Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

tiSBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 21., csütörtök Az önkormányzatok együttműködése üzenetértékű lehet a gazdaság szereplői számára is FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Snagoviak küldöttsége Sarkadon A Bukarest melletti Snagov (Románia, Dfov megye) képviseleté­ben érkező Niculae Marian Marinescu polgármestert, Georgescu George-t, Dfov megye alelnökét és Virgil Olarescut, az ECO Snagov Alapítvány titkárát Sarkad vezetősége látta vendégül a két település közötti testvérvárosi kapcsolat elindítása céljából. Rajzkiállítás, (z) A békési városi művelődési központ a Magyar Kultúra Napja alkalmából gyermek- rajz-kiállítást tervez a ,J)iákgödör” - ben, vagyis a zeneiskola alatti pincehelyi­ségben. A kiállítást ma dél­után fél ötkor Varga László, az önkormányzat művelődé­si és ifjúsági bizottsága ve­zetője nyitja meg. A tárlat január 29-ig várja az érdek­lődőket. Iparűzési adó. (r) Ja­nuár elsejétől a vállalkozók kommunális adója helyett iparűzési adót vezettek be Kardoson. Az iparűzési adó alól két évre mentesülnek mindazok, akik a községben vállalkozásba kezdenek, il­letve telephelyet alakítanak ki. A kardosi vállalkozók többsége mezőgazdaságból él, viszont az utak karban­tartására kevés figyelmet fordít. Az önkormányzat az iparűzési adóból származó bevételét az utak rendbetéte­lére költi. Véradás volt. (cs) Orosházán évente négy-öt alkalommal rendeznek váro­si véradó napot. Tavaly de­cemberben volt az utolsó, az idén pedig már január első napjaiban felhívással fordult a Vöröskereszt Orosházi Városi Szervezete a dono­rokhoz. A hívó szóra hat­vanegy véradó jelent meg a kórház véradó állomásán. A legfiatalabb alig töltötte be tizennyolcadik életévét, a legidősebb ötvenöt éves volt. A városi véradó napon hatvan egység (körülbelül harminc liter) vért vettek le a véradó munkatársai. Vállalkozás. (1) Az elő­zetes hírek szerint Nagy- bánhegyesen február elején (15 fővel) egy helyi varroda kezdi meg működését, amelynek megvalósításához a mezőgazdasági szövetke­zet egy évre ingyen biztosí­tott épületet a vállalkozó ré­szére. A tervek szerint, ele­gendő megrendelés esetén és folyamatos munkalehető­ség mellett, a kezdeti létszá­mot később duplájára sze­retnék emelni. „A SZERETET LÁNGJA­IBAN A LEGKEMÉ­NYEBB VASNAK IS MEG KELL OLVAD­NIA.” (Gadhí) — A román főváros közelében fekvő, tóparti környezetben elhe­lyezkedő Snagovra városunk egyik lakója, Pap Károly hívta fel figyelmünket. Sarkad számára kü­lönösen érdekes, hogy települé­sünk szülöttje, Veress Sándor mér­nök élete egy részét Bukarestben töltötte, a múlt század végi szelle­A központ eredményes évet zárt, a tartós munkanélküli programju­kat országos viszonylatban is ki­válóan teljesítették. Közülük is si­került még több résztvevőt sze­rezni a képzésekre és a tanfo­lyamokra, hiszen piacgazdaságot építeni csak képzett munkaerővel lehet. A személy- és vagyonőr-, a baromfifeldolgozó, a zöldségter­mesztő és a varrómunkás-képzés­ben végzettek szinte kivétel nél­A reggeli órákben a 47-es fő­úton, Orosháza külterületén egy személygépkocsi előzött egy te­hergépkocsit, a személyautó ve­zetője eközben későn észlelte a szemből érkező másik jármű­vet. A szabálytalanul előző jár­mű vezetője a frontális ütközés helyett az árokba menekülést mi élet kimagasló alakja, a románi­ai vasútépítés vezető egyénisége, a modem földmérés megalapítója volt — ismertette az egymásra ta­lálás kezdeteit Tóth Imre a ven­déglátó Sarkad polgármestere. Niculae Marian Marinescu, Snagov polgármestere kezdet­nek nevezte a tegnapi találko­kül el tudtak helyezkedni me­gyénkben. Kísérleti évnek számított a tavalyi a megváltozott munka­képességűek programjának szempontjából. Az 1700-as re­gisztrált szám valószínűleg nem a valós képet tükrözi. A köz­pont a Rehabilitációs Alapból 1998-ban 40 millió forintot ka­pott, s ebből az összegből há­romszáz megváltozott munka­választotta. A baleset során két személy súlyos, nyolc napon túl gyógyuló, egy személy könnyű sérüléseket szenvedett, a gép­kocsiban keletkezett kár meg­haladja a 300 ezer forintot. Mezőkovácsháza és Kaszaper között fél kilenckor egy kocca­násos balesetnél dolgozott a zót, és reményét fejezte ki, hogy a két település közötti szándék- nyilatkozat aláírásával egyre szorosabbá válhat a román— magyar együttműködés. Georgescu George, Ilfov me­gye alelnöke és Tóth Imre — aki a Békés megyei önkor­mányzat tanácsnoka is egyben — egyetértésüket fejezték ki abban, hogy a két megye kultu­rális és gazdasági kapcsolatai­nak erősítéséből mindkét félnek előnyei származhatnak. — váradi — képességűt sikerült támogatott álláshelyhez juttatniuk. Rendkívül nagyszabású rendez­vénysorozatot indít a jövő héten a Békés Megyei Munkaügyi Köz­pont, mely a megye hat helyszínén zajlik majd. A pályaorientációs és pályaválasztási szakmai napok célja a fiatal pályaválasztók segítése, a programban munkáltatók, kamarák, civil szervezetek jelennek meg. A közel nyolcezer résztvevőt meg­mozgató sorozat január 25-én 10 órakor Békéscsabán, a Körös Főis­kola tornatermében kezdődik, majd 26-án Szarvason, 27-én Orosházán, 28-án Gyulán, 29-én Szeghalmon és február 2-án Mezőkovácsházán próbál utat mutatni a fiatal pályavá­lasztóknak. B. P. A. rendőrség helyszínelője és egy járőrkocsi. Az út jobb szélén szabályosan leállt rendőrautót későn észlelte egy román forgal­mi rendszámú Mercedes mikro­busz vezetője, aki járművével hátulról nekiütközött a szolgála­ti gépkocsinak, amely az ütközés erejétől előre gurult, elsodorva az előtte álló egyik rendőrt, aki nyolc napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. A rendőrség kéri a gépjármű- vezetőket, hogy a megszokott­nál is óvatosabban vezessenek! —sz— Piacgazdaság csak képzett munkaerővel A Békés Megyei Munkaügyi Központban dr. Nagy Ágnes tar­totta tegnap azt a beszámolót, melyben pozitívan értékelte a munkaerőpiac tavalyi változásait. A tájékoztatón elhangzott: nemcsak országos szinten, hanem Békés megyében is folyama­tosan csökkent a munkanélküliek száma az elmúlt évben. Míg januárban 26 ezer regisztráltról tudtak, addig december végé­re a szám majd hatezerrel lett kevesebb. Köd nehezíti továbbra is a közlekedést Tegnap is sok esetben okozott meglepetést a közlekedőknek a párás, ködös idő. A korlátozott látási viszonyok, iUetve a csú­szós úttest megtréfálta a könnyelműen viselkedő gépjárműve­zetőket. Lapzártáig megyénkben több, mint húsz közúti közle­kedési baleset történt, szerencsére többségük személyi sérülés nélkül, anyagi károkkal végződött. VÉLEMÉNYEK Lecke gyereknek, szülőnek Sosem fért a fejembe, hogy egyik gyerek miért támad élvezettel a másikra, fájdalom hogyan sze­rezhet örömöt. Már az óvodások körében tapasz­talható, hogy az apróságok ütik-verik egymást, és sajnos az iskolások szórakozása is gyakran abból áll, hogy az erősebbek a gyengébbeken tombol­ják ki magukat. Mindez persze semmiségnek tűnhet a napjainkban ijesztően terjedő erőszak- hullámhoz, bűnözéshez képest. Amikor unoka nagyszülőket gyilkol alig pár száz forintért, fiatalkorú .álarcos rablók ottho­nukban támadnak meg és fosztanak ki idős embereket, békés já­rókelőktől veszik el értékeiket, boltból lopnak vagy az ételt, me­nedéket nyújtó pap életét oltják ki hidegvén-el fiatal elkövetők. A televízió, az a hibás! A sok krimi meg akciófilm — hang­zik a jól ismert hivatkozás. S ezzel sokan „lapoznak” is, mond­ván, megvan a bűnbak, kész a magyarázat, nincs tovább teen­dő. Nincs teendő? Leonhard Frank német író századunk első felében megható­an ecsetelte novelláiban, hogy bűnös minden édesanya, aki kis­fiának játék katonát és tankot vesz ajándékba. Onnan ered az erőszak, az öldöklés, a háborúk ötlete, egyébként minden em­berjónak születik, csak a körülmények rontják később el — hit­te, hirdette az expresszionista elbeszélő, akinek intelmein már a két világháborút megszenvedett kortársak is jót mosolyogtak, a mai olvasó szemében meg végképp elavultnak, naivnak tűnhet ez a szemlélet. Pedig Frank legalább meglátta a bajt, elgondol­kodott a lehetséges okokon és próbált segíteni, megoldást talál­ni. Ráadásul ami a szülői ház, az otthoni indíttatás meghatáro­zó szerepét illeti, nem is járt messze az igazságtól. A gyerek ál­talában azt teszi, amit lát, és nem azt, amit mondanak neki. Ter­mészetesen nem azt akarom ezzel állítani, hogy őseitől az ifjú­ság csak durvaságot, kegyetlenséget tanul, de azt igen, hogy a szülői házban sok minden eldől. Az emberségre, tisztességre nevelést, a helyes értékrend és viselkedés megtanítását feltétle­nül otthon kell elkezdeni, s ebben a bonyolult folyamatban a leckéken túl a családi légkör és a szülői példakép is fontos taní­tómester. Niedzielsky Katalin Galambok és emberek ^ „Legyetek szelídek, mint a galambok és okosak, mint a kígyók.” Dr. Bányai János kétsopronyi katolikus plébános idézte ezt a gondolatot a Bib­liából kedden azon a békéscsabai fórumon, me- átf. lyet az egyházak, az önkormányzatok és az állam , I kapcsolatának erősítése jegyében rendeztek. A I kétsopronyi plébános hozzátette: mostanában né­ha a fentiek fordítottját tapasztalja. Hiányzik a mértékletesség, és annak elfogadása az országépítésben, hogy a társadalmat különböző világnézetű emberek alkotják. Persze, az egyébként szelíd galambok is bevadulnak, ha dop­pingolják őket. Svédországban doppingszerrel próbálta két ver­senyző győzelemre segíteni madarait a postagalamb-bajnoksá- gon. Lett is nagy megbotránkozás belőle. A postagalamb-te- nyésztők szövetségének elnöke csalódottan azt mondta: a cse­lekedet kimerítette az állatkínzást is. A doppingolt galambok ugyanis ellenállóbbak, kevésbé érzik a fájdalmat és így na­gyobb távolságra is elrepülhetnek. „Jómadárkénf ’ emlegetett személyek elszálltak kis hazánkból is az utóbbi időben. A határokon túlról viszont galamblelkületükről biztosították a nagyérdeműt. Veszteségek felprinceléséről beszélt Bécsben az egykori Postabank-főnök. Jószándékát és a befektetők iránti elkötelezettségét ismételgette a Globex-vezér Münchenben. Meghurcoltatásáról, ártatlanságáról nyilatkozott Úri község tekin- ■ télyes áfa-csalással szóba hozott hajdani polgármestere. És hogy miért távoztak Bécsbe, Münchenbe, Madridba? Va­lószínűleg azért, mert külföldön jobban kibonthatták szárnyai­kat. Úgy gondolták, onnan könnyebb tisztázni magukat vagy várni a fejleményeket, hogy lesz-e, és ha igen, akkor milyen felelősségrevonás? A galambászatban kevésbé járatos kívülállókat is érdekli, hogy mely madarak kerülnek kalitkába, és melyek szárnyalhat­nak, turbékolhatnak tovább szabadon. A tenyésztők szerint szá­mos tényező mellett sok múlik a tollazaton is... Nyemcsok László A gyalogos megúszta, a gépkocsik nem Éppen az ötödik balesetről szóló bejelentést jegyezte a Mező­kovácsházi Rendőrkapitányság ügyeletese tegnap 10 óra táj­ban a naplójába, amikor a város közelében levő bányató és a repülőtér közötti útszakaszon tömeges ütközésről érkezett újabb hír. Zsuzsa néni mindene a családja A sűrű ködben araszolva ér­keztünk a helyszínre, ahol egy rakománnyal megrakott, pót­kocsis MT—5-ös Skoda típu­sú tehergépkocsi furcsa alakot formázva, oldalra dőlve „ült” az árokban. Nem messze egy összetört Mazda és egy IVECO kisteherautó az útpad­kán várta sorsa jobbrafordulá- sát. Közben mindkét sávban hosszú autósor kígyózott, melynek távolabbi pontjáról koccanásos ütközésről kaptuk a hírt. A helyszínen egyébként még ott állt az az MTZ is, amely előtte egy árokba csú­szott járművet mentett ki a szorult helyzetéből. Mint azt G. P., a Mazda ve­zetője elmondta, Békéscsabá­ról igyekezett mezőhegyesi munkahelyére, de autóstársai­val a nagy ködben és csúszós úton csak lépésben haladt. Az említett szakaszon az út mel­letti tanyából egy idős néni feltehetően át akart menni az út másik oldalára. Előtte egy kerékpáros haladt, miközben szembe jött egy IVECO kiste- her-gépkocsi. Vezetője, a ma­kói S. L. a megye városaiba szállított volna árut. Mindket­ten látták a nénit és a pillanatnyi lehetőségekkel él­ve próbálták kikerülni őt, il­letve a kerékpárost, ám a csú­szós úton a két kocsi összeüt­között. A Mazda oldala, az IVECO-nak az eleje sérült. Ezután érkezett az Agrimill Rt.-hez igyekvő Skoda, amely az út szélén várakozó néni és az ott álló MTZ kö­zött igyekezett enyhe kerülő­vel „elkígyózni”. A muronyi sofőr szerint az előtte haladó Barkas ráfékezett, mire ő ki­csit jobbra húzta a kormányt. Ekkor a pótkocsi előrebillent és árokba nyomta a több ton­nás autót. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt, a néni meg­úszta a balesetet, a gépko­csikban azonban tetemes kár keletkezett. Végül megtud­tuk, a kovácsházi körzetben tegnap délelőtt 8 balesethez kellett kivonulni a helyszíne­lőknek. H. M. Szemészeti rendelők Gyulán, a Pándy Kálmán Me­gyei Kórház gyermekosztá­lyán pénteken adták át a gyer­mekszemészeti rendelőt, amely régi hiányt pótol Gyu­lán és vonzáskörzetében. Bé­késcsabán 1986 óta, napi 6 órában folyik gyermek szemé­szeti rendelés, átlagosan 35- 40 gyermeket látnak el napon­ta. Tavaly 7 ezer 284 vizsgála­tot végeztek. Orosházán az el­múlt év január elseje óta napi négy órában folytatják a gyer­mekvizsgálatot. Tavaly ezer 853 vizsgálatot végeztek. A gyulai gyermekrendelő műsze­rével évi ezer 500 beteget sze­retnének megvizsgálni. Mező­kovácsházán a Vis Medica Kft. is rendelkezik Viva ké­szülékkel, évente 270—300 gondozott gyermeket vizsgál­nak meg. (ö) Gyula százéves polgárát kö­szöntötték tegnap otthoná­ban. Nagy Gáborné Zsuzsa néni 1899. január 20-án szü­letett, s bár az évek nem múl­tak el nyomtalanul fölötte, ennyi esztendősnek sem lát­szik. — A nyár óta gyengélkedtem, műtéten estem át, most kezdem magam összeszedni — mondta egészségi állapotáról Zsuzsa néni. — Volt abban jó is, rossz is — gondolkodott el az eltelt sok-sok esztendőn. Zsuzsa néni és a férje a húszas évek elején költöztek Gyulára Sarkadról, a férje rendőr volt, áthelyezték. A gyulai házban Margit lányá­val, Gábor fiával és a menyével él. Legidősebb fia 24 évesen meghalt a háborúban, máig em­legeti, álmodik vele. — Elkö­szönt, hogy majd jön és sose láttuk többet — tette hozzá Margit lánya. Zsuzsa néni férje is a a háborúban szerzett beteg­ségbe halt bele. — A gyerekek­nek örültem, jól tanultak, jól vi­selkedtek. Szegények voltunk, küzdeni kellett — emlékezett Zsuzsa néni. Egy unokája és három dédunokája van. — Mindent elviselni, nem elszo­morodni — fejtegette az ünne­pelt a hosszú élet üzeneteit, melynek annyi titka van, hogy nem is tudná megmondani, me­lyik a legfontosabb. Margit lá­nyától hallottuk, ma is tevé­keny az édesanyja, hámozza a krumplit és még mi mindent meg nem csinálna, ha jobban látna! Zsuzsa nénit eljött köszön­teni a város nevében Baranyó Géza alpolgármester és Lö- veiné Bálint Anna osztályve­zető, magukkal hozva Göncz Árpád köztársasági elnök üd­vözletét is. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents