nézni szerencsétlenkedését, még akkor is, ha friss a gépjáművezetői engedélye. Csendesen baktattam hazafelé, s azon morfondíroztam: az utóbbi egy-két esztendőben a kezdő vezetők járműveiről eltűnt a „T” betű. Annak idején a KRESZ alkotói azért találták ki ennek a megkülönböztető jelzésnek a használatát, hogy a forgalomban a már gyakorlatot szerzett járművezetők segítsék a kezdőket, miközben ez a jelzés arra is figyelmeztetett, hogy viselője igazából még nem rendelkezik kellő vezetési rutinnal. Napjainkra aztán úgymond igencsak „cikissé” vált a „T” használata. Hazánkban évente 130-140 ezer új jogosítványt adnak ki, tavaly megyénkben 4 ezer 232 új vezetői engedélyt adtak ki. S megint emlékeim között lapozgatok. A járművezető­képzésben résztvevő járműveken láttam, látom a „T” betűt. Tudom, most sokan azt mondják magukban: nem kötelező, akkor meg minek?! Való igaz, nem kötelező, de ez a matrica segíthet, ne adj isten oltalmat nyújthat, ugyanis a közlekedésben résztvevők tudják, hogy a forgalomban felbukkanó, ilyen jelzést viselő járművek láttán még körültekintőbb óvatossággal kell közlekedniük. Az elmúlt évben megyénkben 446 kezdő személygépkocsi­vezető volt közúti közlekedési baleset részese. Az érintettek negyede 23 éven aluli, a balesetet okozók 5,6 százaléka egy hónapnál frissebb jogosítvánnyal rendelkezett. Köztudott az is: magasak a vizsgakövetelmények, s tény, hogy a 25 óra vezetési gyakorlat csupán a tanulók tíz százalékának elegendő. Több közlekedési szakember egyöntetű véleménye szerint a „T” használata jelentős számban csökkenthetné a baleseti statisztikát, az áldozatok számát. Minden gépjárművezető volt kezdő, s nagyon sokan „T” betűvel autóztunk sokáig. Szekeres András Versenyképtelenség ellen szövetkezés — A termékpályás szövetkezés az egyetlen lehetőség, amely a termelők megosztottságát feloldhatja — mondta Szeremley Bé­la, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főta­nácsadója tegnap a megyei agrárkamara fórumán Békéscsa­bán. A magyar agrárium az európai uniós csatlakozás során nem egyezkedhet, csak elfogadhatja a feltételeket. Nem va­gyunk versenyképesek sem a hozam, sem a minőség, sem az elő­állítási költségek területén — fogalmazott Szeremley. Éhségsztrájkra készül a sértett A kisemmizett, leszázalékolt vállalkozó tudata tiszta volt A Békés Megyei Agrárkamara két témában — a kamara szol­gáltatói tevékenysége, és az ön- kormányzatokkal való együtt­működés, valamint a termékpá­lyás szövetkezés, mint az unió fő agrártársulási formája — rendezett tanácskozást önkor­mányzatok és termelőszövetke­zetek képviselői számára. A vé­gig nagy érdeklődéssel kísért tanácskozáson Törökné Rácz Erzsébet, a megyei agrárkamara titkára, az önkormányzatok és a kamara közötti kapcsolatban a kölcsönös és folyamatos infor­mációáramlás fontosságát hangsúlyozta. Szeremley Béla az uniós csatlakozásból fakadó előnyö­ket és hátrányokat elemezve ki­fejtette: az új kihívásokra új megoldási lehetőségeket kell találni. A vidékfejlesztésnek nem lehet más alapja, mint a közösségi együttműködés. A termékpályás szövetkezés a biztonságot és kiszámíthatósá­got nyújtja a termelőknek. A főtanácsadó hangsúlyozta: az unió a magyar piacok nagy részét már birtokolja, a csatla­kozás során a meglévő piacok védelme a cél. Ugyanakkor a magyar termékek nem verseny- képesek az unión belül. Szeremley példaként említette, hogy míg a megye legnagyobb vágóhídja, mely 40 százalékos kapacitással dolgozik, alig 40-—45 százalékos hasznos hús kihozatalát produkálja, addig Dániában ez az arány 60 száza­lék, ami jelzi a minőségi kü­lönbségeket. Miközben az or­szág vágóhídjai nyereségesek, a gazdálkodókkal előnytelen szerződéseket kötnek. A feldol­gozói oldal sokkal szervezet­tebb, mint a termelők. — A ter­mékpálya-szövetkezés az egyetlen, ami a termelők meg­osztottságát föloldhatja. Saját érdekei ellen senki sem hada­kozhat tartósan — fogalmazott Szeremley Béla. K. A. (Folytatás az 1. oldalról) A szakember szerint tudata tisz­ta volt, csak gondolkodására volt jellemző a beszűkülés. Ez­után a bíróság szerette volna meghallgatni a sértettet, de B. Sándor kezdeményezni akarta a szűk körben történő vallomásté­telt, vagy azt, hogy ő mindent papírra vethessen. Mivel az el­járási jog erre nem adott lehető­séget, a sértett válaszolt a bíró, az ügyész és a védők kérdései­re. A kissé összefüggéstelen, lo­gikátlan válaszok hallatán a vádlottak padján ülők meg nem engedhető magatartást tanúsí­tottak (összesúgtak, vihogtak), a bíró rendre utasította őket. A sértett jelenlegi egészségi álla­potára vonatkozóan a jelenlévő pszichiáter megnyugtató vá­laszt nem tudott adni. Megítélé­se szerint, hogy ez a fajta maga­tartás kóros-e, azt szakértő hi­vatott eldönteni. B. Sándor a meghallgatás végén kijelentette: igazának megerősítésére akár éhség- sztrájkba is kezd. Komolyan gondolta-e ezt a lépését? — a tárgyalás után kérdésünkre vá­laszolva a sértett elmondta, ne­ki nincs mit veszítenie, kisem- mizték, úgy érzi, az életén kí­vül tőle már mást nem tudnak elvenni. Cs. I. „AZ ÉLET OLYAN, AKÁR A TÁNC: A TELJESÍTMÉNY A PARTNERTŐL FÜGG.” (Robin Marantz Hening)

Next

/
Thumbnails
Contents