Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

a 1998. november 4., szerda VILAGTUKOR Tüntetés az USA ellen. Az iraki fővárosban az Egyesült Államok elleni jelszavakat kia­báló tömeg kísért utolsó útjára ötven gyermeket, akik Bagdad szerint az embargó áldozatai. Az ország vezetése néhány napja felmondta az együttműködést az iraki tömegpusztító fegy­verek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottsággal. fotó: feb/reuters A kontinens polgárai közül bárki fordulhat panasszal a testülethez Emberi Jogok Európai Bírósága alakult Az Európa Tanács strasbourgi székhelyén tegnap számos tagország igazságügy- és külügyminiszterének jelenlétében hivatalosan beiktatták az Emberi Jogok Európai Bíróságát. A Közel-Keletre utazik az amerikai különmegbízott Netanjahu új követelése Hivatalos kérelmet terjesz­tett a madridi kormány elé Bal- tasar Garzon spanyol bíró: a Londonban házi őrizetben lévő Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatásáért folyamo­dott, hogy Spanyolországban állíthassák bíróság elé. Fokozzák a rendőrségi együttműködést az Európai Unió országai. Brüsszel mint­egy 2,7 millió dollár értékben 51 tervezetet finanszíroz, ame­lyek a rendőrségi és vámügyi együttműködést hivatottak javí­tani a tagállamok között. Fidel Castro biztonságot ígér a befektetőknek. A külföldiek­nek nem kell aggódniuk - mondta az elnök, mert Kuba „nyereségük hazautalása tekin­tetében már nem tekinti magát szocialistának”. Új államtitkárokat neveztek ki Szlovákiában. A szociális tárca államtitkára Bauer Edit, az oktatási tárcáé Szigeti László lett. A további két ma­gyar államtitkár Mészáros Győző és Podstránsky Vladimil lesz. Előbbi a mezőgazdasági, míg az utóbbi a pénzügyminisz­tériumban tölti be a posztot. Felszámolja a szerb rendőrség a koszovói utak mentén létesí­tett ellenőrző pontjait. Öt köz­lekedési útvonal mellett a rend­őrök megfigyelő állásokat tar­tanak majd fenn, de ezek száma nem haladja meg a 27-et. Nyugdíjreformot vezetnek be Lengyelországban 1999-től. Az új rendszer azokra vonatkozik, akik még nem töltötték be 30. életévüket. A járulékokat névre szóló számlákon kezelik, így a biztosított nyugdíjának mértéke összhangban lesz az évek során befizetett összeg nagyságával. Apadnak a folyók Németor­szágban. Annak köszönhetően enyhült kedden az árvízhelyzet, hogy a medrükből kilépett fo­lyók vízgyűjtő területén az el­múlt másfél napban nem hullott számottevő csapadék. Kétnyelvű helységnévtáblákat követelnek az ausztriai ellen­zéki Zöldek. Visszásnak tart­ják, hogy az Európai Unióba tö­rekvő Magyarországgal szem­ben, ahol vannak kétnyelvű táb­lák, az európai uniós tagország Ausztriában ezért a jogért már annyi év óta küzdeni kell. Álarcos rablók rohamozták meg a Fülöp-szigeteki Manila legnagyobb gyógyszeripari cé­gének raktárát. Lefegyverezték az őrséget, majd 1,2 millió do­boz Viagra-tablettát zsákmá­nyolva több furgonnal távoztak. A férfipotenciát javító gyógy­szer nemrég került kereske­delmi forgalomba a délkelet­ázsiai országban. Az új emberi jogi bíróság fo­lyamatosan működik majd, s arra vállalkozik, hogy a negy­ven ET-tagország mintegy 800 millió polgára számára végső garanciája legyen az emberi jogok érvényesülésé­nek. Legfőbb célkitűzése, hogy egyszerűsítse és felgyor­sítsa a páneurópai szervezet kibővülésével egyre szapo­rodó számú panasz fogadását és elbírálását. Újdonság, hogy minden panasztevő közvetle­nül fordulhat az új testülethez. A bírákat hat évre megújít- hatóan választják, de mandá­tumuk hetvenéves korukban A pisztoly hónapokkal ezelőtt még a korzikai Ájaccio városi rendőrségének leltárában sze­repelt. Augusztus közepén is­meretlenek betörtek a kapi­tányságra, és több tucat revol­vert és puskát zsákmányoltak. A hatóságok biztosra veszik, hogy a látványos fegyver­rablás tettesei a sziget függet­lenségéért küzdő szélsőséges szervezet tagjai. Az eltulajdonított fegyverek egyikével fenyegetik Jean Ni- colait, a helyi U Ribombu című folyóirat szerkesztőjét. A lap a korzikai földalatti moz­mindenképpen véget ér. A be­adványokat egy három bíróból álló tanács vizsgálja meg. Kü­lönleges esetekben a 17 bíró­ból álló nagytanács ül össze. Átmenetileg a régi és az új tes­tületek együtt léteznek majd, hogy behozzák a lemaradást a keresetek feldolgozásában. A strasbourgi emberi jogi bíróság előtt jelenleg közel 90 ügy fekszik, amihez mintegy hétezer, a bíróság által már re­gisztrált panasz adódik hozzá. A emberi jogi testület a bead­ványok megszaporodására számít az Európa Tanácshoz csak nemrég csatlakozott or­galom egyik legfontosabb szócsöve. Áz újságírót szep­tember elején 1,36 millió fo­rintnak megfelelő összegre büntették, mert nyíltan megfe­nyegetett egy párizsi újságírót. Csakhogy a terrorista színe­zetű korzikai szélsőséges cso­portok egymással is harcban állnak. Jean Nicolai - fölis­merve, hogy a fegyveres szembenállás csak erőszakot eredményez - megegyezési készségét fejezte ki az anyaor­szág, a francia állam iránt. Ajánlata viszont visszatetszést keltett a radikális autonómia­szágokból: Oroszországból, Ukrajnából és más közép- és kelet-európai államokból. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának székhelye a régi testületnek eddig otthonául szolgáló palotában van. Az épületet, amelynek sziluettje hajóalakot formáz, 1995-ben avatták fel Strasbourgban. Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének üléster­mében lezajlott ceremónián magyar részről Sólyom László, az Álkotmánybíróság elnöke, Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter, Martonyi János kül­ügyminiszter, valamint Peré- nyi János nagykövet, az Eu­rópa Tanács mellett működő magyar képviselet vezetője volt jelen. követelők körében. Erre szüle­tett válaszként a halálos ítélet­tel fölérő, szűkszavú levél. Korzikán terrorista hagyo­mánynak számít a fegyverlo­pás a hatóságoktól, s az öldök­lés a kincstári tulajdonnal. Az év elején Ajaccio egyik utcá­ján lőtték le Claude Erignacot, a sziget legmagasabb beosz­tású köztisztviselőjét, a Párizs által kinevezett prefektust. A gyilkosság után a bűnügyi rendőrség névtelen levelet ka­pott, benne annak a fegyver­nek a számával, amivel Erig­nacot kivégezték. A pisztoly azok közül származott, ame­lyeket tavaly késő ősszel zsákmányoltak egy csendőrjá­rőrtől. (kulcsár) Nem ül össze a palesztinokkal kötött megállapodások jóvá­hagyására az izraeli parla­ment, amíg meg nem kapja Arafatéktól a dokumentációt a szélsőséges csoportok elleni intézkedésekről. Benjamin Netanjahu az ameri­kai külügyminiszterrel is kö­zölte: Izrael várja a biztonsági intézkedések forgatókönyvét. Eredeti tervek szerint tegnap délben kezdődött volna az izra­eli kormányülés vitája a Wye Plantationban született egyez­ményről. A miniszterelnök azonban már az amerikai tár­gyalásokról hazatérve közölte: halasztásra van szükség, hogy a kabinet és a kneszet tanulmá­nyozhassa az egyezséget. Netanjahu azt ígérte palesz­Nagy visszhangot kapott Ro­mániában az RMDSZ javas­lata: állítsanak föl önálló mi­nisztériumot a magánszféra támogatása érdekében. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség azért vetette fel a kis- és középvállalkozások minisztériumának felállítását, mert „Romániában nem alakult ki olyan szellem, amely a ma­gánszféra felkarolását feladatá­nak tekintené”. A javaslatot kidolgozó Birta- lan Ákos volt idegenforgalmi miniszter szerint az új intéz­ményben gyűjtenék össze azo­kat a hatásköröket, amelyek néhány más tárcánál adottak ugyan, ám minthogy az adott minisztériumoknak más, fonto­Az Observer című lap közre­adta Nagy-Britannia legbefo­lyásosabb szereplőinek „top­listáját”, és - mindenki meg­döbbenésére - az első tízben öt amerikai található. Noha a listavezető Tony Blair miniszterelnök, de már a máso­dik Rupert Murdoch, az auszt­ráliai születésű amerikai sajtó­cézár. Őt Bill Gates követi, a számítógépes világcég, a Mic­rosoft tulajdonos-főnöke, aki „a korszerű üzletember modellje a mai Angliában”. A rangos napilap felmérése annak alapján készült, hogy „ki milyen befolyással bír az or­szágban”. Ezért is okozott nagy felhördülést, hogy az első tízből öt amerikai, az említetteken ki­tin partnerének, mindent elkö­vet, hogy november 16-áig megtörténjen a megállapodás­ban előírt első izraeli csapat- kivonás a palesztin joghatóság alá kerülő újabb területekről. Megfigyelők azonban az új kö­vetelés miatt veszélyeztetve lát­ják a határidőt. Dennis Ross ismét a Közel- Keletre utazik, hogy felügyelje a Wye Plantation-i megállapo­dás végrehajtását. Az amerikai elnök különmegbízottja azokat a vitákat kívánja követni, ame­lyek a Ciszjordánia további 13,1 százalékáról való izraeli csapatkivonás részleteit érintik. A kivonulás ellentételezéseként a megállapodás hangsúlyos ter­roristaellenes intézkedések végrehajtására kötelezi a pa­lesztin felet. sabb feladatkörük van, ezek a hatáskörök háttérbe szorulnak. Az RMDSZ a román kor­mány most tervezett átszerve­zésének keretében javasolta koalíciós partnereinek az új minisztérium felállítását, amely fejlesztési programokat dol­gozna ki a magánszféra támo­gatására országos és regionális szinten. Szakmai segítségnyúj­tást biztosítana e vállalkozások létrehozásában és fejlesztésé­ben, figyelemmel kísérné a fi­nanszírozási programokat. A kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása abban is segítene, hogy visszaszoruljon a kiterjedt fekete-, illetve szür­kegazdaság, s ez jótékony ha­tást gyakorolna a költségvetési bevételek alakulására. vül Clinton elnök, Jack Welch, a General Electric, és Alan Greenspan az amerikai köz­ponti bank főnöke. „Új elit váltja föl a régit, a korábbi mintákat” - foglalta össze az eredményt az Obser­ver. Britanniában a régi példa­képek - a kormány, az egyház és az arisztokrácia - helyét má­sok vették át. II. Erzsébet pél­dául csak 30. a toplistán, Ká­roly herceg, a trónörökös 55. Érdekes, hogy Angliában II. János Pál pápa (90.) megelőz­heti a canterburyi érseket, az anglikán egyház vezetőjét (186.). Tony Blair sajtófőnöke, Alistair Campbell 23. a listán, azaz a szóvivő befolyását ma­gasabbra értékelik, mint az uralkodóét... FEB Nem békülnek Korzika szélsőségesei Jean Nicolai előre tudja, milyen fegyverrel oltják ki az életét. A korzikai férfi a minap levelet kapott, benne röviden csak ennyi állt: „Rajta vagy a listán. Browning No. 764.36112.” Átszervezik a kormányt Lesz vállalkozásfejlesztési minisztérium1? Az angol elit elvesztette régi fényét A legbefolyásosabbak klubja Virágokkal és gyertyákkal. A múlt csütörtöki tragédiára emlékeznek a svédországi Göteborg lakosai. A hatvan ember halálát és több mint száz további vendég súlyos sérülését okozó diszkótűz kiváltó oka mindmáig ismeretlen. fotó: feb/reuters A globális felmelegedés ellen Változik az amerikai nagyvállalatok magatartása A Buenos Airesben hétfőn kezdődött klímakonferencián meg­bukott az az argentin javaslat, hogy a kevésbé fejlett országok­nak is többet kelljen tenniük a légkör védelméért. A szegényebb országok leg­többje azzal érvel, hogy az üvegházhatást okozó gázkibo­csátás visszaszorításának fő terhét a gazdag világnak kel­lene viselnie, amely a legtöbb szennyező anyagot bocsátja ki, és amelynek jóléte épp a szennyező iparra épül. Tavaly a japán Kyotóban a fejlett ipari országok arra vál­laltak kötelezettséget, hogy át­lagosan 5,2 százalékkal csök­kentik területükön a Föld lég­körének felmelegedését okozó üvegházhatásért elsősorban fe­lelős hat gáz - közöttük a metán és a szén-dioxid - kibocsátását. A jogilag kötelező érvényű dokumentum aláírása és ratifiká­lása azonban vontatottan halad: szeptember végéig mindössze 57 ország írta alá a kyotói jegy­zőkönyvet. A földkerekség két legtöbb légszennyezést kibo­csátó országa - Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok - még nem látta el kézjegyével. Az USA 1990-ben az összes ká­ros anyag 20 százalékát bocsá­totta ki, a volt Szovjetunió or­szágai pedig 17 százalékát. A Washington Post értéke­lése szerint a kyotói derűlátást Buenos Airesben a jéghideg re­alitás váltja fel. A világ az eltelt tizenegy hónap alatt szembesült azzal, hogy milyen léptékű technikai-technológiai változta­tásokat kellene végrehajtani, s hogy ez mibe kerülne. Az ENSZ égisze alatt folyó világkonferencia előtt azért némi reménysugár is felcsillant. Kyoto után, ahol az Egyesült Államok szigorú kötelezettsé­geket vállalt magára, az ameri­kai ipar egységesen szembehe­lyezkedett a beígért megszorí­tásokkal. A jó hír, hogy ez a szembenállás megtörni látszik. Húsz amerikai óriásvállalat kíván önkéntesen fellépni a globális felmelegedés és kör­nyezetszennyezés ellen. A Bri­tish Petroleum és a Royal Dutch Shell már konkrét tervekkel is előállt.

Next

/
Thumbnails
Contents