Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23-24 / 19. szám
« V k % m mk 4 Í E / N, / Nézzünk szembe a tényekkel: semmi esely a rejtély megoldására. A képed á geszti kastély, fölül a kripta, alul a miniszterelnök esemény előtt és után Kormányfői fejetlenség Két alkalommal Is (1903-1905, illetve 1913-1917 között) a Magyar Kormány „feje” volt, most mégis fej nélkül pihen a geszti temetőben... Tisza Istvánról, az 1918. október 31-én Budapesten, a Róheim-villában meggyilkolt miniszterelnökről van szó. — Évekkel ezelőtt éppen egy néprajzi táborban voltam Geszten, amikor a Tisza család kriptájából Tisza István fejét ellopták — mesélte Miklya Jenő, szeghalmi nyugalmazott múzeumigazgató. — A nyolcvanas évek utolsó éveinek egyikén, egy nyári hétvégén történt a sajnálatos eset. A néprajzi tábor miatt nagyon sok vendég megfordult Geszten, ezért akkor senki sem figyelt különösebben az idegenek mozgására. Tisza István fejének elrablója éppen ezt a helyzetet használta ki — tájékoztatott Szerb József, Geszt polgár- mestere. A tábor résztvevői közül sokan megfordultak a Tisza család síremlékénél, így a kripta nappal nyitva állt. A tettes minden bizonnyal ekkor mérte fel a terepet, majd az éj leple alatt visszament, és betört a kriptába. A tolvaj kinyitotta a nyugvóhelyet, és kizárólag Tisza István fejét vitte el, pedig a néhai miniszterelnök kezén ott volt egy arany pecsétgyűrű is. Többen úgy tudták, hogy a fejjel együtt Tisza István sapkáját is elvitték, de ez nem így történt. Tisza fejének elrablásáról sok mindent beszéltek és beszélnek a helybéliek. A különböző mendemondákból nehéz kiszűrni a valóságot. Az akkori helyszíni szemlét vezető rendőr már régen nincs a településen, így őt nem sikerült megszólaltatnunk. Néhányan úgy tudják, a kripta környékén egy Skoda személyautó nyomaira bukkantak akkor. Egy valamiben viszont minden geszti egyetért: a tettes nem lehetett helybéli. Tisza István koponyája mind a mai napig nem került elő. Ahogy telik az idő, egyre csökken a remény arra, hogy valaha is visszakerül a geszti Tisza-kriptába. A fejlopás óta is többször betörtek már a hányatatott sorsú Tisza-kriptába. Most viszont — tudtuk meg a polgármestertől — úgy tűnik, lehetőség lesz a kripta felújítására is. Magyari Barna 1999. január 24. ■ rrm Közelről * Hetedik oldal * „Svédasztal” képekből A zord időjárásban minden bizonnyal szívet melengető látványt nyújtanak majd Stockholmban Püski Sándor békési grafikusművész színes képei. Ott, ahol március derekán mutatkozik be. Munkáit már eddig is számos európai galériában megcsodálhatták. — Igen jó évet zártam kilencvennyolcban, hat rangos kiállításom volt: egy-egy tárlat legújabb munkáiból a fővárosban és Békéscsabán, s négy külföldi bemutatkozás — mondja Püski Sándor, akiről köztudott, hogy az elmúlt évben technikát és stílust váltott, élénk színei, formagazdag motívumvilága révén új oldaláról ismerhetik meg a művészetkedvelők. Az elmúlt hónapokban a munkába temetkezett. A képzőművészet a művészeti élet prifériájára került, nincsenek mecénások, minden művész a maga menedzsere, ügyintézője. — Terveim szerint a stockholmi kiállításomra húsz-huszonöt képet viszek, szinte valamennyi az utóbbi hetekben készült, vagy ezután születik meg — folytatja Püski Sándor. Csak mellékesen jegyzi meg, májusban Inglstadtban, az Audi gyárban lesz kiállítása, majd a nyáron ismét Münchenben mutatkozik be, s készül a májusi Aranyág ‘99-re is. Tavaly egy képét ajánlotta fel, ami 1 milló 400 ezer forintért kelt el a televízió nyilvánossága előtt zajló licitáláson. Mostanság egy merész ötleten is töri a fejét: Budapest belvárosában egy galéria nyitását tervezi, ahol csak saját munkáiból állítana ki. —szekeres— Tipp-TOP manöken Azt írta az újság (valahol, valamelyik), hogy kedves, szép, tehetséges gyerekek élnek a magyar vidéken, ahol jónéhány, valóban színpadra termett apró ságot felfedeztek már a tehetségkutató versenyek során. A kislányok és kisfiúk tánccal, verssel model- lkedés- sel, rajztudással is pró- bálkoz- n a k ilyen- kor. Az egyik ilyen program szervezője Wimmer Éva (Gyermekvilág ‘99) divattervező, akinek sikerült elérnie, hogy külföld ön is felfigyeljenek ha zánk ifjú tehetségeire. Abban az ominózus cikkben egy orosházi óvodás, Pillár Napsugár neve is megjelent. Kíváncsiak voltunk, Sugit hol és kik foglalkoztatják mostanában? — Tavaly 50 fellépése volt a kislánynak, az idén is telik a naptár — nyilatkozta a menedzser nagymama, Szeme- nyei Antalié. — Februárban tíz nagyvárosban lép fel Napsugár, a divatbe- mutató- k o n model- lkedik. Várják a szegedi Aranypódiumra, de készülünk az idei tehetségkutató versenyre is. Az elmúlt évek tapasztalata azt erősíti bennem, hogy Orosházán is egyre több rendezvényszervező él a lehetőséggel, és foglalkoztatja unokámat. Cs. I. grara||| ^ jgj g g | |g|g| | ||| G Nagyothalló öngyilkosok? A vakok derűsek — a nagyothallók depressziósok A nagyothallás tízszeresére növeli az öngyilkosság valószínűségét, ha nem enyhítik a hiányosságot hallókészülékkel — mutatta ki egy német tanulmány. Arra is fény derült, hogy a siketek négyötöde nem szerzi be a hallásjavító szerkentyűt, csak tűr csendesen. Dr. Nagymajtényi Emőkét, a békéscsabai Réthy Pál kórház fül-orr-gégészetének osztályvezető főorvosát faggattuk ilyen irányú Békés megyei tapasztalatairól. — Amennyire a vakok derűs szemléletűek, a nagyothallók annyira lehangoltak, mivel kirekesztődnek a társasági életből, beszélgetésekből, s gyakran elmagányosodnak. Ha megpróbálnak emberek közé menni, akkor is azt hiszik, a többiek róluk beszélnek, a hátuk mögött kinevetik őket, így aztán sokuk szenved különböző stresszbetegségekben — mint mondjuk a nyombélfe- kély. — Létezik a hallásromlásnak különösen kitett korosztály? — Harminc éves kortól mindenkinek romlik a hallása valamilyen mértékben, de főként a városokban élők, a magas zajszintnek kitett emberek veszélyeztetettek. Az idősek körében különösen a kétoldali nagyothallás gyakori, ami a külvilággal szemben bizalmatlanná, antiszociálissá teszi őket. Békés megyében elöregedő a lakosság, és — mondjuk — Szegeddel ellentétben itt a nagyothallók többsége nem jön el a rendelésekre, hogy hallókészüléket írjunk fel számunkra — jelenleg évente csak hatszá- zan igénylik. — Mennyire terheli meg a ' betegek péztárcáját egy E hallókészülék vásárlása? — 4-5 ezer forintért már lehet kapni a fül mögé helyezhető rejtett készüléket, de a szociálisan hátrányos helyzetben lévők megvásárlásukhoz önkormányzati segítséget igényelhetnek. Hat-nyolc ezer forintért pedig már láthatatlan, a hallójáratba helyezhető készülékhez juthatnak a siketek. ■ — Mennyiben javít a nagyothallók depresszióján ez az aprócska készülék? — Kicserélődnek. Megnyílik előttük újból a világ, ha pedig a kétoldali nagyothallók mindkét fülére hallókészüléket tesznek, még az irányhallásuk is visszatér: érzékelik, merről jön az autó, melyik ablak csapódott be... Az életük újból megtelik hangokkal, és egyszerre véget ér a „kitaszítottságuk”. Frankó Marianna
