Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09-10 / 7. szám
Az operabál Immár hagyományossá vált Magyarországon, ám mi a helyzet az operettek kedvelőivel? Számukra született az a világon egyedülálló kezdeményezés, melyet a Convention Budapest Kft. és a világszerte elismert Tiboldi Mária művésznő karöltve szerveznek. A produkció sajtótájékoztatóját Budapesten, az elegáns Gerbeaud Cukrászda Kis Szalonjában tartották szerdán. Tiboldi Mária elmondta, a január 23-án rendezendő estéllyel az a céljuk, hogy a világszerte hihetetlen sikereket aratott magyar operettet a hazai érdeklődők körében is népszerűsítsék. A nagyszabású rendezvényen a kiváló hazai művészeken mellett a külföldön fellépő Németh Sándor és felesége, Gaby Bischof is fellép majd. A bál hivatalosan kétnyelvű, német és magyar, hiszen — mint azt a szervezők hangsúlyozták — az operett eredendően a Monarchia műfaja. A bál fővédnöke Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, ceremóniamestere pedig Ben- kóczy Zoltán lesz. A színvonalas vacsora különféle fogásainak nevébe megpróbálták beleszőni a klasszikus operett világára jellemző szavakat, így például a Fiaker-erőleves után a Borjűge- rinc bonvivan módra elnevezésű csoda kerül a vendégsereg asztalára. A (kormány számára éppen e napokban „rekvirált”) Néprajzi Múzeum látszott a legmegfelelőbbnek a mulatságra, s az operett rajongói elérhető áron táncolhatnak Lehár, Jacobi vagy éppen Ábrahám Pál fülbemászó muzsikájára. Szeretnék évente megrendezni a bálát, céljuk később egy könyv megjelentetése is, mely átfogó ismereteket nyújtana nemcsak a magyar operett zeneszerzőiről, a témákról, hanem arról is, melyik országban, mikor és kikkel mutatták be a műfaj gyöngyszemeit. Az ötlet egyedülálló, mert a világon még sehol sem rendeztek hasonló vígasságot. A várakozás máris óriási, hiszen nemcsak magyar vendégek vennének részt szívesen az esten: a környező országok bálkedvelőit is lázba hozta a mulatság híre. B. Párkányi Adrienn A főszervező: Tiboldi Mária 1999. január 10. 1 K öz e i i 0 1 Zűrzavaros adótorony Gyulán Százhúsz aláírás bizonyítja azoknak a gyulai termelőknek és hobbitelek-tulajdonosoknak a véleményét, akik nem akarnak a hamarosan megépülő rádiótelefon-adótorony közelében élni és dolgozni. — Muszáj, hogy valaki felemelje a szavát ebben a városban, mert itt senki nem mer szólni — mondja Schriffert Józsefné, aki a Gyulai Termelők és Állattartók Érdekvédelmi Egyesületének alapítója. Az asszony rádiótelefon-tulajdonos, mint mondja, számára is szükséglet ez az eszköz, tehát nem a torony léte ellen tiltakozik. Az ellen van kifogása, ahová építeni akarják az adót. Az észak-törökzugi lakótelep közelében lévő belterületen sokan — így Schrifferték is — gazdálkodnak, fóliáznak és attól félnek, hogy a torony egészségre káros sugarakat bocsát ki. Azt sem titkolják, hogy tartanak a földterületek és ingatlanok értékvesztésétől is. Az asszony legjobban azt sérelmezi, hogy a környéken élőket nem értesítette az önkormányzat az építkezés tervéről. — A módszer, ahogyan velünk szemben eljártak, megegyezik az állattartókra és termelőkre vonatkozó szigorú rendelet meghozatalának módjával. Az érintetteket senki sem kérdezte, csak a városi hírlapból tudtuk meg, hogy milyen feltételekkel tarthatunk állatot és üzemeltethetjük a fóliát ezentúl. Schriffertné abban bízik, hogy a torony lakóházaktól és termőföldektől messze, a város külterületén épül meg majd. Addig sem nem adja fel a harcot — amiről pedig már a fiai is megpróbálták lebeszélni, mert azt mondják, hogy csak feleslegesen idegesíti magát. Baracsi Magdolna Kinek az érdekében? Előkerült az eltűnt oldalakat is tartalmazó flopylemez Dr. Zemplényi László, a Békés Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője egy nyilvánvaló, valamint egy meglepő mondattal kezdte a Vörös Zsaru számítógépes anyagából eltűnt lapok okán folytatott beszélgetést. — Ha valóban eltűntek azok a lapok, mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk: kinek állhatott az érdekében kiemelésük? — vélekedett dr. Zemplényi László. — A szakértő által kinyomtatott anyagot tartalmazó két Temez, melyekbe ugyan soha nem tekintet tünk bele, itt fekszik a páncél- szekrényemben. A büntetőeljárásban a Békés megyei vámnyomozók és a rendőrök is folytattak eljárást. Ez utóbbiak a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket tették meg. Nyomozóhivatalunk azért végezte a nyomozást, mert az adott büntetőügynek rendőr gyanúsítottjai is voltak. — Ön találkozott a szakértő által kinyomtatott anyaggal?- Évek óta nem láttam az ügy aktáit, nincs is nálunk belőle, így személyesen nem tudok meggyőződni arról, hogy mit tartalmaz és mit nem. Természetesen nem zárható ki, hogy hiányoznak belőle lapok. Az eljárás elején a vámnyomozók és — a már említett eljárási cselekményekre szorítkozva — a rendőrök nyomoztak. Úgy tudom, a rendőrség foglalta le a számítógépet, ők rendelték ki a szakértőt is. Nyilván a — mondjuk úgy — szakvéleménynek is az ő kezükbe kellett kerülnie. Arra sem én, sem a hivatalban dolgozó nyomozókollégám nem emlékezünk, hogy tartalmilag mi volt ebben az anyagban. Mi akkoriban a Csongrád megyei ügyészségi nyomozóhivatal Békés megyei kirendeltsége voltunk. — Mi lett az iratok sorsa a továbbiakban? — Miután a rendőrségtől hozzánk kerültek, egy panaszügy kapcsán mindent felterjesztettünk a szegedi hivatalhoz, ahonnan áttették az egészet a Csongrád Megyei Főügyészségre, majd ezt az utat visszafelé is megjárták az ügyiratok. Sok kézen mentek át. Hogy hol _____ tűnhettek &**SZ*~ el? Egy biztos: nem nálunk. Ugyanis a lemezeket is megőriztük, holott a számítógépben talált szöveg kinyomtátása után az eljárási szabályok szerint akár meg is semmisíthettük volna azokat. Ezért nem kerültek a lemezek a bírósághoz sem. — Önöktől miként jutott a bíróság elé a peranyag? — Azokban az ügyekben, melyekben nyomozóhatóságként járunk el, nem láthatunk el vádképviseletet. Ezt az ügyet vádemelési javaslattal az illetékes ügyészségnek küldtük meg. Ők terjesztették az anyagot a bíróság elé. Ha kiderülne, ki a tettes a lapok eltüntetésében, akkor sem hiszem, hogy eljárhatnánk ellene, hiszen ezt csak akkor tehetnénk meg, ha á lapok kiemelésével az ügy lényeges körülményeit hallgatta el az elkövető. S ez itt nem állt fenn. K. A. J. Félve vagy halva? Télszerető hóhányók (Folytatás az első oldalról) A területet, bár kötelező lenne, nem őrzik. — Tipikusan az a történet, mikor tehetetlenek vagyunk, mert bár tudunk a bajról, nem vagyunk képesek fellépni ellene, mivel már nincs gazdája a telepnek — mondja Végh László a megyeszékhely országgyűlési képviselője, a város alpolgármestere. A történet 1987-ben kezdődött, mikor a Gyopáros Gmk az akkori környzetvédel- mi hatóságtól hozzájárulást kért, hogy a Weisstanyán ipari hulladékot feldolgozó tevékenységbe kezdjen. A gmk nyomdai festékekből, olajos hulladékokból kívánta az oldószereket kivonni — értékesítés céljából. 1992-ben derült ki: (visszafogottan fogalmazva is) nem minden szabályszerűen zajlik a telephelyen. Á környezetvédelmi felügyelőség több esetben felszólította a gmk-t a hatályos jogszabályok betartására, majd 1994-ben 5 millió, 1995-ben pedig 1,8 millió forint bírságot róttak ki a vállalkozásra. A bírságoló határozat jogerőre emelkedése után nem sokkal, 1997-ben a gmk-t felszámolták. A bírságokat a mai napig nem sikerült behajtani. A tanyán több ezer hordónyi (Folytatás az első oldalról) A rendezvényre a város neves művészei ajánlották fel festményeiket, kisplasztikáikat: a befolyt összegből az Időskorúak Ellátását Segítő, valamint a Nyújtsd Segítő Kezed (Degré utcai gyermekotthon) alapítványát támogassák. Az árverésre érkezett licitálásokat az est során folyamatosan számítógépen követhettük, majd éjfél után hirdettek eredményt. A bál megnyitóján Pap János, Békéscsaba polgármestere mondott pohárköszöntőt, majd a Printomat tánccsoport palotáveszélyes anyag hever. A tárolóedényeket valakik folyamatosan lopják. A vegyszert helyben kiöntik, a műanyag- és fémkannákat, a hordókat pedig — házilagos fertőtlenítés után - otthon használják. Beszélik, akadt, aki cefretárolónak magánosította a ki tudja, milyen vegyszeres hordót. — Azt sem lehet tudni pontosan, mi van bennük — mondja dr. Fórján Mihály, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A területet pontosan még nem mérték fel (a felszámoló feladata lenne, miként az őrzés is), de becslések szerint 25 és 40 millió forintra rúgna a hulladék eltakarítása és a terület kármentesítésére. — Most — teszi hozzá az igazgató. Pár év múlva ez az összeg lehet, hogy 100 milliónál is több lesz. Ez meghaladja a város lehetőségeit, ezért a felügyelőséggel közösen az állami kármentesítő programtól remélnek segítséget. A felszámolás alatt lévő gmk-tól ugyanis semmit sem tudnak bevasalni. Pedig — információink szerint — hasonló tevékenységet folytató vállalkozások akár több tízmilliós haszonra is szert tehetnek. Kovács Attila sát élvezhettük. A szünetekben sorsolták ki a közel száz, cégek és vállalkozók által felajánlott értékes tombolatárgyat. Á vendégek háromféle menüből választhattak, s a zenét a kolbászfesztiválról már jól ismert budapesti Lakatos Mihály népizenekara és a szarvasi Fantázia együttes szolgáltatta. Már decemberben is alig lehetett jegyet váltani az estre. A jó hangulatú társaság hajnalig mulatott, s ropta a táncot, vagy éppen asztalánál jóízűen beszélgetett. B. P. A. Van, aki „téli álomban” vészeli át a leghidegebb hónapokat, a másikt viszont éppen a hideg „dobja fel”. Nem véletlen, hiszen divat a sízés, a hómezö- kön szerzett arcpír, a menő szerkó és ezek egyenes következménye, a járógipsz. Merthogy sokan tudni vélik, hogy ők bizony már tudnak síelni. Akkor irány a hófödte szir- tek valamelyike! S hogy merre érdemes menni?! Természetesen az éppen legdivatosabb sí- paradicsomba. Melyik az? Ahol négy-öt világsztár összehajol. Merthogy, aki számít, az bizony oda siklik! Tette ezt szerény társaságunk tagjaként a híres magyar táncosnő, Medveczky Ilona is évekkel ezelőtt, amikor a francia Mont Blanc tövében vertünk tanyát. A művésznő csinos boká- j á n azonban kifogott a csikorgó hó, a meredek lejtő, síba- k a n c s helyett cinkcsizma lett számára a „menő” téli viselet. A z idei hó- zápor arra volt jó, hogy az itthoni fogcsikorgató zimankóból ezúttal az Alpokba meneküljünk egy kis enyhet adó síelésért. A Viharsarok mínusz 15 fokjai után felüdülést jelentett az osztrák lankák napsütéses plusz öt-hatja. Irány tehát a havas csúcsok valamelyike! Szabadságon lévőkként felszereltük magunkat a legfrissebb bulvárlapokkal, hogy unatkozni se merjünk két csusszanás között. Abban éppen arról olvas- tunk, hogy Márton András, a Csííííz című kacagtató műsor vezetője mire készül a télen. Egek! Ez nem lehet igaz! — hasított belénk a felismerés egy ő s z e s halánté- kú úr láttán immáron a sífelvonó lépcsőjén tolongva.- Mi- 1 y e n odafönn a pálya? — érdeklődött a magyar szó hallatán az úr, aki nem volt más, mint az említett színész és tévésztár. Hiába, aki számít, oda siklik.... Csete Ilona „Első bálozók” a megyeszékhelyen
