Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 27., szerda Körös-vidéki Zsaru Nem csak olvasni járt a látogató Művelődési központból számítógépet, könyvtárból monitort A gyulai Mogyoróssy János Könyvtár két pénztárgépének fi­ókjaiból januárban már eltűnt 32 ezer 815 forint. Most, hét- fó'n 19.10 órakor megszólalt a riasztó és meglett az elkövető, aki újabb kísérletet tett a helyi kulturális élet e fellegvárában. Ittas motorosok, (z) A Szarvasi Rendőrkapitányság két ittas közúti járművezető el­len rendelt el nyomozást. A 24 éves K. Z. dévaványai lakos úgy ült segédmotoros kerék­párjára, hogy előtte szeszes italt fogyasztott, szervezetében 1,45 ezrelék volt a véralkohol­szint. Ugyancsak ittasan moto­rozott a 23 éves S. Zs. szarvasi lakos is, az ő vérében 1,50 ez­relék volt a véralkoholszint. Tetten érték, (i) Szeghal­mon, a Metatox Kft. munkatár­sai betörőt fogtak az üzem terü­letén az elmúlt év végén. A be­törőt a kiérkező rendőröknek adták át, akik megállapították, hogy a behatoló V. J. szeghalmi lakos. A betörő vegyi árukat akart ellopni, ám mivel megza­varták, nem vitt el semmit. V. J. ellen lopás kísérlet alapos gya­núja miatt indult eljárás. Súlyos bántalmazás, (i) V. L. füzesgyarmati lakosnak a minap sajnos „emlékezetes” útja volt Vésztőn. A gyarmati férfit a vésztői közterületen L. Gy. helyi lakos bántalmazta, személygépkocsiját betonda­rabokkal megrongálta. A testi fenyítés következtében V. L. nyolc napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. L. Gy. ellen pedig súlyos testi sértés bűntett és rongálás vétség ala­pos gyanúja miatt indított el­járást a rendőrség. Játszadoztak, (b) A 22 éves békési K. P., R. I., K. B. és K. Cs. tavaly év végén egy éj­szaka betértek a Kert presszóba, ahol játszadozni kezdtek a játékautomatával. Embereink nem a billentyűket püfölték, fe­je tetejére állították a játék­automatát és kiráztak belőle 102 ezer forintot. A Gyulai Rendőrkapitányságon tegnap tartott sajtótájékoztatón Auer György rendőr őrnagy, közrendvédelmi osztályvezető elmondta: a 20 éves helybeli K. R., aki rendszeres könyvtárláto­gató, az első alkalommal és most is megbújt az épületben zárás után. Igyekezett a riasztó „figyelmét” elkerülni, ami hét­főn este már nem sikerült. Az ott termő közrendvédelmisek­nek elismerte, ő vitte el a múlt­kor a több mint 30 ezer forintot, ezúttal néhány száz forintot és számítógép-monitort zsákmá­Battonyán a Kunágotára vezető úton lakossági jelzésre négy 20 és 24 év közötti román állam­polgárságú fiatalembert fogtak el a határőrök január 23-án. A korábban Moldvában bányász­ként dolgozó fiatalok eredeti­leg Aradon szerettek volna el­helyezkedni, ám a határmenti nagyvárosban sem találtak munkát. Útlevél és pénz nélkül nekivágtak az ismeretlennek... Ugyanezen a napon a gyulai át­kelőnél, a Fehér-Körös árteré­ben 2 román férfi és egy román nő sétált be az országba. Ők nyolt volna. Korábban a műve­lődési központból vitt el egy alapgépet, ott is megbújt. A házkutatásnál megtalálták ezt a számítógépet a rendőrök, me­lyet vissza is juttattak a művelő­dési központnak. Nem sokkal később, 21.55- kor Szekerczés János törzs- zászlós, törökzugi körzeti meg­bízott a Coronella patika mel­letti építkezésnél tetten érte T. J.-t (1953.), amint a kerítéssel körbevett területről anyagot vitt el. A férfi elismerte, saját építkezéséhez máskor is „köl­Olaszországban szerettek vol­na boldogulni. Nagylakon a határátkelőhely kilépő sávjában ballagott befe­lé január 24-én egy török ál­lampolgár. Neki volt útlevele, a magyar vízum viszont hiány­zott belőle. A csomagok és pénz nélkül érkező férfi szintén abban reménykedett, hogy munkát kaphat... valahol Euró­pában. A battonyai átkelőhelyen az a két, sportos alkatú magyar fi­atalember keltette fel az útle­vélkezelő érdeklődését, akik csönzött” innen. Január 22-én M. J. (1951.) békéscsabai lakos a Temesvári úti Cica büfénél lila színű, női Csepel kerékpárt akart elkötni, ám a tulajdonos észrevette és „sakkban” tartot­ta a rendőrök kiérkezéséig. Ja­nuár 21-én 13.05 órakor Volks­wagen Sirokkó gépkocsist iga­zoltattak a városban a rend­őrök. Sz. K. (1977.) hamis ve­zetői engedélyt mutatott fel. Kiderült, vizsgája nincs, az en­gedélyt elmondása szerint Bu­dapesten vásárolta. Gyulán is lopják a fát: 21-én, 19 órakor az Aranyág dűlőben B. J.-t (1973.) érték tetten a közrend­védelmisek, már több mázsa fát vágott ki motoros főrésszel. Sz. M. gyalogosan szándékoztak ha­zatérni Romániából. Az okmá­nyaik rendben voltak, akárcsak az öltözetük és a csomagjaik. Autós barátjuknak a tervezett­nél hamarabb vissza kellett tér­nie Romániából — magyaráz­ták. Bár hihetőnek tűnt a törté­net, az útlevélkezelő mégis a másodlagos ellenőrzés mellett döntött. S milyen helyesen! Az egyik ifjúról, P. T.-ről kiderült, hogy a Szolnoki Városi Bíró­ság elfogatóparancsot adott ki ellene súlyos testi sértés elkö­vetése miatt. Becsületére le­gyen mondva, hogy az intézke­dő határőrrel szemben semmi­féle ellenállást nem tanúsított, nem élt vissza testi erejével. M. Gy. Ki- és begyaloglók a határon A határőrség által elfogott személyekről tudósításainkban oly­kor azzal a szófordulattal élünk, hogy „fogták a vándorbotot”. A képes beszéd azt sugallja, hogy gyalog vágtak neki a nagy­világnak. Mint az alábbi esetek szereplői... Megkérdeztük olvasóinkat Mit vár az ezredfordulótól? Szikora And­rás, 50 éves békéscsabai kisiparos: — Elsősor­ban az életszín­vonal emelke­dését és az uni­ós csatlakozást várom. Szerintem, ha majd belé­pünk az Európai Unióba, emel­kedni fognak a bérek és ezáltal jobban fognak élni az emberek. Hallottam tragédiákat jósoló ez­redvégijövendölésekről, de véle­ményem szerint egyiknek sin­csen valóságalapja. Sok hiszé­keny ember van, akik a jóslatok miatt félnek az ezredfordulótól, mégis én inkább a gazdasági fel­lendülést várom tőle. Krizsánné Földi Hajnal­ka, békéscsa­bai gyesen lé­vő anyuka: — Biztos vagyok benne, hogy nem ja­vulnak szá­mottevően az életkörülménye­ink az ezredforduló hatására, de a világvége sem most fog bekö­vetkezni. Mindenképpen pozi­tív a hozzáállásom a kétezredik évhez, optimista vagyok a jövőt illetően. Most vagyok várandós a második babánkkal és arra számítok, hogy a gyermekeim­nek kedvezőbb életkörülményei lesznek, mint nekünk voltak. A kisfiam az ezredfordulóra már betölti a negyedik életévet. Báli Antal, 45 éves békés­csabai vállal­kozó: — Sokat ol­vastam az ez­redfordulóról, hallottam arról is, hogy tragé­diák sora fogja követni egymást, de szerintem ez csak akkor lehet­séges, ha kitör egy újabb világ­háború. Én arra a következtetés­re jutottam olvasmányaim alap­ján — amit több tudós vélemé­nye is alátámaszt —, hogy az ezredfordulón tér vissza hozzánk Ezékiel próféta és lehet, hogy Jé­zus is. Szerintem földönkívüliek rabolták el őket és most vissza akarnak térni hozzánk. Such Mi- hályné, 72 éves békéscsabai nyugdíjas: — Semmi jóra nem szá­mítok az ez­redfordulóval kapcsolatban, elsősorban azért, mert annyira megszaporodott a bűn a világ­ban. Nekem ugyan nincs gyere­kem, de látom a fiatalokat: csak a tv előtt ülnek naphosszat és nem törődik senki a nevelésük­kel. Régebben több megértés, részvét volt az emberekben, tö­rődtek egymással, de mára csak az erőszak maradt, meg a sok sikkasztás. A helyzet pedig évről évre csak rosszabbodik. F. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca embe­rének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Iskolakeringő két tételben Mezőhegyesen az intézményi mákiúttete si költségeket át kell gondolni, ez érthető, de ne az oktatás, a gyerekek kárára ' VRCHIV Kf?!> : Konténer, helyett erdő alja? Városerdőről megrendelésre szállítják el a szemetet (Folytatás az 1. oldalról) Mi „köszönöm” mellett beér­tük volna egy pohár pezsgővel vagy egy üdítővel is. Tíz száza­léka máris meglenne a hiányzó pénznek. Szenes Károlyné gyermeke már negyedikes, de őt is elkese­rítik a várható fejlemények. — A kisfiam sírva jött haza, hogy anya, kiraktak bennünket az iskolából — mondja Szenesné. — Szeretném meg­mutatni a polgármester úrnak azt a termet, amelyet a fiamék 24 fős osztályának szántak: ez egy parányi helyiség az ámk- ban, a színházterem mellett ta­lálható. A fiam így jellemezte: piszkos, hideg és kicsi. Ha jól tudom, minden gyerek után fej­kvótát kap az önkormányzat, és fizetjük a helyi adót. S hová ju­tottunk: bezárták a bölcsődét, az óvodákat, a cukorgyárat, most meg az iskolát akarják. Pont a zsolnaisokét, amelyikre idáig a legbüszkébb volt Mezőhegyes. — Csak át kell lépni a me­gyehatárt. Itt van Pitvaros, Me­zőhegyeshez képest egy kicsike kis tökfalu. Mégis mennyivel másképpen viszonyulnak ott az iskolához. Mi itt visszafelé fej­lődünk — veszi át a szót Turkus Györgyné, majd hozzá­teszi, hogy nyugdíjas társaival együtt ő is szívesen hozzájárul­na havonta néhány száz forinttal a nagy iskola megmentéséhez. # Az iskolával kapcsolatos felzú­dulás előzményeiről Kassai Bé­la polgármestert kérdeztük. — A képviselő-testület de­cember közepén tárgyalta első alkalommal az önkormányzat 1999-re szóló költségvetési kon­cepcióját. Mindkét előterjesztett változat szerint forráshiánnyal kellett számolnunk. Sajnos, a megemelt fejkvóta sem fedezi az ámk, illetve az általános iskola fenntartását. Arra kértük az in­tézményt, gondolkodjon el azon, hogyan lehetne valamelyest csökkenteni a kiadásokat. Nem hallgatható el ugyanis, hogy ugyanannyi épületegyüttest használunk, mint amikor 800- nál is több volt a tanulói létszám. Ha most nem 600 általános isko­lásunk lenne, sokkal kisebbek lennének a gondjaink. Ugyanez elmondható a városról is: a la­kosság csökkenésével arányosan csökken a normatív állami támo­gatás. Meggyőződésem, hogy a működésre hitelt nem szabad felvennünk, s így nincs más út, mint a saját bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése. Ilyen megfontolásból kértük az intézmény vezetését, vizsgálja meg, nem tudnának-e egy kicsit összébb húzódni. Például a diák­otthon kihasználtsága legfeljebb 55 százalékos. Korábban is folyt ott tanítás, talán meg lehetne próbálni most is. Nem mondom, hogy ez ideális megoldás lenne, de hát az önkormányzat azt sze­retné, ha a későbbiekben is tud­nánk fedezni a dologi kiadáso­kat, beleértve a fűtést is. Tudo­másul kell vennünk, hogy ará­nyaiban kevesebb pénzünk van a város működtetésére, mint ko­rábban, s így kevesebb jut az is­kolára is. Annak semmi akadá­lya, hogy mindezt áttekintsük a szülőkkel, s hogy közösen keres­sük a lehetséges legjobb megol­dást. Azért közvetíti a kábeltele­vízió egyenesben az önkor­mányzati üléseket, hogy ebbe az együtt gondolkodásba bevonjuk a választópolgárokat, a szülőket. Az üléseink nyilvánosak, febru­ár 2-án ismételten a költségve­tést tágyaljuk, jöjjenek el, s mondják el gondjaikat, javasla­taikat. A nagy iskolán kívül föl­vetődött a könyvtár, a diákott­hon, a zeneiskola, a fedett uszo­da, az ámk-büfé és a gondozási központ helyzete is. Vala­mennyinek át kell gondolnunk a működtetését, de szeretném hangsúlyozni, hogy még nincs eldöntve semmi! Soós Attila, a József Attila Általános Művelődési Központ igazgatója maga is tagja a kép­viselő-testületnek. E minőségé­ben nem vitatja a költségtakaré­kos intézkedések szükségessé­gét, igazgatóként azonban hang­súlyozza: — Arra törekszünk, hogy a gyermekek érdeke semmikép­pen ne csorbuljon, és az itt dol­gozók se kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az állami támogatás működési költségeink felét fede­zi, ehhez jön a 15-20 százalék saját bevétel. A maradék 30-35 százalékot a városi önkormány­zat biztosítja. Örülünk a vállal­kozók és a szülők támogatásá­nak, a kérdést azonban az önkor­mányzatnak kell megoldania, lé­vén szó kötelező alapfeladatról. Döntés a február 2-ai ülésen vár­ható, addig érdemben csak a kü­lönböző elképzelésekről tudtuk volna tájékoztatni a szülőket. Hollós László igazgatóhe­lyettes szintén tagja a képvise­lő-testületnek: — A gyermekek és a szülők érdeke valóban nem sérülhet. Ha azonban kényszerűségből egész napos tanulócsoportokat is befogad a ház, ez együtt jár a lakosság művelődési és tömeg­sport-lehetőségeinek csökkené­sével. Ez esetben pedig maga az ámk-funkció sérül. Ménesi György Gyula-Városerdőn nem szál­lítják el a szemetet, sőt a Köz­üzemi Kft. a konténereket is elvitte január elsejétől — tette szóvá olvasónk, aki kint él az üdülőterületen. Az erdőnél felhalmozódott a szemét, ami várhatóan még több lesz majd a tavaszi metszések idején. Hallotta, zsákos szemétszállí­tás lesz a kiadások csökkenté­se miatt, így döntött az önkor­mányzat. Addig is ki viszi el a szemetet? A képviselő-testület decemberi ülésén alkotott rendeletet a tele­pülési szilárd hulladékkal kap­csolatos közszolgáltatásokról. Az előterjesztett rendeletterve­zet városerdei részre vonatkozó indoklása szerint az üdülőtulaj­donosok megkapták évi számlá­ikat, de a szemétdíjat sokan nem fogadták el, mondván, alig vagy egyáltalán nem vittek sze­metet a konténerbe. A szemét- szállítással megbízott szolgálta­tónak, a Gyulai Közüzemi Kft.- nek költségei keletkeztek, árbe­vétele nem. A kft. azt javasolta és ez lett a képviselő-testületi döntés, hogy január elsejétől a kihelyezett konténerek helyett az üdülési szezonnak számító hónapokban a területen legyen zsákos szemétszállítás. Kneifel Ferenc, a Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: nagyon sokan, akik csak rövid ideig tartózkodtak kint, vitatták, hogy szemetet helyeztek volna a konténerbe. A kft., mivel nem mérhette, ki mennyi hulladékot visz a táro­lókba, számlázott. Megoldást kerestek a problémára, így más üdülőterületekhez hason­lóan a zsákos szemétszállítást vezetik be. Például a Balaton, a Kecskemét környéki üdülő- területeken is ilyen elszállítást alkalmaznak. A zsákos sze­métszállítást üdülési szezon­ban végzik, április 15-től szep­tember 30-ig hétfőnként elvi­szik az általuk kibocsátott és az üdülőtulajdonos által vásá­rolt zsákban a háztartási hulla­dékot. Az összeaprított, zsák­ba helyezett fahulladékot is el­szállítják. Az emblémával el­látott zsák árában, amely 235 forintba kerül, benne foglalta­tik a szállítási díj is. Az üdülő- területen megvásárolhatók lesznek a zsákok, a helyekről majd tájékoztatják a tulajdo­nosokat. A kft. január elején elvitte a konténereket, zsákos szállítás csak április 15-től lesz. És ad­dig? Az ügyvezető igazgató vá­lasza: az egyéni megrendelé­sekre — többen is összefoghat­nak — most is elviszik a sze­metet. Kérjenek konténert, a szállítási díjat azonban ki kell fizetniük. Az üdülőterületen egyébként információi szerint nincs lakáscélú építményre ki­adott engedély. A konténeres szemétszállítás éves díja közel 3 ezer forint volt, a zsákos megoldással próbáltak igazsá­gosabb rendszert bevezetni: akinek szemete keletkezik, az fizessen. Vitatták a szemétdíjat — biz­tosan sokszor jogosan —, elvit­ték a konténereket. Zsákos rendszeres elvitel ezután lesz, szezonban, a műanyag zsák árá­ba épített szállítási díjjal, amit egyedileg kell megvásárolni, így a díjat biztosan megfizetik. A szemetet most is elviszik egyéni megrendelésre. Elvileg minden rendben. Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents