Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-29 / 24. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 29., péntek Körös-vidéki Zsaru A harc folytatódik Sarkadon Hamis papírokkal, (gh) Fénymásolt adásvételi szer­ződéssel és meghamisított forgalmi engedéllyel próbálta igazolni két román állampol­gár annak a 2 millió forintot érő, lengyel rendszámú ■Volkswagen Passat típusú személygépkocsinak a tulaj­donjogát, amelyet utasaikkal együtt a nagylaki határátkelő- helyen tartóztattak fel a határ­őrök január 25-én. A kilépés­re jelentkező románok azt ál­lították, hogy a járművet Olasz­országban vásárolták. Mint kiderült, ebből annyi igaz, hogy a VW Passat olasz ho­nosságú; a trieszti Interpol- iroda körözési listáján szerep­lő autót és a románokat átad­ták a Makói Rendőrkapitány­ságnak. Tévémániás. (c) Január 25-én három lakásbetörés is történt Békéscsabán, egy­mástól nem távoli helyszíne­ken. Ez és a „tévémánia” va­lószínűsíti, hogy ugyanaz az elkövető áll a cselekmények mögött. A Bartók Béla út 37. és a Kazinczy u. 2. szám alat­ti házak egy-egy lakásából színes televíziót tulajdonított el az ismeretlen tettes. A Rá­bai utca 10. szám alatti ház egyik lakásától ugyanakkor kénytelen volt üres kézzel tá­vozni, mert a szomszéd felfi­gyelt a zajra, és megzavarta a tettest bejutási kísérlete köz­ben. Tanyasi tyúklopás, (i) Negyvennégy baromfit (tyú­kot, gyöngytyúkot) lopott el ismeretlen tettes egy körös­újfalui lakos tyúkóljából ja­nuár 22-ére virradóan. R. /.- nek a község külterületén ta­lálható tanyáját látogatta meg az elkövető. A sajnálatos „akció” 45 ezer forintos kárt eredményezett. Korábbi lapszámainkban be­számoltunk a január 16-ai, sarkadi Dominó sörözőben ki­robbant csoportos verekedés­ről. Az eldurvult szórakozás két súlyos és egy könnyű sérül­tet eredményezett. Azt gondolhattuk, az ügy ezzel véget is ért, ám az össze- szólalkozók nem békülnek. A január 16-ai események óta fordult a kocka: az akkori elkö­vető sértetté vált, a legutóbbi fejlemények alapján az egyko­ri „áldozat” lett az új tettes. A második felvonás január 20-án délelőtt 11 órakor kez­dődött, amikor K. T. a sarkadi Szent István téri közlekedési csomópontban várt Mercedes típusú autójával a zöldjelzésre. Ekkor lépett a kocsihoz B. S., aki elszenvedett orrcsonttöré­sét ablaktöréssel kívánta kár­pótolni. Öklével betörte a Mer­cedes bal első ajtajának abla­kát, amivel tízezer forintos rongálási kárt okozott. A kér­dés felvetődhet: folytatódik-e a harc, s ha igen, vajon melyik fél üt legközelebb? Az elköve­tő áldozat vagy a sértett garáz­da? V. K. Tettenérés Január 26-án, 22 órakor ál­lampolgári bejelentés alap­ján indult a Békéscsabai Rendőrkapitányság forró- nyomos csoportja az Irányi utcába. Az ott parkoló Volkswagen típusú személy- gépkocsiban érték tetten A. Z. 30 éves békéscsabai la­kost, akit — mivel nem tud­ta „igazolni” ott tartózkodá­sát — őrizetbe vettek. A. Z. ellen lopás bűntett elköveté­sének alapos gyanúja miatt folytatják tovább a büntető- eljárást. (c) Elment, de meglett Zárspecialisták előzetesben Az idős nagyszénási bácsi a disznóvágás előtt elment a késeket megéleztetni. Ám estére sem tért vissza családjához, akik bejelentették G. I. eltűnését. Lányáék azt is elmondták, nem ké­szült szándékosan hosszabb útra a papa, hiszen nem volt melegen felöltözve. A kerékpáros „vándort” az orosházi rendőrök mellett a nagyszénásiak, a kondorosiak is keresték, majd fénykép alapján folytattak kutatást a környé­ken. A szerdai keresés után csütörtökön délelőtt ál­lampolgári bejelentés érkezett a tótkomlósi rend­őrőrsre, hogy egy ismeretlen bácsi üldögél egy pádon. Minden baj nélkül megúszta a túrát a nagyszénási férfi — tudtuk meg a rendőrség ked­di sajtótájékoztatóján. (Csete) Lapunkban korábban már beszámoltunk arról, hogy november utolsó és december első napjai­ban Sarkadon — este hat és nyolc óra között — mellékutcákban, házak előtt parkoló gépkocsikat nyitottak ki ismeretlen elkövetők. A hét „áldozatul esett” autó márkái nem, de a behatolás módszere mindenhol azonos volt: ablakbetörés nélkül, mondhatnánk profi módon, az ajzózárak feltörésével jutottak hozzá illetéktelenek szemé­lyes iratokhoz, pénzhez, rádiós magnóhoz. December közepén végre sikerült lefülelni a zárspecialistákat: a sarkadi F. L. és R. A. mint­egy 150 000 forintos károkozósorozatának vetet­tek véget a rend őrei. Házkutatás során tárgyi bi­zonyítékokat is találtak náluk, így a két elkövető már előzetes letartóztatásban köszönthette az új évet. — vk — Péterek pechje Gyula külterületén lakik az if­jabb és az idősebb Péter. A bí­róság igen kerestett őket, esedékes volt már bevonulniuk a bör­tönbe egy—egy évre. Ha máskor nem, a segély­osztáskor és he­lyén biztosan megtalálják őket — vélték a rendőrök. így is lett, s átadhatták őket a büntetés-végre­hajtásnak, az intézményben azonnal helyet adtak nekik. De mi legyen a kerékpárjaikkal? A rendőrök kerestek olyan isme­rőst, aki megőrzi a járgányokat. Amint a vigyá- zásra megkért sze­mély meglátta az egyik biciklit, örömében felkiáltott: De hisz ez az enyém! Az ifjabb Péter sze­rezte meg tőle. Jogos tulajdonát visszakapta és ígérte, a másik biciklit megőrzi. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a csecsemőgyilkosságokról? Andó Istvánná 47 éves, bé­késcsabai in­gatlanközvetí­tő: — Felháborít, mikor egy nő az újszülött csecsemőjét a kukába hajítja, de a közvetlen környezete, szülei és a társada­lom is felelősek lehetnek, ami­ért ilyen helyzetbe került. Meg­döbbentő, hogy most, a kétezre­dik év végén is történnek ilyen tragédiák, pedig az emberek manapság már felvilágosultak, számtalan módszere van a vé­dekezésnek, a gyermek örökbe adásának, és mégis vannak nők, akik úgy érzik, nincs más kiút. Chris Fla­vius Lucian 20 éves, békéscsa­bai munkanél­küli: — Ez is ugyanolyan bűn, vagy még komolyabb, mint az abortusz, mert mindkét esetben egy ártatlan emberi lényt ölnek meg, s szerintem mindegy, hogy a méhen belül vagy kívül teszik azt meg. Ko­moly döntés egy gyermek válla­lása, ha pedig valaki nem sze­retne babát, az védekezzen a te­herbeesés ellen. Szerintem nem igazán jó megoldás az állami gondozásba adás, mert ezekből az intézetekből csupa lelkileg sérült fiatal kerül ki, akik aztán csak kallódnak a világban. Tőke Ágnes 19 éves, békés­csabai OTP- ügyintéző: — Az az egy biztos, hogy nem az újszü­lött a hibás. Nem lehet egyértelműen megválaszolni, miért történnek ilyen esetek, de sokszor a környezet is hibás, mert fel sem figyel a terhesség­re. Lehet, hogy ezeknek a nők­nek a neveltetésükben felfedez­hető egy sajátos vonás, ami csak a saját szülésük után tűnik elő: megölik a kisbabájukat. Szerintem erősen a körülmé­nyektől függ, miként ítélhetjük meg azt, aki ilyet tesz. Steiner Lászlóné 46 éves, békés­csabai banki előadó: — A kérdés időszerű, mert most született január 3-án egy gyönyörű unokám, és éppen babázni indultam hozzájuk. Szükség lenne komolyabb felvi­lágosító kampányokra, hogy az anyukák tudják, hova adhatják be a nem szívesen fogadott kis jövevényeket, talán Csabán is ki lehetne tenni egy fűtött inkubá­tort. A védőnői hálózat sajnos épp ahhoz a veszélyeztetett, rossz anyagi helyzetben lévő ré­teghez nem jut el, akik a későb­biekben ilyet tesznek. F. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca embe­rének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Békéscsaba kiváló pedagógusai Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testülete a 25/1994. (VI. 2.) számú határozatával döntött a Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitünte­tő cím alapításáról, az odaítélés kritériumairól. Az idei kitüntetettekkel 16-an birtokolják az elismerést, idén városunkból 24 pedagógust java­soltak kitüntetésre. Egy személy életében csak egyszer kaphatja meg a szakmai elismerést jelképező, a város címerével ékesített pecsétgyűrűt és díszoklevelet, alapvető kritérium a pedagóguspályán eltöltött legke­vesebb 10 év és a hivatás magas szintű művelése. Az idei kitüntetettek — Balázs Imréné, dr. Domokos Tamásné és Grósz Györgyné — a teg­napi közgyűlésen vehették a Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetést. Bízni a gyermekekben! „Te fontos vagy nekem. / Rád figyelek. / Segítek neked. / Bizton­ságot adok neked. / Olyannak fo­gadlak el, amilyen vagy. / És sze­retlek.” — az idézett gondolatokat a megyeszékhelyi Szigligeti Utcai Óvoda helyi nevelési programjában olvastam, de az óvodavezető asszony, Balázs Imréné pedagógusi krédójaként is tekinthetőek. Beval­lom, nem bírtam ellenállni a kísér­tésnek, hogy meg ne ismertessem az olvasókkal ezt a gyönyörű hit­vallást. — Tősgyökeres békéscsabai va­gyok, a hídon túl van a hazám — mondta beszélgetésünk elején a szarvasi óvónőképzőben 1964-ben diplomázó Balázs Imréné, utalva arra, hogy a szíve csücske Jamina. — Negyed évszázad köt ehhez az óvodához, ’74-ben bíztak meg vezetésével, az óvoda előtt lévő platánokat magam szereztem, és az ültetésüknél is közreműködtem. A pályát mindig hivatásnak tekintet­tem, szeretem a gyermekeket és őszintén mondom, ha újrakezde­ném az életet, akkor is ugyanezt tenném — mondta egy szuszra az óvodavezető asszony. — Az első óvodásaim ma gyer­mekeiket hozzák az intézménybe, és úgy érzem, annak ellenére, hogy lejár a mandátumom, pályázok az igazgatói posztra. Van még mit ten­nem, nem mehetek nyugdíjba. Sze­retem a munkám és nem fáradtam bele. A kudarcok mindig arra kész­tettek, hogy többet és jobban — mondta, miközben a ’82-ben társa­dalmi munkában épített, mára fe­detté vált tanmedencéhez kalauzolt, s közben sorolta a közeljövő fel­adatait. A szakmai munkám elismerése természetesen jólesik, de soha nem ez motivált. Én mindig azt vallot­tam, hogy mindent a gyermekekért és bízni a gyermekben. Ha újrakezdeném, akkor is óvó­nő lennék A tanár önmagát kell adja Felső tagozatos osztályfőnö­köm, kémiatanárom, Fila- delfi Mihályné Piroska néni oktatóként és emberileg egy­aránt igen erős hatással volt rám. Talán részben az ő ér­deme, hogy magam is a ta­nári pálya szépségeivel, gyötrelmeivel jegyeztem el egy életre magam — emlé­kezett a múltra dr. Domokos Tamásné, a Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatóhelyet­tese. — 1962-ben érettségiz­tem, ’67-ben a JATE termé­szettudományi karán szerez­tem kémia—fizika szakos diplomát. Úgy érzem, szeren­csés vagyok. 1971-ben itt kezdtem tanítani, ahol diák­ként is koptattam a padokat, és azóta is kitartok a Rózsa mellett. S hogy mi a csodálatos a tanári hivatásban? Talán az adni tudás lehetősége. -Leg­nagyobb sikerélmény a csil­logó diákszempárokat látni. A pedagóguspálya szolgálat. Ezt az emberek jóságába ve­tett hit és szeretet nélkül „mívelni” vétek. Hosszú ide­ig erőt ad, amikor érettségi találkozókon a fülembe súg­ják, hogy: „Jutka néni volt a példaképem.” Azt hiszem a pedagógus életében ez olyan elismerés, amit nem múl felül semmi. — Én tudom, hogy az élet apró örömöket rejt, és igazán csak akkor lehet boldog az ember, ha megtalálja ezeket. A pedagógus nemcsak tanít, hanem nevel is — ezt renge­teget hangsúlyozom. A tanár­nak önmagát kell adnia, itt nem lehet szerepet játszani, mert csak akkor kerülhet iga­zán közel tanítványaihoz. Meglepett a város figyel­messége. A szakmai munka elismerésének örülök, ugyan­akkor szomorú is vagyok. Szomorú, mert tudom, hogy számtalan kolléga megérde­Partner legyen a diák A mi szakmánkban a legfon­tosabb elplántálni a diákok­ban a folyamatos tanulás iránti vágyat. Nem osztály­zatokkal mérem a tudást, úgy érzem soha nem a drákói szi­gor jellemezte oktatásomat. Számomra az a legfonto­sabb, hogy a diák partner le­gyen — mondta a 27 éve a békéscsabai Széchenyi Ist­ván Közgazdasági és Külke­reskedelmi Szakközépisko­lában tanító Grósz Györgyné. Nem volt könnyű a korom­belieknek. A rendszerváltás évében ki kellett mossuk az agyunkból a marxista közgaz­daságtan tanait — mondta a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen (ma Bu­dapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem — a szerk.) 1972-ben számvitelstatiszti­kai diplomát szerzett közgaz­dász-tanár. — Autodidakta módon sa­játítottam el az alkalmazott számítástechnikát, és szerez­tem marketingismereteket. A munkám eredményessé­gét elsősorban abban mérem, hogy sikerült-e felkeltenem a tanulók érdeklődését. Én azt vallom, hogy soha nincs két egyforma évfolyam, nincs két olyan év, amiben ugyanabból a jegyzetből le­hetne tanítani, a változásokkal lépést kell tartani. Természe­tesen ezt nagyban befolyásol­ja az oktatási intézmény min­denkori vezetésének hozzáál­lása is. — Az iskola 1992-ben csatlakozott a Világbank If­júsági Szakképzési Program­jához, én tantervfejlesztő­ként működtem közre meg­honosításában. Az üzleti gazdaságtan tematikájával foglalkozó tankönyv társ- szerzőjeként a tantárgystruk­túra átalakításába is bekap­csolódtam. A világbanki program folytatásaként az idei tanévben a XIII. évfo­lyam tantervfejlesztésével foglalkozó csoport tagjaként az egyesült államokbeli Co­lumbia Howard Community College-ben tanulmányoztuk A legcsodálatosabb az adni tudás lehetősége melné az ilyen jellegű kitün­tetést — tette hozzá dr. Do­mokos Tamásné. Nem osztályzatokkal mé­rem a tudást a szakoktatás hatékonyabbá tételét — tette hozzá a kitün­tetésére méltán büszke Grósz Györgyné. Both Imre

Next

/
Thumbnails
Contents