Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

GAZDASAG Békésben nem volt földkérdés A kárpótlási jegyek elfogy- tával mi a helyzet a földjeink­kel? Megyénkben is olyan ke­lendőek a termőföldek a kül­földiek számára mint a nyu­gati végeken? Mi a helyzet az ingatlanokkal? Próbálkoz- nak-e kenőpénzekkel? Ezekre és hasonló kérdéseinkre Boj­tos Sándor, a békéscsabai földhivatal vezetője válaszolt. A hivatal körzetébe a megye egynegyede, a megyeszékhe­lyen kívül tíz község tartozik, 95 000 hektárnyi területen. Ez azt jelenti, hogy 93 000 önálló helyrajzi számú ingatlanon mintegy 166 000 tulajdonost tartanak nyilván. — A magyar jog lehetővé te­szi a külföldiek ingatlanvásár­lását? — Igen. A megyei közigaz­gatási hivatal engedélye szüksé­ges hozzá, és megtehetik. — Mdgyar állampolgárrá kell ehhez válniuk? — Nem, megtarthatják ál­lampolgárságukat. Legutóbb egy olasz házaspár vásárolt Do­bozon ingatlant. Leggyakrab­ban az orosz, az ukrán és a ro­mán nemzetiségűek vesznek nálunk házat. Elvétve találko­zunk csak nyugati országokból jött vásárlókkal. — Nagy az igény? — Nem mondhatnám. Sőt, közepesnek sem mondható. Ilyenkor télen egyáltalán nem vásárolnak, inkább nyáron van mozgás. Éves nagyságrendben is minimális az arány. — Kenőpénzzel nem próbál­koznak? — Nincs róla tudomásunk. Ha a valutájukat hivatalosan át­váltják, és az átváltás tényét igazolni tudják a földhivatalnál, semmi akadálya a tulajdonjog bejegyzésének. A magyar jog lehetővé teszi a külföldiek ingatlanvásárlását. Megyénkben ez az igény köze­pesnek mondható, s akkor is inkább nyáron van mozgás... — Ki tudják védeni azt, ha börtönviselt maffiózók strómant használnak céljuk elérésére? — Nem emlékszem arra, hogy ilyen eset a körzetünkben előfordult volna. — Ha teszem azt, valaki va­gyoni helyzetére' kíváncsi va­gyok, megtudhatom-e önöktől? — Mint magánszemély nem. Ha valaki pontos utca, házszám vagy helyrajzi szám alapján az ingatlan tulajdonosa iránt érdeklődik, annak a tulaj­donos nevét megmondjuk. Ah­hoz viszont, hogy ön egy ma­gánszemély nevén levő ingat­lan tulajdonjogát kigyűjtse, önnek ehhez — mint magán- személynek — a hatályos adatvédelmi jogszabály szerint nincs joga, és mi sem adhatunk ilyen irányú felvilágosítást. Az adatok csak a törvény által meghatalmazott hatóságok­nak, rendőrségnek, az adóha­tóságnak, valamint a vám- és pénzügyőrség hivatalának, to­vábbá a társadalombiztosítási igazgatóság részére gyűjthetők ki. —A külföldi állampolgár ve­het-e termőföldet? — Nem, a termőföldről szóló hatályos jogszabály szerint kül­földi magán-, illetve jogi sze­mély a termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg 1994. júli­us 27-e óta. — ...és a kettős állampolgár? — Ha egyik állampolgársága magyar, semmi akadálya, felté­ve, hogy megfelel az általam említett feltételeknek. Itt Békés megyében nem jellemző, hogy a külföldiek kapkodnának a földek után. Lehet, hogy szerencséjük és előnyükre válhat a Békés me­gyei földtulajdonosoknak, hogy az osztrák vásárlók ér­deklődése csak pár dunántúli megyére terjedt ki. Néhány éve — amikor tömegével jöt­tek a „sógorok” — egy hektár termőföldet tizenöt-harminc- ezer forintért meg lehetett ven­ni. Ma már egy akkora terüle­tért ötszörös, tízszeres árat, sőt, a fekvéstől függően ese­tenként hússzorosát lehet kér­ni. Ehhez tudni kell: Ausztriá­ban másfél millió forintnak megfelelő összegbe kerül egy hektár. Néhány évvel az Euró­pai Unióhoz való csatlakozá­sunk után a Békés megyei ter­mőföldek árai is nagy mérték­ben emelkednek. Mai tudá­sunk szerint jó befektetés ter­mőföldet vásárolni. Pánics Szabó Ferenc 1999. január 5., kedd Akik a divatból élnék Elült a karácsonyi ostrom, ennek ellenére még nincs vége a tél­nek. Azaz, hogy varrnak helyek, ahol már elfelejtették a zord idő­járást, s már a tavaszra készül­nek, mint például a békési szék­helyű Afrotex Kft.-nél. Vallják, a konfekcióipar legalább egy év­szakkal megelőzi a naptárt. — Női és férfi felsőruházati konfekciótermékek gyártására és forgalmazására szakosodtunk, saját varrodánkban ’93-tól nagy tételben, a legutolsó divatnak megfelelően varrjuk termékein­ket — magyarázza Pálfi Mária, az Afrotex Kft. cégvezetője. Mint mondja, termékeik export- minőségűek, s olyan anyagokkal dolgoznak, melyek a hazai gyár­tók között csak elvétve találhatók meg, havonta 1500 férfinadrágot és 200 öltönyt vannak, terméke­ik többségét három, országos áruházlánccal rendelkező cégnek szállítják. S máris a tavaszi férfi­divatnál tartunk. A zakódivat nem nagyon vál­tozik, színben viszont a szürke és a kék, valamint azok árnyala­tai dominálnak majd. Továbbra is a sárga mintás nyakkendő lesz a hódító, ingekben a min­tás, selyem alapanyagú jön di­vatba, amit nyakkendő nélkül, zakó alatt is viselhet a férfinép. A kabátviseletben a ballonkabát mindegyik színárnyalata újra reneszánszát éli majd. Tőzsdére megy az Az Antenna Hungária Rt. eleget téve az 1996. évi CXI. úgyneve­zett Értékpapír törvény előírásá­nak, pénzügyi tanácsadója, a Raiffeisen Értékpapír és Befekte­tési Rt; révén benyújtotta a Buda­pesti Értéktőzsdére a társaság B kategóriás bevezetési kérelmét. A 10 milliárd 349 millió forint alaptőkéjű cég papírjainak közel 87 százalékát a magyar állam birtokolja, a fennmaradó több, —Mi a helyzet a női divattal? — Hódít az úgynevezett spandex szövet, amiből testre si­muló szűk nadrágok, szoknyák készülnek, a szoknya hossza vál­tozó, kezdve a minitől a maxiig. Pulóverdivatban a rövid derekú hódít továbbra is. Egy gondolat erejéig szólnék a cipődivatról: a nőies stílusú, hegyes orrú, na­gyon magas, tűsarkú cipők jön­nek divatba, leáldozóban van a bakancsok kora, a „kacsatalpú”, vagyis a vastag talpú cipők is szépen kicsoszognak a divatból. — Közeledik a farsangi sze­zon, milyen lesz a báli divat? — A női divatban a fekete és a testre simuló, fémszállal díszí­tett anyagból készült, muszlin­nal, tollal díszített hosszú ruhák hódítanak majd. A férfidivatban továbbra is a szmoking lesz az uralkodó, de párunk egy szép sö­tét alkalmi öltönyben is elegáns lehet — folytatta Pálfi Mária. — Honnan szerzik be a leg­újabb modelljeiket? — Kiállításról kiállításra, szakmai programokra, divatbe­mutatókra járunk, s az évek so­rán kialakul az embernek egy kapcsolatrendszere. Mi például francia kapcsolataink révén nap­rakészek vagyunk, a napokban bérmunkaszerződést írunk alá az egyik francia kereskedelmi cég­gel jelentősebb tétel konfekcio­nált termékek gyártására. — sz— Antenna Hungária mint 13 százalékon pedig 5800 kisrészvényes osztozik. (Mint is­meretes, a cég 1994-ben részt vett a kárpótlási jegy részvény- csere akcióban.) A műsorszórás mellett a rádiókommunikáció te­rületén is mindjobban megjelenő és további perspektivikus poten­ciállal rendelkező távközlési cég papírjainak első kereskedési nap­ja kedvező döntés esetén január második felében várható. Iskolatej-akció. Az új év­ben mintegy 2,5 milliárd fo­rintot költ a szociális tej­programra a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisz­térium. Ebből, illetve az ön- kormányzatok által további 30 százalékkal megtoldott összegből már nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg, hanem Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye gyermekintézményeinek tejellátását is támogatják. Szabályos kártyázás. Nem találtak súlyos sza­bálytalanságot a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség munkatársai, amikor kilenc megyében összesen 22 ban­kot, 158 bankfiókot és egy takarékszövetkezetet keres­tek fel ügyfélként. Ugyan­akkor megállapították: vi­déken a kívánatosnál még mindig kevesebb kártyael­fogadó hely és bankjegyki­adó automata működik. B-osztályú kötvények. Megérkezett a BÉT-re az OTP bank 1,15 milliárd fo­rintnyi elsőbbségi részvény- sorozatának és az Antenna Hungária 10,35 milliárd ér­tékű törzsrészvényének be­vezetési kérelme. Mindkét papír B-kategóriás lesz. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 353,21 Japán jen (100) 187,14 Svájci frank 155,68 USA-dollár 213,06 Euró 252,39 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem. 1936,27 itl, 13,76 ats. Hazánkban is debütált az európai közös pénz január 4-én Az euró első kereskedési napja Hétfőn lezajlott az új európai pénznem, az euró első kereske­dési napja szerte a világban, így nálunk is. Az első izgalmakat - az időeltolódás miatt - az ausztrál és a tokiói tőzsdék élték át. Onnan, akárcsak Németországból, Ausztriából és hazánkból megnyugtató hírek érkeztek: az átállás nem okozott gondot. Tegnap felváltotta a magyar va­lutakosárban 70 százalékban szereplő német márkát az euró, amely január 4-től, az első ke­reskedési naptól kezdve az Eu­rópai Pénzügyi Unió, az EMU 11 országában rögzített árfo­lyamon szerepel (1,95 márka = 1 euró). Miközben a frankfurti Európai Központi Bank (EBC) december 31-én 252,8 forint­ban állapította meg a magyar valuta euróhoz viszonyított ár­folyamát, addig mára ez 251,4 forintra csökkent. Polányi Géza, az OTP Bank Tresury osztályának munka­társa elmondta, hogy a bank­közi pénzforgalomban az első nap folyamán semmilyen fenn­akadás nem történt, a decembe­rihez hasonlóan nyugodt volt a kereskedés - ami azt bizonyítja, hogy az átállás teljesen zökke­nőmentesen zajlott. Bállá Csilla, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank igazgatója lapunknak elmondta, hogy szeptember végétől lehet euró- számlát nyitni pénzintézetük­nél, ennek ellenére a vállalati számlatulajdonosoknak alig 1 százaléka jelezte átállási szán­dékát, s egyelőre kevesen van­nak azok is, akik újonnan nyit­nak eurószámlát. A lanyha érdeklődés oka, hogy a bankok későn „kapcsol­tak”, s csupán fél évvel az euró- start előtt jelentették meg tájé­koztató füzeteiket. A nyugat­európai partnerek azonban nyilván kikényszerítik majd a vállalati kör mielőbbi átállását az új pénzre. A lakossági szám­latulajdonosoknak csak akkor lesz igazán érdeke euróra kon­vertálni devizaszámláikat, ha megjelennek az euróalapú bankkártyák, amelyek az utazá­sok során kapnak majd értel­met. A magyar bankok több­sége még az idén bevezeti eze­ket az új kártyákat. Cs. J. Sem a termelőktől, sem a felvásárlóktól nem várható el az objektivitás minősítés - elkerülhető Független mezőgazdasági minősítő szervezet felállítását kez­deményezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium. Az új intézmény várhatóan már az idén megkezdi mű­ködését - nyilatkozta lapunknak Tamás Károly, a tárca köz- igazgatási államtitkára. Az államtitkár szerint az ága­zatban akkor lesz objektív a minősítés, ha azt független szervezet fogja végezni. Ezért a szakminisztérium olyan pártat­lan minősítési rendszert kíván 1999-től bevezetni, amely füg­getlen a felvásárlóktól és a fel­dolgozóktól egyaránt. Eddig ugyanis a feldolgozók és keres­kedők kezében volt a minősítés és sokszor visszaéltek ezzel a lehetőséggel a termelők rová­sára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy ezt a jo­gosítványt - az eladó és a vevő ellentétes érdekei miatt - egyik félnek sem szabad odaadni. A szakemberek remélik, hogy az új intézmény felállításával a jö­vőben elkerülhetőek lesznek a tavalyihoz hasonló viták a ter­melők és kereskedők között. Az új eljárás kiterjed majd a gabona-, a hús-, a tej- és egyéb mezőgazdasági termékek mi­nősítésére. Az államtitkár sze­rint ezzel elejét lehet majd venni a borhamisításnak is és megszüntethetők a felvásárlás során a sertéshús vagy a gabona minősítésénél tapasztalható anomáliák. Megtudtuk: a minősítési eljá­rás az állattenyésztésben al­kalmazott törzskönyvezéshez lesz hasonló. Az új intézmény várhatóan aratáskor kezdi meg működését. Tamás Károly végezetül be­számolt arról, hogy az előzetes felmérések szerint Magyaror­szág tavaly a vártnál lényege­sen több, összesen 4,1 millió tonna gabonát exportált. Ebből 1,9 millió tonna volt a búza, mintegy kétszerese az 1997. évinek. A kukoricaexport meg­közelítette a 2 millió tonnát. Éz pedig - tekintettel a világpia­con és a régióban tapasztalt ér­tékesítési nehézségekre - min­denképpen siker. U. G. Fázunk és fizetünk Nem a gáz fűtőértékével van a baj Talán a szokatlanul zord télnek köszönhető, hogy az elmúlt hetekben sokan fáz­tak otthonukban és a gáz gyenge fűtőértékét okolták azért, mert nem tudták kel­lőképpen bemelegítem laká­sukat vagy házukat. A fo­gyasztók közül sokan úgy érzik, magukra maradnak a nagy gázszolgáltatókkal szemben. Megpróbáltuk ki­deríteni, mi az igazság. Váci Ferenc, a Mól Rt. föld­gáz-értékesítési osztályának vezetője szerint a sérelmek semmiképpen sem hozhatók összefüggésbe a gáz minősé­gével, mivel az a szabvány­ban megengedett határértéke­ken belül mozog. A szakember elmondta: a gázszolgáltatók és a hatósá­gok az országban nyolcvanöt helyen folyamatosan, további tizenhét helyen időszakosan mérik, ellenőrzik a minősé­get. Az Országos Mérésügyi Hivatal által előírtak alapján végzett mérések hitelesek. Az adatokat pedig évekre visz- szamenőleg tárolják. Talán a lakosság előtt ke­vésbé ismert, hogy a Magyar Energia Hivatal is felügyeli a a gázellátási folyamatot, rendszeresen kap adatokat többek között a fűtőértékről is. Ezenkívül időszakosan sa­ját kezdeményezésre a fo­gyasztóvédelmi szervezetek is végeztetnek méréseket az ország különböző pontjain. Ha ezeket összevetjük a Mól méréseivel kiderül, hogy nincs eltérés az ellenőrző mé­rések adatai között. Ennek ellenére az osztály- vezető elismerte, hogy olykor valóban kisebb a szokásosnál a gáz lángja, nehezebben fő meg az étel, langyos víz fo­lyik a bojlerből. Ennek azon­ban az az egyszerű oka, muta­tott rá, hogy csúcsidőszakban - kora reggel és este, valamint ünnepnapokon - amikor min­denki mos, főz, fűt, fürdik, és országosan a legnagyobb a fogyasztás: átmenetileg keve­sebb gáz jut egy-egy lakásba, családi házba. Ilyenkor azon­ban - s ezt már kevesebben tudják - a gázdíj is kisebb, az elfogyasztott gáz arányában. Nemcsak az ajtók, ablakok hőszigetelésével, hanem a ké­szülékek karbantartásával is meg lehetne akadályozni az energia szökését. Váci ugyanis úgy véli, hogy a panaszok oka legin­kább abban keresendő, hogy miután megszűnt a gázszol­gáltatók számára előírt ellen­őrzési kötelezettség a gázké­szülékekre és berendezésekre, a lakosság elhanyagolja a ké­szülékek felülvizsgálatát. A konvektorokban olykor a le­rakodott korom miatt tökélet­len az égés, ezért akár 25 szá­zalékkal is több gázt kell fel­használni ugyanakkora helyi­ség befűtéséhez. Sajnos, az emberek általá­ban csak akkor hívnak gáz­szerelőt, ha valami már vég­leg elromlik, holott a főző-, fűtő- és vízmelegítő berende­zések, készülékek is rendsze­resen karbantartásra szo­rulnak. Ezzel - a szakértő szerint - nemcsak a tetemes számlákért fölöslegesen kifizetett sok pénzt, hanem rengeteg ener­giát is meg lehetne takarítani. Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents