Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-09 / 288. szám

1998. december 9., szerda VILÁGTÜKÖR Ma kezdődik a vita az adórendőrség felállításáról Politikai illik - nem illik Attól még, hogy a parlamenti ellenzék szavazás előtt kivo­nul a plenáris ülésről, az Or­szággyűlés dönthet, a munka tovább folyhat. így jogilag megállja a helyét a kor­mányfő kijelentése, miszerint a parlament ellenzék nélkül is működik - fejtette ki vélemé­nyét lapunknak Takács Al­bert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola tanára ugyanakkor úgy véli: a demokratikus parlamenti játék- szabályok mintegy „elvárják” a mindenkori hatalmi pozícióban lévőktől, hogy az ellenzékkel való együttműködés érdekében keressék a kompromisszumos megoldásokat. Ha jogilag le­hetséges is, politikailag nem „illik” olyan helyzetet terem­teni, amelyben az ellenzék funkció nélkül marad. A két­harmados törvények alkot­mányban történő szabályozása is az ellenzék és a kor- mány(pártok) pozícióinak ki- egyenlítését célozza. Mindemellett a fejlett nyu­gati demokráciákban nem is­mertek azok a törvények, ame­lyek elfogadásához a képvise­lők kétharmadának igenlő sza­vazatára volna szükség. A ha­gyományos parlamenti demok­ráciák az ellenzék számára más eszközöket biztosítanak ahhoz, hogy a demokratikus játéksza­bályok ne sérüljenek. Ilyen pél­dául a népszavazás intézménye, az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök mindenki ál­tal tiszteletben tartott végső döntése. A kétharmados törvények megfogalmazása és alkot­mányban való rögzítése a rend­szerváltó parlamentek sajátja - állítja az alkotmányjogász. Ma­gyarországon az ilyen törvé­nyek száma 1990 óta fokozato­san csökken, amit mindenkép­pen indokol az a követelmény, hogy a parlamentnek működnie kell, a törvényalkotás folya­mata nem állhat le akkor sem, ha netán az ellenzék és a kor­mányzati oldal közötti viszony eldurvul. A közelmúlt egyik dilem­mája, hogy vajon az ellenzék hozzájárulása nélkül is létre­hozható-e az adórendőrség vagy sem. Az alkotmányjogász szerint az alkotmány részlete­sen felsorolja a kétharmados törvények körét, s e listán nem szerepel az adórendőrség felál­lításáról szóló jogszabály. For­málisan tehát semmi akadálya annak, hogy azt - akár az ellen­zék nélkül is - megszavazzák a kormánypártok. Tulajdonképpen ezzel érvel a Fidesz frakciója és az APEH elnökhelyettese, Kántor Tibor is, amikor arra emlékeztet, hogy az adónyomozók most ugyanolyan jogokat kapnának, mint legutóbb a vám- és pénz­ügyőrség - anélkül, hogy szük­ség lett volna kétharmados tör­vény módosítására. Takács Albert szerint a két­harmados törvények kijátszása, a törvényjavaslatok szétszab­dalt módon való megszavazta- tása alkotmányellenes, és csak elmérgesíti a helyzetet.-A korábbi évek során volt már példa arra, hogy a parla­ment kétharmadának szavazatát igénylő törvényjavaslatot az el­lenzék tartózkodása miatt szét­választották, és csak az egy­szerű többségét igénylő parag­rafusokat szavazták meg - mondta a kérdés kapcsán meg­keresett szabaddemokrata Hack Péter. Ettől még nem feltétle­nül lesz használhatatlan az adott jogszabály, ismerte el az SZDSZ képviselője. Horváth Magdolna Programok és tantervek Tegnap tartott beszámolót Balogh László tanácsos, a Bé­kés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa A pedagógiai programok és a helyi tanter­vek bevezetésének tapasztala­tai címmel Békéscsabán. Mint azt előadásában elmondta, a pedagógiai intézetek a közok­tatási törvény értelmében részt vállaltak a pedagógiai progra­mok és a tantervek ellenőrzésé­ben szakértők segítségével. Fel­készítő tanfolyamaikon a me­gye szinte összes iskolájának képviselői részt vettek, ám az eredmény némileg vitatható. Az iskolák 30-40 százaléka vette át teljes terjedelemben — akár hi­básan is — más műhelyek kész tanterveit, 60 százalékuk pedig ezekből igen sokat írt át saját­jukba. A megye 178 iskolájából — az adatok egyházi intézmé­nyekre nem vonatkoznak — mindössze öt intézmény készí­tett önálló tervet. Szó esett még többek között a leggyakrabban példaként hasz­nált intézmények tantervcsalád­jairól, a szakértők vizsgálatának szempontjairól, a programok önkormányzat előtti megjelené­séről. Mindezek ellenére peda­gógus ismerősöm bizakodó, mert szerinte az iskolák saját pe­dagógiai programjának és tan­tervének elkészítése még kísér­leti jellegű, s gyümölcse később, a tapasztalatok gyarapodásával érik majd be. B. P. A. Parlament: elfogadott sarokszámok Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján szavaztak a képviselők az ország jövő évi költségvetéséhez benyújtott több mint 600 módosító javaslatról, a többi között az úgynevezett sarok­számokról. Ezt követően már csak az egyes fejezeteken belül kerülhet sor összegek átcsoportosítására. Változatlan maradt, hogy a személyi jövedelemadónak 40 százaléka illeti meg a helyi önkormányzatokat, 15 száza­lék marad helyben. Új elem viszont, hogy a központi költ­ségvetés általános tartaléká­nak növelését a helyi önkor­mányzatok esetében az áten­gedett személyi jövedelemadó terhére kell végrehajtani. A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg január 1-jétől 15 300 forint lesz. A bírósá­goknak 450 millió forint több­lettámogatást szavaztak meg a képviselők, de kikötötték: ez az összeg kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel. A jövő évi költségvetésről szóló törvény sajátos módon megváltoztatja az idei költségvetést is, mert az állam még ebben a hónapban 182 milliárdot juttat a Posta­banknak és az ÁPV Rt.-nek. Utóbbi tartalékát azért növelik, hogy legyen miből kifizetni a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igényeket. A kormánypárti többség elvonta a Politikatörténeti Alapítvány 50 milliós támogatását és többlet­ként a Magyarok Világszövet­ségének adta. Az 1956-os Közalapítvány támogatását 67 millióval csök­kentették és ezt az összeget többletként juttatták huszadik századi történelmi kutatásokra. Tegnap az APEH is hozzájutott 1,5 milliárd többlethez számí­tástechnikai fejlesztésekre. Négy elkülönített állami pénz­alap a tervezettek szerint beol­vad a költségvetésbe, a Nem­zeti Kulturális Alap munkáját azonban jogutódja, a Nemzeti Kulturális Alap-program foly­tatja. A televízió üzemben tar­tási díja 1999. január 1-jétől havi 530-ról 640 forintra emel­kedik. A képviselők késő délután kimondták a végső szót: 1999. január 1-jén nem kezdik meg működésüket a táblabíróságok. Az Országgyűlés tegnap mó­dosította a vadászati törvényt és elfogadta a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazda­sági letelepedéséről szóló tör­vényjavaslatot is. S. Á. Ide több jut, oda kevesebb... A Fidesz-frakció gazdasági kabinetje azt üzeni a kis- és közép- vállalkozóknak, hogy megéri becsületesen vállalkozni, arányo­san viselni a közterheket, beruházni és új munkaerőt alkalmaz­ni — mondta Domokos László, aki a Fidesz frakcióvezető-he­lyetteseként először szólalt fel tegnap napirend előtt A kormány azon munkálkodik, hogy számba vegye a vállalkozók minden­napjait megkeserítő korlátokat, és ahol lehet, könnyítsen. Az első kézzelfogható ered­mény, hogy a jövő évben csök­ken az élőmunkát terhelő járu­lékok mértéke, így 150 milli­árdnyi visszaforgatható tőke marad a vállalkozásoknál. Fó­nagy János, a Gazdasági Mi­nisztérium államtitkára Domo­kos Lászlóhoz kapcsolódva be­jelentette, hogy a kormány de­cember 3-án elfogadta a mik­ro-, kis- és közepes vállalkozá­sok középtávú fejlesztési stra­tégiáját, amit a közeli napok­ban nyilvánosságra hoznak. Tóth Károly (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, vajon mi az oka, hogy abbamarad­tak a robbantások, amikből pedig idén május 1 -je és 24. között kilenc is volt, igaz, fi­noman, személyi sérülés nél­kül. A bombagyáros lakat alatt van, a Fidesz megnyerte a választásokat, és Pintér Sán­dor lett a belügyminiszter, ezenkívül más intézkedés sze­repet játszott-e az eredmény­ben? Szabó János honvédelmi miniszter visszautasította a kérdés mögött meghúzódó su- galmazást, és utalt az Orbán- kormány által a rend helyreál­lítása érdekében eddig megtett intézkedésekre. Kalandos utat jártak be Tóth Imre kisgazda képviselő módosító javaslatai, amelyeket a költségvetéshez nyújtott be. A helyi önkor­mányzatoknak juttatandó pén­zek megemelését kezdemé­nyezte, ahol csak tudta, példá­ul az szja-részesedést 40-ről 42 százalékra, a helyben ma­radó részt 15-ről 20 százalék­ra növelte volna, a normatív támogatásokat is rendre egy­két milliárddal megtoldotta. A bizottságokban nem kapott képviselőnk kellő támogatást — nem jóindulat, hanem pénz híján —, ezért az összes javas­latát visszavonta még a szava­zás előtt. Az elhagyott, árva ötleteket azonban felkarolta a szocialista párt, és sajátjaként fenntartva kért róluk szava­zást. Ez sajnos, ugyanúgy (vagy még úgyabbul) a módo­sítások elvetéséhez vezetett, mintha Tóth Imre neve alatt futottak volna. S. Á. Újabb tárgyalás Bősről Hágában Hétfőn nyújtották át a hágai Nemzetközi Bíróságnak a ma­gyar külügyminisztérium hivatalos válaszát a szlovák kor­mány szeptember 3-án megküldött beadványára, amely a magyar felet okolja a megegyezés késleltetéséért. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak Szénási György, a Hágá­ban tárgyaló magyar delegáció vezetője. A szlovák kormány kiegészítő ítélet megfogalmazását kérte szeptemberben a hágai bíró­ságtól, mivel úgy ítélte meg, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre a Bős—Nagymaros perben szüle­tett ítélet végrehajtásáról. Az erre válaszként született magyar beadvány kizárólag a szlovák dokumentum elfo­gadhatóságával foglalkozik. Eszerint a szlovák beadvány nem felel meg azoknak a felté­teleknek, amelyeket a magyar delegáció az 1993. évi külön megállapodásban rögzített, ál­láspontunk szerint a bíróság­nak ezt a beadványt el kell utasítania. Gesztust gyako­rolva válaszlevelünket Po­zsonynak is átadtuk december 7-én, hogy annak tartalmával már 11-én tisztában legyen, amikorra mindkét felet be­idézte a bíróság. A testület ezen a tárgyalá­son azt kívánja tisztázni, hogy milyen elképzelései vannak a pereskedő feleknek a folyta­tásról, illetve, hogy azok ho­gyan illeszkednek a bíróság munkarendjébe. Érdemi vitára nem kerülhet sor. A bíróság programja zsúfolt, belátható időn belül a kérdéssel nem tud foglalkozni. Fenntartjuk vi­szont jogunkat: ha a kétoldalú tárgyalásokon az ítélet végre­hajtásáról nem sikerül megál­lapodnunk, akkor Magyaror­szág is a bírósághoz fordul, tehát mi is megfogalmazzuk saját kérdéseinket az ítélet ér­telmezésével kapcsolatban. Erre feltehetően fél éven belül sor kerül — mondja Szénási. Mivel a szlovák fél is ugyanennyi idő alatt köteles reagálni a mi beadványunkra, 1999-ben nemigen lesz újabb „hágai forduló”. Cs. J. Politikai nyilatkozat. Az ENSZ Emberi Jogok Egyete­mes Nyilatkozata elfogadásá­nak 50. évfordulója alkalmából politikai nyilatkozatot hozott az Országgyűlés, egyhangú sza­vazással. Ebben a testület fel­szólítja hazánk valamennyi ál­lampolgárát és szervezetét az emberi jogi nyilatkozatban fog­laltak tiszteletben tartására és következetes érvényesítésére. Új alapokon. Eltökélt vagyok abban, hogy Magyarországon versenyképes, megfizetett, tisz­tességes megélhetést nyújtó, szilárd közigazgatást hozzunk létre - mondta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tegnap, a Közszolgá­lati Szakszervezetek Szövetsé­gének kongresszusán. A mi­niszter intézkedéseket tart szükségesnek a szakma tekinté­lyének erősítése végett. Gyógyszerárak. A külföldi gyógyszergyártók várják az egészségügyi miniszter javasla­tát a jövő évi gyógyszerárakról, Gógl Árpád ugyanis megígérte, hogy a héten újabb találkozón tér vissza a kérdésre - nyilat­kozta a Nemzetközi Gyógy­szergyártók Egyesületének igazgatója. A medicinakészítők legalább az inflációs árnöveke­désre számítanak. Vasutasegyezség. Újabb rész­megállapodást kötöttek a mun­kaadó és a munkavállalók kép­viselői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén. Eszerint a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztő munkavállalók átképzésére, valamint nyelv-, számítástechnikai és informati­kai tanfolyamokra 250 millió forintot fordítanak. Falugazdász-hálózat. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium január 1-jétől kívánja működtetni a falugaz­dász-hálózatot, és azok a szak­emberek, akik szívesen dolgoz­nának ebben a munkakörben, december 15-ig nyújthatják be pályázatukat a megyei földmű­velésügyi hivatalokhoz. Becsületbeli ügy. Ötszáz forint befizetésére szolgáló postai utalványt kapnak a mozgássé­rülteknek fenntartott parkolóhe­lyeket illetéktelenül elfoglaló személygépkocsik tulajdonosai a Mozgáskorlátozottak Orszá­gos Egyesületeinek Szövetsé­gétől. A MEOSZ az autósok lelkiismeretére bízza, hogy be­fizetik-e a „büntetést”. Tűz a kollégiumban. Tizenkét könnyű sérültje van a budapesti Váci Mihály kollégiumban teg­nap keletkezett tűznek, őket kórházba szállították. Az ét­kezde teljesen megsemmisült, a diákszálló egyik szárnya pedig lakhatatlanná vált. A 940 kö­zépiskolás lakót kiköltöztették. A nyolcvanas években indult és túlságosan színesre sikeredett Marad a négyosztályos gimnázium- Nehéz helyzetbe kerülne az oktatási miniszter - nyilatkozta nemrég egy szakmai beszélgetésen Pokorni Zoltán ha vala­mely szülőnek tanácsot kellene adnia, hogy a tavaszi jelentke­zéskor négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba írassa a gyermekét. Sok érv szólhat mindegyik változat mellett, és el­lene is. Mindenesetre, a jövő gimnáziumi oktatásának gerincét a hagyományos 4 osztályos középiskola adja majd meg. Sok szülő számára gond, hogy milyen gimnáziumot válasszon, melyik indítja nagyobb előny­nyel, szélesebb körű és bizto­sabb tudással az egyetem, a fő­iskola felé a kisdiákot. A miniszter a nyolcvanas évek közepére tette az addig egyeduralkodó négy évfolya­mos gimnáziumok mellett a hat és nyolc évfolyamos intézmé­nyek megjelenését. Mára a kép - mint mondta - túlságosan is változatossá vált. A középiskolák közös jel­lemzője, hogy az oktatás célját azonosan határozzák meg, de az érettségire, a továbbtanu­lásra való felkészítés kezdetét, az iskola-, lényegében a pálya- választást túlságosan koránra teszik. A színvonal hullámzó, és gyakran az oktatás módsze­rei sem alkalmazkodnak az életkori sajátossághoz. Mindezt a tárca vezetői lát­ják és fenntartással szemlélik, de nem fogalmazódott meg olyan szándék, hogy erőszakos beavatkozással „rendet vágja­nak”. Ám nem szeretnék kizá­rólag a piacra vagy a divatra bízni az iskolaszerkezet alaku­lását. Az arányokon tud módo­sítani az oktatáspolitika a négyosztályos gimnáziumok javára, például tananyag-szabá­lyozással, tantervvel. A miniszter elképzelhetőnek tart olyan jogszabályt is, amely kötelezi az önkormányzatokat e hagyományos iskolák fenntar­tására, de talán a legjobban be­vált - és pozitív - szabályozó eszköz a központi anyagi tá­mogatás, a normatív hozzájáru­lás. Az iskolarendszer „helyre- igazítása” valószínűleg lassú folyamat lesz, talán egy évtize­dig is eltart. (d. g.) Vidám táncdélután. A Magyar Állami Népi Együttes jótékonysági előadást tartott teg­nap a Budai Vigadóban. A nézőtéren 320, a kárpátaljai és a magyarországi árvíz sújtottá terü­leten élő gyermek foglalt helyet, többségüket különvonat hozta erre az alkalomra Buda­pestre, sokan pedig magyar családok vendégei. fotó: ff.b/körmendi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents