Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-12-13 / 291. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 1998. december 12-13., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten Mészáros Béla, lapunk tervezőszerkesztője mutatja be kedvenc verseit. Mindig azt hittem, ha kedvenc versemről kell írnom, akkor Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, Radnóti Miklós vagy József Attila költészetéből mentek. De amikor a könyvespolchoz léptem, kezem másik kötet után nyúlt, s vette le, mint előtte már oly sokszor, Elizabeth Barrett-Browning Portugál szonettek című szerelmi ciklusát. Ezt a negyvennégy szonettet szerelmének-házasságának első időszakában írta a költőnő, akit negyvenéves koráig szobájába zárt a betegség és az apai zsarnokság. Mámorosán ünnepli verseiben élete megtalált értelmét, a szerelmet, amelyet Robert Browning gyújtott fel a beteg, zárkózott leányban. A kötetet olvasva az embert rabul ejti az a se-látó, se-halló szenvedély, amely átitatja a szonetteket, s ezt talán legékesebben a Babits Mihály által fordított huszonegyedik és a Szabó Lőrinc fordította utolsó előtti, negyvenharmadik szonett példázza. 21. Mondd, újra mondd, és még egyszer — s megint, Mondd, hogy szeretsz, mondd, mondd! Bár minden újra Mondott szó emlékeztet a kakukra, Gondold meg, hogy az új Tavasz se hint Kakukszó nélkül zöldes selymü színt Mezőre, dombra, erdőkoszorúkra. Én, Kedvesem, a mély sötétbe bukva Jajongok kételkedve, nyögve, mint Bús kisértet:,Mondd újra..." Az se sok, hogy mennyünknek millió mécse van, S a rét ezernyi virággal ragyog! Szeretsz, szeretsz... mondd... Zengd ezüst-arany Trillákkal! — S ne feledd el soha, hogy A lelkeddel is szeress — szótalan. 43. Hogy hogy szeretlek? Hadd soroljam el. Ameddig lelkem ér, oly messze forr Szerelmem, s mélybe és magasba, hol A Lét s a Menny határaira lel. Szeretlek, mint ha hétköznap lehel Békét—ha nap süt, gyertya haldokol. Ahogy a Jogért harcol-robotol a hős, akinek dicséret se kell. Oly lángolón szeretlek, oly vadul, Mint búm tüzelt, s mint hisz-vall kicsi lány, S ahogy szerettem vesztett, szomorú Szentjeimet — szeretlek én vidám Vagy könnyes arccal, mindig! — s ha az Úr Hagyja, még jobban halálom után. A VÉLETLEN SODORTA A FILMSZAKMÁBA Producer Tarhosról Az ember olykor bevallja, máskor gondosan titkolja, hogy mellészegődött a szerencse. A Tarhoson élő, alig húszon túli Varga Ádám nem tiltakozik, amikor arról kérdezzük: „innen” a végekről miként lehet egy olyan, nemrég útjára indult magyar játékfilmnek produceréül szegődni, amelyet az Amerikában élő Hubert G. Wells rendez és forgatókönyve Fekete István regényéből készült. Vagyis az Emberek között című alkotást — ahogy azt néhány hete egy összeállításban lapunkból is megismerhették — nem valamiféle cigarettaszünet idejére szánják alkotói. — Ádám, ez biztosan nem mindennapi történet, ahogy mostanában mondani szokták. — Egyszerre bonyodalmas és ugyanennyire pofonegyszerű is. Kétségtelenül jó adag szerencsével a hátam mögött szervezhetem a januárban induló forgatást, egyáltalán a filmet. 1996 novemberében jelentkeztem egy filmötlettel Los Angelesben Hubert G. Wellsnél. Egy magyar solymász Hollywoodban — ez volt a munkacíme és természetesen ez a magyar ő maga volt... Megismerkedtünk, ő eljött ide, én hozzá és végül Wells úr hozta szóba, segítsem hozzá egy magyar film elkészítéséhez, méghozzá a már birtokában lévő Fekete István-könyv, az Emberek között megfilmesítéséhez. — Miért éppen az ő címét jegyezte fel annak idején? — Ehhez még visszább kell pörgetni egy kicsit az időt. 1993-ban figyeltem fel a Nimród című vadászújságban Wells cikksorozatára, amely az ifjú állatidomár Wellsről, vagyis róla szólt. Hallatlanul nagy hatással volt rám, magam is hasonló gondolat, mondhatnám mesevilágban élek. — A fdmezéssel nem is kacérkodott korábban? — Gyerekkori az indíttatás, sok kis idétlen forgatókönyvet, sztorit, novellát írtam fiatalabb koromban. Rengeteget jártam moziba, baráti társaságunk egy-egy film után nem csupán megvitatta, hanem újrajátszottá a legizgalmasabb jeleneteket. Egyik barátnőm — ma rendőrségi pszichológusként dolgozik — jeleneteket is írt, ez inspirált engem is hasonlókra. Első komolyabb munkám az 1996-ban bemutatott, 47 perces, Gyerekszemmel az országépítő című film. Szalmalángsi- kerű volt, de újabb ösztönzést adott és egy újabb, 17 perces rövidfilmet csináltam, amelyet a Szindbád moziban mutattak be és harmadik díjat nyertem vele. Aztán következett a Lovak a pedagógiában, amely szűkebb pátriában, Tarhoson készült és türelmetlenül várja a vágóasztalt. Megemlítem még műhelyünk másik, lényegében szintén kész filmjét, ez Munkácsy Békés megyei kötődéseiről szól. Innen már nem tudok emlékeket idézni, elérkeztünk a 42 szereplőt megmozgató, kétórás játékfilmhez, amelynek tervezett költségvetése 200 millió forint. Az Emberek között forgatása januárban, egy Pest megyei erdészházban kezdődik, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. —Amelynek anyagi fedezete nyilván nincs letétben valamelyik bankfiókban. Mit csinál a producer a munkák kezdetéhez közeledve? — Először is sokat utazik, telefonál, egyeztet, de valóban a pénz biztosítása a legfontosabb. Egy részét külföldi támogatásból kapjuk, a többit itthon kell „megszerezni”. Az MTV-nél Kővári Péter tanulmányozza a filmet, ott van a levelünk a Magyar Mozgókép Alapítványnál is. Készséges az ügyben Koltay Gábor és Andé Szűcs is, aki, mint ismert, a magyar kultúra jeles támogatója. Nagyon bízom abban, hogy összejön a pénz és a jövő karácsony előtt bemutathatják a magyar mozikban a filmet. Valóra válik Varga Ádám gyerekkori álma? a szerző felvétele — Tavasszal felállítják a kamerákat Szabadkígyóson is. — Április végén, május elején a filmbeli beteg Endre gróf „lakását” a Wenckheim-kastélyban rendezzük be. Azért közben nem akarok megfeledkezni főiskolai tanulmányaimról sem, a gyógypedagógiai asszisztens szak után az általános pedagógia szakot is szeretném elvégezni Szegeden, jövőre diplomázom. Fábián István A HIT ÖRÖME AZ ORSZÁG NEGYEDIK LEGNAGYOBB EGYHÁZÁBAN AZ EKSZTÁZISTÓL A BEMERÍTKEZÉSIG A Hit Gyülekezet országosan közel negyvenezer taglétszámú, eoprotestáns, pünkösdi-karizmatikus egyház, a negyedik legnagyobb felekezet Magyarországon. A csabai gyülekezet hat éve alakult, azóta is töretlenül működik és gyarapszik. A közel kétszáz tagú helyi gyülekezet lelkipásztora Pintér Lajos. — Mit kell tudni a mozgalomról? •— tettük fel a kérdést a lelkésznek. — Magyarországon viszonylag új egyháznak számít a Hit Gyülekezet. Magam 1985-ben, Budaörsön ismertem meg a mozgalmat, s tanúja voltam annak a robbanásszerű létszám-gyarapodásnak, ami egy országos ébredéshez vezetett, így szinte minden nagyobb városban létesült gyülekezet. Egy hónappal ezelőtt Budapesten, a Gyömrői úton felépítettük a Hit- Csarnokot, amely tizenegyezer hívő befogadására alkalmas, s általában minden alkalommal meg is telik. Legutóbb az októberi megnyitón Rodney Howard-Brown amerikai prédikátor nagyhatású beszédeit hallgatták híveink egy héten át telt házzal, de Németh Sándor, a gyülekezet vezetője is hasonló tömegeket vonz evangelizációival. A Bornemissza Péter Általános Iskola és Gimnázium Pesten működik a mi égiszünk alatt, s ugyanígy a Szent Pál Akadémia, amely lelkipásztorokat nevel. A megyében Orosházán és Békésen alakult gyülekezetünk, de saját helyiségük egyelőre még nincs, bérleményekben tartjuk összejöveteleinket. De hiszem, az adományokból jövőre megindulhat az építkezés. — Milyen az összetétele a gyülekezetnek? — Heterogén, megtalálható az istentiszteleteken minden korosztály, réteg. Sok fiatal, főiskolás, nagycsaládos értelmiségi, vállalkozó, fizikai munkás és egyre több idősebb ember tér meg mostanában. Legutóbb huszonötén merítkeztek be. veevesen fiatalok, középkorúak, volt egy teljes négytagú család is, akik együtt választották a megtérést. — Jellemezze, legyen szíves, a Hit Gyülekezete sajátos egyházi vonásait! — Nálunk a Biblia olyan alap, amihez ragaszkodunk, az Atya-Fiú- Szentlélek szentháromságot elismerjük, valljuk, de a Szent Szellem (régi fordításban: Szentlélek) személye és közreműködése kiemelt szerepet kap, a Szent Szellem határozza meg, ho- svan változnak mee az emberek megtérésük után, s a Szent Szellemmel való betöltekezés rendszerint az istentiszteleteken megnyilvánul, karizmatikus módon manifesztálódik. Ahogy Németh Sándor fogalmazott egy helyütt: Istentől eltalált emberek lesznek a hívők. — Ez azt jelenti, hogy az alkalmak során többen a földre esnek, sőt, olykor annyira eksztázisba kerülnek (világi nyelvre fordítva), hogy remegni, rázkódni kezdenek? — Igen, ezek a megnyilvánulásai a Szent Szellemnek, örömkifejeződés, a hálaadás és az Isten-dicséret átható eredménye, jelenléte. A békéscsabai gyülekezetnek is van egy zenekara, amely nem a tradicionális dicséreteket tolmácsolja, hanem olyan dzsesszes vagy könnyedebb dallamokat, amelyeket egyébként a Hit Gyülekezethez tartozó Bayer Friderikától vagy Pajor Tamástól szoktunk hallani a rádióban. — Hogyan készülnek az ünnepekre? — Karitatív és kulturális rendezvényekkel. A Belvárosi Általános Iskola előtt ingyenkonyhát állítunk fel a hajléktalanok és a nyugdíjasok számára, karácsonykor művészeti produkciókat is láthatnak majd a gyülekezeti tagok és az érdeklődők. Reméljük, ezekkel is hozzájárulunk az emberek közérzetének javulásához, ahhoz, hogy minél több áldást, örömöt kapjanak Istentől. Kántor Zsolt A budapesti Hit-csarnok tizenegyezer hívő befogadására alkalmas, s általában minden alkalommal megtelik „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Nagyjából félidőben vagyunk az 1848 márciusi forradalom és az 1849 augusztusi fegyverletétel, a szabadság- harc vérbefojtása közötti időben — másfél évszázaddal később. A dicső napokra emlékezve indítunk útjára egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják a forradalom és szabadságharc történetét. Ötvenkét héten át ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegy- vennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy egy év múlva 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezernyölc- száznegyvennyolcz. Magyar szabad- ságharcz 1848-—49-ben. Az 1848/49- iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 4. kérdés: Melyik vers megírásával ünnepelte Vörösmarty Mihály a cenzúra eltörlését? a) Szabad sajtó, b) Szózat, c) Gondolatok a könyvtárban Előző heti feladványunk megfejtése: b) Pilvax. Egy-egy tollat nyertek: Csicsely Anikó (Kétsoprony), Deák Ferencné (Orosháza), Schroff Károly (Békéscsaba) Versben ünnepelte a cenzúra eltörlését
