Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-25 / 276. szám

1998. november 25., szerda HAZAI TÜKÖR Nem szép tervekre van szükség Tegnap a békéscsabai Körös Főiskolán A NAT bevezetésé­nek kezdeti tapasztalatai cím­mel a Körös Főiskola a Ki­sebbségkutató és az Oktatási Minisztérium közoktatási és kisebbségi kapcsolatok főosz­tálya támogatásával nemzeti­ségi tanácskozást szervezett. Az országos rendezvényen több, mint hatvanan jelentek meg, elsősorban szlovák és ro­mán nemzetiségi iskolák igaz­gatói és tanárai. Homokné Uhrin Erzsébetet, az egész napos program szervező­jét kérdeztük a tanácskozás cél­járól. — Szükségesnek tartjuk, hogy a kisebbségi tapasztalatok és módosító javaslatok folya­matosan beépüljenek a munka­anyagokba. Evek óta késve ha­ladunk az események után. Az Oktatási Minisztérium a NAT és az oktatási törvény módosítá­sát tervezi, amihez most végzi a tapasztalatgyűjtést a magyar is­koláknál, így mi is megpróbá­lunk ezúttal időben beleszólni. Szeretnénk a tanácskozás ered­ményeként módosító javaslatot tenni a minisztérium asztalára, hogy milyen elképzeléseink vannak a kisebbségi oktatás te­rületén. Ezért kértünk fel elő­adóként főként gyakorlati em­bereket, tehát iskolák igazgató­it, tanárait, illetve szakértőket, akik sok pedagógiai programot láttak és már találkoztak a kez­deti problémákkal. A délelőtt folyamán a mi­nisztérium közoktatási és ki­sebbségi kapcsolatok főosztá­lyának terveiről és elképzelése­iről, valamint az 1999-es költ­ségvetési törvényjavaslatról be­szélt Torba Nándor főosztály- vezető. A pedagógiai intézet munkatársai mellett a délutáni szekcióüléseken a megye nem­zetiségi iskoláinak szakemberei mondták el véleményüket. Borsos Gabriella Alkotmánybíróság a tb-ről Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén új elnököt és el­nökhelyettest választott. A testületet kilenc éve elnök­ként vezető Sólyom László mandátumának lejárta miatt, november 23-án távozott poszt­járól - két alkotmánybíróval együtt. Lábadi Tamás, a testü­let helyettes elnöke pedig le­mondott tisztségéről, miután az ő mandátuma jövő nyáron jár le. A nyolctagúra apadt testület elnöke Németh János, helyettes elnöke pedig Holló András lett. Németh Jánost, aki hosszú évekig az ELTE jogi karának tanszékvezető professzora, és tavaly nyárig az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke volt, a parlament 1997. június 17-én választotta a taláros testület tag­jává. Megválasztásával egy időben lemondott korábbi tiszt­ségeiről. Holló András 1990- től, az Alkotmánybíróság meg­alakulásának kezdetétől egé­szen alkotmánybíróvá választá­sáig, 1996. november 12-éig fő­titkára volt a testületnek. A taláros testület hétfői hatá­rozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a társa­dalombiztosítási szervek állami felügyeletéről szóló rendelke­zéseket támadták. Ezek szerint a tb-önkormányzatok megszün­tetése, és a tb-alapok politikai államtitkárra bízott felügyelete nem alkotmányellenes. A testületi döntést három al­kotmánybíró nem osztotta, ők különvéleményükben más-más pontokban találták alkotmá­nyosan aggályosnak a tb-vel kapcsolatos törvényt.- horváth ­Kifutott » Hajó. A Budapest tegnap indult el a Dunán, miután Katona Eszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felesége névadó-keresztanyaként felavatta. A hajó a Mahart legnagyobb beruházása 1966 óta, s a konfe­renciaszervezők figyelmébe ajánlják, fotó: feb/kallus györgy Felújításra vár a geszti sírbolt A Tisza család nyughelye: pótolják a nemzeti mulasztást Az 1867-ben megkötött osztrák—magyar kiegyezés 50 évre hatá­rozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzeti életünk szá­mára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parla­menti munkába. Személyében egy vasakaratú, következetes állam­férfi lépett színre, aki haláláig — 80 esztendeje annak, hogy 1918. október 31-én, életének 57. évében orvul meggyilkolták a minisz­terelnököt — megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. Erről is szólt dr. Varga István, megyénk 6. számú választóke­rületének országgyűlési képvi­selője a parlament keddi ülé­sén. Dr. Hámori Józsefhez, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium miniszteréhez intézett interpellációjában így fogalmazott a politikus: „Szomorú tény, hogy az 1934. április 2-án az Országház észa­ki oldalán Zala György és Or­bán Antal gyönyörű emlékmű­vét vandál kezek elpusztítot­ták, s ma annak a Károlyi Mi­hálynak a szobra áll ott, akinek múlhatatlan „érdemei” vannak a történelmi Magyarország megcsonkításában, az Oszt­rák—Magyar Monarchia fel­bomlásában. Amikor 191'8­ban a forradalmárok készültek a hatalom átvételére, Tisza grófban látták azt a kősziklát, amin a forradalom véres hullá­mai megtörhetnek. Amint ke­zükbe került a hatalom, első feladatuk volt, hogy hóhérai­kat Tisza otthonába küldjék. Büszke méltósággal állt gyil­kosai elé, akik könyörtelenül húzták meg a fegyver ravaszát. Csak azután kezdődhetett a forradalom, hogy a kőszikla leomlott, Tisza István halott volt. — A közelmúltban meglá­togattam Békés megyében a geszti sírboltot — elevenítette fel élményeit a képviselő —, ahol nem csak ő, hanem édes­apja, Tisza Kálmán miniszter­elnök és a család többi tagja nyugszik. Megdöbbentő kép fogadott. A családi síremléket vandál kezek megrongálták, a sírbolt beázik. Kérdezem, mit tesz a tárca Tisza István emlé­kének megőrzésére? Válaszában Várhegyi Attila államtitkár így fogalmazott: — Interpellációjában dr. Varga Ist­ván olyan mulasztásra hívta fel a figyelmet, amit nem mi követ­tünk el, de pótoljuk. Felvettük a kapcsolatot Geszt polgármeste­rével, valamint Takács Zoltán tanítóval és Szabó Endre espe­ressel, Tisza Jolán külföldön élő özvegyével is. A Nemzeti Örök­ség előirányzata jövőre 3,1 mil­liárd forint, amiből ilyen felada­tok ellátását is tervezzük. Pá­lyázni lehet a pénzek elnyerésé­re, de tudomásunk van arról, hogy a sírbolt megmentésére so­kan összefogtak, felajánlotta tá­mogatását a helyi önkormány­zat, a Geszti Történelmi Emlék­park Alapítvány is. Csete Ilona Varga István két felszólalása Varga István (MDF) orosházi képviselő kétszer is szót kért teg­nap a parlamentben. Először a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének (MSZOSZ) vagyonátmentési kísérletét bon­colgatta, a második alkalommal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához fordult azzal a kérdéssel, hogy mikor újítják fei Geszten a Tisza család sírboltját. 1990-ben hozott az Országgyű­lés egy törvényt a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről. Ez kimondta, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó ingatlanokra elidegení­tési és terhelési tilalmat kell be­jegyezni. 1997-ben egy szocia­lista és egy szabaddemokrata képviselő kezdeményezésére a Ház úgy módosította ezt a tör­vényt, hogy a módosítást kétfé­leképpen lehet értelmezni. A Kincstári Vagyonigazga­tóság úgy értelmezte, hogy a szakszervezetek tulajdonába adott ingatlanok esetében nem kell bejegyezni az elidegenítési tilalmat. Ennek az lesz a követ­kezménye, hogy a szakszerve­zetek milliárdos vagyonhoz juthatnak, ha eladják épületei­ket — figyelmeztetett képvise­lőnk, és arra kérte a kormányt és az Országgyűlést, hogy min­den eszközzel akadályozzák meg a vagyonmentést. S. A. Bónuszrendszer a fogászaton Január elsejétől 10 százalékos felárat keli fizetniük a tb áltál támogatott fogorvosi kezelésért mindazoknak, akik nem tud­ják igazolni, hogy 1998-ban részt vettek szűrővizsgálaton. Ev végéhez közeledvén dr. Dima Magdolna, az Egész­ségügyi Minisztérium főtaná­csosa felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár által fi­nanszírozott fogászati alapel­látási szolgálatok a körzetük­höz tartozó lakosok részére kötelesek térítésmentesen szű­rővizsgálatot végezni és erről igazolást adni. A szűrések iga­zolására szolgáló adatlapokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat juttatta el a praxisokhoz. Az új egészségügyi irányí­tás azon dolgozik - mondta el a főtanácsos —, hogy a „bün­tető” jellegű 10 százalékos pótlék helyébe mielőbb pozi­tív diszkrimináció lépjen. Nem kell félni Olyan bónuszrendszer beveze­tését tervezik, amely a térítési díjakból kedvezményekre jo­gosítaná a rendszeresen fog­orvoshoz járókat. Ha ugyanis időben felfedezik a bajt, akkor az sokkal olcsóbban orvosol­ható, mint elhanyagolt álla­potban. Az intézkedések célja az, hogy a kötelezővé váló szűrővizsgálati rendszer jobb kapcsolatot teremtsen a bete­gek és a fogorvosok között. Dr. Dima Magdolna szerint a magyar lakosság rossz foga­zatának számos oka van, de egyről, a félelemről ritkán esik szó. Pedig a múltbéli techni­kák helyébe ma már olyan korszerű érzéstelenítés lépett, amellyel a legkomolyabb be­avatkozás is szinte fájdalom- mentesen elvégezhető. N. Zs. Lépéselőny villámolvasással A békéscsabai ifjúsági házban Lépéselőny címmel 17 órás kurzust rendeznek november 27—29. között, mely magában foglalja többek között a „villámolvasás” gyakorlatát, mint önálló tanulási stratégiát. Herczeg Tamás, az ifiház igaz­gatóhelyettese elmondta: a tan­folyamra egyaránt jelentkezhet­nek agykontrollt végzettek és nem végzettek is. Utóbbiaknak pénteken tartanak előképzést. Herczeg Tamás szólt arról is, hogy a kurzus célja a hatéko­nyabb, eredményesebb tanulás elősegítése. A tanfolyam veze­tője Bakos Koméi agykontroll­oktató. (c) Egyetemi fúziók. Az in­tézményi szerkezet átalakításá­val foglalkozó kormányhatáro­zat-tervezet nem deklarálja, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek integrációját az érintettek autonómiájának tiszteletben tartásával kívánják végrehajta­ni — kifogásolja a Magyar Rektori Konferencia elnöke ab­ban a levélben, amelyet az ok­tatási tárca illetékeséhez cím­zett. Sürgős klinikai esetek. A sürgősségi betegellátó­rendszer keretén belül létreho­zandó úgynevezett kríziscentru­mok tehermentesíthetik a túl­zsúfolt pszichiátriai osztályokat — mondta Tringer László, a SOTE 90 esztendeje működő Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója. A pro­fesszor szerint a mentők által beszállított betegek csaknem harmada pszichiátriai tünetek­kel kerül be. Kiváló vállalkozók. A kockázati tőkével működő vál­lalkozások menedzsmentjeinek elismeréseként „kiváló vál­lalkozó” díjakat adtak át a leg­sikeresebb magyar cégek veze­tőinek kedden, Budapesten. A Magyar Kockázati Tőke Egye­sület tagjainak szavazata alap­ján első díjat kapott Somody Imre, a Pharmavit Rt. elnök­vezérigazgatója és Bojár Gábor, a Graphisoft Rt. elnök­vezérigazgatója. Szeretetcsomag. A Mé­cses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság az idén is arra kéri a segítő szándé­kú embereket, hogy karácsony­ra, a szeretet ünnepére küldje­nek élelmiszercsomagokat azoknak az elítélteknek, akik­nek nincs kapcsolatuk senkivel. Majzik Mátyás, a társaság elnö­ke elmondta: a segíteni szándé­kozók jelentkezését a 6753 Szeged-Tápé, Heller köz 6. szám alatt várják. Telefon: 62/495-592. Fax: 62/497-260. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb szerzeményei Bronzkori tárgyak és kivégzési fotók Ma nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciója részeként a római, a közép­kori és kora újkori kőtárat, ahol helyet kap­nak az idei ásatások legszebb darabjai is. Számos más szerzeménnyel - Madarász Vik­tor Petőfi-portréjával, a Szent István Rend öl­tözékének gallérjával, egy amatőr fényképész Szálasi kivégzéséről készült fotósorozatával, ékszerekkel, díszruhákkal - is gyarapodott az idén a Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag anyag jutott a nemzeti gyűjtemény birto­kába a zalavári középkori feltárással, amely évek óta kiemelt ásatása a múzeumnak. Ugyancsak ér­tékesek a bronzkori és a vaskori umasírok; néme­lyikből a tárgyak mellett előkerültek a hamvak maradványai is. Történeti, művészettörténeti jelentőségén túl több tízmillióra becsülhető anyagi értéke van Madarász Viktor Petőfi-portréjának, amely ál­lami vásárlás révén került nemzeti közgyűjtemé­nyünk birtokába. A kép az 1848-49.évi forrada­lom és szabadságharc emlékeit gyarapítja. Ugyancsak vásárlással sikerült szert tenni a Szent István Rend öltözékének egy darabjára. A Mária Terézia által alapított rend - mint Pallós Lajos főmuzeológus lapunknak elmondta - a régi Magyarország legrangosabb polgári kitüntetése volt. A Monarchia felbomlása után a Budai Vár­ban őrzött díszöltözékek a II. világháborús har­cok során teljesen megsemmisültek. Illetve, a je­lek szerint mégsem: a közelmúltban került elő az öltözék gallérja, amely önmagában is mutatós, reprezentatív ruhadarab, és az új szerzemények­ből karácsony előtt nyíló kiállítás dísze lesz. A Nemzeti Múzeum az idén második alka­lommal használhatta fel gyűjteményeinek gyara­pítására az állampolgárok adójának erre szánt egy százalékát, ami az idén egymillió forintot tett ki. Ebből tudtak megvenni egy századfordulós neoreneszánsz ebédlőt, amely több generációt ki­szolgálva mindmáig használatban volt egy kö­zéposztálybeli családnál. Ugyancsak ennek révén jutott hozzá a múzeum tavasszal egy napjainkig lappangó, 30 felvételből álló, Szálasi és társainak kivégzését megörökítő fotónegatív-sorozathoz. A drámai hatású dokumentumot - mint a főmuzeo­lógus elmondta - egy ismeretlen, valószínűleg amatőr fényképész készítette 1946. március 12- én, a Markó utcai börtön udvarán. A képek Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének, Beregfy Károlynak, a nyilas kormány honvédelmi miniszterének, Vájná Gá­bor belügyminiszternek és Gera Józsefnek, a fegyveres pártszolgálat vezetőjének a kivégzését örökítik meg. A múzeum Történeti Fényképtára nagyításokat készít a negatívokról és bemutatja azokat a december 18-án nyíló tárlaton. Nem szakadt meg azok sora, akik muzeális ér­tékű tárgyaikat közgyűjteménynek ajándékozzák, így került egy főúri családtól a Nemzeti Múzeum birtokába az a különleges diadém, amelyet 17. századi boglárokból állítottak össze, (deregán) Bogár János hóhér munkában FOTÓ: FEB

Next

/
Thumbnails
Contents