Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

1999. január 18., hétfő KULTÚRA Nagy találkozások: Ránki és Schumann Minden előadóművész álma a zsúfolásig megtelt koncertterem és a belőle áradó pozitív feszültség, a várakozás izgalma, amely szin­te sugárzik a közönségből, megteremtve azt a légkört, mely ková­sza a sikernek. Ránki Dezső neve fogalom a magyar zenei életben, így Liszt és Kossuth-díjas zongoraművészünk legutóbbi csabai fellépését joggal előzte meg ritkán tapasztalható nagy érdeklődés. Műsorát Schumann-művekből állította össze, ezúttal azonban nem a közismert, népszerű zongoradarabokból, hanem a ritkáb­ban hallható opusok közül válogatott az előadó, akinek első nagy nemzetközi sikere is e nagy romantikus mesterhez kapcsolódik, hiszen 1969-ben Zwichauban Schumann versenyt nyert. A hangverseny nyitószámaként az opus 82-es Erdei jelenetek so­rozat csendült fel. Ezek a kissé zsánerképszerű alkotások Schu­mann utolsó alkotó periódusá­nak jegyeit hordozzák. A költői programot a címek is jelzik, a ki­csit Mendelssohnra emlékeztető dallamvilág visszafogott lírája, a szerkesztésmód áttetszősége jel­lemzi a darabokat. E visszafo­gott hangvételt valósággal ellen­pontozza üdeségével, merész harmóniáival a hetedik darab: a Madár, mint próféta című. Már az első pillanatokban érezhettük, hogy egy nagy egymásratalálásnak vagyunk tanúi és ez az érzésünk a követ­kező művekben — a Humo- reszkben majd az opus 28-as gyönyörű románcban — csak tovább fokozódott. Ránki De­zső Schumann játéka csupa po- ézis, a meleg hang, a cizellált megmunkálás, az egész elő­adásból áradó nemes alázat, a virtuozitásnak az a foka, ami már fel sem tűnik, oly termé­szetes szószólója a zenei kifeje­zésnek. Nagy kár, hogy a viga­dóbeli zongora nem méltó part­ner egy ilyen szintű zongorajá­tékhoz! A valóban zenekari hangzású Szinfónikus etűdök hangzottak el utolsó műsor- számként, melyek — az utolsó darabot kivéve — ugyanar­ra a témára írott vál­tozatok. Schumann egész különös mó­don féltette ezt a művét a nyilvános­ságtól. Azt írja egyik levelében: „... ezek nem közönség elé valók és ostoba­ság lenne, ha utóbb panaszkodnék, ami­ért nem értenek meg olyasmit, ami nem számít tetszés­re és csakis önma­gáért létezik.” Hétfőn este Bé­késcsabán a Viga­dóban a Ránki Schumann játékát ünneplő közönsé­get hallva, ugyan 160 évvel később, de minden kételye szertefoszlott vol­na. Farkas Pál Nyelvében él a szerb is Emberemlékezet óta nem je­lent meg Battonyán szerb nyelvű könyv. A rendszervál­tozásig a helyiségnévjelző táb­lákon is latin betűkkel (horvá­tul?) írták a település nevét. Az utóbbi évek politikai és technikai változásainak követ­keztében a szerb írásbeliség már Battonyán sem korlátozó­dik az iskolára és a templomra, az idősebbek közötti levélvál­tásra, a családi Bibliába vagy kalendáriumba történő bejegy­zésekre. Tavaly 500 példányban látott napvilágot egy összeállítás régi battonyai dalokból és táncok­ból. A több, mint 70 „gyöngy­szemet” tartalmazó kiadvány megjelenését anyagilag támo­gatta a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal, de a helyi szerb közösség tagjai is hozzá­járultak a kiadás költségeihez. (Od biszera peszmarica, azaz: Gyöngyökből fűzött dalos­könyv, Battonya, 1998.) — Azokat a dalokat és tánco­kat gyűjtöttük össze, melyeket a battonyai szerbek szívesen éne­keltek és táncoltak — mondja a kiadvány „mindenese”, Roczkov Frigyes. — Az idő­sebb korosztályhoz tartozó adatközlőink elsősorban a régi szerb iskolában elsajátított érté­keket adták tovább. Ezek le­jegyzésével, úgy hiszem, emlé­ket állítottunk az egykori igaz­gatóknak és tanítóknak is. — Tervezik-e újabb kiad­ványok megjelentetését? — Régi álmom volt egy olyan iskolaújság beindítása, amely — túlnőve az intézmény falain — a battonyai szerbek hírmondója lehetne. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy idővel a városi lap egyik oldala is szerb nyelven jelenjék meg. Ami az előbbit illeti, Nase novine (A Mi Újságunk) cím­mel már van egy 200 példány­ban, alkalmanként megjelenő lapja a szerb általános iskolá­nak. — fogalmazott Roczkov Frigyes. M. Gy. Ötesztendős a terjesztési hálózatunk Az olvasók szolgálatában Sorozatunkban az öt éve hoz­zánk szegődött kézbesítőinket mutatjuk be, így megköszön­ve a hűséget, a munkát. — Általában háromnegyed négykor kelek, naponta közel 10 kilométert tekerek, hacsak nem csúszós az út, vagy a hótól nem járhatatlan kétkerekűvel a méhkeréki utca — mondta Ju­hász György, aki a Békés Me­gyei Hírlap terjesztői hálózatá­nak fennállása óta kézbesíti esőben, sárban, hóban a lapot. — Félszáz előfizetővel és rengeteg Hírlap-baráttal gaz­dagodott Méhkerék az elmúlt öt esztendőben... — Valóban így van, de ehhez kell egy személyes, közvetlen kapcsolat is. Az emberek meg­szoktak, ismernek és vannak családok, akik megvárnak még a reggeli kávéval. A faluban megbíznak bennem, tudják, hogy mikorra kerül a postaládá­ba a hírlap. Tudja, talán még népesebb előfizető-táborról ad­hatnék számot, ha a vidék hang­ja erősebb lenne a lapban. Itt, a Juhász György: „a faluban megbíznak bennem...” FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ falusi emberek szeretnének több mezőgazdasággal kapcso­latos témáról olvasni, és román településről lévén szó, nem ár­tana a műsorújságban közölni a román televízió programját sem. A jövőben arra is jobban kellene figyelni, hogy valóban az olvasókat kérdezzék meg. — Both — Kedves, öreg Mastroianni Ritka az a televíziós műsor, ami mostanság hosszabb időre bi­lincselné le figyelmemet. A na­pokban mégis akadt ilyen: Marcello Mastroianni riportját láttam, amire örömmel készül­tem is. Mindig elbűvöltek ennek az embernek az arcvonásai, a mi­mikája. Szerepeiről, kollégái­ról, a pályájáról mesélt azzal a szerény egyszerűséggel, ami csak a nagy művészeknek adatik meg. Fehér öltönyében terebé­lyes fa ágyékában ült, az aszta­lon kancsó víz mellett pohár. Akkor éppen Csehovról beszélt, arról a világról, amely őt va­rázskörébe zárta. Sohasem ér­tette, miért sorolták a latin sze­rető klasszikus kategóriájába, hisz külsején köztudottan szíve­sen viccelődött. Kellemes izga­lommal mesélt a nőről, aki a vo­naton csókolta meg, és sosem derült rá fény, kivel fonódott össze arra a pár pillanatra. Szeretném megkérdezni a Mestert, mit gondolna most, ame- rikás filmekkel ömlesztett mozi­műsoraink meddig vonzzák még a nézők ezreit? Miért az a menő, ha robbanások, katasztrófák töm­kelegé jelenik meg a vásznon, el­nyomva a történések mögött hú­zódó emberi lélek rejtelmeit? Mi­ért oly közkedvelt ma a kamasz­szagú Leonardo di Caprio, aki sokak szerint tehetséges, mégsem ad alakítása számomra jóformán semmit? Az ezerrészű brazil és amerikai sorozatokban képtelen vagyok követni az eseményeket, s ha volna gyermekem, féltve óv­nám a képernyőtől ezekben a mű­soridőkben. Gyanakodva megyünk már barátaimmal moziba, az oly na­gyon beharangozott Zimmer Feri vetítésének közepén meg­váltásként álltunk fel, mert egyikőnknek ,,halaszthatatlan dolga" akadt. A miniszter is úgy lépett félre, hogy csende­sen, nélkülünk is megtehette volna. Gegg és gegg között is óriási a különbség, fenékbe- rugásos csattanókért és vérző hullákért ma már nem megyek mozgóképszínházba. Milyen kár, hogy a technnika még nem engedi, hogy a televí­zió előtt ülve kérdéseket tehes­sünk fel a dobozban mesélő em­bernek. Mastroianni segíthetett volna. Hiszen emberségében, lelkében, vonásaiban, pergő olasz nyelvében hordozta a vá­laszokat, nemcsak a filmvilág dolgaira, hanem tapasztalatai­ból merítve az élet ezerféle megoldását sejtethette volna meg velem. B. Párkányi Adrienn Kérem, hogy Küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! név: . ___________________ : v: ,,;ú: CÍ m: : ,:■■■■ '• . - ■ ■ . ''vy'/­telefonszám: _______________________________ ' B 25 Kérjük, ezt a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MediaCompany Kft. 1388 Pf. 73. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából az ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címen módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing. 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át. ERSTE ■

Next

/
Thumbnails
Contents