Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-20 / 16. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 20., szerda Jogot a halálhoz? Változás lesz az orvosi felelősség kérdésében Az eutanázia-törvény még nem született meg. Ám akárhogy is döntsenek majd a képviselők, az már most nehezen elképzelhető, hogy Magyarország olyan utat választ, mint például az eutanázia kérdésében közismerten radikális Hollandia. A törvényre várva a hazai gyakorlatról kérdeztük dr. Nagy Balázst, a békéscsabai Réthy Pál Kórház igazgató-főorvosát. — Az aktív eutanázia azt jelenti, hogy a beteg kérésére megszüntetjük az élettevékenységét. A betegségtől függ, hogy mi az az élettevékenység. Leállítjuk a szívműködést, kikapcsoljuk a lélegeztetőgépet. A passzív eutanáziáról akkor beszélünk, amikor egy természetes folyamatot hagyunk hatni a beteg szervezetében. Például leáll a veséje és nem működtetjük tovább géppel sem. — Magyarországon ma mi a gyakorlat? — Manapság törvényesen az eutanázia egyik formája sem megengedett. —A jelenlegi egészségügyi törvény mire ad lehetőséget? — A törvény sem biztosít lehetőséget az eutanázia alkalmazására. Történetesen érszűkület miatt behoznak egy beteget, akit csak úgy tudunk életben tartani, ha amputáljuk a lábát. A műtétet még életmentés céljából is csak akkor hajthatjuk végre, ha a beteg beleegyezik. — Ha egy kómás beteg kap tüdőgyulladást, mi történik? — Akkor a legjobb tudásunk szerint gyógyítjuk, az esetek többségében sikeresen. — Harmincéves orvosi praxisa alatt előfordult, hogy a hozzátartozók kérték eutanáziaszerű beavatkozásra? — Nem is egyszer. Kiváltképp olyan betegeknél, ahol műtéti sorozatokat kellett elvégeznünk. A hozzátartozók ilyenkor kérték, hogy ne fokozzuk tovább a fájdalmát, de törvényi szabályozás hiányában ezt nem tehettük meg. A hozzátartozók viselkedésére kétféle szélsőséges magatartás jellemző. Az egyik, hogy mindent tegyen meg az orvos a betegért, annak életkorától, betegségétől függetlenül. A másik, tudomásul veszik a hozzátartozók, hogy már nincs értelme a különféle orvosi beavatkozásoknak. — Ön az eutanázia melyik formáját pártfogolná? — Az orvos nehezen tudja a kettőt elválasztani egymástól. Én úgy gondolom, ha a beteg tudata tiszta, legyen joga rendelkezni, nem csak az életéről, de a haláláról is. Vegyünk példának egy embert, aki csak a fejét tudja mozgatni, mert az egész teste béna, de akinek a tudata tiszta. El kell őt látni, ápolni kell, miközben érthetően depresszió gyötri, és életkedve nincs. De ki erőltesse rá az akaratát egy tudattiszta emberre? Annak ellenére a reményt soha nem kell feladni. Vannak olyan betegségek, például szklerózis multiplex, amelyeket most, a mai tudásunk alapján nem tudunk gyógyítani, de lehet, hogy húsz-harminc év múlva már igen. — Mennyi pénzbe kerül egy kómás beteg egy hónapja? — Ez természetesen az alapbetegségtől függ, ami a kómát okozta. Egy állapotot fenntartani, hát az durván harmincezer forintba kerül naponta. Műtéti beavatkozással félmillió is lehet. De ezt mi még sohasem számoltuk ki. Az, hogy mit teszünk meg egy betegért, az nem gazdasági kérdések függvénye, vagy azé, hogy lesz-e eutanázia-törvény vagy sem. Egyet biztosan tudok, hogy kórházunk intenzív osztálya ebben az évben várhatóan százmilliós veszteséget okoz majd. — Nincs még törvényi szabályozás. Téma ez az orvos- társadalomban? — Egyszerűen nem. Ha lesz is valamiféle törvény, szerintem az orvos munkáját nem fogja befolyásolni. Attól is függ persze, hogy milyen fokút engedélyeznek majd. Úgy gondolom, a passzívat talán engedélyezni fogják. Az orvosi felelősség kérdésében változás lesz; mikor, melyik pillanatban mondja ki a döntésre alakult bizottság, hogy újraélesztés legyen, vagy az, hogy nem érdemes már próbálkozni. Ha lesz törvény, gazdaságilag sem fogja befolyásolni a kórházak működését. Szerintem, ha európai szintű demokráciákról beszélünk, a betegnek legyen a halálhoz is joga. Pánics Szabó Ferenc Tevan-újdonság — befőtt télire Könyvpremier a Szlovák Kultúra Házában Az idén fennállásának tízéves jubileumát ünneplő békéscsabai Te van Kiadó immáron százharmincötödik kötetét jelentette meg. Péntek este ismét a Szlovák Kultúra Házában találkoztak a helyi irodalom barátai. Kőszegi Barta Kálmán Agglegénybefőtt című munkája önéletrajzi ihletettségű kispróza. „Szociográfiai elemekkel átszőtt epika, az elbeszélő irodalom és a napló műfaji jellegzetességeit ötvöző beszédmódban megkomponált mű. Az írót hasonlóan eddigi munkáihoz, amelyek verseskönyvek voltak, a valóság, a történések mikéntje és összefüggés-rendszere érdekli; az empíria hogyanja, az a mód, ahogyan lüktet-lélegzik a világ, a látható, tapasztalható lét. Az anekdoták, a mininovellák, a hagyományok és a mítoszok be-belopakodnak elbeszéléseibe, és megmutatják az olvasónak természetrajzukat, működési rendjüket.” — fogalmazott bevezetőjében Kántor Zsolt igazgató. A szerzőtől, aki szerint írása afféle vegyes savanyúság, zakuszka, megtudtuk, mi is valójában az az agglegénybefőtt. Nos tavasztól őszig üvegbe kell gyűjteni megérésük egymásutánjában a kert gyümölcseit, egy-egy réteget le kell önteni rummal, meg kell cukrozni, és várni, amíg a következő réteg a fán meg nem érik. Állítólag dunsztba tenni sem kell, csak légmentesen lezárni. Hogy azután mi lesz belőle, később derül ki, miként ezzel a munkával is. A rendezvényt a Békés Banda muzsikálásával tette hangulatosabbá. „Az uniós csatlakozással fellendülhet a hazai rizstermesztés” Elöregedő agrárkutatás A szarvasi Öntözési Kutatóintézetet (ÖKI) a rizskutatás hazai fellegváraként szerzett nemzetközi hírnevet. Az utóbbi időben azonban többen e kutatási terület jövőjéért aggódnak a városban. Ehhez minden bizonnyal az is alapot adott, hogy dr. Ipsits Csaba igazgatóhelyettes, a rizskutatás programvezetője tavaly december végén elköszönt az ÖKI-től. Hogyan tovább? — kérdeztük dr. Hanyecz Vincét, a kutatóintézet igazgatóhelyettesét, aki elárulta, ugyanezt a kérdést a fiatal igazgatóhelyettes távozásakor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei is feltették az intézet vezetőjének. — Dr. Ipsits Csaba kiváló szakember, kandidátus, s mint rizskutatási programvezető széles nemzetközi kapcsolatot épített ki. Ám az eltávozásával az élet nem áll meg. A csoportban dolgozó két tudományos tanácsadó, Simonná dr. Kiss Ibolya és dr. Szilvássy László, valamint Gergely Pálné tudományos munkatárs viszik tovább ezt a területet. A személyi feltételek adottak, a rizskísérleti telepen dolgozó kutatók, illetve a kiszolgáló személyzet összeszokott csapata a biztosíték erre — hangsúlyozta dr. Hanyecz Vince. Az igazgatóhelyettes nem titkolta, a minisztériumban is vannak kétkedők, akik úgy vélik, a rizságazat jelenlegi helyzetében nem indokolt fenntartani a rizskutatást. Tény, fénykorában Magyar- országon 27 ezer hektáron termett rizs, ma pedig alig 3 ezer hektáron. Bár az is igaz, az utóbbi két-három évben a termőterület nem csökken, sőt emelkedik. A szarvasi rizskutatás a hazai rizstermesztés fénykorában, az 1960-as évek végén, s az 1970- es évek elején élte virágkorát. Ugyaninnen látták el szaktanáccsal a hazai termelőket. Ma a rizstéma az intézeti földterület egynegyed részét uralja, s az intézeti költségvetési támogatás egyhatod részét kapja. Az agrárkutatói területek közül kevés dicsekedhet a rizskutatáséhoz fogható nemzetközi kapcsolatokkal. — A földművelésügyi minisztérium inkább aggódik a rizskutatás jövőjéért, semmint a leépítésen gondolkodna. A kutatás az intézet kapuin belül marad. Szakmailag elképzelhetetlen, hogy ilyen szintű rizskutatást bárhol máshol is tudnának végezni — jelentette ki az igazgatóhelyettes. Hozzátette: e tevékenységre soha nem voltak ilyen jók a íhűszaki feltételeik, mint most. Az ÖKI a közelmúltban nyert el egy 12,6 millió forintos minisztériumi pályázatot parcella vetőgép vásárlásra. Hasonlóképpen minisztériumi támogatásból vettek egy erőgépet. A telepen intézeti pénzből műhelyt, irodaházat és üvegházat építettek. A kutatók szerint európai uniós csatlakozásunk után óriási lehetőséget kap a hazai rizstermesztés. A hazai természeti adottságok kedveznek a minőségi rizselőállításnak, s ugyancsak kedvező paraméterekkel tudunk vetőmagot előállítani. Dr. Hanyecz Vince a problémát inkább az agrárkutatói intézményhálózat elöregedésében látja. — A kutatás nem „átadom- átveszem” munka. Ha valaki igazán jó szakemberré akar válni, annak öt-hat év a tanulóidő. A kutatói stáb derékhada jórészt ötven év fölötti. Ha az öt-hat éves kinevelési időt figyelembe veszem, azt kell mondanom, a huszonnegyedik órában vagyunk — vélekedett az igazgatóhelyettes, aki erre a problémára nehezen tud megoldást. Az alacsony fizetés miatt a kutatói pálya egyre kevésbé vonzza a tehetséges fiatalokat. Gondot jelent az is, hogy a kutatói létszámot nem lehet bővíteni. Igaz — tette hozzá —, ha a létszámkorlátozás nem élne, akkor sem lenne annyi pénzük, hogy az aktív kutatói gárda mellett utánpótlást neveljenek. Cs. R. Erste Bank Kérem, hogy Küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! név: ___________________________________________________________ c ím ...................................... t elefonszám: ■ .____________■_______________ B 21 Kérjük, ezt a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MedlaCompany Kft. 1388 Pf. 73. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából az ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címén módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing, 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át. ERSTES P. Sz. F.