Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. január 18., hétfő Megyebál lufiesővel és kitüntetéssel VÉLEMÉNYEK Tették a szépet, kellették magukat... Vörösek, feketék — és galambok! A néhány díszbaromfi és a többszáz galamb békésen tűrte a lá­togatók szemlélődését. Némelyik a szomszéd kalitka alkalmi la­kójának tette a szépet, mások kecsesen kellették magukat, míg a páva galambok széttárták farktollaikat. Szakasztott úgy, mint a pávák, csak kisebbek voltak és vörös színűek. A hétvégén Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ „B” épülete adott ott­hont a galamb és díszbaromfi kiállításnak, melyen 55 te­nyésztő 324 galambbal képvi­seltette magát, s nemcsak hely­beliek. A művelődési központ és a Gyulai Galamb- és Kisál­lattenyésztők Egyesülete által rendezett kiállítás egyúttal meg­mérettetést is jelentett a te­nyésztőknek. A színvonalat je­lezte, hogy a bíráló testület 30 díjat állapíthatott meg, melye­ket az egyesület és az önkor­mányzat ajánlott fel. Az egyesület több, mint fél év­százada alakult Gyulán, 38 tagjuk van — tudtuk meg Japport Má­tyás elnöktől. Két évente rendez­nek kiállítást és versenyt, ami igazi ünnep a galambászoknak, hiszen megmutathatják az eltelt időszak tenyésztési szépségeit. A kiállítások a téli időszakra esnek, mint másutt az országban, mivel ilyenkor nem költenek a galam­bok és tollazatuk is ilyenkor a legszebb. A kiállításon láthattunk tes­tesebb húsgalambokat, melyek­ből finom húsleves, töltött ga­lamb készíthető, gyönyörű díszgalambokat és röp— verseny postagalambokat. Az utóbbiak közül az egyik példá­ul 921 társa közül 703 kilomé­terről elsőként ért haza, míg a másik csaknem háromezer ga­lamb közül 378 kilométert szelt át, győztesként térve meg. A magyar fajták mellett a te­nyésztők például német, angol, sőt, kínai fajtákkal is büszkél­kedhettek. A formák, színek, méretek sokaságát láthattuk. Magyarországon több, mint 300 fajta galamb létezik, akkor mennyi lehet a világban? Sz. M. Jég, dupla whiskyssel? Tavaly még „csak” 120-an voltak, szombaton pedig már volt, aki kinn maradt. A gyógyszerészek második megyebálján zsú­folásig megtelt Békéscsabán a Jókai Színház Vigadója. A bál különlegessége volt, hogy nyitótánc helyett az Evita című musicalt tekintette meg az ün­neplő közönség, mielőtt a bálte­rembe vonult volna. A Vigadó­ban a pezsgős koccintás után Melczer Mária Ágnes, a megyei gyógyszerész kamara elnök­asszonya köszöntötte a bálozó- kat, majd az est díszvendége, dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszte­letbeli elnöke első alkalommal adta át az aranygyűrűt, mellyel a Békés Megyei Gyógyszerész Kamara ezután négy évenként ismeri el a gyógyszerészetért legtöbbet tevők munkáját. A kamara első aranygyűrűjét a bá­lon Tóth Józsefné békéscsabai gyógyszerész vette át. Tóth Józsefné — aki család­jával 1948-ban a szlovákiai la­kosságcsere révén került Békés­csabára — 40 éve a Kristály Pa­tika gyógyszerésze, 35 éve ve­zetője és jelenleg társvállalko­zója is. Nyolc évig volt a Ma­gyar Gyógyszerész Társaság megyei elnöke, a kamara meg­alakulását követően pedig an­nak etikai bizottságának elnöke. Szakmaszeretetének, tudásának sok fiatal gyógyszerész köszön­heti, hogy sikeresen indulhatott el a pályán. A megnyitó után a legfiata­labb bálozókat köszöntötték, majd a Printomat Tánccsoport bemutatója színesítette az estet. A hajnalig tartó bálon lufieső és a Bibuci együttes talpalávalója gondoskodott a hangulatról, me­lyet ez alkalommal nem recept­re mértek a gyógyszerészek. Kovács Attila A nagygyűlések ideje lejárt (Folytatás az 1. oldalról) A koalíciós szerződés meg­kötéséből fakadóan más felada­tok hárulnak egy koalíciós part­nerre, mint egy ellenzéki párt frakciójára, vagy frakcióvezető­jére. Céljaink, elveink változat­lanok, most azonban nyilván más formában kell napvilágra kerülniük, és más környezetben tudjuk ezt elmondani. — Célunk, hogy az ország lás­sa: a kisgazdapárt a nyugodt, megfontolt politizálás híve, és fontos számára, hogy az, amit meghirdetett — a vidék felemel­kedése — megvalósuljon. Az két­ségtelen, hogy nekem mindig is az volt a véleményem, hogy érde­keinket határozottan és keményen kell képviselnünk, ez azonban nem felesleges veszekedést és konfrontációt kell, hogy jelentsen. — A közvélemény-kutatások szerint csökkent a kisgazdapárt népszerűsége. — A közvélemény-kutatások nem mindig csak mérik, hanem egy kicsit befolyásolják is az eredményeket. De nem tartom tragédiának, hogy most 5—6 százalék körül állunk. Szerintem ennél rosszabb már nem lesz. Ez a bázis. Azért én mindenkit em­lékeztetnék, hogy a FIDESZ ’94- ben 3,2 százalékon állt december körül. Nekünk 36 hónap múlva kell jól szerepelnünk, és jól is fo­gunk szerepelni. K. A. XXI. városi gyermekraj z-kiállítás Még csak találgatja a sajtó, hogy a héten lebu­kott fővárosi bankrablók egyike (másika?) azo­nos-e a „whiskys rablóval”. Ez a parókás, álba- juszos pemahajder arról híresült el, hogy a kirá- molások helyszínén rendre egy-egy üveg skót gabonapálinkát hagyott hátra. Vajon kinek? Ta­lán a bankszakmának, mellyel lelke mélyén így azonosult? Be töredelmes vallomás... Egyáltalán, miként csúszhatott el a két újpesti jégkorongozó ebbe az irányba? Azt tudjuk, hogy a Fradiból érkeztek Újpest­re. Már talán bánják is a klubcserét. Az Üllői út tájékán ugyan­is nem csupán a jég mű, hanem újabban a fű, sőt, még a balhé is. A műfű alkalmazását sokan hajlamosak azzal magyarázni: ahol Torgyán megjelenik, ott fű nem terem. El kell azonban is­mernünk, a kisgazdavezér soha nem is hirdetett fűprogramot — sőt, még a tartását is büntetendővé tette —, s ha pártjában egy kis kaszálni valója akad, azt általában elintézi fű alatt. Fűvel, fá­val tehát nem gyanúsítható. Illetve az utóbbival valamelyest igen. Fenyvesi románca kapcsán hallani: a küzdőtérre csábított kisgazdák sejtik, ha most még fradiátori hevülettel követik is vezérüket, eljön a nap, amikor rá kell döbbeniük: bevitték őket az erdőbe. Vajon mire nevel a sport? Úgy tűnik, egy ideje nem a klub­nak, hanem az életnek tanulnak a fiatalok, amikor valamely po- fozós sportágban próbálnak szerencsét. A whiskys néhány év alatt százmilliósra növelte (bank)számláját. A pénzintézeti világ ennyiből talán kicserél­hette volna videotechnikáját olyanra, hogy a kamerák ne csu­pán kocsonyás foltokat rögzítsenek, hanem beazonosítható sze­mélyeket. Egy trükköt kamatmentesen elárulok: ha a rögzített kép hátterében nem az ellenfényes bejárati üvegajtó áll, jobb lesz a felvétel minősége... Annak viszont örülhetünk, hogy a rendőrök sikerrel jártak. Talán Charlie angyalai szálltak át felettük... Kiss A. János Svájci kakukk Spanyol-, Olasz- és Göröghon, Svájc, Német-, Frank-, Angol- és Svédhon — pörgetem em­lékezetemben a „Messze... messze...” című Babits-versben megrajzolt országképeket. Nicsak, egy kakukktojás: ,,hon”-talanságával Svájc kilóg a sorból! Ellentétben a többivél, nem homogén nemzetállam: polgárai német, olasz, francia és rétoromán nyelven intézhe­tik hivatalos ügyeiket. Svájc „hon”-ja tehát mind a négy ál­lamalkotó nációnak, de ezt még Babits sem tudta egyetlen szóval kifejezni. „Svájchon”-t nem írhatott, a „Svájciak ho­na” pedig már terjengős körülírásnak hatna ebben a rövid, állóképekből álló impresszionista költeményben... Miköz­ben idáig jutok, tekintetem elréved a dolgozószobám falán függő Európa-térképen. Svájc kivételével valamennyi föl­sorolt ország tagja az Európai Uniónak. Tévedés kizárva! Babits lélekben már a századelőn elindult oda, ahová az új évezredben — maradék honunkkal — talán mi is megérke­zünk. S akkor a tőlünk keletebbre élő nemzetek poéta doctusai „Magyarhon”-nal is kezdhetnek egy négysoros strófát. Lám, egy bukaresti intézet közvélemény-kutatása szerint Románia felnőtt lakossága a hat szomszédos állam közül máris Magya­rországot tartja a legvonzóbbnak, hátrébb sorolva Moldáviát, Szerbiát, Bulgáriát, Oroszországot, Ukrajnát. Összességében előnyös a magyarok általános megítélése is: a románok dolgos­nak, türelmetlennek, önzőnek, becsületesnek és fukarnak tarta­nak bennünket. Az új, „Magyarhon”-t is megéneklő román Babits Mihály- ok ideje azonban még nem jött el. A válaszadók közül sokan úgy vélekednek, hogy még mindig igényt tartunk Erdélyre, és hogy Románia miattunk vallott kudarcot a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Szóval egyelőre ne keressünk „Magyarhon”-nal kezdődő versszakot román versben! Persze magyar költő sem írná azt le, hogy Románhon, sem azt, hogy Szerb-, Ukrán- vagy Szlovák­hon. Valamennyi kakukktojás, de egyik sem tévesztendő össze Svájccal. Ménesi György A kicsapongás örömei Egy londoni hotelban száll meg Willey úr — aki parlamenti kép­viselő — a feleségével, Pame- lával. A férj a délutánt kelleme­sen szeretné eltölteni, hiszen délután a legjobb! Ezért béreltet még egy hotelszobát, és hűséges titkárának segítségével ide ren­deli szép és ledér titkárnőjét. De mi legyen addig a feleségével? A probléma hamar megoldódik, hiszen az asszony is titkos légy­ottra készül ugyanott. A Vidám Színpadon több, mint 200 előadást ért meg az Itt a nejem, hova tegyem? című bohózat. Olyan neves színészek járultak hozzá a sikerhez, mint Csala Zsuzsa, Harsányi Gábor, Straub Dezső, Lorán Lenke, Sá­fár Anikó. A titkos kicsapongás örömeit az orosházi közönség is átélheti január 19-én, kedden este, amikor a társulat a Petőfi Művelődési Központban mutat­ja be a darabot. (Csete) állítást megnyitó Köles István, az önkormányzat közművelő­dési, ifjúsági és sportbizottságá­nak elnöke hangsúlyozta: a vá­rosnak fontos ez a rendezvény. Az pedig, hogy az ifjú alkotók­nak is fontos, mi sem bizonyí­totta jobban, mint az, hogy zsú­folásig megtöltötték a múzeum kiállítótermét. A városi gyer- mekrajz-kiállítás február 14-éig látogatható. (y) 1978-ban, a korábban megjelent első közművelődési törvény hatására ötlötték ki Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múze­umban a városi gyermekrajz-kiállítást. A cél az volt, hogy a ki­állításon keresztül becsalogassák a gyerekeket a múzeumba. Az ötlet bevált, hiszen szomba­ton huszonegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a városi gyermekrajz-kiállítás a múzeum­ban. Az országban egyedülálló, hogy ilyen régóta rendszeresen rendeznek patinás múzeumban kiállítást gyermekrajzokból. Az idei kiállításra közel 1200 alkotás érkezett — ha tekintetbe vesszük, hogy minden évben hasonló volt az arány, elmond­ható, hogy a 21 év alatt több, mint 20 ezer pályamű született. Ezekből 450 került kiállításra és 46 alkotót díjazott a zsűri. A ki­íSnltlWt! Nagy nap ez a mai! Végre vásároltam egy 0660-as telefont, mert most rendkívül kedvező az ára: már nettó 7 900 forinttól megvehető! Sőt, a 0660 Otthon beszélgetésidíj-kedvezmény révén mostantól 20%-kal kedvezőbb tarifával hívhatom az általam megadott vezetékes körzet­számot. Mi több, ezt az új - egyébként havi díjért igénybe vehető - szolgáltatást három hónapig ingyen kapom! Ráadásul új mobiltelefonommal 1999-ben is a legkedvezőbb percdíjakkal beszél­hetek. Csak azt az egyet sajnálom, hogy nem az Interneten rendeltem meg, mert akkor még 10%-kal olcsóbb lett volna... Most Ön is nagyot szakíthat, de siessen, mert a készletek végesek! További információért hívja a 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA. 5600 MEDNYÁNSZKY U. 8., (06 66) 447-014, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 WESTEL FORGALMAZÓK: BÉKÉSCSABA. B&T IRODATECHNIKA BT, 5600 PETŐFI S, U 2., TEL.: (06 66) 442-614, RÁDIÓTELEFON: 106 60) 486-999 • GY0MAEN0RÖD, GYOMAI JÓZSEF, 5500 Fő U. 149., TEL.: (06 66) 386-457, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 486-333 • MEZŐHEGYES, PUSZTA HÍRADÁSTECHNIKAI BOLT, 5820 ZALA GYÖRGY LTP, 7., RÁDIÓTELEFON: (06 60) 470-880 • OROSHÁZA, PHARMADENT KFT, 5900 VÖRÖSMARTY U. 2., TEL,: (06 68) 312-935, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-018 • SZARVAS, B&T IRODATECHNIKA BT, 5540 KOSSUTH TÉR 1„ TEL,: (06 66) 312-426, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 479-999» SZENTES, ELEKTROFIL KFT, 6600 JÓZSEF A. U. 6/B„ TEL : (06 63) 311 -730, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-092 • GYULA, DEBA-PRINT KFT, 5700 BÉKE SUGÁRÚT 4..TEL: (06 66) 362-337, RÁDIÓTELEFON: (06 601381-400 Fogadónap, (cs) Dr. Varga István, Békés megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületének képviselője január 29-én, pénteken 16 órai kezdettel Orosházán, a városháza II. emelet 6. számú irodahelyi­ségében fogadónapot tart. Támogatás, (i) A szeg­halmi önkormányzat kétmil­lió forintot fordított a lakos­ság adósságrendezési támo­gatására. A pénzből azok ré­szesültek, akik adósságuk (lakbér, közüzemi díjak és egyebek) 30 százalékát saját erőből tudták rendezni. A nók száma nő. (i) A jelenlegi vésztői képvise­lő-testület átlagéletkora 46,2 év. Ez az 1994-ben megválasztott testülethez képest csaknem 2 éves öre­gedést jelent (akkor 44,5 év volt ez a szám), ez pedig igen jó arány, hisz azóta 4 év telt el. Továbbá megálla­pítható az is, hogy a höl­gyek „előre törtek”: a ko­rábbi kettő helyett most hat nőtagja van a tizennégy sze­mélyes vésztői képviselő- testületnek. Őrizetben, (y) Garázda­ság miatt vett őrizetbe szom­baton egy férfit a sarkadi rendőrkapitányság. „NE VÁRJON HARMÓ­NIÁT OLYAN EMBER ÉLETÉBEN, AKINEK HOLTÁIG OLYAN FOG­LALKOZÁST KELL ŰZ­NIE, AMIRE NINCS HI­VATÁSA.” (SzabóMagda)

Next

/
Thumbnails
Contents