Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-19-20 / 297. szám

1998. december 19-20., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 ____________________________Fák, parkok, ligetek Erzsébet királyné tiszteletére____________________________ Sz ázéves emlékek a Körösök mentén Erzsébet osztrák császárné, Magyarország koronás királynéja, I. Ferenc Jó­zsef osztrák császár és magyar király felesége. Egyénisége varázsával igyeke­zett a magyarságot kibékíteni a dinasztiával. Gyakran és szívesen időzött Magyarországon. 1898. szeptember 10-én Genfben tragikus merénylet áldo­zata lett. Halála ütán a Földművelésügyi Minisztérium körlevelet bocsátott ki, amelyben a királyné emlékére fák ültetését kérte. Az ültetendő fafajtákat a faültetők belátására bízták, de megemlítették, hogy jó lenne, ha leboruló koronájú fákra, szomorúfüzekre, kőrisre, valamint a királyné kedvenc fáira, tölgyekre, fenyőkre, egyéb hosszú életű fafajtákra is gondolnának. Halála után a Földművelésügyi Minisztérium körlevelet bocsátott ki, amelyben a királyné emlékére fák ültetését kérte A mozgalom ugyanez év november 19- én — Erzsébet napján — vette kezdetét. 1898 őszén és a következő év tavaszán — a Háromszék megyei Bércektől a §opron megyei Lajtafalváig — három- f^illió fa, cserje került kiültetésre, és haj­tott gyökeret. Parkok, sétányok, ligetek, . fojtások, utcák, terek, szobrok és épít­í menyek kapták Erzsébet nevét. Több helyen táblával jelölték meg az emléké­ire ültetett fákat. A faültetési mozgalomban a Körös-vi­déki ármentesítő, belvízrendező társula­tok, valamint a Gyulai Folyammémöki Hivatal is kivette részét. Az elmúlt száz év alatt a folyók men­tén a gátőrházak helyett új, korszerűbb őrházak, raktárak létesültek. A folyók árvízszintjeinek állandó növekedése mi­att a töltéseket többször kellett magasíta­ni, korszerűsíteni. Ezért a száz évvel ez­előtt ültetett fák közül igen sok megsem­misült. Ennek ellenére még mindig talál­ni a százéves fákból. Kivonat az Alsó-Fehér-Körösi Ár­mentesítő, Belvízszabályozó és Víz­hasznosító Társulat Gyulán, 1898. év szeptember 26-án tartott rendes őszi közgyűlésének jegyzőkönyvéből: XXXVI/1898. Ladies György társulati ehlöknek, a közgyűlési tagok által állva hallgatott indítványára a közgyűlés egy­hangúlag kimondja, hogy ő Felsége Er­zsébet Magyarország királynéjának orv­gyilkosság okozta szívet és lelket meg­rendítő halála alkalmából a magyar nemzetet ért fájdalomban, mint társulat is osztozni kíván, és ő Felsége a király asszonyunk emlékére: „aki gyűlölni nem, csak szeretni tudott, aki a magyar nemzetnek minden időben támasza és mentője volt, aki életéhez - a magyar nemzet jobb jövőjének reményei fűződ­tek” milliók által átérzett vesztesége és fájdalmainak kifejezést adni kíván ak­képpen, hogy most kifejezett érzelmeit jegyzőkönyvileg megörökíti. Novemberben a társulat székházának udvarán 9 kőrist és 1 tölgyfát ültettek el. A Fehér-, Kettős-Körös, Csiger-patak menti tizennyolc gátőrháznál és egyéb létesítménynél 127 kőrisfát, két tölgyfát ültettek ki. A mai magyar—román határ menti egykori gelvácsi szivattyútelepnél két kocsányos tölgyfa máig megmaradt. Az 1855. évi nagy gyulai árvíz után a településen átfolyó Fehér-Köröst a váro­son kívül vezették el. Az elkerülő, 19,1 kilométer hosszú gyula—békési nagy- csatorna építését 1856—1858 között vé­gezték. A csatorna ásás az osztrák csá­szári birodalom akkori legnagyobb köz­munkája volt. Az építést 1857. május 26-án I. Ferenc József és Erzsébet—ak­kor még császárné — is megtekintette. Ott, ahol akkor elhaladtak, a gátőrháznál — amelynek helyén most a Körös-vidé­ki Vízügyi Igazgatóság szanazugi védel­mi központja, illetve klubháza áll —, 1898 novemberében 7 kőrist és 1 tölgy­fát ültetett el az ármentesítő társulat, s a helyet „Erzsébet királyné emlékfái” szö­vegű táblával jelölte meg. Sok minden történt e helyen is azóta, de két kőrisfa és az emléktábla ma is hir­deti Erzsébet emlékét. E gyula— szanazugi kis ligetnél már sokan meg­fordultak. Járt itt I. Ferenc József test­vérének ükunokája, dr. Habsburg Ottó is. O egy magyar kőris díszfát ültetett el. Ezt a fát is emléktáblával jelölték meg, a következő szöveggel: „Ezt a fát dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió El­nöke ültette 1991. május 29-én.” Az Erzsébet-rendezvénysorozat Bé­kés megyei kezdeteként 1997. novem­ber 23-án újabb nyolc jegenye nyárfát ültetett közösen a Magyar Természetba­rát Szövetség, a Magyar Természetvé­dők Szövetsége, a Körös Klub, Körös— Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Kö­rös-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség és a Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság. Erzsébet halála után a Fekete-Körös (ma Vargahosszai-főcsatoma) ölelésé­ben félszigetként elterülő hathektáros kastélyparkban több tölgyfát ültettek el a látogatásuk emlékére. A községtől távo­labb, déli irányban a régi Fekete-Körös medrében még található 10 védett fehér nyár, melyeket az akkori faültetési moz­galom idején ültettek el. Ugyancsak Do­boz határában, a Gyepes-csatorna men­tén az időközben megszüntetett és lakó­házzá átalakított (óvári) szivattyútelep és csatomaőrháznál az 1898-ban ültetett kocsányos tölgyfa és az emléktábla ma is emlékeztet Erzsébet királynéra. A békési Hosszúfoki Ármentesítő Társulat a Kettős-Körös menti őrtele­peknél és a töltések melletti társulati te­rületeken 100 tölgy és 100 fenyőfát ülte­tett. A Hármas-Körös bal parti, mentett oldalán, Gyoma város belterületén he­lyezkedik el a 13 hektár nagyságú Hantoskerti, Holt-Körös által körülvett terület. Az itteni ligetet — amelyet ké­zsébet-liget. A Hármas-Körös e szaka­szának holtággá válása 1834-től kezdő­dött. Ezután füzesnek, népkertnek ne­vezték a területet, ahová Erzsébet király­né halála után, 1898-ban díszfákat tele­pített a Kákafoki Gáttársulat és gróf Bolza Pál. Ekkor Erzsébet iránti tiszte­letből kapta a terület az Erzsébet király­né liget nevet, ahol 50 értékes fa (páf­rányfenyő, mocsári ciprus, szivarfa, csá­szárfa, vadgesztenye, kőris) áll. A víz­Mesterszállási Ármentesítő és Belvíz­szabályozó Társulat. E területre 1550 különböző fajtájú fát ültettek. Szintén a Hármas-Körös szabályozá­sakor, a jobb oldalon alakult ki Kungya­lu község területén a Csukaháti-Holt- Körös, az átvágott terület pedig a Csi­ger-zug. Ide a Gyulai Folyammémöki Hivatal ültetett kőrisfákat. Ennek a tér­ségnek a növényvilága ma is gazdag és meghatározó szerepet tölt be tájvédelmi szempontból is. Ugyancsak a Hármas-Körös 1857. évi szabályozása során alakult ki a Csengedi (Nagyéri) Holt-Körös-ág a 44- es számú főút közvetlen közelében. Ide is a Gyulai Folyammémöki Hivatal ülte­tett kőrisfákat. (A csukaháti és a Csengedi Holt-Körös-ág mentén — e két helyen összesen — 170-et.) Ez a Holt-Körös-ág természetes ligeterdeje Öcsöd és Kunszentmárton helységek közigazgatási területéhez tartozik. A fenitek mellett a mai határainkon kívüli, folyó menti területeken is történ­tek faültetések. A felsorolt vízügyes faültetéseken kí­vül még számos hivatal, egyesület és egyén ültetett ekkor fákat településein­ken a királyné tiszteletére. Az elődök ál­tal ültetett vagy az emlékfákból szaporo­dott tölgy, kőris és más terebélyes fák jó része ma is él, s hirdeti Erzsébet király­né emlékét. Góg Imre Olvastuk Kifejezetten dinamikus a kormány te­vékenysége, s remélem, ez így is ma­rad legalább tizenkét évig. (Bánk Atti­la, az FKGP parlamenti frakciójának vezetője) Miközben Orbán azonosítja az MSZP-t a reformkommunistákkal vagy „álta­lában” a kommunistákkal, kormányá­nak kulcsemberei ugyanebből a körből jönnek. Egytől-egyig párttagok voltak — és nemcsak egyszerű tagok, hanem fontos feladatokkal megbízott káderek. Ilyen a pénzügy-, a belügyminiszter; a két legfontosabb miniszter, Stumpf és Chikán — és találni belőlük szép szám­mal a kancellária kulcspozícióiban is. Ezt nem elítélően mondom, de tény. (Révész Sándor történész) ...a szocializmusnak becézett gazdasági nonszensszel együtt összeomlott az ún. szocialista egészségügy is, miután kilo- pódott alóla az utolsó darab tégla is. Az örökség tragikus. (Ludwig Emil újságíró) Két jellemző tendencia rajzolódik ki a jóléti kiadások áttekintésénél. Először: a kormány jövedelmet csoportosít át a szegényektől a jobb helyzetben lévők­höz, másodszor: saját, a kormányprog­ramban vállalt ígéreteit nem tartja meg. (Kökény Mihály országgyűlési képviselő — MSZP) Könyv Lakodalom, Keresztelő, Bölcső Szabó Pál LAKODALOM KERESZTELŐ BÖLCSŐ PÜSKI Nagy szolgálatot tett a Püski Kiadó Szabó Pál könyvének megjelentetésé­vel. Megüzente az urbánusoknak, hogy a biharugrai író munkássága ma is ér­ték. Másfelől a kötet kiadásával emlé­keztet arra, hogy épp ötven évvel ez­előtt forgatták a regénytrilógiából ké­szített nagysikerű filmet, Talpalatnyi föld címmel. Ami azért fontos, mert a könyv és a film együtt olyan értéket képez, amely páratlan a magyar iroda­lomban és filmtörténetben. A kiadó jó szemmel vette észre, hogy Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének történe­te, s a regényfolyamban ábrázolt kor elválaszthatatlan múltunktól. Különö­sen az itt élőknek jelenti a gyökereket, a szülőföldhöz tartozás élményét. Ha elfogadjuk, hogy a magyar iro­dalomban vannak alapművek, akkor alighanem azt is el kell fogadnunk, hogy Szabó Pál munkája ezek közé tar­tozik. A Lakodalom, Keresztelő, Böl­cső ott kell legyen minden művelt em­ber könyvespolcán. Ezért öröm ennek a most újranyomott könyvnek, Szabó Pál remekművének a megjelentetése. Ő Felsége Erzsébet Magyarország királynéja emlékére, aki gyűlölni nem, csak szeretni tudott, aki a magyar nemzetnek minden időben támasza és mentője volt, aki életéhez a magyar nemzet jobb jövőjének reményei fűződtek sőbb a királynőről neveztek el —, az Er­zsébetet ért tragikus haláleset után a Nő­egylet és az Ivánfenéki Armentesítő és Vízszabályozó Társulat ültette be nö­vényzettel. Szarvas nyugati szélén, a Holt-Körös hídja után, a 44-es számú főút bal olda­lán található a 12,8 hektáros területű Er­parton gyönyörű mocsárciprusokból ál­ló fasor maradt meg. A Hármas-Körös bal oldalán, a men­tett oldalon, Öcsöd község északnyugati szélén húzódik az Álomzugi-Holt- Körös-ág. E 22 hektár nagyságú terület­ből 944 négyszögölnyi Erzsébet-ligetet létesített a mezőtúri Mezőtúr— Parkolóhely-keresésre két esztendő Életükből legalább két esztendőt parkolóhely-ke­resésre fecsérelnek el az olasz autósok — derül ki egy friss felmérésből. Eszerint naponta átlagosan 30 perc, évente egy-két hét telik el azzal, hogy he­lyet találjanak négykerekűjüknek a túlzsúfolt ut­cákban, túlszabályozott viszonyok között. Rómá­ban különösen katasztrofális a helyzet, mert aki csak teheti, saját járművel közlekedik. Állandó­sulnak a közlekedési dugók, emiatt ijesztő mér­tékben nöyekszik a levegő szennyezettsége, a zaj, mind többen betegszenek meg a környezeti ártal­mak miatt, vagy válnak közlekedési balesetek ál­dozataivá. Ausztriában nem általában a parkolás a főgond, hanem az, hogy sokan nehezen vagy rosszul állítják le a kocsijukat és eközben feltart­ják, akadályozzák a forgalmat. Azt is gyakran lát­ni, hogy miközben a férfiak játszi könnyedséggel beállnak a nagyobb személykocsikkal a kis üres helyekre, addig a nők a kis autókkal is percekig forgolódnak, tolatnak. A szakértők erre is megtalálták a magyaráza­tot. A manőverező képesség, amelyre a beparko- lásnál szükség van, az agy jobb féltekének bizo­nyos részétől függ. Ez pedig dr. Allan Pease ku­tató szerint csak a nők 10 százalékánál fejlődik ki megfelelően. Az autósiskolák is megerősítették a kutató fel­tevését, mert ők is észrevették: a hölgyek nehe­zebben boldogulnak a rutinpályán. Ennek ellené­re nem szabad senkit beskatulyázni, hiszen bizo­nyos készségek kitartó gyakorlással fejleszthető- ek — figyelmeztet a readingi egyetem pszicholó­gia professzora, dr. Frank McKenna. Itt a „szappancipő” A görgős korcsolya után a találékonyságban ki­fogyhatatlan amerikai ipar ismét gondoskodott valamiről, amire a fiatalok sok pénzt kiadhatnak, miközben a maguk és mások testi épségét veszé­lyeztetik. „Szappancipőnek” hívják az újdonságot, amely kívülről leginkább egy szokásos sportcipőre emlé­keztet. A különbség nem látható, annál inkább érezhető: a cipő talpába, a sarok és a lábfej közöt­ti részbe ugyanis rugalmas, hajlított műanyag da­rabot építettek be. Ennek köszönhetően a lábbeli — ellentétben a hagyományos sportcipővel, amelynek egyik feladata a csúszás megakadályo­zása — a csúszást szolgálja, mert a talp ellenállá­sa csekély. A „szappancipővel” vidáman le lehet csúszni például a lépcsőpárkányokon, de akár kö­zönséges járdákon is. Ez úgy történik, hogy a cipő viselője magasra ugrik, a visszatottyanás után na­gyot csúszik az aszfalton, majd épp úgy lefékez, ahogyan a jégen, korcsolyával szokás. A sikamlós csukákból már negyedmilliót sike­rült átlag 100 dolláros áron eladni. Guruló iskolatáska Szó szerint nehéz az iskolatáska. Sőt, egyre nehe­zebb. Különösen a kisiskolások roskadoznak a tankönyvek és a füzetek súlya alatt. Egy új amerikai ötlet segíthet ezen a gondon. Már ki is próbálták: az atlantai és clevelandi gye­rekek kerekes iskolatáskával vonulnak reggelente a suliba vezető úton. Az új eszköz — amely nagy­mamáik kerekes bevásárló szatyrát utánozza —, tehermentesíti a diákok gerincét és még jó játék is a gyerekeknek. A szakértők kiszámították: egészségügyi okok­ból az iskolatáska legfeljebb a diák testsúlyának ötödé lehet. Tehát egy 35 kilós elsős legfeljebb 7 kilónyi tankönyvet cipelhet. Ellenkező esetben károsodik a gerince. Betervezett büntetés A német városok, önkormányzatok eleve beterve­zik a közlekedési vétségekért kiszabható pénz- büntetéseket a költségvetésükbe. A polgároktól 1525 jogcímen (!) szedhető be kisebb-nagyobb összeg. A berlini rendőrség főleg a tilos, szabály­talan parkolás címén jut nagyobb összeghez. Ta­valy például 1,7 millió autóst bírságolt meg. A többi autóst, motorost, kerékpárost elsősorban gyorshajtásért, a közlekedési jelzések, előzési ti­lalmak figyelmen kívül hagyásáért büntette. A bi­ciklisek különösen jó „kuncsaftnak” bizonyul­nak: 10 márka helyszíni bírságot szednek tőlük, ha gyalogos övezetben kerekeznek, 20-at, ha nem működik a lámpájuk,, 50-et pedig, ha rossz a fék­jük. A német főváros jövő évi (1999-i) költségveté­se 91, a kölni önkormányzaté pedig 61 márkányi büntetéspénz beszedésével számol járművenként. Hozzájuk mérten a müncheni városatyák nagyon is szerények, mivel csak 20 márkát irányoztak elő, miközben már a tavasszal ötről tíz márkára emelték a közlekedési vétségért kiszabható legki­sebb bírságot, a legmagasabbat viszont 1000-ről 2000 márkára! Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents