Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16-17 / 13. szám
6 Hétvégi magazin 1999. január 16-17., szombat-vasárnap Hallom Amerika dalát Hallom Amerika dalát, hallom sokféle szent énekét, A kézművesekét, mindegyik aszerint dalolja a magáét, hogy jókedvű-e vagy komoly, A magáét dalolja az ács, miközben a deszkáját vagy a gerendáját méri, Azt dalolja a kőműves, amikor munkájához készülődik vagy • abbahagyja a munkáját, Azt a révész, ami az életéhez vagy a csónakjához tartozik, dalol a fedélzeti matróz a gőzhajón, Dalol a cipész, miközben a munkaszéken ül, a kalapos, miközben áll, Hallom a favágó dalát, a szántó béreslegényt, ahogy reggel elindul, vagy ahogy délben megpihen, vagy amikor lemegy a nap, Az anya gyönyörű dalát, vagy a dolgozó fiatal asszonyét, vagy a leányét, aki varr vagy mos, Mindegyik azt dalolja, ha férfi, ha nő, amihez köze van, és nem egyebet, Napközben azt, ami a nappalé — és éjjel hallom a robusztus, vidám sihederek csapatát: Erőteljes, zengő dalaikat dalolják, ahogy csak a torkukon kifér. (Szabó Lőrinc fordítása) A JÓSOK SZERINT NEM ÉPPEN SZÍVDERÍTŐ JÖVŐ ELÉ NÉZÜNK Verselő Walt Whitman Ezen a héten Mészáros Csilla, lapunk tervezőszerkesztője mutatja be egyik kedvenc versét. Kérdezhetik, s talán joggal, hogy miért ezt a verset választottam. Erre azt mondhatom, hogy azért, mert az életet a vidámabb oldaláról közelíti meg. Nem siránkozik a helyzetén sok más költőhöz hasonlóan, nem arról szól, hogy a gyárba a szalagokhoz kell menni a munkásoknak robotolni, hanem arról énekel, hogy napsugaras az élet, vidámak az emberek, minden zene és dal, s ez Amerika hangja. Walt Whitman ízig-vérig amerikai költő volt, aki a szürke hétköznapokban felfedezte a szépséget. Költészetére jellemző az élet szere- tete, az életigenlés, s az imádott haza dicsőítése. Szinte fanatikusan hitt Amerika erősödő nagyságában, kimeríthetetlen lehetőségeiben, fejlődésében. Derűs optimizmussal hitt az új világ demokráciájában, „éneke” a szabad emberi élet öröméről, a munka szépségéről szól. Nostradamus, a tizenhatodik századi látnok szerint Jézus emberi alakban jelenik meg a Földön, mint kétezer éve. Emberek ezreit öleli magához, s viszi a mennyországba, az örök életbe. (Felvételünkön: Orlai Petries Soma „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket" oltárképe a mezőberényi evangélikus templomból) milliók megvakulnak. Minden műszer felmondja a szolgálatot, amit ember tervezett. — Kelet és Nyugat között kirobban az utolsó háború, amelyben a főszerep egy új, iszonyatos kínai titkos fegyvernek jut. A fegyver megbontja a természet rendjét, és megnyitja a kaput a másvilágra. Elizabeth Ann Seton, a katolikus apáca 1821-ben halt_ meg, és hamarosan szentté avatták. O volt az első amerikai szent. Jövendöléseiben ezeket találjuk: — A nagyvárosokban nyáron förtelmes bűz lesz. Akik tehetik, elmenekülnek, akik maradnak, megőrülnek. — Isten 2500 angyala megjelenik a Bermuda-háromszög felett, és megvívja utolsó csatáját a sötét erőkkel. — Húsvét vasárnap 144 ezer ember tűnik el Amerika, Nagy-Britannia, Japán és Etiópia nagyvárosaiból. A Biblia-értők szerint a mennyországba kerülnek. — Október 21-én a földkéreg repedéseiből démonok rajzanak elő, New Yorkban nőket erőszakolnak meg, több százan teherbe esnek, egy hónapon belül sátánokat hoznak a világra, akik sok gonoszságot követnek el. — Amerikában többen látják a Jelenések négy lovasát, az Isten nélküli hatalom terjedésének jelképeit. Félelmet keltenek az emberekben, sokan megtérnek. Jeane Dixon előre megmondta, hogy J. F. Ken- nedyt elnökké választják, s azt is, hogy merényletet követnek el ellene — Kaliforniában tűzvész pusztít, kétmillió ember hal meg. — Az orvosok nem győznek csodálkozni, amikor egy 18 éves lány teherbe esik — ugyanis megállapítják, hogy a leány szűz. A hír hallatára hívő keresztények az iowai Fairfieldbe zarándokolnak (a lány szülőhelyére), hogy ott várják a második messiás világra jöttét. Konfucius, a nagy kínai filozófus időszámításunk előtt 551 és 479 között élt. A következőket mondta: — Márciusban három egymást követő napon nem kel fel a Nap, sötétségbe borul a világ. A szellemek megbüntetik a bűnösöket. Az éjszaka csendjét az iszonyat jajkiáltásai verik fel, sokan megváltásnak tartanák a halált. — Az emberek az egész világon egy nyelven fognak beszélni, mindenki megérti a másikat. Ebből arra lehet következtetni, hogy elérkezett a világvége. — Júliusban hatalmas naprobbanás következik be, A történelem öt leghíresebb jövendőmondója egybehangzóan állítja, hogy 1999-ben iszonyú megpróbáltatások, rendkívüli dolgok várnak a világra: a kozmoszból előtörő vad viharok, angyalok serege a Bermuda-háromszög felett, s végül Jézus eljövetele. A jövendölések szakértője, dr. Andrew Scharzen az apokalipszis évének nevezte az 1999-es esztendőt. Az amerikai Edgar Cayse, a francia Nostradamus, a washingtoni Jeane Dixon jósnő, Seton anya, a legendás apáca nyugtalansággal említi a ránk váró évet. Az alábbiakban kitérünk a nem éppen szívderítő jövendölésekre. Edgar Cayse mindössze öt évig járt iskolába, de transzba kerülve olyan gyógymódokról számolt be, hogy bámulatba ejtette az orvosokat. 1945-ben bekövetkezett halála után előkerült titkos naplója. Ebben többek között előre tudta, hogy a berlini fal 1990-ben leomlik, hogy AIDS-járvány lesz... A legdrámaibb jövendölések azonban 1999-re vonatkoznak. — Januárban kozmikus vihar sújtja a földet. A félelmetes időjárás soha nem tapasztalt változásokat okoz. Az Amerikái Egyesült Államok, Afrika, Kína, Korea és Japán területén 1500 kilométeres óránkénti sebességű szél söpör végig: emberek milliói esnek áldozatául. — Augusztusban a rendkívüli hőség tűzvészeket okoz szerte a világon. A lángokat nem tudják megfékezni, odavész a termés, éhínség lesz. Cayse egy jó hírt is tartogat számunkra: az óceán mélyén megtalálják a rák ellenszerét. Az nem világos, hogy növényi kivonatból nyerik-e vagy valamely tengeri élőlény testéből. Az egész világ ujjongani fog, hogy megmenekült a pusztító betegségtől. Nostradamus, a tizenhatodik századi látnok szerint: — Jézus megjelenik a felhők között, pontosan úgy, ahogy az a Bibliában írva vagyon. A hónapot nem jelöli meg, csak annyit tud, hogy keddi napon történik ez. Jézus emberi alakban jelenik meg, mint 2000 éve. Emberek ezreit öleli magához, s viszi a mennyországba, az örök életbe. — Akik a földön maradnak, nem mindegyikükre vár a gyehenna. A világ végéig még elegendő idejük jut arra, hogy megmentsék lelkűket. — Az igazi világvége november végén következik be, amikor hatalmas aszteroid ütközik a bolygónkhoz. Jeane Dixon előre megmondta, hogy J. F. Kennedyt elnökké választják, s azt is, hogy merényletet követnek el ellene. Az ismert asztrológusnő a saját halálának időpontját is megjósolta, írásban közölte az orvosával. Infarktusban hunyt el 1997 januárjában. A következőket mondja: — Egyre gyakoribbá válnak a Szűz Mária-jelenések, 1999-ben 18 ezren részesülnek ebben a kegyelemben. A titokzatos esetek szeptemberben csúcsosodnak ki, amikor a Szűzanya képe Délkelet-Amerika városaiban szinte minden utcasarkon látható lesz. Rajta kívül megjelenik még Keresztelő Szent János, Ezékiel és Abrahám is. — Amerikában vonzó elnökjelölt tűnik fel, még jóval az esedékes választások előtt. Az újságokban azonban megjelenik egy olyan fényképe, amelyen a kezén jól látható a 666-os szám, a sátán jele. ígéretes politikai karrierjének ezzel befellegzett, mégis hatalomhoz jut, más módon. — Az Indiana állambeli Greenfieldet 40 millió tücsök szállja meg, kiűzi az embereket az otthonukból. Elpusztul a termés. A JÓSLATOK VALÓSZÍNŰSÉGÉRŐL Az újságírók 1742 személyt (prédikátorokat, politikusokat, történészeket, antropológusokat, asztrológusokat, filozófusokat) kérdeztek meg. Arra keresték a választ, hogy valóban közeledik-e a világvége. A megkérdezettek 95 százaléka igennel felelt. Az egyetlen vigasztaló szó a washingtoni Jerome Raigs lelkipásztortól származik. Szerinte nem lesz vége a világnak. A pesszimisták nem bíznak Isten kegyelmében. Valamennyi fenyegető jóslat csak figyelmeztetés. „Szilárdan bízom benne — mondja a lelkipásztor —, hogy az elkövetkező években az emberek megtérnek Istenhez.” Ml VÁR RÁNK EZERKILENCSZÁZKILENCVENKILENCBEN? ............... biíiiiii „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezemyolcszáznegyven- nyolcz. Magyar szabadságharc 1848—49-ben. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 7. Mikor fogadta el Békés megye lakossága a 12 pont követelését? a) 1848. március 15. b) 1848. március 22. c) 1848. április 14. Előző heti feladvá- csaba, Wlassics sétány), Móra Terézia nyunk megfejtése: c) Szarvas. Egy-egy (Békéssámson), Szombati László (Me- tollat nyertek: Kiss Lászlóné (Békés- zőberény). MIT kl\ A\ A MAGYAR NEMZET. l.í'iix«*»« Gok*’. vau Inti 1 siti; t,jr'*'I**rlK l K<'.A»yt,k «v •»✓■ntüíií^iiír..: cA-Hxirx rl»<jrk->wi t f Vt<-í»K«. Hwicv'i'nti»»: ktKia-Croii'n 4 l mí-s/^jísc-. úti"*! l 'i « h n i ik1iw® i pnleiin rs tolkv irklMdlie» >> V. <«/., r v tt ki-zti' ■ >»* r' >-ríi - <■£* cuki«*'* uiopj.An I I rin f. \ t-iíf» /fi. Uh N J.>1 t> ilttnk 1 ti V (-«kudp-k ItN'í tW AlkoUtMtltyrtt. HlftSCV RT kM<*ttkM*lutt DK xlfQftk kü LtlIŐMdÚ-kci < f löktük II, A poliiiUi ,sl»ittsíofthok KtnlmtltMi íwH-wtHiwtWBiA. It. I »io, tit^v is KrtlúhntA Mn^VHrumui^nii ofcyewWé HiYEM.áSKG. ttZ.tBAIKN.tl», TtittTV&HlttäG! A követeléseket hét nappal megjelenése után fogadta el Békés megye lakossága
