Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
1999. január 13., szerda HAZAI TÜKÖR Önerőből nem megy a rend A kiscsákói kastély viszi a prímet? Főleg németek és románok vásárolnak ingatlant Békés megyében A Békés Megyei Közigazgatási Hivatalhoz 1988. február óta — amikortól átvették a külföldiek számára történő' ingatlaneladási ügyeket a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzintézeti Központtól — 252 kérelem érkezett, ezeket lényegében kivétel nélkül támogatták. Szenzációkkal nem szolgálhatnak — szögezi le elöljáróban dr. Pataki István hivatalvezető és Villányi Józsefné dr. főosztályvezető. A „legmutatósabb” vétel az Orosháza melletti, egykori Almásyak birtokában lévő kiscsákói kastély volt, amelyet 7,8 millió forintért vásárolt meg egy német állampolgár. Itt azonban érdemes megállni! Ennek a vásárlásnak a végére még nem került pont — fűzi hozzá a történethez Villányiné, javasolva, keressük meg a vásárló jogi képviselőjét, aki pontosabb, esetleg napi információkkal szolgál. — Mi is tiszta várost szeretnénk, de állatokat tartva, tér- , melve — «mondta Schriffert Józsefné, a helyi érdekvédelmi egyesület elnöke. — Tapasztalható a bejelentgetések fokozódása, így visszafogni az állattartást nem jó. Úgy érzem, akkor leszünk a Balkánon, ha az! állattartás eltűnik a városból, és az embereknek nem lesz mit enniük. Többször módosították már Gyulán az állattartásról és a haj- tatásos növénytermesztésről szóló, 1994-es eredeti rendeletet. A hatályba lépés idejét is változtatták. Most ismét felülvizsgálják a rendeletet, és júniusban újra tárgyalja a képviselő-testület. Tegnap a városházán a Gyulai Termelők és Állattartók Érdekvédelmi Egyesülete, az önkormányzat, a polgár- mesteri hivatal, a hatóságok, az idegenforgalom képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Ott volt Tóth Imre országgyűlési képviselő is, akit ugyancsak megkerestek a gyulai termelők. Baranyó Géza alpolgármester tájékoztatta a jelenlévőket a rendeletben megfogalmazott állattartási, növénytermesztési korlátozásokról, melyeken az eltelt időben több ponton enyhítettek. Most egyesek szerint túl puha, rryg másoknak továbbra is túl szigorú. Schriffert Józsefné elmondta, jelenleg nincs a városban olyan porta, ahol megfelelnének a rendelet szerinti tartási feltételeknek. Szász Gábor, aki maga is állattartó, jelezte, az Nem várnak Az 1998-as évet mintegy 45 millió forintos hitelállománynyal zárja az önkormányzat, s ha 1999-et 60—70 millió forintossal, az jó évzárásnak tekinthető — mondta el a pénzügyi kilátásokról a tegnapi gyulai sajtótájékoztatón Baranyó Géza alpolgármester. A gyulai önkormányzat 200 millió forintos folyószámlahiteit vehet fel. A két év közötti eltérés az értékesíthető vagyon különbségéből adódik. A polgármesteri hivatalnál, az önkormányzati intézményeknél új szemléletmód szerint, feladatmeghatározás alapján készítik a költségvetést, ha az igények szerint tennék, azt finanszíroz- hatatlan hitelállománnyal lehetne teljesíteni. A január 8-ai, rendkívüli képviselő-testületi ülésen egyszerű többséggel, az „igen” javára nem nagy különbséggel hozták meg a határozatot, hogy a fővárosi bíróságnál folyamatönkormányzat alternatívát, támogatást nem biztosít a gazdáknak. A feljelentgetések el- harapózását, az éjszakai fenyegető telefonokról szóló híradásokat sokan rossz szájízzel hallgatták. Lindeisz László kijelentette, nem a környezetvédelmi hatóságot képviselve van jelen, hanem magánszemélyként, s a törvények betartását hangsúlyozta. Egy felmérésre hivatkozott, miszerint a belterületen 10—20 ezer sertést tartanak, nagyállatot is ezres nagyságrendben a városban. — A nem állattartó lakosság tűr, amit az állattartók kihasználnak — mondta el véleményét. Többen is megfogalmazták, a városnak feladata van abban, hogy segítse az állattartás kitelepülését. Dr. Ökrös István ön- kormányzati képviselő szerint legalább 10 ezer ember megélhetését érinti a rendelet, közös a felelősség, hogy csak törvényeket emlegetnek vagy segítenek. Löveiné Bálint Anna hatósági osztályvezető elmondta, hogy trágyatárolóra típustervet készítenek és az érintettek rendelkezésére bocsátják, megkímélve őket a tervezési költségektől. Becsyné dr. Szabó Márta jegyző arra kérte az érdekvédelmi egyesületet, hogy állítsák össze javaslataikat a rendelet módosításához, míg dr. Megyeri Valéria, az ÁNTSZ városi tisztifőorvosa az egyesület közreműködését a rendezett állattartás kialakulásában. Szőke Margit a törvényre ban lévő gázközművagyon- perben, az ügyben eljáró ügyvédek az önkormányzat követelését 229,8 millió forintra emeljék. Az 1997-es eredeti per tárgya 30,5 millió forint és kamatai voltak a gázközműva- gyon téves kiadása miatt. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy mivel a keresetfelemelés összege az Alkotmánybíróság határozatán alapszik, a gyulai gázközművagyon feltárását vállaló Bobosz Kft.-vel és a jogi képviselőkkel kötött megállapodást nem érinti, így a kft. díjazása csak az alapkereset részösszegére terjed ki. A per folytatása mellett határoztak, mivel nem született meg még a törvény, amely kimondja, a gázközmű teljes mértékben az önkormányzatok vagyona. A 20 százalékos díjazás csak akkor történhet meg, ha pert nyernek az ügyvédek, és a pénz a hivatal számlájára érkezik — mondta kérdésünkre az alpolgármester. Sz. M. Azok után, hogy nem csak emlékezetből idéz, hanem irataiban is utánanéz az ügynek, kiderül, hogy a nem szabályos vásárlási ügyek közé kell sorolnia a kiscsákóit. Amikor tehát az érdekességeket keressük, akkor jobb, ha eltekintünk ettől az esettől, miután még nem zárult le. Azt ő már természetesen nem cáfolhatja, amilyen képet készíthetett tegnap a kiscsákói kastélyról fotóriporterünk... és amely igencsak az építkezés és a „továbbgondolás” jegyeit mutatja. Nem is akarja. (Xz ügyben legtöbbet tudó, egykori orosházi Új Élet Termelőszövetkezet jogi képviselőjét hirtelenjében nem tudtuk elérni, de nem mondtunk le arról, hogy véleményével minél hamarabb megismertessük olvasóinkat.) A németeken kívül eddig főleg romániai magyarok vettek leginkább ingatlant Békés megyében. Vásárolnak-e annyi ingatlant Békés megyében külföldiek, mint mondjuk Somogybán, Vasban, a Balaton-felvidéken vagy éppen Budapest környékén? A kérdés felvetése nyilvánvalóan költői, de mégis... Amikor erről a megyei közigazgatási hivatalnál kérdezősködtünk, utólag arra mindenképp számíthatunk: legalább a szociológusok gazdagabbak lesznek adataink által. Meglepetésekkel tehát nem szolgáltak a szakemberek, azért megnyugtató tudni, legalább ezen a téren „simán mentek” az ügyek, legalábbis eddig. A németek (122 vásárló) főleg a számukra könnyen megfizethető üdülőket, a románok (61 esetben) pedig olcsó lakóházakat vásárolnak, de angol, holland, belga, svájci, francia, sőt dél-koreai ügyfelek is adtak be tavaly kérelmet a hivatalhoz. A vásárlók garanciális hátterét vizsgálva eddig egyszer sem kellett visszautasítani beadványt. Minden szabályos volt és a szokásos, 30 napos ügyintézési idő alatt le is zárultak a vásárlások — derült ki. Az első számú feltétel a vásárlásnál változatlanul az, hogy az illető a kijelölt pénzintézeti helyeken átváltott valutájával képes-e fedezni a polgármesteri hivatalok által igazolt értékű ingatlan — lakóház, üdülő, tanyás ingatlan (6 ezer négyzetméterig), építési telek — valós ellenértékét. Ide tartoznak a valaha zártkerti ingatlanként ismert, mára külterületi termőföldként számon tartott, 800-1500 négyzetméter területű ingatlanok, amelyek az érvényben lévő rendelkezés szerint eleve csak akkor adhatók el, ha rajtuk beépített rész, vagyis ház is van. Eddig mindössze egyet akartak úgy megvenni, hogy nem volt rajta épület. Ami az értékeket illeti, a romániai magyarok döntő többsége 0,6-1,2 millió forintért, míg a németek emlegetett üdülői 4-5 millió forint vásárlóérték közé esnek. Kuriózumnak számít tehát az Orosháza melletti kiscsákói kastély megvásárlása, amelyért csaknem 8 millió forintot fizetett ki a tulajdonos. Azt nem tudni, a korábban 10 ezer forintos, mára 150 ezer forintosra nőtt illeték mennyiben befolyásolja a vevők kedvét, de jelentősen aligha. * * * A nyugat-európaiak — németek, svájciak, osztrákok — régi típusú parasztházat vagy modem kertes házat, illetve nyaralót keresnek a megyében, míg keleti szomszédaink polgárai inkább — a végleges letelepedést tartva szem előtt — a lakásokat, sorházakat keresik megvásárlásra — mondja Szabó László gyulai magán-ingatlanközvetítő. A nyugatiak által keresett hagyományos parasztházaknál elsődleges szempont a természetesség, a hangulat és a hobbigazdálkodásra alkalmas környezet. Ezeknél a vályogvagy vertfalú házaknál az sem gond, ha felújításra szorulnak. A kényelmesebbek főként új kertes házakat keresnek. A keletről érkezett vásárlók igényei a hazai átlaghoz hasonlóak. Igaz, itt fő szempont a letelepedés. Szabó László 1992-től foglalkozik ingatlanközvetítéssel. Mint mondja: a külföldiek érdeklődése folyamatos a hazai ingatlanok iránt. Gyulán az 1997-es év hozott fellendülést. Akkortól ugyanis a fürdővárosban külföldi legálisan is vásárolhat ingatlant. (1997. január elsejéig ez tilos volt.) A keresletet erősítette az is, hogy egyszerűsödött az ingatlanszerzés hivatalos procedúrája. Igaz, ebből a vevő eddig sem érzékelt sokat, hiszen az ingatlanközvetítők általában átvállalják az ügyintézést. Fábián István— Kovács Attila Egy rossz törvény. A kisebbségi törvény és környezete módosításra szorul - jelentette ki tegnap Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az 1998. évi választások tapasztalatainak tükrében az ombudsman elengedhetetlennek ítéli meg a kisebbségi önkormányzatok legitimációs bázisának megerősítését. Ideiglenes helyen. A Néprajzi Múzeum annak idején csak átmenetileg került a jelenlegi helyére; ha lehet, megfelelőbb otthont kell számára találni, ahogy arról már korábban is szó volt - válaszolta Hámori József, a kultusztárca vezetője tegnap a múzeum áthelyezésére vonatkozó kérdésekre. A kormányszóvivő ezt megelőzően közölte: Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre eltekint a parlamenti épületből való kiköltözéstől. A MeH tesztelteti magát. Folyamatos visszajelzést szeretnénk kapni a kabinet munkájának társadalmi megítéléséről - indokolta kedden a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) illetékes munkatársa a kormányzati teljesítmény tesztelésével kapcsolatos 75 millió forintos közbeszerzési pályázat kiírását. Lakástámogatás. Áfa-vissza- térítés illeti meg azokat, akik új lakást építenek vagy vásárolnak január elseje után - közölte Faragó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. A visszatérítés mértéke a megfizetett áfa 60 százaléka, de legfeljebb 400 ezer forint lehet. Tévés a rács mögött. Áfacsalás kísérletéért jogerősen 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Nagy Csaba budapesti vállalkozót és Liszkai Lászlót, a magyar RTL Televíziós Részvénytársaság kommunikációs igazgatóját. Szabó Lukács gondja. A hiányos dokumentáció miatt egyelőre nem jegyezte be a Fővárosi Bíróság a MIÉP-ből tavaly kizárt képviselő, Szabó Lukács új egyesületét. A bíróság azért utasította el a kérelmet, mert az iratok közül hiányzott a tisztségviselők nyilatkozata arról, hogy elfogadják a posztot, amelyre megválasztották őket. Rablógyilkossági kísérlet. Rablási szándék vezette hétfő este a biztonsági őr fegyveres támadóját a budapesti Gogol utcában - közölte a BRFK sajtóosztályának helyettes vezetője a nyomozás első eredményeit ismertetve. Az ismeretlen tettes egy 9 milliméteres fegyverből kétszer rálőtt az őrre, majd elrabolta az oldaltáskáját. A Geist Gáspár-féle kastély Koszorús Oszkár köztiszteletben lévő orosházi (és országos ismeretekkel rendelkező) helytörténész úgymond kapásból emlékszik a kiscsákói kastély iránt érdeklődő német Rechmann úrra. Mint elmondta, 1994—95-ben kereste meg azzal, hogy adjon neki, lehetőleg régi fotót az építményről. „Természetesen tudtam neki adni, el is vitte. Ezzel együtt a még többet tudó, he1- lyi tudorhoz, Kis Horváth Sándorhoz irányítottam. Azt azért szeretném itt is elmondani, hogy az a kastély, minden más ismerettel ellentétben, Geist Gáspár tulajdona volt a második világháború előtt. A friss tulajdonosváltási történethez annyit, hogy Rechmann úrnál bizonyos problémák bukkantak fel, ennek részleteit azonban nem ismerem, jóllehet, magam is kíváncsi vagyok irántuk.” Egyébként a Körös-sárréti Útikalauz (1984, Goda Péter, Köteles Lajos szerkesztésében) a szóban forgó ingatlant Gáspár-teleknek, vagy ahogy még talán ennél is többen ismerik azóta, Tornyos majornak hívják. Egyébként ifj. Geist Gáspár 1880 körül terveztette Ybl Miklóssal, neoreneszánsz stílusban. Jól emlékszem egy mondatra, amely az eleganciájára, értékére mutat, s így hangzik: „a torony mögötti nagytermét kazettás famennyezettel és faburkolattal látták el”. Mellesleg a második világégés után a kastélyban iskola működött, majd a helyi termelőszövetkezet vette birtokba. Azt már Kis Horváth egyik cikkéből tudom, hogy még pulykát is tenyésztettek a kastély padlásán. 1971-ben a kiscsákói téesz beolvadt az orosházi Új Élet Téeszbe. A nyolcvanas években mintegy 25 millió forintra becsülték a kastély teljes helyreállítási költségét — tudtuk meg Koszorús Oszkártól. (f) Roma művelődési központ. Tegnap adták át Budapesten az Országos Cigány Információs és Művelődési Központot. Az ünnepségen megjelent Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. fotó: feb Lefizethetők-e a rendőrök? A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés a Belügyminisztérium megbízásából személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett a rendőrség munkájáról, illetve a közbiztonság helyzetének megítéléséről. Az 1521 megkérdezettet véletlenszerűen választották ki. A fővárosban a megkérdezettek 61 százaléka kétségbe vonja a rendőri munka hatékonyságát, a falvakban élő válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy a rendőrség hatékonyan lép fel a bűnnel szemben. Vizsgálták, kik és milyen mértékben tartják megveszte- gethetőnek a rendőröket. E tekintetben a budapestiek és a falun élők vezetnek 42 illetve 41 százalékkal, a vidéki városokban lakóknak csak 27 százaléka tartja, hogy valamilyen szinten korrumpálhatok a rendőrök. Érdekes, hogy az 50 éven felüliek kevésbé (25 százalékuk), a 18 és 29 év közöttieknek viszont 52 százaléka tartja aggasztónak a testület morálját. Az idén a közbiztonság megítélése sokkal kedvezőbb, mint az előző években, különösen a mélypontnak számító 1990- ben. Felmérést készítettek külön a falvakban, a vidéki városokban, a fővárosban és országosan is. 1990-ben a négy kategóriában megkérdezetteknek 35-39 százaléka minősítette a közbiztonságot közepesnek; az idén 52-53 százaléka. Nagyon rossz minősítést 1990-ben a kérdezettek 17-25 százaléka, az idén csak 4-9 százaléka adott. A bűnözéstől való félelemmel kapcsolatban három kérdésre kerestek választ a közvélemény-kutatók: Fél-e egyedül sétálni éjjel lakóhelyének környékén? Fél-e éjjel egyedül a lakásában? Fél-e nappal egyedül sétálni az utcán? A válaszadók 10 százaléka halmozottan, 21 százaléka csak két szituációban, 37 százaléka egy szituációban fél. Egyáltalán nem fél a lakosok 32 százaléka. A bűnözéstől „halmozottan félők” más veszélyforrásoktól is tartanak: háborútól 69, betegségtől 67, állásuk elvesztésétől 55, elszegényedéstől 55, tömegmegmozdulástól 38 százalékuk. koós
