Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24-27 / 301. szám
Magyar, aki vándor is Lehet, véletlen, lehet egyáltalán nem az, hogy a Ki kicsoda a magyar sportban? című könyv ezen sorok szerzőjének példánya éppen a 264. oldalon van behatjva. Történetesen ott, ahol Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornászról — egyebek közt — ez olvasható: tornász és szakedző, Vígh László tanítványa az FTC-ben, és már 1982-ben nemzetközi gálát rendeztek a tiszteletére a Nemzeti Sportcsarnokban. Ha valaki mostanság keresi, leginkább egy pestlőrinci állatorvosi rendelőben találja. Imádja a második szakmáját (is), de amikor erről kérdeztük a legutóbbi, békéscsabai Old Boys-gálán, gyorsan elhárította az érdeklődést: ,,Nem csak kutyasokat és cicákat gyógyítok, hanem minden állatot, legyen papagáj vagy víziló. .. az állatorvosnak egyformán kötelessége, hogy mindegyikkel törődjön, ha a segítségét kérik!” — A Magyar-vándor fogalom lett a világ tornasportjában. Szóval, mi a helyzet a tornával az életében? — Aggódva figyelem, hogy a mi gyönyörű sportágunk, bármilyen látványos is, még mindig nem eléggé eladható, másképpen mondva, kevés időt, helyet kap a hazai médiában. Az országos elnökség tagjaként leginkább azon fáradozom, hogy változzon a helyzet. Ahogy az új Telesport- főnököt, Knézy Jenőt hallottam, ez egy kicsit másként lesz ezután.- „Felszállt” a lóra, pörgött, forgott és már menetközben is vastapsba kezdett a közönség. — Tudom, hogy akad néhány plusz kilóm, de amikor hívnak, pláne csapattagnak, akkor képtelen vagyok ellenállni, mert szeretem a torna hangulatát, ráadásul találkozhatom a barátaimmal. Békéscsaba pedig tornafellegvár, szóval örömmerjöt- tem. — Hogyan telik a karácsonya? — Mint minden valamelyest is érző ember életében. Családi körben, szép gondolatokkal, zenehallgatással, a kedvenc étkek elkészítésével. Netán egy kis vadászattal, ha még azt is be tudom szorítani az életembe. Nem tudok olyan elfoglalt lenni, hogy az év végi ünnepeket ne vegyem komolyan. Hiszek a karácsony szentségében és fontosságában. (fábián) Harmincasként veri a negyvenet Ki gondolná erről a csendes, picurka lányról, hogy máris „nagymenő”. Palotás Hajnalka 12 éves, hatodikba jár. S nem mindegy, hová, mert ahol tanul, sportol is. Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskola a második otthona. Karatézik, tudtuk róla már korábban, s hallhattunk eredményeiről is. Azonnal „helyre tesz” — mert szereti a pontosságot —: a karate teak-wav-do ágát műveli. Négy éve immár, hogy elindult ezen az úton. S nem is minden sportmúlt nélkül... — Korábban tornáztam — mondja Hajnalka. — A bátyám járt karatézni, így kerültem oda. Persze, ő is csinálja mindmáig. Az edzőm? Krajcsó Mihálynak hívják, mi Mesternek szólítjuk. — Lapunk is rendre hírt ad eredményeidről. Melyek a legfontosabbak? — Tavaly is, idén is első lettem súlycsoportomban az országos bajnokságon. — Melyik ez a súlycsoport? — A harminc kilogrammosoké. é — Hogy is kérdez- § zem... Ha kell, szók- ^ tál fogyasztani? jj — Nem kell fogyasztanom soha, mert — ha gond látszik a súlyommal —, akkor egy ideig kerülöm a zsírosabb ételeket. Amelyeket egyébként nagyon szeretek. Rendesen étkezem, nem többet az átlagosnál. — Mennyit edzel naponta? — Esténként hattól nyolcig dolgozom a tornateremben, a hét végén viszont nem. Legfeljebb versenyzünk. — Milyen súlyú az az ember, akitől nem kell félned? — Vertem már meg négy ven kilogrammosat is. Sőt, akkoriban „huszonkilós” voltam. Olyasmi súlyú versenyzők nem akadtak, mint én, így összehoztak azzal a negyvenessel. — Mit szeretnél elérni karatésként? — Azt, hogy olyan bajnok legyek,mint Csicsely Szilvia, aki kick boxozik. Néha megjelenik nézőként a mi versenyeinken is. — A sportolásodat szüleid, tanáraid nem kötik tanulmányi erdmény- hez? — Nem, de nem is kell, mert négyeseim és ötöseim vannak. Anyukám pedig mindenben támogat, hogy sportoljak. K. A. J. 1998. december 27. Sport - megállás nélkül A karácsonyi ünnepek — s az azt követő napok — során sem maradtak, maradnak sportesemény nélkül több településen a Békés megyei szurkolók. Ma Orosházán az Eötvös József Általános Iskola Sportcsarnokában már korán, 7 óra 30 perckor megkezdődik a kétnapos Óévbúcsúztató-kupa teremlabdarúgó-torna. Ugyancsak ma 9.00 órától folytatódik Füzesgyarmaton, az .általános iskola sportcsarnokában a helyi teremlabdarúgó-bajnokság küzdelemsorozata. Orosházán a sportcsarnokban hétfőn 10.00-től folytják az Óévbúcsúztató-kupa teremlabdarúgó-torna küzdelmeit. (v. 1.) Ha esik, ha nem esik, egyaránt sikk elindulni a Békéscsabán évente megrendezett szilveszteri futógálán — most december 31-én. Ideje hát előszedni a futófelszerelést — Peterdi Pál, az aranyszájú (sportos) humorista örök érvényű szlogenaforizmájával: a láb mindig kéznél van. Mi várható? Legutóbb, amikor szeptember 20-án nekiveselkedtek a csabaiak, s az e célból a megyeszékhelyre látogatók, éppen 6870-en futottak egy ki- sebb-nagyobb kört a városban. Idén immár tizedik alkalommal startolhatunk a szilveszteri gálafutáson. Profik és amatőrök számára adódik ismét lehetőség arra, hogy kipróbálják magukat. S tudják, mi a nagy ötlet az egészben? A szilveszter! A hangulat, a vidámság, az önfe- ledtség, az egyenlőség. Amit talán csak a sport képes manapság így, együtt megegadni valamennyiünknek. Lapunk arra készül, hogy képes beszámolóval örökítse meg a megye legnagyobb szilveszteri buliját. (k) 1999. január 12. Anyukák, apukák, nagymamik, nagypapik, figyelem! A Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggel fotópályázatot hirdet Békés Megyei Hírlap december 5-én megjí Örömest mellékletében nagy sikert aratott h csonyi fotópályázatunk. Ezen felbuzdulva is hirdetünk, ezúttal OO Most olyan fényképeket várunk, idei karácsonyon készülnek majd. A * nap vasamap xeggei nkácsy u. 4. .Karácsony". án személyeseit,is átve g)-VAe Aiifj vidám családi jelen Levelükben mellékel [y telep legjob! íap V :esszük íjazzi Beküldési háti Cím: Békés 5600 Békéscsi A borítékra í\ ényképeket élyeg: hetők 1999. boldog „'mit, ki(k készült élt képe Reggel üldőíf FOTÓ: SUCH TAMÁS
