Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-24 / 275. szám

KULTÚRA 1998. november 24., kedd Bevált képlet, biztos siker Francia vígjáték békéscsabai bemutatója: A női szabó Georges Feydeau a múlt század végén megörvendeztette a pá­rizsi közönséget, már a századfordulón megnevettette a pesti nézőket és manapság is jót lehet mulatni a francia szerző köny- nyed vígjátékain. Sikerének titka valószínűleg abban rejlik, hogy elévülhetetlen, örökké hálás témához nyúlt ügyesen: a férfi—nő kapcsolathoz, vonzódáshoz, szerelemhez, házasság­hoz, hűséghez és félrelépéshez. Aztán erre az alapkonfliktusra épít számos, újabb és újabb bonyodalmat, már-már nehezen követhető, de jópofa helyzetkomikumot, és ember (azaz néző) legyen a talpán, aki végül képes kibogozni a jócskán összeku­szált szálakat. A férj magyarázná a bizonyítványát: Moulineaux doktor és felesége (Tege Antal és Csizmadia Éva) fotó: kovács Erzsébet A Jókai Színház idei évadjának második premieijeként, Shakes­peare Othellója után tűzte mű­sorra a fiatal Feydeau színész és parodista első egész estét betöl­tő darabját, A női szabót. A történet jól ismert, szinte sablon: Moulineaux doktor ki­marad éjjel, fiatal felesége két­ségbeesik, anyós jön rendet csi­nálni. A magyarázkodások ha­zugságokba torkollnak, a mesék egyre több szereplőt vonultatnak föl — azaz ugyanazokat az em­bereket egyre több szerepben! —, miközben kiderül, itt bizony majdnem mindenkinek akadnak ügyei. Az orvost saját betegének, inasának és női szabónak vélik, míg az inast és az ingatlanügynö­köt orvosnak. A vicc az, hogy a doktor csak szeretne félrelépni, a találka sosem sikerül, az erkölcs­ről papoló polgárnak bezzeg vi­szonya van egy ledér nősze­méllyel. De nemcsak a párkap­csolatok tisztasága kerül kímé­letlenül terítékre, hanem az orvo­si praktizálás és az üzleti élet is; lehull a lepel a betegeit nem kel­lő lelkiismerettel gyógyító doki­ról épp úgy, mint az egészségte­len lakásait hirdető ügynökről. A vígjáték szellemes párbe­szédeivel, találó beszólásaival kiváló alkalom a különféle jelle­mek villogtatására. Minden együtt van ahhoz, hogy egy ne­héz, fárasztó hét után az ember kényelmesen hátradőljön a szín­házi széken és jót mulasson — persze mások esendőségén, gyarlóságán, bosszúságam. Erre alkalmas a könnyed műfaj, a szórakoztató bohózat, a sok ne­vetés. Ami éppen úgy kell, se­gít, jót tesz velünk, mint máskor a véresen komoly műfaj, a mell­bevágó, mélyreható, felforgató dráma. Kell és jót tesz, feltéve, ha az előadás igényes, színvona­las; ha a színészek alakításaik­kal kihozzák a figurákból mind­azt, amit a szerző rájuk mért és amit saját tehetségükkel még hozzátesznek, hogy eljuttassák a közönséghez az üzenetet. A Jászai-díjas Márton András rendező Georges Feydeau fran­ciás humorát és charmját hang­súlyozva állította színre A női szabót, mértéktartóan bánt a jel­lemek és helyzetek kavalkádjá- val, mindvégig láttatja azt az igazságot, hogy az ember lénye­gét tekintve túl sokat nem válto­zott az évtizedek, évszázadok során, hasonlóképpen szeret, hó­dít és hazudik, éljen akár az 1800-as évek Párizsában, vagy manapság mifelénk. Tege Antal Molineaux doktor szerepében inkább a komikus fi­gurát, a balfácánt domborítja, keveset hoz a csábító, a lelemé­nyes hazudozó oldaláról. Felesé­gének, Yvonne-nak a szerző nem sok teret ad, Csizmadia Éva mégis bájos, elegáns színfolt. Muszte Anna mint anyós kellő temperamentummal, hangerővel uralja a színpadot, irányítja az eseményeket. Suzanne lenne a doktor csábításának célpontja; Komáromi Anett szerepformá­lásában kevés a nőies furfang, vonzerő. Férje, Furdebin, a lát­szaterkölcsöt képviseli, miköz­ben rendesen félrelép; Bródy Norbert az összetett figura be­mutatására törekszik. Etienne, az inas bár nem központi figura, Jancsik Ferenc kedves egyéni­ségével és nagyszerű játékával előlépteti. Tomanek Gábor em­lékezetes alakításában az tetszik leginkább, hogy a spekuláns ügynököt és az élhetetlen, naiv férfit mesterien ötvözi. Kovács Edit, Nagy Erika és Dobó Alexandra járulnak még hozzá, hogy legyen a színpadon elég hölgy, kosztüm és vetkő- zés, ami a Feydeau-vígjátékok- ban ugyebár elengedhetetlen. A századvégi párizsi hangulat fel­villantásához Bátorfy Judit ké­szítette a jelmezeket és Lang- már András a díszleteket. A békéscsabai előadásból is kitűnik, hogy írói tehetséggel és színpadi érzékkel áldotta meg a sors Feydeaut, ám az irodalom- és színháztörténet­ből tudjuk, hogy könnyűvérrel is. Ha 1921-ben, akkor még gyógyíthatatlan betegség kö­vetkeztében nem ragadja el a halál viszonylag fiatalon, talán a modem Moliére lehetett vol­na... Niedzielsky Katalin Ákos: Ikon Elementáris erővel tört fel a ze­ne szombat este a békéscsabai sportcsarnokban: az Ákos Pro­dukció — élén Kovács Ákos énekessel — tartotta aktuális, Ikon című albumának lemezbe­mutató koncertjét. Annak ellenére, hogy a pro­dukciót megvásároló Hanghár­mas Bt. jóval olcsóbban árusí­totta a koncertjegyeket, mint amennyiért Budapesten lehetett hozzájutni, a két héttel ezelőtti „nagy Ákos-bulira”, mégis a sportcsarnok kapacitásának csak mintegy felét kitevő néző- közönséget vonzott Csabán a rendezvény. Itt jegyzem meg, hogy a rendezőkkel kisebb né­zeteltérésbe kerülvén tudósí­tónk is csak „fizetővendég­ként” vehetett részt a koncer­ten. A hatfős zeúekar (az éne­kessel együtt) fehérre púdere­zett arccal, szemük körül feke­te festékkel lépett színpadra a XXI. század technokratikus légkörét árasztó színpadon, ra­gyogó fénytechnikával körít­ve. Az új album dalai mellett a fiúk bőven játszottak régebbi számokat is, így az a rajongó is élvezni tudta a produkciót, akiknek nem pont az Ikon a szíve csücske. A Helló című dal alatt — mely egyetlen Ákos, koncertről sem hiányoz­hat — a közönség letérdepelt, gyertyák gyúltak a félhomály­ban, a pergőbb ritmusú szá­mok közben a küzdőtéren ál­lók együtt énekelek kedven­cükkel, hullámoztak a zene ütemére. Ákos a szokott pro­fizmussal adta elő számait — vagy olykor azok paródiáit, végül pedig azzal búcsúzott, hogy reméli a tavaszi turnéján újból találkozhat közönségével Csabán. F. M. Hányféleképpen tudná még átrendezni? És a Scénic utasterét ? lm. z igazi ajándék az, amiről kiderül, hogy rej­tett meglepetéseket is tartogat. A Renault Scénic modellek belső tere mindig az utasok ízlése, fantáziája és kényelme szerint, meglepően sok­féleképpen variálható, így olyan, mintha Önnek több autója lenne. A Renault 100. karácsonyán akár félmillió Ft kedvezménnyel az Öné lehet egy Scénic. Így Ön szabadjára engedheti a fantáziáját hogy az enged­ményből müyen ajándékokkal lepi meg szeretteit. RENAULT Scénic modellek már 3 290 000 Ft-tól ÉLMÉNY VELE ÉLNI Az 1998. október 1-jei árlista alapján kialakított áraink a valutaárfolyam alakulása szerint változhatnak. Az akció 1998. november 09. és december 11. között és a készlet erejéig tart. (A képen látható autó illusztráció.) Most minden RENAULT-megrendelő még 40 OOO Ft értékű kerékpár- vásárlási utalványt kap! Meszlényi és Társa Bt., Békéscsaba, Kazinczy u. 1-3. Telefon: (66) 445-133. A nyitott templom a szeretet és a béke szigete Medgyesegyházán az evangéli­kus egyház nemrég a reformá­cióra emlékezve ünnepi isten­tiszteletet tartott, ahol a temp­lom 100 éves évfordulójának jövő évi jeles eseményére való készülődés is élénken foglal­koztatta a résztvevőket. Az egyházközösség munkájáról és az évfordulóra készülődés gondjairól Veres Csaba lel­késszel beszélgettünk. — Melyek voltak a templom és az egyházközség történetének je­lentősebb állomásai? — Medgyesegyházán az evangélikus egyházközség ala­pítása szorosan összefügg a köz­ség alapításával. Medgyespuszta néven állami birtok volt az a te­rület, ahol ma a község fekszik. 1881-ben Zsilinszky Mihály bé­késcsabai evangélikus tanító, or­szággyűlési képviselő kieszkö­zölte, hogy az állami kincstári tulajdonban levő földterületet osszák fel a Békéscsabáról el­költözni készülő evangélikus családok között. A földosztás megtörtént, amit gyors fejlődés követett. A vallási élet iránti igény korán megfogalmazódott az emberekben. Egy kis imate­remben tartották az istentisztele­teket, de a saját templom vágyát sosem adták fel. A terveket Wagner József nyújtotta be és 1898-ban megkezdődött az épít­kezés. Az Áchim Gusztáv mér­nök irányította munka egy évig tartott, majd a kész templomot az egyházkerület püspöke szen­telte fel. A továbbiakban két új harangot öntettek a világháború idején elvittek pótlására, majd 1939-ben 3 új harangot kapott a templom, amelyek ma is szól­nak. Közben Sonkenik János or­gonakészítő mester félpneuma­tikus és félmechanikus orgonát készített. 1910-ben egy budapes­ti órásmester toronyórát épített a toronyba. — Az évtizedek alatt a temp­lomot többször kellett tatarozni, vagy a II. világháború nyomait eltüntetni. Az ’50-es években a süveg bádogozása, a ’80-as évek elején ismét renoválás volt a fel­adat. 1986-ban a földmozgások nyomán szinte kettévált a „hajó” és gyakorlatilag — a 100 éves jubileumon túl — ez adta az első indíttatást a templom felújításá­ra, amit várhatóan az évforduló­ra fejezünk be — mondta a lel­kész. — Miből valósítható meg a nagy feladat? — Tavaly felhívással fordul­tunk a hívekhez, majd országos közegyházi támogatással sike­rült a tető- és csatomafelújítást, illetve a festést elvégezni. Az óra restaurálása és az elektronikus szerkezet decemberre készült el. Idén kezdődött a torony és a homlokzat javítása, ami elsősor­ban az adakozásból, országos egyházi támogatással és önkor­mányzati segítséggel valósulhat meg. Ez az első ütem mintegy 1,5 millió forintos költség. Jövő­re következne a már említett ha­jórész rendbehozatala, ami vi­szont csak további adományok­ból lehetséges. Sokan olyan tév­hitben élnek, mintha állami pén­zeket kapna az egyház, a való­ságban pedig csak az adakozás segíthet a megújulásban. Kö­szönjük az eddig felajánlott pén­zeket, de sajnos a feladathoz még kevés, ezért kéijük, hogy akik templomunkért, egyházun­kért tenni szeretnének, azok tá­mogassák szándékainkat. A fel­ajánlásokhoz szükséges csekk a lelkészi hivatalban igényelhető. — Mint hírlik sokféle színes, érdekes programmal lepik meg időnként a lakosságot, amely a vidéken szokatlan egyházi kez­deményezés. Miért tartják ezt fontosnak? — Oly sok mindent szétrom­boltak az elmúlt évtizedekben, és ha az egyház élni, boldogulni akar, akkor nem maradhat a ma­ga zártságában, ezért igyekszünk megragadni az alkalmakat, ami­vel az embereket becsalogathat­juk a hajlékunkba. Volt Passió­előadás, orgona-hangverseny, különböző világhírű énekkarok léptek fel és részt veszünk a tele­pülés kömyezetszépítő mozgal­mában is, hisz felgyorsult vilá­gunkban az egyházaknak is ru­galmasan kell kezelni minden kérdést. — Medgyesegyházán, mint tudjuk, többféle vallás van jelen. Nem zavaró-e a különbözősé­gük? — Igyekszünk a történelmi egyházak felekezeteivel jó kap­csolatot tartani, ami abban is megnyilvánul, hogy évente két­szer ökumenikus rendezvénye­ink vannak és kölcsönösen el­megyünk egymás imaházába. Szerencsére soha nem voltak merev falak — legalábbis itt Medgyesegyházán — és min­denki maga dönt, hogy hová tar­tozik. Úgy érzem a többség ré­széről van segítőszándék, tenni akarás. Az iskolában példá­ul a katolikus és evangélikus hit­oktatás részére is biztosítanak termet. Örömmel mondhatom: az önkormányzattal, a civil szer­vezetekkel jó a kapcsolatunk. A templom kapuja egyébként min­denkor mindenki számára nyitva áll, akár elcsendesedésre vagy beszélgetésre vágyik. Nem tit­kolt szándék, hogy egyházunk olyan béke szigete szeretne len­ni, ahol a szeretet átadására tö­rekszik minden ember. Halasi Mária Jövőre szeretnék felújítani az évek alatt megrongálódott épü­letet és a korábbi földmozgás nyomán megrepedt falakat, ké­rik ehhez a megértő segítséget fotó: kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents