Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-15 / 12. szám

1999. január 15., péntek

GYÓGYÍTÁS

Transzplantációhoz szerv kell, az életből elmenő életet menthet...

A szervátültetéssel ember születhet újjá

Végzetes baleset mindenkit érhet, s egyikünk sem biztosított valamely szervünk halálos megbetegedésével szemben. Ez utóbbi esetben szervátültetéssel esélyünk lehet a további életre. A hirtelen elhunyt, agyhalált szenvedő ember életet menthet, ha még használható szervét az orvostudomány mai fejlettsége mellett megmentik, beültetik az arra alkalmas betegbe. Az ország közvéleményét (mellette és ellene) nagyonis foglalkoztatja az egészség- ügyi törvényt kiegészítő rendelkezés: bárki tiltakozó nyilatkozatot tehet szerveinek halála utáni felhasználásáról (1999 április 1-től lép életbe a rendelkezés).

Átültethető szervként elsősorban a vese, a máj és a szív sorolható, szövetként pedig a csontvelő, a szaruhártya, valamint a különböző ortopédiában használatos kötő- és támasztószövetek jöhetnek szóba. Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni, bár kivételes esetben élő ember is lehet donor.

(Az egészségügyi törvény rendelkezése alapján szerv beültetésére, valamint élő emberből történő szervkivételre jogosult egészségügyi szolgáltatók: a Debreceni Orvostudományi Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikája, a Pécsi Orvostudományi Egyetem L Sz. Sebészeti Klinikája, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája, valamint Ér- és Szívsebészeti Klinikája, a szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikája. A szövetbeültetésre jogosult szolgáltatók: Országos Haematoló- giai és Immunológiai Intézet, a Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórháza, a BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központja. A perifériális vérősejt, köldökzsinór-vérősejt felelőse az Országos Vérellátó ' Szolgálat Központi Intézett? jogosult az élő személyből történő kivételre. Csontvelőt élő emberből a Haematológiai Intézet, a Szent László Kórház és a BAZ Megyei Gyermekegészségügyi Központ jogosult kivenni.)

Beszélgetőtársaim a két oldal képviselői: dr. Szabó Teréz, a békéscsabai Réthy Pál Kórház intenzív osztályának főorvosa (a lehetséges donorok személyének eldöntése az ő felelőssége is), valamint dr. Tóth Eszter, a kórházban található műveseállomás orvosigazgatója (betegei sorából kerülhetnek ki a veseátültetésre választott szerencsések).

— Az emberek életéért folytatott küzdelemről van szó minden egyes esetben — mondja Szabó Teréz. — A hozzánk kerülő halálos sérült vagy beteg életéért mindent megteszünk. Ha az erőfeszítések ellenére meghal, más szemszögből kell értékelnünk a helyzetet, akkor a még élő beteg ember érdekében az átültethető szerv mentése lesz a hangsúlyos teendőnk. Az idő nagyon fontos tényező, korlátozott ideig használható, tárolható egy-egy szerv, s addig cselekednünk, döntenünk kell. Gyakran találkozunk a véleménnyel: „ha meghalok, szeretnék életet menteni a szerveimmel!” Amikor pedig bekövetkezik egy ilyen végzetes esemény, tiltakozik a család, a közvélemény.

— Mi lehet ennek a magyarázata, feltehetően hozzátartozójuk megcsonkításának minősítik a szervkivételt. Netán úgy érzik, így maguk is hozzájárultak valamilyen módon a szeretett családtag elmúlásához.

— Úgy hiszem, éretlen még a társadalom egy ilyen sorsdöntő kérdés higgadt elbírálásához. Még életünkben, jó egészségi állapotunkban kellene mindezt tisztázni. Ahogyan tiltakozni lehet a szervfelhasználásról, bizonyosan a felajánlására is mód van, de a törvény ez utóbbiról nem rendelkezik. Mi még sem a tiltakozó, sem a beleegyező nyilatkozattal nem találkoztunk. Állítólag majd többek között a gyógyszertárakban lesznek kaphatóak a tiltakozást rögzítő kártyák, de erről még a gyógyszerészek sem tudnak. A törvényben valójában azt fogalmazták meg, hogy az elhunyt szándékait kell kutatni. Ezt nagyon jó dolognak tartom, mert ez az intézkedés növeli az állampolgári biztonságérzetet. Ha valaki nem akarja a szervei későbbi felhasználását, tiltakozhat. A baj az, hogy a rendelet életbe lépését követően nem létezik az érvényesítését biztosító háttér. A donorokkal foglalkozó orvoscsoportnak kötelessége kutatni a nyilatkozatot, ha azt nem találja (nincs az elhunytnál, eltűnt, kiesett a balesetnél vagy nem létezett), a háziorvosnál, a hozzátartozóknál kell a szándék után nyomoznia.

— A lehetséges megoldás ezután a hozzátartozók megkeresése. A beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlásáról is rendelkezik a korábbi törvény.

— Igen, de ha például egy, a megyénkben balesetet szenvedett ember az ország túlsó felén lakik, hogyan kereshetjük meg a szűk időhatárokon belül ezeket az adatokat? Nem biztos, hogy a háziorvos elérhető, vagy fejből tudja a választ. Mire az ismeretek birtokába jutunk, a szerv biológiai értelemben elveszett. Órák vagy egy nap áll legfeljebb a rendelkezésünkre. Ha nem találunk nyilatkozatot, előállhat a család azzal, hogy életében szóban nyilatkozott a szerveiről a donor. Nem vonhatjuk kétségbe az igazukat.

— Ön a saját gyakorlatában hogyan döntött eddig, milyen példákról beszélhetünk a békéscsabai kórházban?

— Minden donor az intenzív osztályon jelenik meg általában. Évente 100 halottunk is van sajnos, biológiai értelemben 2 és 7 között mozog azoknak a száma, akiknek a szervei felhasználhatóak. Én lehetőség szerint megbeszéltem a családokkal, amikor jelen voltam, azonnal kerestem a

kapcsolatot, bármilyen fájdalmas is volt a beszélgetés. Mindig pozitív volt a válaszuk. Azaz egyetlen esetről tudunk, amikor más osztályon elhunyt valaki és nem tudtunk kapcsolatba lépni a hozzátartozókkal. Akkor nem volt érvényben a jelenlegi rendelkezés, és a szervkivételt nem kérdőjelezte meg a törvény. A családtagokkal beszélgetve gyakori a vélemény, használjuk fel a szerveket életmentésre, hiszen mintha picit tovább élne a fájdalmasan elveszített családtag az élőben.

— Amikor birtokukban a beleegyezés, mi történik a továbbiakban?

— Jelentjük a regionális centrumba, Szegedre és az Országos Transzplantációs Klinikára és beindul a donorhoz illő betegek felkutatása (ők ugyanis szerepelnek számítógépes nyilvántartásban az összes fontos adataikkal). Minden orvosunkat kiképeztük arra, hogy a donor lehetőségét

felismerjék, de azonnal értesítenek engem is. A családokkal való beszélgetés eddig nekem jutott. Az orvoscsoportok azonnal elindulnak hozzánk ők veszik ki, tárolják és szállítják el a beültetésre alkalmas szervet. A családokkal való beszélgetés nagyon nehéz kritikus lélektani folyamat. Tudom, hogy fokozhatja a fájdalmukat, de az idő sürget, órákon belül nyilatkozniuk kell. Ha nem egyeznek bele, nem vesszük ki a szervet. Másfelől viszont az átültetésre váró betegnek más esélye nincs az életben maradásra, csak a kivett, létező szerv beültetése.

—A vesebetegek között van a legtöbb szervátültetésre váró.

— Sajnos egyre több a vesebeteg is — mondja Tóth Eszter. — Amikor már olyan az állapotuk, hogy méregteleníteni, dializálni kell őket, akkor bizony a biztató jövőt a veseátültetés jelentheti. Nem minden beteg alkalmas rá és előfordul, hogy valakinek éveken át nem találnak megfelelő vesét. A dializálás során kísérőbetegségek, további károsodások jelentkezhetnek, mindenképpen átültetéspártiak vagyunk. Van olyan betegünk is, aki már a második, sőt a harmadik vesével él. Emberibb minőségű életet élhet, költségeit tekintve olcsóbb is, egy-egy dializálás ára ugyanis 16 ezer forint, s hetente három alkalommal kell méregteleníteni télen-nyáron az ünnepekre való tekintet nélkül. Egy transzplantáció költsége az előkészítésektől függően mintegy kétmillió forint lehet. A megye összes felnőtt krónikus vesebetege jár

hozzánk, hetven körüli a számuk, az átültetésre alkalmasak negyvenen vannak. 1986 januárjától működik a műveseállomás, ez idáig 57 beteg részesült transzplantációban, hosszabb- rövidebb ideig (8-10 beteg kivételével) működött az átültetett szerv. Pillanatnyilag 26 veseátültetett felnőtt él a megyében, visszajárnak hozzánk. Az átültetést nagyon komoly egyeztető vizsgálatok előzik meg. Lehet, hogy budapesti vagy pécsi vesét kap meg Békés megyei beteg. A szervet szállítják az átültetésre jogosult legközelebbi egészség- ügyi intézménybe, ahová a veseriadó során kiválasztott legalDr. Szabó Teréz

kalmasabb beteget szállítják. Az elmúlt évünk igén eredményes volt, tíz betegünk kapott új vesét.

— Ami az egyik ember számára a halált, a másiknak az életet jelenti. Tudják-e a betegek, hogy kitől kapták átültetett szervüket?

— A szervátültetés névtelen, anonim — folytatja Szabó Teréz. — Volt ugyan egy érdekes esetünk, amikor a donor szülei szerették volna megismerni a két megmentett embert, aki a fiúk veséit kapta meg. Az egyik átültetett boldog volt az új életével és vállalta a kapcsolatot, a másik megrettent, elzárkózott, ezt is tiszteletben tartottuk.

—Ki lehet donor, milyen életkorú szervádé jöhet számításba?

— A négy év és hatvan év közötti egyébként egészséges agyhalott. Szerencsésebb az az eset, amikor a fiatal ember szervét ültetik be a betegbe, ha például gyermekvesét kap valaki, benne fejlődik, nő tovább.

— A szervek, a vesék természetes öregedése miatt, ha gyermekkorú kap idős vesét, az kevésbé szerencsés. Mégis amennyiben biológiailag egyezik a donor és a recipiens, várni nem lehet, be kell ültetni a szervet — mondja a műveseállomás igazgatónője. — Az egyébként egészséges ember dialízissel meghosszabbítható élete ma már nem 6-8 év, hanem 10-20 év lehet. Kezelünk természetesen más komoly betegségben (daganatos vagy cukorbeteg) szenvedőket is, s ha elveszítjük őket, nem feltétlenül a beteg vese miatt történik.

— A donor szerveinek hasznosítása nagyon hatékony lehet, mert például májátültetésnél még egy májlebeny is életet ment. Itthoni példáról hallottam, amikor egy májbeteg kisgyermeknek az élő édesanyja májlebenyét ültették be — gazdagítja ismereteinket Szabó Teréz. — Az élő emberből való szerv átültetésére is van mód, s nemegyszer valamelyik szülő ajánlja fel a veséjét a gyermekének. Ilyenkor előforAz intenzív osztályon mindent megtesznek az életmentésért KÖTÖK: kovács ERZSÉBET

Szerv- és szövetátültetés

a) szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve

aa) a spermiumot és a petesejtet,

ab) az embriót és a magzatot,

ac) a vért és a véralkotórészt;

b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet — egészében történő eltávolítása esetén — a szervezet nem képes regenerálni;

c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése

d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;

e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából;

f) agyhalál: az agy — beleértve az agytörzset is — működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;

g) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes

megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. Magyar Közlöny 1997/119. szám

Dr. Tóth Eszter

dúl, hogy lelkiismereti kérdésként vetődik fel a befogadóban, hogy mi lesz, ha baleset éri a do- norságot vállaló édesanyát vagy megbetegszik, s az ő megsegítésével hátrányos helyzetbe kerül.

— Volt-e Békéscsabán átültetésre alkalmas szív?

— Igen lett volna, de ekkora távolságra Budapesttől kivitelezhetetlennek bizonyult a fel- használás.

Tóth doktornő békéscsabai betegek fokozott nehézségeire emlékezik: — Van két dializált betegünk, akinek a hasnyálmirigyét is át kellene ültetni. Ilyen műtétet Pécsett végeznek, és a hasnyálmirigy eltarthatósága rö- videbb idejű, mint a veséé. Nehéz, de nem volt lehetetlen a megszervezés! Várjuk a transzplantációs riadót számukra. Általánosságban a dialízis ideje 3-4 óra, de ez függ a beteg állapotától, testsúlyától. Éjjel-nappal dolgozunk, naponta akár 36 beteget is ellátunk a 12 kezelőágyon.

— Emberként, orvosként milyen gondolatok árasztják el Önöket, amikor ilyen döntéseket hoznak?

Dr. Tóth Eszter: — A gyógyuló veseátültetett nyomon kísérése, a hétköznapi életbe illeszkedése hatalmas öröm. A dializált betegekben nagyon nehéz a reményt tartani, megfelelő családi háttér nélkül elveszítik az élethez való kedvüket, a dialíziskezeléshez szükséges türelmüket. Az egyetlen legbiztosabb gyógymód a szervátültetés.

Dr. Szabó Teréz: — Különleges pontja az életünknek a donor- kérdés. Bekerül egy fiatal beteg, akiért hatalmas küzdelmet folytatunk. Ha beáll az agyhalál, azt kimondhatatlan szakmai kudarcnak érezzük, szembenézünk a családdal, ez hatalmas lelki megpróbáltatás. Mégis elkezdjük a donorgondozást és ha megnyerjük a családot az ügynek, találnak az országban gyógyítható beteget, megindul a gépezet, másik dimenzióba lépünk át. Látjuk, hogy elindul a helikopter a szervekkel, amellyel életeket menthetnek, kiállunk az ablakba és még a könnyünk is kicsordul, mert valaki majd újjászületik. Ez az érzés kárpótol a többi lelki stresszhatásért. A donorgondozás, szervkivétel legalább 4-5 orvosnak 6-8- 10 órás megfeszített munkája a napin túl, a nővéreknek szintén. Anyagi érdekeltség nincs, nem lehet, a szervátültetés nem megfizethető vagy megfizetendő, mégis olyan boldogság, amit nem lehet szavakba önteni. Ma Magyarországon egyetlen olyan kórház sincs, amelynek az intenzív osztályán az időhatárokon belül akcióba léphető donorkutató, tiltakozó nyilatkozatot kereső személyzet lenne. Számítógépes nyilvántartásban kellene szerepelnie a tiltakozóknak, hogy pillanatokon belül kikereshessük. A rendelkezés megszületett, de a háttere nem biztosított, ezért a donorként szóba jöhető ember szerve megsemmisül, nem használható fel, visszaesik a szervátültetések száma. Törvényszerűen emberek halála lehet az újabb következménye... Kórházunkban adminisztrációs hiba miatt nem veszítettünk el donort, bár nem munkaköri kötelességünk, csak emberségünk diktálja a szervátültetéseket segítő munkánkat.

Bede Zsóka