Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05-06 / 285. szám
A Békés Megyei Hírlap Melléklete Bűnügy A pedofíliáról és a veszélyeztetett gyermekekről olvashatnak a belgiumi botrány nyomán 8 \ Rejtvény Riport Folytatódik az 1848—49-es Kik és miért hamvasztatják el Wf \ forradalom és szabadságharc '•** Mg magukat vagy hozzátartozói\ emlékére indított Q kát, és hová kerülnek nyereményjátékunk O poraink? Nem minden bevándorló bűnöző Dr. Mózes Ervin: „Amerikai kérelem is érkezett" FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Gyakran hajlamosak vagyunk a túlzásokra. Különösen akkor, amikor nem ismerünk valamit igazán. Ha történik például egy bűncselekmény a környezetünkben és azt külföldi követi el, azt mondjuk: hát igen, beengedjük az idegeneket, aztán bűnözőkké válnak! Nem kizárt ennek a lehetősége sem. De hogy nem lehet valakiből egyik napról a másikra bevándorló, az is biztos. Dr. Mózes Ervinnel, a Csongrád, Békés és Bács- Kiskun területére illetékes közigazgatási hivatal vezetőjével folytatott beszélgetésünk egyik célja a tévhitek eloszlatása. — Voltaképpen milyen jogcímen tartózkodhatnak külföldi állampolgárok Magyarországon? — Sajnos sokan nem ismerik az idevonatkozó kategóriákat vagy ahogyan mi nevezzük — élethelyzeteket, A legegyszerűbb, amiről mindenki tud: a külföldi turista útlevéllel, vízummal Magyarországon jogszerűen tartózkodik. A következő kategória a tartózkodási engedéllyel rendelkező személy. Az engedélyt a rendőrségek, illetve a rendőr-főkapitányságok állítják ki. Ennek három fajtája létezik: az ideiglenes tartózkodási engedély, amely egy évig terjedő időszakra vonatkozik, a huzamos tartózkodási engedély, ez egy éven túli itt-tartózkodásra jogosít fel, s a harmadik a munkavállalóknak és a diákoknak kiadott engedély. Szó sincs arról, hogy ez a kategória állandó magyarországi tartózkodást jelent, az engedély lejárta után a tapasztalat szerint ezek a személyek elhagyják az országot. — Kik a bevándorlók? — Hivatalunk ebben a kérdésben 1998. március 1-jétől külön hatáskörrel rendelkezik, a kategória voltaképpen állandó magyarországi tartózkodási engedélyt jelent. Nekik úgynevezett „kék igazolványuk” van, ami az ő személyi igazolványuk. Ezt a rendőrség állítja ki a közigazgatási hivatal határozata alapján. — És a menekültek? — A menekültek szintén állandó magyarországi tartózkodásra jogosultak, de az ő státusukat egy másik szervezet, jelesül a menekültügyi és migrációs hivatal határozza meg. Van még további két minősítési kategória, amely a külföldiekre vonatkozik. Az úgynevezett menedékesek és a illegálisan Magyarországon tartózkodók. Ez utóbbiakkal értelemszerűen sok a gond, de erre külön szabályok vonatkoznak. Velük az idegenrendészet foglalkozik, sorsuk legtöbbször a kiutasítás. — A menedékesekkel kapcsolatban a közelmúltban új rendelet született. Érdekességek A kérelmezők többsége jugoszláv és román állampolgár. Kelet-Európából jönnek még ukránok, oroszok, szlovákok, Érkezik még bevándorlási kérelem a Köz- igazgatási Hivatalhoz az Amerikai Egyesült Államokból, Kuvaitból, Németországból, Kínából, Vietnamból, Ausztráliából, sőt három afrikai ügyfelük is volt. A kérelmezők nagy többsége magasan kvalifikált, tehát egyetemi, főiskolai vagy középiskolai végzettségű, de általános vagy valamilyen szakmunkásképző iskolát mindegyikük végzett. Az eddigi ügyfélkörből mindössze egy személy volt analfabéta... A bevándorlást kérelmezők között 88 éves volt a legidősebb. A nemeket illetően nincs lényeges különbség. — Helyzetüket az 1997-es menedékjogi törvény szabályozza. A mindenkori kormány dönt arról, kik kapnak ilyen státuszt. Az egykori Jugoszlávia területén adódott problémák miatt idén június elsejéig volt érvényben ez a kategória, pontosabban az a lehetőség, hogy hazánk területén tartózkodjanak. Tekintettel az ott kialakult helyzetre előbb október végéig, majd november 30-ig hosszabbították meg itt-tartózkodási engedélyüket. — Déli szomszédainknál ismét krízishelyzetről beszélhetünk: a koszovói albánokon kívül a vajdasági magyarok is sokan elhagyják otthonaikat és hozzánk menekülnek. Mennyiben érződik ez a bevándorlási kérelmek számában? — A krízishelyzetet a számok alátámasztják. A bevándorlási kérelmet benyújtók döntően két országból jönnek: a volt Jugoszlávia területéről és Romániából, de az utóbbi időben inkább a jugoszláv állampolgárok kérelme a jellemzőbb. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem annyira tömeges, mint azt a közvélemény hiszi, mindössze néhány százra tehető a bevándorlást kérelmezők száma. — Ki adhat be ilyen kérelmet? — Mindenki, aki eddig jogszerűen és folyamatosan legalább három évet Magyarországon élt. — Mennyi idő alatt bírálják el a beadványt? — Az ügyintézési határidő 120 nap. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint két szakhatóság jár el az ügyben: a nemzetbiztonsági hivatal és a rendőrség megfelelő szerve. Szak- hatósági állásfoglalásukat közlik velünk, a pozitív véleményezés után mi megvizsgáljuk a kérelmező jövedelmi viszonyait, s azt, hogy lakáshelyzete megoldott-e. Azután döntünk a beadványról. — Az elmúlt időszakban mennyien fordultak a hivatalhoz bevándorlási kérelemmel? — A három megyéből 2065 ügyfél fordult hozzánk, s negyven százalékuk ilyen jellegű beadvánnyal. A többiek más ügyekkel, mint például ingatlanvásárlás, útlevél-bejegyzés, lakbizonylat, itt született gyermek bejegyzése, állampolgársági vizsga kérvényezése és hasonlók. Egyébként Békés megyéből 256, Bács-Kiskun megyéből 627, Csongrád megyéből 1182 ügyfelünk volt. — Visszautasítottak-e már kérelmet? — Egy esetben fordult elő, hogy az említett szakhatóságok egyike kockázati tényezőt látott, s ezért elutasította a kérelmet. Egy másik esetben hiányosak voltak a beadott okiratok, s ezeket a kérelmező a megadott határidőn belül sem pótolta. — Ha valakinek már a zsebében van a bevándorlási engedély, mihez kezdhet vele? — Egyetlen lépése van hátra: a rendőrségtől kap a külföldiek számára kiállított „kék igazolványt” és ez tartós magyarországi tartózkodást tesz számára lehetővé. Ekkor fordulhat magyar állampolgárságért, amit az állandó lakása szerinti anyakönyvi hivatalnál tehet meg. Kisimre Ferenc Fekete FEIIIHIN Kockázatos utazás Döbbenetes. Itt állok megfürödve! Kezemben az útlevél, mennék külföldre, a baráti Romániába, de nem merek. Félek, úgy járok, mint Trixi-mama. Lucáról beszélek, az érettségizett jegyeladóügyi-légiszakértő Torgyán-rokon, H. Beatrix anyukájáról. Akit — mint nyilatkozta — egy külföldi útja alatt, hozzájárulása és tudta nélkül nyomtak be a Szerencsejáték Rt. igazgatóságába. Olyannyira csendben tették, hogy hazatértekor tudta meg, hol is kezdték el foglalkoztatni. Őszintén mondom, a hátam lúdbőrözik, ha beleképzelem magam szegény asszony helyzetébe. Alig várja, hogy hazaérkezzen imádott Magyarországára, ruganyos lépteivel épp, hogy kiszáll a gépből, máris arcon csapja a hír: igazgatósági tag lett szerencsejátékéknál. De ez még semmi, nevétől hangos a Parlament, a sajtó, hajba kapnak miatta pártok és politikusok, egyszóval áll a bál szegény Trixi- mama miatt. Férje, lánya, násza (T. Gy. vidékminiszter) nem találták a telefont, hogy utánaszóljanak, vigyázz, Luca, ezek benyomtak egy igazgatóságba! Vigyázz, Luca, ezek benyomtak egy igazgatóságba! Hát ezért mondom, hogy itt állok megfürödve, s ezért nem merek külföldre utazni. Olyan országban, ahol bárkit tudta és beleegyezése nélkül igazgatóságokba teszik, jobb ha itthon maradok, és figyelek minden híradásra. A végén még el kell járnom az igazgatósági ülésekre és felvenni a nagy dohányt. Aztán amilyen hitvány az ember, még belejövök, kedvet kapok hozzá és egyre többet utazgatok külföldre, mondjuk a testvéri Romániába, ' ' hátha közben újabb igazgatóságokba csusszantanak be. Mielőtt megszédülnék, hatalmába kerít a kétely: mi lesz, ha ezek a mocsok újságírók, meg ezek a szemét ellenzékiek kiderítik, hogy ősöm 896 tájékán egy jurtában lakott T. Gy. vidékminiszter elődeivel. Akkor hazudhatok, hogy külföldön voltam, hogy semmiről semmit nem tudtam, különben is csak le akartak járatni azzal, hogy ide-oda beválasztottak. Hát hiányzik ez nekem? Árpási Zoltán Medgyesegyháza, 1935. A mozgószínház. Nem is olyan régen. Alig valamivel több, mint hatvan éve. Vannak öregek, akik még jártak oda. A „mozgó” tetején írás látható. Annyi bizonyos, hogy EDISON. És még egy szó. Ki tudja, mi az a szó?
