Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

) MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 26., kedd 1 Ariadné fonala Augiász istállójában? (Folytatás az 1. oldalról) — Hol sántított a dolog? — Nem szabályozta rendelet például a közbeszerzési eljárást. A gazdálkodás törvényességét vizsgálva állapítottam meg, hogy az önkormányzat a pénz­kezelés során nem az előírások­nak megfelelően alkalmazta a letéti számlát, mivel költségve­tést megillető bevételeket is utaltak ide. Sok esetben itt „landolt” az adóbevételi szám­lán lévő összeg, de több kiadási tétel finanszírozását is erről a számláról oldották meg, ami el­lentétes a 140/1993. (X. 12.) számú kormányrendeletben foglaltakkal. A költségvetési és zárszámadási rendelet nem fe­lelt meg az államháztartási tör­vény és a vonatkozó kormány- rendelet előírásainak. Sem ala­pító okiratban sem egyéb szin­ten nem szabályozták a ’97 ok­tóberében nyitott önkormány­zati bolt tevékenységét, ami kü­lönösen fontos lett volna, hisz köztudott, hogy vállalkozási te­vékenység költségvetési támo­gatásból nem finanszírozható. A pénztári pénzmozgások ese­tében nem történt meg teljeskörűen az utalványozás, ellenjegyzés. Nem volt pénztár­ellenőrzés, az utalványokon nem mindig szerepelt a főköny­vi számlaszám, a kifizetések előtt a számlákon nem minden esetben igazolták a teljesítést, a munkák elvégzését. * V. István decemberi kórházi ke­zelését követően megkeresett és közreműködésünket kérte egy Kötegyánban megrendezendő falugyűlés ügyében. Aztán a napok, hetek teltével változott a leányzó fekvése. Legutóbbi (ja­nuár 11-ei) telefonon történt be­szélgetésünkkor kifejtette, hogy nem kíván válaszolni a kérdése­inkre. Pedig V. Istvánt több do­logról szerettük volna faggatni. Egyebek mellett arról, hogy hol vannak — az általa meglévőnek hangoztatott —jegyzői illetmé­nye növekedését igazoló bizo­nyítékok (jelenléti ív, képvise­lő-testületi jegyzőkönyv, testü­leti határozatok) az ominózus 1997. szeptember 26-ai, utóbb rendkívüli testületi üléssé minő­sített képviselői megbeszélés­ről? Vagy, hogy a jelenlévő há­rom képviselő miként szavaz­hatta meg 6/1 arányban a jegy­ző úr fizetésemeléséről szóló 56/1997. (1997. IX. 26.) határo­zatot, amikor az érvényben lévő SZMSZ szerint írásban nem le­hetett voksolni? (Arról nem is beszélve, hogy sem a megyei közigazgatási hivatalnál, sem az önkormányzat archívumában lefűzött testületi jegyzőkönyek- ben nem sikerült az említett ha­tározat nyomára bukkanni. A polgármesteri hivatalban mind­össze egy szeptember 30-án keltezett, a TÁKISZ-hoz továb­bított átsorolás tanúskodik a jegyző 81 ezer 900 forintos il­letményének 161 ezer 800 fo­rintra „ugrásáról”. A testületi jegyzőkönyvek sorában az 1997. augusztus 28-án keltezett 54/1997. számú határozatot a 61/1997-es november 27-én született döntés követi — a szerk. ) Érdekelt volna továbbá az is, hogy a törvényességi fel­ügyeletet ellátó jegyző miként emlékszik az 1998. augusztus 11-ei képviselő-testületi ülésre, amelyen Galuska Józsefné se­gítségével a pénzügyi ellenőrző vizsgálat eredményeiről szá­molt be Bujdosó polgármester? Mennyiben fogadták el azt a képviselők, egyetértettek-e a vizsgálat eredményeivel, szava­zásra került-e a dolog? Annál is inkább meghallgattuk volna V. Istvánt, mert mindkét esetre élesen emlékezett a testületi üléseken jegyzőkönyvet vezető Debreceni Lajosné és az előző ciklusban is képviselőként tevé­kenykedő Szőke János. — Határozottan emlékszem, hogy képviselői megbeszélésre invitáltak 1997. szeptember 26- án. Én nem tudtam részt venni a megbeszélésen, ezért írásban küldtem el az üggyel kapcsola­tos véleményemet. Kijelentem, hogy akkor sem támogattam Vecsernyés István fizetésemelé­si kérelmét — mondta a jelenleg is képviselősködő Szőke János. — A döntés fű alatt született. Később hallani lehetett a falu­ban, hogy felemelték a jegyző fizetését. A falustársak megállí­tottak és érdeklődtek, hogy mi a helyzet valójában. Kínos volt, hisz’ nem tudtam határozott igennel vagy nemmel válaszol­ni. A november 27-ei testületi ülésen kértem a jegyzőt, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba a szeptember 26-ai kérdéssel kap­csolatosan, mire ő azt felelte: „hát persze, hogy rendkívüli testületi ülés volt és határozatok is születtek”. A válaszom az volt: „jó, akkor szíveskedjen bemutatni a jelenléti ívet, az ülésen elhangzottakról készített jegyzőkönyvet és ismertesse a testületi határozatokat”. Ve­csernyés István felkérte a jegy­zőkönyvvezetőt, hogy hozza be az óhajtott iratokat — rekonst­ruálta a történteket Szőke Já­nos. — Azt hittem elsüllyedek szégyenemben. Ott álltam az aj­tón kívül és tudtam, hogy nincs semmi, amit bevihetnék. De mondja, miként mondhattam volna az ülésteremben azt, hogy hazudik a jegyző? — idézte fel a kellemetlen pillanatokat Deb­receni Lajosné. — Nem volt mit tennem, be­vittem a Szőke képviselő úr írásban leadott hozzászólását és a TÁKISZ-hoz elküldött átsoro­lást — mondta Debreceniné. — Az augusztus 11-ei testü­leti ülésen senki sem vitatta az ellenőrzésre felkért könyv- vizsgáló munkáját, hisz tud­tuk, hogy a polgármester által elfogadott vizsgálati program alapján zajlott. Szerettük volna megtudni azonban, mennyi konkrétan az önkormányzat hitele, mennyi osztalékot ka­punk a Dégáz-, Démász-rész- vények után, és mi a helyzet a lízingelt tehergépkocsival? A felmerült kérdések zöme az 1998-as esztendőre vonatko­zott, annak vizsgálatára pedig nem kérték fel a könyvvizsgá­ló asszonyt, így válasz nélkül maradtunk — mondta Szőke János. — Igaz, hogy nem bocsá­tották szavazásra a vizsgálati jelentést és az is igaz, voltak olyan képviselők, akik nem fogadták el a beszámolót. Kér­ték az ÁSZ átfogó ellenőrzé­sét — mondta Debreceni Lajosné. * „A jelentést a képviselő-testü­let testületi ülésen jelenlétem­ben tárgyalta és azt elfogad­ta” — írta szerkesztőségünk­nek címzett levelében Galus­ka Józsefné okleveles könyv- vizsgáló. A település leköszönt pol­gármestere, Bujdosó Lajos ezzel ellentétben úgy nyilatko­zott, hogy vizsgálati jelentés­ről lévén szó, nem szavaztat­tak ez ügyben. Voltak akik nem értettek egyet a jelentés­sel és volt aki nem fogadta el azt — tette hozzá Bujdosó expolgármester. Both Imre ERTESITES Értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy 1999. január 27-én (szerdán) technikai okok miatt VALAMENNYI ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNKBAN az ügyfélfogadás szünetel! Megértésüket előre is köszönjük! Békés Megyei Vízmüvek * ..... o lyan munkatársat, aki agilis, kreatív és elkötelezett az Internet - mint a következő évezred technológiája ­iránt. Leendő munkatársunk feladata: — Interneten megjelenő reklám- és kommuniká­ciós lehetőségek feltárása és bevezettetése — Internet-szolgáltatási stratégiák előkészítése és kidolgozása — Web Design Stúdiónk és szolgáltatásaink me­nedzselése. olyan munkatársakat, akik rendelkeznek informatikai áru- és szolgáltatásismerettel, saját személyük és munkájuk iránt igényesek, fontos számukra a sikeres kereskedelmi értékesítés. Leendő munkatársaink feladata: — korszerű irodai berendezések, szoftverek érté­kesítése — Internet-kiszolgáló rendszerek, eszközök érté­kesítése. olyan munkatársat, aki rendelkezik személyi számító­gépek kellő mélységű hardware- és software-ismere- tével, jó kommunikációs készséggel bír és számára si­kerélményt jelent a PC-k működőképessé tétele és rendszerbe történő integrálása. Valamennyi munkakör betöltésénél előnyt jelent — hasonló munkakörben szerzett gyakorlat — az angol nyelv ismerete — a feladat iránti elkötelezettség — saját gépkocsi — nemdohányzás. Leendő munkatársaink alkalmasságáról tesztekkel és személyes beszélgetéssel győződünk meg. A munka­körökben képzettség és gyakorlat szerinti alapjövedel­met és eredményességtől függő egyéb kiemelt jutta­tást biztosítunk. Pályázni kizárólag írásban, szakmai és magán önéletrajzzal, valamint fizetési igény megjelölésével lehetséges. Címünk: PRAKTICOMP 1 Számítástechnikai Kft. 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4-6. „Tájházat szeretnék kialakítani” Berényi gyűjtő sikerei és vágyai Kéki József nem csak szereti, gyűjti is a régi bútorokat és tárgyakat Kéki Józsefet Mezőberényben igen sokan ismerik, két okból is. Zenészként, hiszen évekig a vendéglátóiparban tevékenyke­dett. A másik, hogy szenvedé­lye és hobbija a régiségek gyűj­tése. Sokan keresik fel ez ügyben, véleményét és tanácsát kérve. Két évvel ezelőtt önálló kiállítása is volt a helyi művelő­dési központban. — Milyen értékekkel gyara­podott a gyűjtemény azóta? — Sikerült régi bútorokat be­szereznem, például igen értékes ónémet szekrényeket,-szecesszi­ós márványlapos tálalószekrényt hozzávaló asztallal és székkel. Ezeken a szekrényeken igazán jól mutat a ritkaságba menő cso­dálatos lámpagyűjtemény. — Mezőberényben találha­tók-e még régi tárgyak és eszkö­zök, melyet a tulajdonosok el­adásra kínálnák? — Vannak még most is, de már koránt sincs annyi, mint pár évvel ezelőtt. Az is baj, hogy megjelentek a házalók, akik kis pénzért felvásárolják és továbbadják a régiségkereske­dőknek. Egyre többen felisme­rik a múlt értékeit és nem adják el a régiségeket, megtartják a család, az unokák számára. — Mikor kezdte el a gyűjtést és vannak-e távolabbi tervei? — 1975-beri kezdtem el, az­óta szinte mindennap foglalko­zom valamilyen formában a gyűjteményem fejlesztésével. Távolabbi tervem, hogy magán­jellegű tájházat szeretnék kiala­kítani, jelenleg is ezen töröm a fejem. Harmati Erzsébet Megállapodás a hulladékgyűjtésről Mezőkovácsházán a város szi­lárd és folyékony hulladék ke­zelésének havi díjfizetését ta­valy az önkormányzat átvállalta a lakosságtól. Az emberek elégedettek a szemétszállítás jelenlegi rend­szerével és az illegális szemét- lerakás is jelentősen visszaszo­rult, ezért a szállítást szervező vállalkozó ugyanilyen fizetési módot kért 1999-re is a képvi­selőktől. Cserébe nem tervez díjemelést idén, illetve a város- központban — kísérleti jeleggel — szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténereket helyez­nek ki. A képviselők fenntartot­ták a megállapodást és a célra 6 millió forintot irányoztak elő az idei költségvetésben. (1) Hiánybetegség Testünk megszenvedi, ha nem kapja meg, amire szüksége van. Hiánybetegség, zavar keletkezik működésében, amiről kódok alapján jelek érkeznek. Segítsé­gért fordulunk hozzáértő embe­rekhez, ha kell, bármit feláldo­zunk, csak egészségesek le­gyünk újra. Mi van a lelkűnkkel? Figye­lünk erre is? Tápláljuk-e megfe­lelően akkor, amikor a létfenn­tartás vált alapelméletté. Étke­zünk, hogy bírjuk a munkát, mert pénzt kell keresni, hogy ja­vakat vegyünk belőle, amik azt szolgálják, hogy bírjuk a továb­bi munkát. Csapda! Nyomásnak tettük ki magunkat, nincs idő kultúrára, sportra, igényes idő­töltésre, léleképítésre, megúju­lásra. Első a megélhetés — mond­ják az emberek egymásnak, közben ott van benn a vágy egy szép utazás, könyvolvasás, kertészkedés, színház, mozi, sport iránt. Sokan gondolnak ezekre, de elérhetetlen vágy marad, mert nem tudják megfi­zetni. Kiszorultak életünkből az amatőr művészetek, moz­galmak, szépirodalom, színház és egyéb társas kikapcsolódá­sok, kulturális rendezvények. Helyükben belső üresség tá­madt, közben született a sznob­ság, kifelé mutogatás, mert az emberek közötti különbség kí­vülről jelent meg. Nincs rend­ben valami! A lélek szenvedése lecsapó­dik, megjelennek a gyarlósá­gok, korrupció, egymás kiját­szása, eltiprása, tülekedés, tiszteletlenség családon belül és kívül. Pedig lelkűnknek épülnie kell, mert ezt kaptuk ajándékul. Csak ápolt lélekben születik a szeretet, amely ér­zéssel csak az ember van meg­áldva, de ehhez a kultúrán ke­resztül vezet az út. L. Házi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents