Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02-03 / 1. szám
1999. január 2-3., szombat-vasárnap KÖRKÉP Vastagh Pál Pozsgay Imre Szöllősi Istvánná Boross Péter Zsíros Géza Orbán Viktor Politikusok mondták megyénkben 1998-ban A búcsúzó évben két választás is volt Magyarországon. Az erőviszonyok kiegyensúlyozottságára vall, hogy a politikai elit tagjai fontosnak tartották keresztül-kasul utazni az országot. Elvégre a választókkal való személyes találkozás sok vok- sot hozhatott. Az alábbi összeállításból kiderül, hogy nem kivétel Békés megye sem. Nincs abban semmi meglepő, hogy idevalósi, itt megválasztott vagy ide pályázó közéleti személyiségek, mint például Vastagh Pál, Csűr ka István, Zsíros Géza, Szöllősi Istvánné a Békés Megyei Hírlap hasábjait használták fel a megnyilatkozásra. Az sem meglepő, hogy amikor csak tehették, más politikusok is ellátogattak a megyeszékhelyre, Békéscsabára, aztán Gyulára, Békésre, Sarkadra, Szarvasra, Szeghalomba, Orosházára, Battonyára. A meglepő inkább az, hogy azért a Viharsarok iránti érdeklődést nem vitték túlzásba. Az időrendi sorrendben közölt idézetekből kiviláglik, hogy választási kampányok idején apait-anyait beleadtak, az év első két és utolsó két hónapjában viszont nem kapkodtak el egy- egy látogatást. S meglepő az is, legalábbis számomra, hogy a helybéli mondatokból érdekes kép rajzolódik arról: kinek az elemzőkészségét igazolta a valóság. Zöldi László Zsíros Géza a privatizációról Annyira nagy vész nincs, hiszen ha összeadjuk a ’89 óta külföldieknek eladott magyar tulajdont, akkor még mindig a magyar a többségi tulajdonos a saját hazájában, (március 18.) Boross Péter a választási kampányról Valóban csendesebb a kampány, de ennek az az oka, hogy az ellenzék nem használ olyan eszközöket, amitől zajos lenne, (május 7.) Kósáné Kovács Magda a választási esélyekről Reális alternatíva a Fidesz-FKGP koalíció, a MIÉP külső támogatásával. Amennyiben május 24-én ez kapja a több voksot, úgy az MSZP természetesen tiszteletben fogja tartani a választók döntését, (május 20.) Szöllősi Istvánné az MSZP-ről Hogy miért pont most léptem be a pártba? Azért, mert most jött el az ideje. Az országban ma már nem pártok hadakoznak egymással, hanem a jobboldal és a baloldal. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a baloldal letéteményese az MSZP. (június 8.) Borókai Gábor ez elődökről: Csák Elemérről, Forró Evelynről és Havas Henrikről Nem hiszem, hogy bennük lett volna a hiba, inkább a körülményekben, pontosabban, hogy nem volt igazán befolyásolható személyiség ez előző miniszterelnök, nehezen engedett magához bárkit is, márpedig fontos, hogy a kormányszóvivő ismerje „főnöke” szinte minden gondolatát, (július 10.) Vastagh Pál a Fideszről Kezd kinyílni a fideszes „trójai faló” ajtaja, s előbukkan mögötte az egész jobboldal, (augusztus 26.) Vastagh Pál az önkormányzati választásokról A Fidesz az önkormányzati választásokra valamiféle Noé bárkájára gyűjti a jobboldal egészét. (augusztus 26.) Farkas Flórián a roma önkormányzatról Politikai sorstudatára ébredt a cigányság, amit jelez, hogy az ország 914 településén kezdeményezik cigány kisebbségi önkormányzat létrehozását, (szeptember 14.) Zsíros Géza az Orbán-kormányról Ez a mostani kormány nem parasztellenes, csak „rendet” akar. Holott már Arany János megírta: „kívánjuk a szabadságot rend nélkül”. (szeptember 16.) Csurka István az önkormányzati választásokról Azon fáradoztunk már az országgyűlési választásokon, hogy a Hom-kormányt leváltsuk. Most azon vagyunk, hogy az MSZP-s gárda veszítsen, (október 5.) Boross Péter a sajtóról Magyarországnak szüksége lenne egy korszerűsített sajtótörvényre. A szocialista időszakból fennmaradt jogszabály semmire sem való. A tájékoztatás legyen igaz, a média tárgyilagos! (október 9.) Orbán Viktor a kolbászkészítésről Ez is olyan csapatmunka, mint mondjuk a kormányzás vagy a foci. (Békéscsaba, október 24—25.) Pozsgay Imre önmagáról Ma leginkább a politikai otthontalanok közé sorolom magam, (október 30.) Kunágotán szilveszterre is készült meglepetés Ahol mindenki családtagnak számít A kunágotai idősek napközijében mindig vidám hangulatban telnek a hétköznapok. A bejáró idős emberek, valamint a nyugdíjasklub tagjai szívesen töltik itt az időt. A képen Pápai Zoltán polgármester körében éppen Kiss Istvánné klubtagot köszöntik, aki a kondorosi versíró versenyen szerepelt szép sikerrel fotó: such tamás Kellemes, meghitt hangulat fogadja az érkezőket Kunágotán az idősek napközijében. Egyik asztalnál, elmé- lyülten kártyáznak néhá- nyan, másiknál vidám beszélgetés hallik, míg mások a csendes üldögélést választották kikapcsolódásként. A napközit 1997-ben az önkormányzat közreműködésével alakították át, majd mindig új lehetőségekkel bővülve mára sokféle szolgáltatást nyújt az idős embereknek. Az épületen belül működik a nyugdíjasok klubja, amelynek tagjai heti rendszerességgel tartanak itt klubfoglalkozást. A napközi és a klub életéről az ünnepekre készülődve beszélgettünk az éppen jelenlévőkkel. Az impozáns épület külleme inkább kastélyra, mint napközire emlékeztet. Régen orvosi lakásként, majd áfész irodaként szolgált. Az épületet az önkormányzat vásárolta meg, majd pályázatok segítségével alakították át az idősek számára. A napi feladatokat Dóczi Zoltánná és Piros Józsefné szakalkalmazottak látják el, akik nagy szeretettel foglalkoznak az idős, többségében egyedülálló emberekkel. — Mivel foglalkoznak napközben a rendszeresen bejáró idősek? — Itt semmilyen kötelező elvárás nincs. Mindenki olyan időpontban érkezik a napközibe, ahogy számára a legmegfelelőbb. Van, aki egy kis beszélgetésre „ugrik be”, mások a délutáni kikapcsolódásra, pihenésre, és vannak, akik csak az ebéd elfogyasztására. A tagok száma 26, melyből tizenöten napi rendszerességgel jönnek a közösségbe — mondták. — Milyen a ház felszereltsége? — Minden megtalálható, amire egy idős embernek szüksége lehet: ebédlő, konyha, társalgó, pihenőszoba, mosdó, fürdő áll rendelkezésre. A tisztálkodás mellett mosási, vasalási lehetőség is van. A pihenőszobában több csatornás tévé, video és sok társasjáték szolgálja a kikapcsolódás lehetőségét. Téli időben, főként az ünnepek táján különösen igénylik az itt lakók a velük való törődést. Vigyázunk is mindenkire, utána érdeklődünk, ha nem jön valaki a megszokott napon. Szükség esetére külön orvosi szobánk is van, ahol rendszeres védőnői ellenőrzéseket, elsősegély- nyújtást és orvosi ellátást nyújtunk — sorolta a gondozónő. Egyébként a vidám hangulatból és jó kedvből sincs hiány, hisz aki ide betér, családtagnak számít. — Úgy tudjuk, hogy az intézmény ad otthont az idősek klubjának is. — Valóban. A mintegy 45 fős nyugdíjas klub is itt tartja hétfőnként a foglalkozásait, amely még színesebbé teszi a hétköznapokat. A klub vezetője Csikós Jánosné nyugdíjas pedagógus, aki jó érzékkel irányítja a munkát. Év közben sokféle programot szerveznek, így például rendszeresen járnak színházba, nyaralni, eljárnak más települések klubtalálkozóira, énekelnek, verselnek, sőt a nyáron a Kihívás napi községi programban is részt vettek. Minden jelentős eseményt, névnapot megünnepelnek. A karácsonyt természetesen most is együtt töltötték, illetve szilveszterre is készült meglepetés. A napközi életéhez kapcsolódik még 36 szociális ellátott, akiknek 4 gondozó hordja rendszeresen az ebédet és bevásárol. íme ezekből áll a mi kis otthonunk, ahol mindenki nagyon jól érzi magát — mondták büszkén a jelenlevők. További terv azért akad még bőven, hisz az intézmény hamarosan bővül egy mosodarésszel, illetve igény lenne egy bentlakásos otthon létrehozására is. Halasi Mária Hadüzenet az anarchiának A történelemtanárok hatodik információs konferenciáját a közelmúltban rendezték Budapesten. Pálinkás József az Oktatási Minisztérium államtitkára nyitóelőadásában ismertette a nemzeti alaptanterv módosításának koncepcióját. A módosítás okai közül kiemelte azokat az ellentmondásokat, amelyek a NAT és az oktatási törvény, valamint a NAT és a jelenlegi oktatás között kialakult. Ezek közül a 6+4+2-es iskolaszerkezet feloldása a legfontosabb, hiszen ez a szerkezet nem illeszkedik egyetlen jelenleg működő iskolaszerkezethez sem, így széttördeli az oktatás folyamatát. A NAT által biztosított intézményi önállóság olyan mértékű, hogy az „ahány iskola, annyiféle tanterv” áttekinthetetlenné, átjárhatatlanná teszi az iskolákat és mérhetetlenné a munka eredményességét. A módosítás alapelvei közül kiemelte, hogy az oktatásirányítás a 8+4-es iskolaszerkezetet tartja meghatározónak, amelynek csomópontjai a 4., 8. és 12. évfolyamon lesznek. A 8. évfolyam végére az ismeret- anyagot le kell zárni minden tantárgyban. A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás folyamatát nem törik meg alapvizsgával. Az érettségi vizsga formájáról még folyik a vita: nem dőlt el, hogy egy- vagy kétszintű lesz. El szeretnék kerülni az érettségi és felvételi vizsga kettősségét, de ehhez még egyeztető munkára van szükség a felsőoktatási intézményekkel. Egységes kerettantervek készülnek minden tantárgyból a 10. évfolyamig. Ezekre alapozva készülhetnek el az iskolai dokumentumok. A 11— 12. évfolyamon csak a törzsanyagot határozzák meg a kerettantervek. A gimnáziumokban a fakultatív, a szakközép- iskolákban a szakmai tárgyak egészítik ki a tantárgyi rendszert. A hat-, illetve nyolcévfolyamos gimnáziumok továbbra is működhetnek, de számukra nem készülnek kerettantervek, saját tanterveiknek pedig illeszkedni kell a központi kerettan- tervekhez. Lehetséges az alternatív tantervek alapján történő tanítás is, de ezeket egyedileg kell engedélyeztetni. A szakmunkásképzőkben a 10. évfolyamon befejezik a közismereti tárgyak oktatását, s újragondolják ezek rendszerét. (Tárgyalások folynak egyes tantárgyak oktatásának megszüntetéséről.) A 10. évfolyamon alapvizsgát tesznek a szakmunkástanulók, s itt kezdődik majd a szakmai tárgyak oktatása, ugyancsak az alapvizsga letétele után kapcsolódhatnak be a szakmunkásképzésbe azok a gimnazisták és szakközépiskolások, akik nem a korábban választott iskolatípusban kívánják folytatni tanulmányaikat. Kiemelt támogatás.t kapnak a kistelepülések iskolái az 1—4. osztályig, hogy a „kicsik” helyben végezhessék el az alsó tagozat osztályait. Fontosnak tartják, hogy az oktatásban a lexikális tudás megszerzése mellett elsősorban a készségfejlesztésre kerüljön a hangsúly, valamint azt, hogy az egyes iskolatípusok jellegüknek megfelelő, önálló, zárt ismeretanyagot nyújtsanak. 1999-től egységes minőségbiztosítási rendszert építenek ki. Ennek kidolgozása folyik. Kutas Ferenc
