Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-11 / 8. szám
1999. január 11., hétfő MEGYEI KÖRKÉP A nyomtatás, a betű szolgálatában A jó munka elismerése a Kner Nyomdában Sok kitűnő nyomdász nevelkedett és dolgozik ma is ebben a nagyüzemben FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A nyomdászok munkájának eredményét nap, mint nap kezünkbe vesszük, forgatjuk, olvassuk, ám életükről, tevékenységükről, s mindennapjaikról nem sokat tudunk. A közelmúltban több dolgozóját tüntette ki a Békéscsabán évtizedek óta sikeresen működő, nemzetközileg elismert Kner Nyomda (mai nevén Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomdája). — A kollektív szerződés alapján évente egyszer néhány emberünket szakmai munkájáért elismerésben részesítünk — mondja Harangozó Mária bér-, munkaügyi csoportvezető —- A Tevan Andor-díjat az idén is öt embernek adtuk át, akik harminc éve pontosan és példamutatóan dolgoznak nálunk. Gálik Ilona, Péli Jánosné, Vidovenyecz Mária, Petőfalvi Pálné és Szórni Miklós szakmájuk lelkiismeretes mesterei. — Horváth Géza és Szarvas János negyven éve kerültek a gyárunkba, hosszú éveken keresztül nagy gonddal neveltek több generációt a nyomdának. Ok ketten Kner Nyomdáért kitüntetést vehettek át, az oklevél mellett anyagi elismerést, valamint Kner-gyűrűt kaptak. — Teljesen véletlenül lettem nyomdász — emlékezik Horváth Géza. -— A gimnázium után felvettek az ipari iskola esztergályos szakára, amikor az egyik osztálytársam rábeszélt, próbáljak szerencsét a nyomdánál. Eljöttem, és az akkori igazgató, Botyánszki Pál végigvezetett az üzemen. Akkoriban kétfajta mesterséget tanulhattunk, a kéziszedőét, vagy a gépmesteri munkát, s én az utóbbit választottam. Szarvas János barátommal együtt kezdtük a szakmát, sőt sokáig egy gépen dolgoztunk egymás váltósaként. Ketten maradtunk abból a csapatból, akiket 1958-ban tapasztalatára hallgatva felvett az igazgató. — Én is másféle terveket forgattam a fejemben — veszi át a szót Szarvas János —, ám a sors úgy hozta, hogy nyomdász lettem. Kicsit családi indíttatásra, hiszen a bátyám is a szakmában dolgozott. Az összes lépcsőfokot végigjártam, míg a dobozgyártás vezetője lettem. Nagyon szép negyven év áll mögöttem, sok barátot szereztem, bejárhattam a világot, s elsajátíthattam az ofszetnyomtatás csínját-bínját, s az utánunk következő nemzedék képzésében is részt vettem. Mindketten dolgoztunk a címke-, a dobozgyártás és ragasztás, a mélynyomtatás területén, s könyvgyártással is foglalkoztunk, ami külön „fejezetnek” számít a szakmában. — Tudni kell, hogy a Kner Nyomda sikeres pályafutását jelentős részben Botyánszki igazgató úr előrelátásának is köszönheti, hiszen ő már akkoriban felismerte a tanulás fontosságát, s fiataljait külföldi iskolákba — többek között Lipcsébe, Moszkvába — küldte. A nyomda állami támogatást sohasem kapott, ezért is tudott versenyképesen fejlődni. A rendszerváltás előtt is ugyanolyan iramban kellett dolgoznunk a piacon maradásért, mint most — teszi hozzá Horváth Géza. — A hosszú évek alatt együtt végzett munka során ki- alakult-e barátság Önök között? — Bár a mai világban egyre kevesebb idő jut a találkozásra, azért mondhatom, hogy barátok vagyunk — válaszol Szarvas János. — Ismerjük egymás rigolyáit, szokásait, és ha mostanában nem is, de a múltban igen sok időt töltöttünk együtt. Géza az Északi ipartelepen dolgozik, míg én itt a központi üzemben. így a mindennapok problémáit már nem tudjuk úgy átbeszélni, mint valamikor régebben... B. Párkányi Adrienn A többség még csak feltérképezi a terepet Alapjáraton a csabai autópiac (Folytatás az 1. oldalról) Június 30-ától ez a kör kibővül azokkal a járművekkel, amelyeket adásvétel érint, függetlenül attól, mikor helyezték forgalomba a járművet. 2001- től minden változás esetén — műszaki adatok, érvényességi idő, tulajdonosváltozás — vonatkozik ez a szabály, 2002 december 31-e után pedig minden forgalomban lévő jármű új típusú forgalmival és törzskönyvvel kell, hogy rendelkezzen. Emiatt az autópiac szereplőit jobban érdekli egyelőre, hogy milyen a felhozatal és mennyiért. Szudár Béla, a piacot üzemeltető társaság ügyvezetője szerint továbbra is az olcsóbb, egymillió forint alatti áron kínált autók a jellemzőek a békéscsabai piacon. Sok még a keleti gyártású kocsi is. Az árakat természetesen mindig befolyásolja a fizetőképes kereslet, ami a Viharsarokban nem éppen kiemelkedő. Az üzletkötés többféleképpen történik. A piacon is árusítanak adásvételi formanyomtatványt, és vannak, akik már a helyszínen egymás markába csapnak. Sok vásárló csak az eladó címét, telefonszámát írja fel, szétnéz még máshol is. Aztán, ha nem talál számára jobban megfelelő járművet, felkeresi az árust. Akkor balszerencsés, ha már addigra elkelt a kocsi. Szudár Béla hozzáteszi: nincs tudomása arról, hogy valaki is a csabai piacon lopott autót vásárolt volna. Ami még érdekes: feltűnően sokan keresik inkább a dízeles autót. Egy szakavatott szerint azért, mert még hozzájutnak 110 forintos gázolajhoz. Persze, lehet, hogy egészen más okból. A kiflis ember a vitát azzal zárja le: mindenre nincs ésszerű magyarázat a piacon. Ha lenne, már régen megvették volna ilyen olcsón az ő szuperjárgányát. Nyemcsok László Nézz körül! Az Orosházi Természet Ébredése Társulat 6 éve alakult a természetvédelemért és természetesen nevelői célzattal. Tanácsadó irodájuk is működik már a városban. Nyári táboraik, iskolai és egyéb programjaik mellett minden esztendőben meghirdetik Nézz körül címmel azt a pályázatot, amire környezetvédelmi témakörben lehet nevezni. 1998-ban 7 kategóriában (több korcsoportban lehetett képzőművészeti, irodalmi alkotásokkal, tanulmányokkal és fotókkal jelentkezni) várta a zsűri az általános iskolás diákok munkáit. Rekordot döntött az érdeklődés: 674 pályázat érkezett a megye 18 településének 27 iskolájából. Az elbírálás után 44 helyezettet jutalmazott meg a zsűri nevében Orosz László, a T. É. T. elnöke szombaton délután, az orosházi díjkiosztón. (cs) Petőfi maradt a nevük A nehézségeken úrrá lettek a csárdaszállásiak Az elmúlt évtizedben egyhai madara zsugorodott a 'csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet területe, tagjainak száma felére apadt. A falu munkaképes lakóinak többségét mindig is a közös gazdaság foglalkoztatta, s ahogyan izmosodott a szövetkezet, anyagilag úgy erősödtek tagjai is. Egy évtizede a faluban sokan aggódva figyelték az akkori fejleményeket, hogy vajon mit hoz a jövő. Egy-két zilált esztendő után konszolidálódott a helyzet, veszteség nélkül élték meg a zivataros időszakot. Manapság ismét a régi eredményeivel büszkélkedhet a nagyüzem. — A kárpótlásokat megelőző évben több, mint 4 ezer 200 hektáron gazdálkodtunk, 700 tagunk felének a szövetkezet adta a megélhetést. Napjainkban területünk nagysága nem éri el a 3 ezer 200 hektárt, a közel 400 tagunk közül 110 család megélhetését biztosítja a közös — kezdi Fülöp Elek, a termelő- szövetkezet elnöke. Annak idején, az átalakulások időszakában felvetődött a névváltoztatás ötlete, de a tagok végül úgy döntöttek, nem változtatnak, a téesz neve mindig is megbecsülést jelentett a községben mindenkinek. — A területcsökkenés miatt gazdasági kényszerből átalakítottuk termékszerkezetünket, nagyobb arányban termelünk intenzív kultúrákat. Növeltük a kukoricavetőmag és a konzervipari növények, a zöldborsó és a csemegekukorica vetésterületét, s természetesen továbbra is kiemelt növényünk a rizs. Célkitűzésünk az, hogy fokozzuk az egy hektárról „leszedett” árbevételt, ami eredményességben is megmutatkozik — folytatja az elnök, miközben a számítógép képernyőjén megjelennek a számok. Az elmúlt esztendőben búzát ezer, hibrid kukoricát 330, zöldborsót 120, csemege- kukoricát 190, az ezer hektárra berendezett rizstelepükön 270 hektáron termesztettek ebből a fontos élelmiszemövényből. S mindjárt tegyük hozzá, hogy — eddig —jóval az országos átlag feletti hozamokat takarítottak be valamennyi növényből. — Sajnos a betakarítással még nem végeztünk, ugyanis a 190 hektár árukukoricából, az időjárás „jóvoltából” száz hektár még töretlen — jegyzi meg keserűen az elnök. Közben a szövetkezet pénzügyeiről váltunk szót. Mint Fülöp Elek mondja, nyugodtan alszik, ugyanis a kintlévőségük minimális, a közös gazdaság 500 milliós árbevételéből 400 millió forint a növénytermésztésből származik. S hogy alakul a nyereségük? A számok még meglehetősen nyersek, éppen ezért, mint mondja, nem publikusak, de egy biztos: nyereségesen zárják az elmúlt évet, a szövetkezet továbbra is stabil és fizetőképes. Beszélgetésünk során megtudom: a gazdaság korábbi szolgáltató részlegéből létrehozta — 49 százalék dolgozói, 51 százalék szövetkezeti tulajdonnal — a Csárdaszolg Kft.-t, mely ugyancsak nyereségesen zárta az évet. Az év utolsó napjaiban a szövetkezet 50 millió forintra emelte a kft. törzstőkéjét, s így 71 százalékban gyakorolja tulajdonosi jogait. Ugyancsak kft.-vé alakították át a 300-as tehénlétszámmal rendelkező tehenészeti telepüket, mely tavaly 40 milliós beruházást valósított meg, s minden egyes befektetett forint a tartási körülményeket hivatott javítani, ami a végterméknél, vagyis a tejtermelésben jelentkezik majd. — Állományunk genetikai adottságai jók, az elmúlt évben az egy tehénre jutó tejtermelésünk megközelítette a 7 ezer liter extra minőségű tejet. Hiszem: a beruházás révén a minőség megtartásával a mennyiséget tudjuk fokozni, s termelésünkkel a jövőben is biztos megélhetést nyújtunk tagjainknak — mondotta Fülöp Elek. Szekeres András Munkában a falugazdászok Január negyediké óta falujegyzők helyett falugazdászok dolgoznak az országban. Az 1995 júliusában kormányrendelettel megszüntetett falugazdász hálózatot most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) égisze alatt újraszervezték. Békésben az új évben 40 falugazdász kezdte meg a munkát. Az 1994. március elsejével létrehozott falugazdász-hálózatot 1995. július elsejével szüntették meg, és hozták létre az agrárkamarákon belül a falujegyzői szervezetet. 1999. január elsejétől ismét falugazdászok működnek vidéken, az FVM hatáskörében. Az 1999. évi költségvetésből 1,5 milliárd forintot különített el a kormányzat a falugazdász-hálózat működtetésére. A cél, hogy az Európai Unióhoz illeszkedő, már a csatlakozás időszakában is egy centralizál- tabb állami szakigazgatási és intézményrendszer működjön, egységes állami adatbázissal. Békésben tavaly december 15-éig 89-en pályáztak falugazdásznak. A megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatal bíráló bizottsága 40 pályázatot talált alkalmasnak a feladatra. Torgyán József FVM-mi- niszter és Tamás Károly államtitkár ezt a keretet hagyta jóvá december 29-én a megyére. A 30 megyei falujegyzőből 29-en pályáztak — dr. Karsai József nem — falugazdásznak, és 27- ük pályázatát fogadták el. A 40 falugazdászból 21-en köztisztviselőként, 19-en megbízási szerződéssel vagy vállalkozóként látják majd el feladatukat. A megye területén 9 területi központ lesz kialakítva. A megyei hivatalon belül osztályszervezetben működnek a falugazdászok, az osztály élére Nagy László került. K. A. Alakulóban a „Szimatkamara” is Tulajdonképpen még meg sem alakultak, de máris roppant találó becenevet talált nekik a népnyelv: „Szimatkamara”. Mielőtt az érintettek megsértődnének, nyomban írjuk ide a december 20-án Budapesten megalakult országos kamarai szervezet hivatalos megnevezését, azaz Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A helyi szervezet ehhez társítja mellé a nevében: ...Békés Megyei Szervezete, náluk viszont még most dolgozza ki egy bizottság a működés részleteit. Tóth Zsolttól, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a megyében mintegy 14 ezer kamarai tagot tartanak nyilván, többségük a három nagyobb — agrár, kézműves kereskedelmi és ipari -— szervezetbe tömörül, de a 14 szakmai kamara is a szervezet fontos egysége, utóbbiak közt az orvosoktól a gyógyszerészekig, könyvvizsgálókig találhatók tagok. Ami a Személyi, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát illeti, a megyében — 52 céget képviselve — 1600 alkalmazottat érint, ennyien rendelkeznek a rendőrségen igazolvánnyal. A statisztika része, hogy 10—15 olyan vagyonvédő céget is nyilvántartanak, amelyeknek Budapesten Az őrző-védő szolgálatok dolgozóinak is szükségük van az érdekvédelemre FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET van a központja. Korábban, tehát a mostani önállósulás előtt mindannyian vállalkozóként, illetve gazdasági társaság tagjaként szerepeltek a kamarai nyilvántartásban. Mint a szervezőktől tudjuk, a közeljövőben a nyilvánosság előtt ismertetik az érdekvédelmi tevékenységre is vonatkozó terveiket, mert maguk sem titkolják, az őrző-védő szakmában sincs „minden a helyén”. F. I.
