Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 9. szám

KULTÚRA 1999. január 12., kedd © Evita jött és hódított A Jókai Színház merész, de sikeres vállalkozása Evita egyre inkább beleveti magát a politikába — Che viszont kérdez, kételkedik (Horváth Margit és Molnár László) fotó: kovács Erzsébet Maria Eva Duarte de Perónnak mindössze 33 esztendő adatott meg ezen a Földön, mégsem mondható, hogy ne lett volna hozzá kegyes a sors. Rövid éle­te alatt a mélyből üstökösként emelkedett a magasba, a falusi kislányból a nemzet első asszonya lett, igazi legenda, ma is mítosz, akit Argentína még mindig istennőként, szent­ként tisztel, sirat és visszavár. A szegények hozzá imádkoz­nak, abban bíznak, hogy egy napon kiszáll majd sírjából, el­jön és rendet teremt imádott hazájában, megváltja a szenve­dőket. A Buenos Aires-i Recoleta temetőben, ahol a kripták külső falai mind üre­sek, kopárak, egyedül a Duarte család nyughelyén, a ková­csoltvas kapun virítanak örök­ké virágok. Virágok és levelek: a szegényektől a Megváltóhoz, Evitához. Nem csoda, hogy ez a külö­nös, rejtélyes, titokzatos asszony, az a nem kevésbé el­lentmondásos, kegyetlen kor­szak, amelyben élt és az a fé­lelmetes, földrésznyi ország, amelynek történelme a katonai rémtettek és emberi gyötrelem elképesztő sorozatát vonultatja fel, Andrew Lloyd Webber ze­neszerzőt és Tim Rice szöveg­írót a modern zeneirodalom egyik legcsodálatosabb musi­caljének megkomponálására ihlette. Az Evita Londonból in­dult és meghódította az egész világot, először a színházak­ban, majd Alan Parker rende­zőnek köszönhetően a mozik­ban is. (Kevésbé ismert, de na­gyon érdekes, tanulságos, mert egészen másfajta szemponto­kat villant fel az argentinok filmje is.) Ilyen előzmények után érthe­tő a kivételes várakozás és fi­gyelem, ami a békéscsabai be­mutatót tüntette ki. Az eredeti londoni előadás rendezőjének (Harold Prince) neve a műsor­füzeten, a plakátokon arra utal, hogy lényegi változásra nem tö­rekedtek a hazai művészek. 'Molnár László rendező-produ­cer igyekszik a nagy elődhöz hűségesen dolgozni, persze csak saját színészeket, eszközö­ket, lehetőségeket használhat fel, ugyanakkor bátran merít a testvérművészetekből, főleg a filmből. A tökéletes musical legelső feltétele természetesen a gyö­nyörű zene, ami, ha Webber fémjelzi, biztosan adott. Itt min­dent a zene mesél el, mindenkit a dallamok mutatnak be és jel­lemeznek, énekek és dalok szö­vik a cselekményt, festik meg a hátteret, a korszakot. Líraian szól a szerelmes vallomás, hát­borzongatóan a puccs, a katona­csizmák masírozása, izgatóan a vonatzakatolás, félelmetesen a puskaropogás. A hangszerelés a modem zeneműbe remekül be­leszőtte nemcsak az argentin tangót, hanem a jellegzetes, hát­borzongatóan szenvedélyes la­tin-amerikai ritmus- és dallam­világ jegyeit is. Milyen nagy­szerű lenne, ha Webber rock­operáját zenekar játszhatná, és nem felvételről szólna! Dehát be kell érnünk a playbackkel. A látvány, a hangulat szempontjá­ból nem rossz a szaxofonos, gi­táros, csellós, hegedűs imitálás, de nem pótolhatja a muzsikusok szólóját. A túlzott hangosítás időnként elnyomja a zenét, és a szöveget sem lehet érteni. Új­donság egyébként, hogy a dalo­kat magyarul halljuk, Miklós Tibor fordításában. A pénteki premieren Horváth Margit éne­kelte szépen, játszotta meggyő­zően Evitát. Színésznőnek na­gyobb szerepálma, -vágya alig­ha lehet, bár igen nehéz feladat egy előadás keretében Evita pá­lyáját, fejlődését bemutatni. Az egyszerű nép leánya, egy cseléd törvénytelen gyermeke, a szár­mazásától fogva kitaszított, aki a középosztály iránti gyűlölettel nő föl, majd ösztönösen másra, szebb életre vágyik, így jut el a csábító, de félelmetes világvá­rosba, Buenos Airesbe. Utca­lányból színésznővé küzdi fel magát, sok katona ágyát meg­járva kerül a magas körökbe. Perónhoz valószínűleg igaz sze­relem fűzte, s sokat tett a férfi karrierjéért. Mindezt erőtelje­sen, hatásosan mutatja Horváth Margit, ám aztán a politikai te­vékenység (jótékonykodás, adakozás, szervezkedés) és fő­leg az európai Szivárvány körút kevesebb hangsúllyal kerül színre. Az előadás végén a sú­lyos beteg, haldokló asszonyt megint meggyőzően játssza. A narrátor, Che alakját Molnár László keltette életre, tetszett alakításában a kritikus, szinte mefisztós hang, amivel hatáso­san faggatta, provokálta Evitát és ezáltal egyre több vonását ki­rajzolta. Ugyanakkor elidegení­tette a nézőt a színpadi történés­től: próbálja csak szépen kívül­ről látni, helyesen megítélni az eseményeket! Molnár sokszor pimasz, kihívó; kegyetlen; más­kor viszont együttérzésről, elfo­gultságról, talán szerelemről is árulkodik tekintete, viselkedé­se. A szerzők nagy találmánya ez a figura, mert megóv a szél­sőségektől, arra int, hogy sem konzumnővé lefokozni, sem szentté felmagasztalni nem sza­bad, nem kell az egykori argen­tin First Ladyt. Perón tábornok, majd elnök megszemélyesítője, Venyige Sándor alakítása vala­mivel halványabbra, erőtle­nebbre sikeredett. Talán már a szerzők nem hangsúlyozzák annyira alakját, szerepét, de ha többel nem is, két csodálatos je­lenettel biztos megajándékoz­ták: egyik a jótékonysági kon­cert, amikor először találkozik Evitával, a másik a miniszterta­nács ülése, ahol meghatóan ve­szi védelmébe beteg feleségét azokkal a képmutatókkal szem­ben, akik csak a szájukat jártat- ják, de valójában semmit sem tettek, tesznek a nemzetükért, a hazájukért. Nagyon szívesen meghallgattam volna még egy párszor Magaldi tangóját — On the Night of the Thousand Stars — Makrai PáltóW Persze azt a számot is, amikor a Los Toldos- i kis-nagylányt a világváros ve­szélyeire figyelmezteti és kérle­li, ne menjen Buenos Airesbe. Makrai telitalálat a szerepre. Gajdos József koreográfiája, a táncok jól jelzik a tömegeket, a kort, a helyszínt. Az emelvé­nyeken, vasvázak és merev szerkezetek között, lenn és fenn játszódó történet egyrészt a fil­mes vagy színházi hatást fokoz­za, a kulisszák mögötti hangu­latot jelzi, másrészt az élet, az idő múlandóságára, a szereplők cserélődésére utal. Mondhat­nánk: színház (vagy mozi) az egész világ, és a porondon mindannyian a kiosztott szere­peket játsszuk. Az Evitát Bé­késcsabán is látni, hallani kell ;— érdemes! Niedzielsky Katalin KEDVES ÉRDEKLŐDŐ BARÁTUNK! A BÉKÉSCSABAI HELYŐRSÉGI KLUB KIT MAKETTKLUBJA szeretettel meghívja Önt, családját és ismerőseit az V. ORSZÁGOS MAKETTKIÁLLÍTÁSÁRA ÉS VERSENYÉRE, mely 1999. január 24-étől január 31-éig kerül megrendezésre. Nevezés: a helyszínen január 23-án (szombaton) 10 órától 20 óráig, Békéscsaba, Szabadság tér 6. KATEGÓRIÁK: GYERMEK (12 éves korig) >- repülő V. (feljavított) IFJÚSÁGI (17 éves korig) >• repülőmakett >■ harcjármű 5» egyéb makett >- dioráma FELNŐTT: >- repülő I. >- repülő n. >• repülő in. >- repülő IV 5» repülő V. >- helikopter »- harcjármű I. 3- harcjármű II. >■ figura I. >- figura II. >- hajó s- autó, motor, kamion >■ dioráma >- saját építésű makett >- saját építésű famakett (gumikerekes) (lánctalpas) (65 mm és kisebb) (65-nél nagyobb) (1/72 és annál kisebb légcsavaros) (1/48 és annál nagyobb légcsavaros) ^ saját építésű makett (nem dobozból) (1/72 és annál kisebb modem) ^ saJát éPítésű famakctt (Pk gyufából). (1/48 és nagyobb modem) A kategóriák változtatásának jogát a rendezőség (szükség szerint) fenntartja! EREDMÉNYHIRDETÉS, DÍJAZÁS: a verseny eredményhirdetését január 31-én 14 órakor tartjuk. Oklevelet kategóriánként az első 10 helyezett, díjakat az első 3 helyezett kap. A kiállítás legszebb makettja serleget kap. TOVÁBBI PROGRAMOK A KIÁLLÍTÁS IDEJE ALATT: »■ Makettárusítás, video- és információs anyagok vetítése folyamatosan a helyszínen. »- Január 23-án Klubtalálkozó 13 órától (kötetlen beszélgetés). > Január 24-én Vendégek: Punka György, Horváth Ödön, Tóth László, Havasi József, Rigler József (a verseny birálói). Rádió távirányítású (RC) modellek bemutatója az időjárástól függően. >- Január 27-én Festékszóró pisztolyok bemutatója a Milla Hobby Centrum támogatásával. 3» Január 28-án Bemutatkoznak az új Revell makettek a Kék Kobra Kft. támogatásával. >• Január 30-án Vendégek: Tobak Tibor, Racskó Mihály és Vári Gyula repülőgépvezetők, kb. 10.30 órától. A KIÁLLÍTÁS NYITVA: mindennap 9—19 óráig. TÁMOGATÓINK, AKIK NÉLKÜL NEM JÖHETETT VOLNA LÉTRE EZ A RENDEZVÉNY: ABMAOA B4kése*atm MftsyttI Vár»« Ónkormányzat* Sysnatura Nyomdaipar! Kft. CC- fi) 335-23B3 A MÉTER ß Ue« ÖIOÓ ÁRUK > BOiriA yr BÉKÉSCSABA 4 ‘Atf/./í /(J \/ ANDRÁSSYÚT 8*YAVA«rA< «PH A weSÖOMSAJUSS tS «OS.OÁUATÖ SZÖYRTKftf? Rfftl A rendezvénnyel kapcsolatban Fekete László klubvezetőnél lehet érdeklődni a KIT Makettüzletben, személyesen Békéscsabán a Kinizsi u. 2-ben, vagy telefonon az üzlet nyitvatartási idejében: keddtől péntekig 9—12 és 14—17 óra között, szombaton 9—12 óráig a (66) 327-859-es telefonon. Hétfőn zárva! ÉRDEKLŐDÉSÉT ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK! ,2009: Tokajiként is szarvasi maradt A kötetet 13 illusztráció díszíti, kortárs képzőművészek alko­tásaiból, amelyek mindegyike az alkotók személyes ajándéka a szerzőnek. Képünkön Kozák József rajza látható Blaskó Mihály 1941-ben szüle­tett Szarvason. Szülei az akkor Szarvashoz tartozó kisszénási határban laktak. Szülővárosá­ban érettségizett 1959-ben. Bu­dapesten szerzett elméleti köz­gazdász, majd tanári diplomát. 1964-től a tokaji kereskedelmi iskola tanára volt 30 éven át. A tokaji közélet tevékeny részese. 1985-től a TIT irodalmi szak­osztályának tagja. Képzőművé­szeti kiállításokat szervez, sze­repel a tokaji irodalmi esteken. Versei a rendszerváltás után jelentek meg a Tokaji Hírek­ben, a Tokaji Kilátó, a Szarva­si Krónika című periodikában és a Gondjainkra bízva című nyíregyházi antológiában. Több évtizedet kellett várnia, hogy önálló kötete megjelen­hessen. Tokaj város önkor­mányzatának és polgármeste­rének támogatásával 800 pél­dányban, 80 oldalon, 49 vers­sel és 13 + 1 illusztrációval napvilágot látott verseskötete „Múltam álmába visszamen­nék” címmel. Mennék, mennék szülőhelyemre Szép városomba Körös-parton. Hol ott lebeg őseim lelke, Hol sírok csontja őrzi arcom. — írja a költő címadó versében. De nem csak a kötet címádó verse szarvasi vonatkozású, ha­nem a címlap is: Cs. Pataj Mi­hály, egykori szarvasi tanár raj­za, amelyet e kötet számára ké­szített. „Kell-e ékesebb bizonysága szülővárosom iránti érzelmeim­nek, mint az, hogy a Tokaj vá­ros gondozásában megjelent el­ső verseskötetemnek a címe és a borítója is szarvasi vonatkozá­sú, és több versem is a szülőföld ihlette” — írja a szerző egyik levelében. Ruzicskay György festőmű­vész rajza is szerepel a kötet­ben. 1976-ban a költő számára készült egyik korábbi versének illusztrációjaként. A többi gra­fikát e kötet számára rajzolták művészbarátai. Blaskó Mihály azon ritka költők közé tartozik, akik két nyelven írnak: szlovákul és ma­gyarul. Minden szlovák versé­nek megvan a magyar megfele­lője. Blaskó Mihály december 7­én mutatta be kötetét a tokaji városi könyvtárban. Az idén „hazatér”: Szarvason tart be­mutatót. Hazatérése csupán ennyi. A szlovák önkormány­zat tervbe vette, hogy megje­lenteti két nyelven írt verseit. Az előkészületek megkezdőd­tek. (Blaskó Mihály: Múltam ál­mába visszamennék, Rím Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1998.) Kutas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents