Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-22 / 18. szám
1999. január 22., péntek egészségügy A vesebetegek nem érezhetik meg a pénzhiányt Egy visszajáró beteg méregtelenítő kezelése a békéscsabai centrumban fotó: kovács Erzsébet A transzplantációs klinika főigazgatója a minap arról beszélt, hogy az utóbbi időkben nagyot csökkent a beültetések száma. Magyarország az előkelő európai 6. helyről a 15-re zuhant az életmentő szervbeültetések sorában. Az egészségügyi költségek akár hatmilliárd forinttal is emelkedhetnek éves szinten a beültetések csökkenésével, például a lényegesen drágább, kevésbé hatásos, mellékhatásoktól veszélyeztetett mű- vesekezelésre szorulók gyógykezelése miatt is. — A műveseállomások működtetésével kapcsolatosan már tavaly hallottuk, hogy az egyszer használatos eszközök kevésnek bizonyulnak. Pénzhiány miatt hátrányt szenved-e az ellátás? — kérdeztük a békéscsabai Réthy Pál Kórházban az EuroCare-hálózat által működtetett békéscsabai dialízisközpont orvosigazgatóját, dr. Tóth Esztert. — 1998-ban az egészségbiztosító pénztár előre meghatározott összeget adott a dialízisre — mondja a főorvos asszony —, bár a költségei évente 10-15 százalékkal emelkednek a dializáltak számának növekedése miatt. Tavaly is olyan sok volt a beteg, hogy novemberre, decemberre ez a pénz fogytán volt már, ezért egy dialíziskezelés költségfedezetére kevesebb pénzt tudtak biztosítani. Szerencsére nem éreztük meg, mert a hiányzó összeget, a lehetséges jó irányú változásra számítva megelőlegezte a Békéscsabai Dialízisközpontot működtető EuroCare-hálózat vezetése. Nekünk orvosoknak erkölcsi, az EuroCare Egészségügyi Szolgáltató Központnak hivatalosan vállalt kötelessége a megye művesekezelésre szoruló betegeinek az ellátása. Eddig sem észlelték és remélem ezután sem kell megérezniük betegeinknek a kezelések körüli pénzügyi nehézségeket. A beteg embernek biztonságérzetet és bizakodást kell nyújtanunk. A vesebetegek életét segítő szaklap, a Vesevilág kéthavonta megjelenő, ezúttal 5—6. száma hozzáférhető olvasóinak. Tanácsot kérhetnek a békéscsabai központban, de fordulhatnak a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségéhez is (1032 Budapest, Föld utca 57. Telefon: 1/388-6514.) B. Zs. Emlékezetgyengülés Sokan szembesültek már közülünk azzal a jelenséggel, hogy idősödő családtagunk vagy ismerősünk nem emlékszik valakinek a nevére, vagy egy friss eseményre, nem jut eszébe egy régebben számára fontos dátum, már nem tudja kitölteni a keresztrejtvényt, elakad beszéd közben. Sokszor csak legyintenek, és az öregedés velejárójának tekintik ezeket a tüneteket, pedig a szaporodó tünetek miatt érdemes már ilyen stádiumban is elmenni orvoshoz és kikérni a véleményét, mert ezek jelenthetik a kezdetét az Alzheimer-kórnak. vagy Alzheimer-kór? Igaz, az orvosok sincsenek könnyű helyzetben, mert az Alzheimer-kórnak csak a gyanúját vethetik fel hagyományos eszközökkel és diagnosztikai lépésekkel. Komolyabb technikai háttérrel, betegfigyeléssel és alapos szellemi teljesítőképesség vizsgálattal diagnosztizálható csak teljes bizonysággal a kór. Az Alzheimer-kór első tünetei: a nevekre, szavakra való visszaemlékezés nehézségei, nem emlékeznek rá, hová tették a kulcsot, a szemüveget, megegyezhetnek az öregedés elkerülhetetlen jeleivel is. De ugyanezek a tünetek fiatalabb korban is jelentkezhetnek, és akkor sokkal inkább feltűnő, hogy a családtagunk egyszer csak felhagy kedvenc hobbijával, nem emlékszik, mi történt a filmben, amit az előbb nézett meg, elfelejt számolni. Az Alzheimer nemcsak az emlékezetkiesés egyik formája, több annál, a beteg személyiségének visszavonhatatlan és teljes szétesése. A tünetek romlása olyan fokú, hogy a beteg szociális helyzetét és alkalmazkodási képességét teljesen befolyásolja: az egyszerűnek mondható memóriakiesésektől lassan, fokozatosan eljut a beteg a teljes szellemi és fizikális hanyatlásáig, amikor már etetni kell, nem ismeri fel családtagjait, ágyhoz kötötté, inkontinenssé válik. Magyarországon szakorvosok becslése alapján több ezer Alzheimer-kóros beteg van. Leginkább a 65 év feletti népességet érinti a német professzor által 1907-ben először leírt betegség: a 65 év feletti lakosság 10 százalékát veszélyezteti, de a 85 év felettieknél ez az arány már 20 százalék. Létezik a fiatalkori Alzheimer is, amely 50 éves kor tájékán kezdődik és gyors, akár nyolc év alatti lefolyású is lehet. Míg a 65 év felett kezdődő formája akár 10—20 évig is fejlődhet. A betegség korai diagnózisa azért lehet kedvező, mert a már Magyarországon is létező gyógyszeres terápiákat el lehet kezdeni, amelyekkel, igaz, nem érhető el a teljes gyógyulás, de a tünetek csökkenésével lehetővé válik egy emberhez méltó élet folytatása. Emellett nagyon sokan vállalják tudatosan vagy kényszerűen az Alzheimer-kóros beteg otthoni ápolását, amely teljes embert vagy az egész család kiállását jelenti a nap 24 órájában. Állandóan eldugdosnak valamit, gyanakvóvá, akár vádaskodóvá is válhat az illető, aki ugyanakkor egyre inkább rászorul a gondozója fizikai segítségére: például étkezés, öltözködés, tisztálkodás során. A hozzátartozónak ez nagyon nagy fizikai és pszichikai terhet jelent, mert megpróbálja az egyre inkább széteső személyiségű embert ápolni, ugyanakkor nem valószínű, hogy az ilyen beteget ápoló ember nem szívesen áll ki és beszél erről a problémáról. Létezik egy civil kezdeményezés, a Memória Alapítvány, amely 1997-ben a szellemi leépülésben szenvedők gyógykezeléséért és gondozásáért jött létre. Túl az ismeretterjesztő kiadványok kiadásán, az alapítvány működtet egy információs telefonszolgálatot, amely minden nap 16 órától 20 óráig él. Száma: (06) 1/352-8232. Szakmai támogatást nyújt a Memória Alapítvány a hozzátartozóknak, a „Feledékenyek Rokonainak Társaságának”, akik már két éve minden hónap első szerdáján találkoznak Budapesten, a Bálint Közösségi Házban. Az alapítvány tart rendszeres problémafeldolgozó foglalkozásokat pszichológus vagy gyógypedagógus segítségével, szintén havi egy alkalommal. Miután a demensek napi ápolása jelenti a legnagyobb terhet, napköziotthonos rendszerben próbálják tehermentesíteni, akár csak néhány órára, a hozzátartozókat. A hozzátartozók szakfelügyelet alatt hagyhatják betegüket, akiknek csoportos memóriatréninget és foglalkozásokat tartanak. Példaértékű kezdeményezés a demenciában szenvedő betegek otthoni ápolásának a segítésére. Jó lenne, ha vidéken is találkoznánk hasonló kezdeményezéssel. Az emlékezetkiesés, a feledékenység oka idősebb korban az Alzheimer-kór, de a meszesedés is lehet fotó: lehoczky Péter Békés Megyei Munkaügyi Központ A Békés Megyei Munkaügyi Központ pályaorientációs és pályaválasztási napokat szervez- a fórum résztvevőinek bevonásával - a Pályaválasztási Fórum programjának keretén belül. A rendezvények lebonyolítására az alábbi helyszíneken és időpontokban kerül sor: ■ Békéscsaba 1999. január 25., 10—13 óráig A rendezvénysorozatot megnyitja: Körös Főiskola tornaterme, Békéscsaba, B^jza u. 33. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, ország- gyűlési képviselő. DATE Főiskolai Kara, aula, Szarvas, Szabadság u. 1—3. Babák Mihály országgyűlési képviselő. Eötvös Általános Iskola sportcsarnoka, Orosháza, Eötvös tér 2. Ddr. Varga István ország- gyűlési képviselő. Városi Sportcsarnok, Gyula, Ajtósi u. 2—10. Tóth Imre országgyűlési képviselő. Sebes György Általános Iskola tornaterme (ifjúsági ház), Szeghalom, Kossuth u. 2. Vígh Ilona országgyűlési képviselő. Polgármesteri hivatal tanácsterme, Mezőkovácshá- za, Árpád u. 176. Tóth Sándor országgyűlési képviselő. A rendezvénysorozat célja a fiatalok és munkanélküli felnőttek pályaorientációjának, pályaválasztásának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának előkészítése. Várjuk minden általános iskola és középfokú oktatási intézet végzős diákját, szüleit, tanárait és a munkanélküli felnőtteket. Békés Megyei Munkaügyi Központ i ■ Szarvas Orosháza Gyula Szeghalom 1999. január 26., 9—13 óráig A rendezvényt megnyitja: 1999. január 27., 9—13 óráig A rendezvényt megnyitja: 1999. január 28., 9—13 óráig A rendezvényt megnyitja: 1999. január 29., 9—13 óráig A rendezvényt megnyitja: Mezőkovácsháza 1999. február 2., 9—13 óráig A rendezvényt megnyitja: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A MCTJN kiadója, a Népújság Kft. pályázatot hirdet hirdetési tanácsadói állásra. letési tanácsadó a Vasárnap I c. hetilap ési felületeinek értékesítése. — legalább középfokú végzettség — ügyfélorientáltság — jó szervezőkészség — telefon — személygépkocsi — értékesítési területen szerzett gyakorlat. AJÁNLATUNK: — biztos megélhetés — magas kereseti lehetőség — folyamatos továbbképzés — betanulási időszakban fix alapfizetés. Várjuk jelentkezését 1999. január 27-éig. Cím: Népújság Kft., 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A BORÍTÉKRA KÉRJÜK RÁÍRNI: „HIRDETÉSI TANÁCSADÓ". Bővebb információ a (66) 450-450-es telefonszámon Nánási János h irdetésvezetőtől kérhető. ___ ( 20632)
