Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24-27 / 301. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. december 24-27., csütörtök-vasárnap © Karácsonyi Aranyág Karácsony másnapján, december 26-án délelőtt 11-kor az MTV 1-es programján jelentkezik az Aranyág Alapítvány és a TMA Film egyórás, közös műsora. Az Aranyág Alapítvány egész éves tevékenységéről beszámoló műsor ismét felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontosak az adományok a gyermekegészségügyi intézmények számára. Idén összesen 61 millió 203 ezer 577 forint érkezett az Aranyág Alapítvány számlájára. A legnagyobb céges befizetést, 8 millió 210 ezer forintot a Zikkurat Színpadi Ügynökség adományozta a Szörényi Levente—Rost Andrea duett lemez értékesítésének bevételéből. A legnagyobb magánbefizetést, 1 millió 76 ezer 340 forintot egy New York-ból hazatelepült hölgy teljesítette. Az Aranyág alapítványhoz 140 pályázat érkezett, ezek közül 55 kapott pénzbeli támogatást, összesen 40 millió 705 ezer 381 forint értékben, további 48 helyre pedig tárgyi eszköz vagy műszeradományt juttattak el. A pályázók — többek között — a következő célok megvalósításához kapták a támogatást: égett gyermekek heges bőrsérüléseit ellátó készülék vásárlására, szülőágy beszerzésére, ultrahangkészülék meghibásodott fejének pótlására, inkubátorok, lélegeztetőgépek, újszülött újraélesztő asztal megvételére. A karácsonyi, élő Aranyág vendége lesz többek között Szörényi Levente és Rost Andrea, de a szórakoztató műsorszámok mellett interjúkat láthatunk adományozókkal, orvosokkal és természetesen beteg gyerekekkel is, hiszen a pénzadományok az ő egészségügyi ellátásuk céljából gyűlnek. Ebben a műsorban is lesz árverés, amire a 373-4950-es telefonszámon lehet licitálni. A pénzadományok felajánlását a 302- 0420-as telefonon várják a műsor alatt, és a felajánló neve megjelenik majd a képernyőn is. A postákon megtalálhatók az Aranyág Alapítvány csekkjei, amire a felajánlott összegek befizethetek. Az adományokat banki átutalással is el lehet juttatni az Aranyág Alapítvány bankszámijára: 1020084732414347-00000000. További információ: Aranyág Alapítvány, 214-8747. Széllé Anikó sajtófőnök, (06) 30/9408-595. Újra megnyílik az első japán múzeum Gyarmatra figyel az ország Újra megnyílik Magyarország első japán múzeuma. A több ezer tárgyból álló felbecsülhetetlen értékű és páratlan jelentőségű múzeum néhány évi kényszerszünet után december 27-én délelőtt 10 órakor nyílik meg Füzesgyarmaton, a Kossuth utca 10. szám alatt. A jeles esemény kapcsán vasárnap Gyarmatra figyel az ország. Botlik Tiborné jegyzőnő elmondta: a napokban megtartott képviselő-testületi ülésen az elöljárók — a korábban biztosított 700 ezer forint (amit épületfelújításra adtak) mellé — újabb 175 ezer forintot szavaztak meg a japán múzeum újranyitására. Ez tulajdonképpen a korábbi támogatás áfája. Az így kapott pénzt a múzeum udvarán kialakítandó japán kertre fordítják. A Japánban élő Doma-Mikó István a napkeleti országból tegnap tájékoztatta lapunk munkatársát. Közölte: a vasárnap 10 órakor kezdődő rendezvény egésznapos, hatalmas ünneplés lesz. A múzeumavató beszédet Barna Lajos alpolgármester és ő (mint múzeumalapító) mondja. A Gyarmatra érkező japán delegációt több érdekes személyiség és neves cég képviselője alkotja. A múzeum japán kertjének miniatűrjét Tatsui Takenoske kertészmérnök avatja fel. A japán templomok sajátos építészetéről Fukunaga Kuniaki építészmérnök szól. A helyszínen japán gyártók termékeiből értékes tárgyakat sorsolnak. Délután papírhajtogatás, ecsetelés, kimonóöltözet, fodrászkodás várja az érdeklődőket. Magyari Barna Könnyítés a sertéstermelőknek Hanó Miklós (FKGP) a sertésárak ügyében szólt kedden a parlamentben. Az Európai Unióban további támogatást kapott a sertéstenyésztés és így rendkívül alacsony áron jelentek meg a húspiacon az európai uniós tagállamok. A nagy húsfeldolgozók az olcsó importhús beszerzése révén jelentősen csökkentették a sertés belföldi felvásárlási árát. Ez a kistermelői sertés- tenyésztés összeomlását idézheti elő. Akik nem tudnak legalább 25-öt egyszerre leadni, azok nem juthatnak hozzá a kilónként 59 forintos támogatáshoz. Hogyan segíti az FVM a kistermelőket? — kérdezte képviselőnk. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett a többletexport-szubvencióra és a november 15-étől érvényben lévő importtilalomra. Szólt egy új rendeletről is, ami szerint a jövő év január elsejétől akár 1 leadott sertés esetén is járni fog az 59 forintos támogatás. Erkel Tibor (MIÉP) a 80 millió forintért kalapács alá került Szinyei Merse-festmény kapcsán tett fel kérdéseket. Ezt a festményt — védettség híján — könnyen ki lehet vinni külföldre, és ott akár több százezer dollár haszonnal lehet túladni rajta. Hogyan engedhetjük ezt meg? Miért nem készült eddig hivatalos leltár védendő műkincseinkről? Hámori József kulturális miniszter elmondta: már készül a védett kulturális javak jegyzéke, amit hivatalos közlönyben közzé fognak tenni. A Szinyei-élet- mű feldolgozójának javaslatára oldották fel az említett kép védettségét, mert nem tartotta értékesnek. Úgy látszik, tévedett. Varga István orosházi képviselő, az MDF frakcióvezető-helyettese Baja Ferencet, a volt környezetvédelmi minisztert támadta amiatt, hogy az helytelenítette a Központi Környezetvédelmi Alap megszüntetését, holott Varga szerint sok pénz folyt el Baja miniszter kezei között. Baja Ferenc visszautasította a vádakat, és hozzátette, hogy a szakmai érveire nem politikai támadásokkal kellene válaszolni. S. Á. Mégsem lesz könyvköltöztetés Mezőkovácsházán Megmarad és fejlődik a kultúra szellemi kincsestára A hosszú évek vívódása után önálló épületbe és méltó környezetbe került mezőkovácsházi városi könyvtárat tavaly a felszámolás veszélye fenyegette. Az önkormányzat lehetőségeit felmérve úgy tűnt: nincs más megoldás, mint az épület eladása és a könyvek átköltöztetése a művelődési házba. Ez a lépés egyenlő lett volna a könyvtári, és a házban működő klubélet halálával. A szellemi értékek megmentésére a lakosság aláírásgyűjtéssel tiltakozott a felszámolás ellen. Válaszként a testület láthatóan „halogató” taktikát választott, miközben több hónap eltelt. Mi a helyzet most? — kérdeztük Adám Andrásnét, az intézmény új vezetőjét. Ádám Andrásné: „A költségvetésből és az 1 százalékos adóból eddig több, mint egymillió forint jutott állománygyarapításra” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Fennmaradásunk egyik biztató jele, hogy mára kedvezőbbek a kilátások, másrészt remélhető, a művelődési törvény megjelenésével az újonnan választott önkormányzat is átértékeli a helyzetet. Nagy kár érné a várost, ha a kifejezetten e célra kialakított, és a lakosság által megkedvelt épületből elmozdítanák a kölcsönzést. Nem szólva arról, hogy némi karbantartással, kis átrendezéssel és néhány polccal hosszú időre megoldódhat a könyvtározás gondja. — Mit jelentett Önnek az új munkakör átvétele? — Pályázatom beadása előtt és jelenleg is tanítok a helyi gimnáziumban, ám 8 évet dolgoztam könyvtárban. Mindig vonzott ez a szakma. Augusztusi kinevezésemkor szinte fejest ugrottam a munkába, mert azonnal megkezdtük a könyvek honosítását, az állomány számítógépes adat- feldolgozását. Korábban több betörés is nehezítette a munkát, de végül sikerült — a megyei könyvtár rendszeréhez kapcsolódva — 3 számítógépből álló hálózatot kialakítani. Reményeink szerint 1999-ben egy központi pályázat segítségével újabb géphez jutunk, amellyel a kölcsönzés technikailag is korszerűbbé válhat. Emellett könyvtárközi kölcsönzéssel is segítjük a felsőfokú intézményben tanulók kutatásait. Mivel intézményünkben komoly értékű és mennyiségű helytörténeti anyag található, reméljük, hogy jövő nyáron megtörténik a számítógépes feldolgozása. Mindez hatékonyabb tájékoztatásra adna lehetőséget. Szeretnénk a reformátuskovácsházi könyvtárrészt is rendbe tenni, mert az ottani állomány kezelésére évek óta nem volt se pénz, se szakember. A szükséges selejtezés után a hiányzó gyermek-, és szakkönyveket pótoljuk. Tervezzük, hogy egy munkatárs — megszabott időben — e városrészben is ellátná a szolgáltatást. — Jelenleg mennyi könyvük van, és mit kínálnak még az olvasóknak? — Több, mint 40 ezer kötet könyv, 66 féle folyóirat, 150, főként gyermekeknek szóló videofilm, 2300 hanglemez és hangkazettánk van, melyeket a pedagógusok is nagy megelégedéssel hasznosítanak. Pályázatokkal igyekszünk CD-t beszerezni, így a Magyar Törvénytárat a Pallas Lexikont és a Cambridge Enciklopédiát már megvásároltuk. A törvénytárból kérésre kinyomtatjuk a keresett rendeletet és segítünk a tájékozódásban. Jelenleg több, mint 500 felnőtt és 280 gyermek az állandó olvasónk, de további szervezésekkel igyekszünk becsalogatni az embereket. —Jut-e mindenre elég pénz, és honnan? — A költségvetésből és az 1 százalékos adóból eddig több, mint egymillió forint jutott állománygyarapításra, illetve volt néhány sikeres pályázatunk. Filmekre is nyertünk pénzt, így több gyermekfilmet és kötelező olvasmányt szereztünk be videokazettán. A megyei könyvtár ötlete alapján mi is tervezünk „családi mozidélutánt”, melyen szombatonként ingyen vetítünk egy-egy kiválasztott filmet. Helyi szponzorok segítségével jelentős összeget költöttünk az épület riasztóval való ellátására is. Hiányunk csupán egy nagyobb raktár, amely érdekében szeretnénk „alkut kötni” a városháza udvari garázsának ilyen célú hasznosítására. — Milyen programokat kínálnak az ünnepekre? — A nyugdíjasoknak, valamint a gyermekeknek rajzpályázattal egybekötött helytörténeti előadást szerveztünk a település történetéről. Folyamatosan „mütyűrszakkörbe”, karácsony előtt pedig ünnepi játszóházba várjuk a gyerekeket. Szeretnénk további intézményeket bevonni a tevékenységünkbe, így például a szociális otthon lakóit, vagy más civil szervezetek tagjait is. Márciusban az eddigi 3 város helyett — Tótkomlóst bevonva — „Napóleon és kora” címmel 4 város vetélkedőjét tervezzük megrendezni. Minden jó hagyományt megtartunk és új programokkal egészítünk ki. Tervezünk meghívni ismert személyiségeket, illetve jó lenne legalább évente egyszer városi könyvtári estet tartani. Elképzelés tehát van bőven, amelyekkel bizonyítani szeretnénk: városunkban is nélkülözhetetlen az önálló „szellemi kincstár”, hisz vidéken is szükség van az igényes kultúrára. Halasi Mária A Westel a víztornyot kéri Januárban lakossági fórumra készülnek Gyulán Hát mi nem vagyunk édes gyermekei az önkormányzatnak? — fakadt ki hétfőn este gyulai telefonálónk, aki a helyi televízióból követte a képviselő-testületi ülés fejleményeit. Ezen ismét szó volt arról, hogy a Westel 900 GSM Rt bázisállomást létesítene Gyulán. Nem eladó a Start! A Start Rádió tulajdonosa, Mázán Zsolt kereste fel szerkesztőségünket, segítségünket kérve egy aprócska félreértés tisztázásában. —Nemrégiben készítettem egy rádiót, mellyel kizárólag csak a 88,9 MHz fogható. Adásunkban többször elmondtuk, a készülék eladásra kerül, a befolyt összegből a békéscsabai Egészségügyi Gyermekotthon karácsonyfájára vásárolunk szaloncukrot. A Garzon Szálló Kft. ajánlott fel 12 500 forintot, melyből tegnap megvettük az apróságok ajándékát, s ma délelőtt adjuk át. Talán félreérthe- tően hangzott a felhívás, hiszen szó nincs arról, hogy a rádióállomás lenne eladó, mindössze ezt az egyetlen készüléket kínáltuk fel. B. P. A. Születésnapi buli Nyolc éves a Hevesi Happy Band. December 29-én 21 órától ennek apropóján bulizunk, előszilveszterezünk rajongóinkkal az Ifiház nagytermében, ami ilyenkor nem is olyan nagy — mondja a magát csak „vigyor- gósnak” nevező Hangya Imi, „leánykori nevén” Hevesi Imre. A csapat tagjai idén egy promóciós CD-t készítettek, ami tulajdonképpen kettő. Az egyik része a Gulyás Levente — Pribojszki Mátyás szülte Poppá, a másik a Tücsök, Hangya, Lepke triumvirátus énekelte magyar nyelvű Jingle bells. Nyáron megnyertük a szegedi Százszorszép Gyermekházban rendezett fesztiváldíját, Tücsök Petinek (Beré- nyi Nagy Péter) nemrég jelent meg Firkáló című foglalkoztató könyve — tudatta a legfrissebb híreket Hevesi Imre. — Both — Telefonálónk egyike azoknak, akik korábban tiltakoztak az ellen, hogy a Westel Észak- Törökzugban építse meg bázis- állomását. A területen érintettek véletlenül szereztek tudomást a telekeladásról és a társaság beruházási szándékáról, s tiltakozó aláírásaikat juttatták el a polgármesteri hivatalhoz. A telekhatáros magántulajdonosok pedig megfellebbezték az elsőfokú építéshatósági határozatot. Az idő telt, múlt, s a mostani képviselő-testületi ülésre — igazából a december 14-eire, de akkor a sok napirend miatt áttették a megtárgyalását a december 21-ei ülésre —, ismét előterjesztették a Westel kérelmét bázisállomás létesítésére. A Westel 900 GSM Rt. Gyulán a Tiszamenti Vízművek Rt. telepén rendelkezik bázisállomással. A minőségi vétel, a növekvő igények miatt kérték újabb állomás létesítését. Ez év márciusában a polgármesteri hivatal tisztségviselőivel, a városi főépítésszel, a városgazdálkodási igazgatóság munkatársaival egyeztetve két kis alapterületű ingatlant ajánlott fel a város a társaságnak. Az ingatlanok a város északi részén találhatók, az Ajtósfalvát összekötő út, s a Gyulát és Békéscsabát összekötő vasúti vonal mellett. Az akkori képviselő-testület illetékes bizottságainak egyetértésével a város polgármestere az egyik ingatlant értékesíteni kívánta egymillió forintért. A társaság az egyik ingatlanra adásvételi szerződést is kötött. Ekkor fellebbeztek másodfokon a szomszéd telektulajdonosok, előtte pedig aláírásgyűjtés indult. A társaság időközben jelezte, eláll az ingatlan vételétől, helyette az önkormányzat tulajdonában, a Népkertben lévő víztorony tetejére telepítené az antennaállomást, amelynek működéséhez bérelne 8 négyzetméter földterületet is. A társaság nyilatkozata szerint az állomás a tévévételt nem zavaija, egészségre káros sugárzása nincs. Mellékeltek egy szakértői állás- foglalást is, miszerint: „ Az eddigi mérések azt mutatják, hogy a bázisállomások környezetében mért sugárzásintenzitások nagyságrenddel a megengedhető határérték alatt vannak. Ismeretes, hogy a szabványelőírásokat igen alapos kutató és szakértői egyeztetések előzik meg, amelyek alapján a megengedhető határértékeket meghatározzák. A telepítések során eddig megvizsgált lakossági panaszok esetében a sugárzásai kapcsolatos reklamációk indokolatlannak bizonyultak.” Az előterjesztés határozati javaslatát két bizottság is elfogadásra javasolta. A módosításokkal együtt úgy összegezhetők, hogy a víztorony tetején a Westel helyezhessen el 12 antennát, és adjanak bérbe 8 négyzetméternyi földterületet. A bérlemény évi díja nettó 500 ezer forint plusz áfa lenne, a bérleti díj 2000-től az infláció 75 százalékával, de minimum 10 százalékkal emelkedjen. A bérbeadás időtartama 15 év. Feltétel, hogy a Westel a korábbi ingatlanra vételi szándékát visszavonja és eljárjon a földhivatalnál a tulajdonjogi bejegyzés megszüntetésében. A képviselők végül úgy határoztak — épp az előző tiltakozások nyomán, hiszen még korábban a 48-as utca is szóba került —, hogy városrészi gyűlésen legyen szó a beruházásról. Ez azonban időt vesz igénybe, s közben a társaság akár érvényesítheti is jogait az északtörökzugi területen, mivel érvényes építéshatósági engedéllyel rendelkeznek, a másodfok helybenhagyta az első határozatot. Ám az egymillió forintot még nem fizette ki a Westel, ugyanakkor a képviselő-testület sem adta egyelőre a kért víztornyot. Telefonálónkat az bántja, hogy őket, ott az Észak-Törökzugban nem kérdezték meg annak idején. Ha a Népkert-kömyékiek nemet mondanak, ismét az ő fejük felett lóg a beruházás szerintük rémképe? A kérdés jogos, ám egyelőre költői. Baranyó Géza alpolgármester szerint a második hely kéréséből is kitűnik, hogy a Westel nem kíván lakossági ellenállással építkezni. Noha joga lenne hozzá, ahogyan a rádiótelefon-tulajdonosok is szeretnék városszerte használni készülékeiket jóminőségben. Az alpolgármester kijelentette, január 15-e előtt meg kell szervezni a városrészi fórumot, melyre elvárják a Westel szakembereit is. S ha nem oszlanak az aggodalmak? Azt ma még senki nem tudja, milyen pont kerül az ügy végére. Szőke Margit
