Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-03 / 257. szám
1998. november 3., kedd Az MDF az adótáblák módosítását szorgalmazná Előkészítetlen volt a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök az MDF parlamenti frakciójának tegnapi ülésén megértéssel fogadta azt a javaslatot, hogy a helyi adók ügyét vegyék le az Országgyűlés napirendjéről. Az ülésről Balsai István frakcióvezető számolt be. Közölte, hogy az MDF-frakció álláspontja szerint a helyi adók ügyében nincs kellően előkészített, az önkormányzatok valódi érdekét megvalósító kormány- javaslat. Azonkívül - tette hozzá - ez a kérdés nem szükségszerűen része a költségvetést előkészítő adótörvény-módosítások csomagjának.- Úgy érzem, hogy ebben az ügyben partner a miniszterelnök is - jegyezte meg a politikus. Beszámolt arról is, hogy megfogalmazták igényüket a személyi jövedelemadó-táblázat lehetséges finomítására, ami által kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének az alacsony jövedelműek. Az MDF képviselői felvetették, hogy ne kormányrendelet-módosítással, hanem az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával tegyék lehetővé az áfa-visszatérítést az építőanyagot vásárló, első lakást építők számára. Az ítélőtáblák felállításával kapcsolatban a tájékoztatón Balsai István elmondta: az MDF korábban sem támogatta az új bírósági szint fokozatos bevezetésének tervét. Utalt arra: tudomása szerint a kormányzati elképzelésben az szerepel, hogy külön törvény rendelkezzen működésük megkezdésének elhalasztásáról. A nemzet mélygarázsa Az építészkamara nem érti a döntés okát A fővárosi önkormányzat még nem kapott hivatalos tájékoztatást a leendő Nemzeti Színház esetleges áthelyezéséről, tehát várják a kormány megkeresését - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a félbeszakadt beruházás helyszínén. A főpolgármester elmondta, hogy a kormánydöntés előtt nem kérték ki a főváros véleményét. Emlékeztetett a korábbi kormánnyal kötött együttműködési szerződésre, amely szerint a beruházás meghiúsulása esetén az ingatlant az eredeti állapotban kell visszakapnia a fővárosnak. Szakértői becslésekre támaszkodva a főpolgármester elmondta: egy új helyszínen épülő színház 2-3 milliárd forinttal drágább lenne az Erzsébet térinél. A kormány által megjelölt 18 ezer négyzetméteA Magyar Építész Kamara keddre elnökségi ülést hívott össze a Nemzeti Színház ügyében. Előzetesen Gyiire Zsolt, a szervezet alelnöke lapunknak a következőket mondta el:- Szakmai szempontból nem tudok magyarázatot találni a beruházás körül kialakult vitákra. Az Erzsébet tér, mint helyszín kiválasztása korrekt módon, pályázat útján történt. A zsűriben hazai és nemzetközi szakemberek sorában kamaránk is képviseltette magát. A lehetséges és elfogadható helyszínek között volt a Városliget és a Duna-part pesti oldala is, a Műszaki Egyetemmel szemres színházra 10,7 milhárdot költenének. Az Erzsébet téri 28 ezer négyzetméteres színház teljes költsége 15,2 milliárd forint lenne. A kormány 13,9 mil- liárdot szánna összességében a színházra és a tér helyreállítására. A főváros szerint mintegy ötmilliárd forintba kerülne az Erzsébet téren megvalósuló mélygarázs. A 10,7 milliárdos becslést a főpolgármester nem tartja reálisnak, egy új helyszínen legalább 17 milliárdba kerülne a színház - mondta. Veszteségnek számítható be az is, hogy a főváros egyik legértékesebb telkére az új elképzelések szerint mélygarázs kerülne, miközben a tértől nem messze, a Városháza udvarán egy 850 gépkocsinak helyet adó mélygarázs épül. Demszky Gábor hangsúlyozta: Budapesten a Nemzeti Színház csak az önkormányzatok és a kormány együttműködésével épülhet fel. * ben. Természetesen minden alternatíva mellett és ellen is voltak érvek. Az Erzsébet tér mellett az szólt, hogy a távolsági autóbusz pályaudvar sorsát és a helyén keletkező „tájsebet” is „orvosolta” volna a beruházás. Ha a helyszín változik, magára az épületre is új pályázatot kell kiírni. Bán Ferenc építész díjnyertes tervei sajnos a továbbiakban nem hasznosíthatók. Véleményem szerint érthetetlen, hogy a korábbi 18 ezer négyzetméteres alapterületet miért „nagyíttatták fel” a tervezővel 28 ezerre. Ezek a döntések viszont már az építész szakmától függetlenek. N. Zs. HAZAI TÜKÖR Fizessenek a gazdagok, de kik ők? Szópárbaj a parlamenti demokrácián kívüli eszközökről Az Országgyűlés tegnap folytatta a vitát több adótörvény módosításáról. Nehezen megjósolható, hogy mi lesz a sorsa az ingatlanok értékarányos adóztatását bevezetni szándékozó előterjesztésnek, ami az épület s a telek alapterületén alapuló kommunális adót váltaná fel a helyi adók között. Kis Zoltán (SZDSZ) elismerte, hogy Európában mindenütt hasonló típusú adózás van, de szerinte figyelembe kellene venni, hogy az ottani és a magyarországi ingatlanár különbsége 2-3-szoros, míg a jövedelemkülönbség 20-szoros. Wienner György (MSZP) szerint az ingatlanból nem mindig származik jövedelem és értéke sokszor nincs arányban a tulajdonos jövedelmi viszonyaival sem. Szászfalvi László (MDF) szerint a tervezetben leírt értékszámítás messze esik a magyar valóságtól, az önkormányzatok zömében pedig nincs meg a személyi feltétel az új feladat elvégzéséhez. Szabó Lukács (MIÉP) egyet értett a „Fizessenek a gazdagok!” elvével, de nem értette, hogy akiknek üzletrészeik, ezer holdjaik, bankbetéteik, aranykészletük, műkincsgyűjteményük van, azok miért nem fizetnek vagyonadót? Napirend előtt hárman is foglalkoztak Sándor László MSZP-s országgyűlési képviselőnek, az MSZOSZ-elnök- nek azzal a múlt héten Debrecenben tett kijelentésével, hogy „a mai kormányzatot nem lehet megfékezni a parlamenti demokrácia eszközeivel, ebből adódóan a szak- szervezeteknek is erőteljesebben kell fellépniük”. Mátrai Márta (Fidesz) nem értette, hogy a Bokros-csomag idején együttérző volt a kormánnyal a legnagyobb szak- szervezet, most pedig kevesli a reálbér-növekedés mértékét. Mátrai szerint aggodalomra ad okot, hogy Sándor László szavaival az MSZP elnöke is egyetértett. Nem tudni, milyen lesz az az erőteljes fellépés, ami nem a parlament demokrácia eszközrendszerét alkalmazza mindaddig, amíg ismét nem MSZP-s kormány kerül hatalomra. A kisgazda frakcióvezető, Bánk Attila sem értette, hogy mi a baj. Az alanyi jogú családi pótlék, a gyes? A felsőoktatási tandíjmentesség? A gyerekkedvezmény? A szabályozatlan állami vagyon szétfo- lyásának megakadályozása? Végül úgy gondolta, valószínűleg az, hogy a szakszervezetek már nem ülhetnek a tb-ön- kormányzatokban, s nem lehet milliárdos megrendeléseket adni, üvegpalotákat építeni. Kovács László (MSZP) szerint sokan félremagyarázzák Sándor László szavait. Az MSZP álláspontja szerint helytálló az a következtetés, hogy a kormány a demokráciának csupán parlamenti eszközeivel nem állítható meg azon az úton, amely az országot rossz irányba vezeti. S. A. Stílusos problémák Csillapodhatnak a parlamenti vitákon felforrósodó kedélyek, a képviselőkbe belefojtott szó miatti indulatok, az általános zűrzavar, ha a házelnök és alelnökei megállapodnak a vitavezetés főbb szabályaiban - tudtuk meg Papp Istvántól, az Országgyűlés főtitkárhelyettesétől, aki szerint az ügyrendi egyeztetés pár nap múlva lezárul. A négy vezető tisztségviselő munkájának alapkövetelményeit a Házszabály rögzíti ugyan, de a vitavezetés stílusára, vagy a szokásostól eltérő helyzetekben követendő taktikára vonatkozó eligazítást a paragrafusok nem tartalmaznak, ezért is kell egymás közt megegyezniük a T. Ház elnökének és alelnökeinek. Mikor meddig engedjék folyni az időben előre nem korlátozott vitát? Egy-egy spontán képviselői felvetésről megszavaztassák-e a honatyákat vagy döntsön maga a vitavezető? Mi számít személyeskedésnek, vagy a tárgytól való eltérésnek s mi nem (a Házszabály értelmében az országgyűlés tekintélyét sértő képviselőt rendre lehet, sőt kell utasítani)? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell dűlőre jutnia Áder Jánosnak és közvetlen munkatársainak. Úgy tudjuk, hogy a hamarosan megszülető egységes vitavezetési módszerekről a frakciók is értesítést kapnak. T. M. Harmincötezer hajléktalanra csupán nyolcezer téli férőhely jut Hosszú, nehéz éjszakák elé néznek A hajléktalanok - Magyarországon a becslések szerint csaknem harmincötezer ember - nyáron többnyire a szabad ég alatt töltik az éjszakát. A fagyos téli időben azonban más megoldást kell találniuk - nekik, a kormánynak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek - közösen. A Szociális és Családügyi Minisztérium minden esztendőben pályázatot ír ki, amelynek alapján elosztja azt a szűkös keretet, amelyet ilyen célokra felhasználhat. Az idén csupán 70 millió forintjuk jut a hajléktalanokat segítő szolgáltatások támogatására. A pályázat egyik legfontosabb eleme az élelmezés. A nagyobb városokban már megszokott látvány az utcai étkeztetés, s annak téli formája, a „teásjárat”, ami több karitatív szervezet szolgáltatásai között is szerepel. A november közepétől közlekedő mozgó konyhákról a rászorulók személyenként legalább két vajas-felvágottas zsemlét és két deci forró teát kaphatnak. Ilyen formában naponta ezer-ezerháromszáz adagot osztanak szét. Egyébként a hajléktalanokat a népkonyhákon, a nappali melegedőkben, vagy az átmeneti szálláshelyeken általában meleg étellel is várják. Az államiakon kívül jótékonysági szervezetek által létesített szállásokon is meghúzhatják magukat a hajléktalanok. A becslések szerint mintegy harmincötezren lehetnek, országosan összesen 4500 állami és 3200 egyéb szervezet által fenntartott férőhelyet biztosítanak elszállásolásukra. A fővárosban a nem állami tulajdonú szállásokból van több, vidéken ez az arány fordított: hetven százalékban állami, önkormányzati tulajdonban állnak a menhelyek. A minisztérium minden télen bővíti idényszállásai számát, s a meglévők befogadó- képességét, de ez sosem elegendő. B. Z. Nem alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a köztisztviselő és a közalkalmazott az illetményét csak postai vagy banki átutalással kaphatja meg - mondta ki hétfőn az Alkotmánybíróság. Nem megalapozott az az indítvány sem, hogy a dolgozókat - köztük a köztisztviselőket, közalkalmazottakat - hátrányos megkülönböztetés érné, mert a munkavégzők nem alkotnak homogén csoportot abból a szempontból, hogy munkájuk ellenértékéhez hogyan jutnak hozzá. Bizottsági meghallgatás. A kormány nem tartja szükségtelennek az érdekegyeztetést, és az év végéig elkészíti javaslatát arra, hogy miként lehetne korszerűsíteni az ÉT munkáját - jelentette be Chikán Attila gazdasági miniszter az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának tegnapi ülésén. Azt is elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitikai koncepció tervezete elkészült és néhány héten belül a kormány elé terjesztik. Kegyeleti koszorúzások. A Magyarországon elesett külföldi és magyar katonák emlékére kegyeleti koszorúzásokat rendezett tegnap, a halottak napján a Honvédelmi Minisztérium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak egyik vesztőhelyén, a Budapesti Fegyház és Börtönben is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékeztek a 42 évvel ezelőtti események ártatlanul kivégzett áldozataira. Kinevezések. Az Információs Hivatalt november 1-jétől Pető Tibor ezredes, a Nemzetbiztonsági Hivatalt Dobokay Gábor ezredes, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot Chladek István ezredes irányítja főigazgatóként. Az új vezetőket - Kövér László tárca nélküli . miniszter előterjesztése alapján - Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Tolnay Klári temetése. Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész búcsúztatása pénteken 11.30-kor kezdődik a Farkasréti temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint. A magyar színjátszás utolsó nagyasszonya életének 85. évében, október 27-én hunyt el. Óvodavezetői konferencia. Hazánkban az óvodás korúak csaknem 90 százaléka látogatja az óvodákat, ez évente hozzávetőlegesen 395 ezer gyermeket jelent. Míg a legfejlettebb államokban egy gyermek átlagosan 2,1 évig jár óvodába, Magyarországon ez az időtartam 3,2 év, hangzott el az óvodavezetők tegnapi, országos konferenciáján. A szociális rászorultságot is mérlegelik a háziorvosok Korai védelem az influenza ellen Az idén összesen 800 ezren, a tavalyinál 50 ezerrel többen kaphatnak térítésmentesen influenza elleni védőoltást, akiknek pedig nem jut az ingyenes oltóanyagból, megvehetik, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtéríti az ár felét. Dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa elmondta: a járvány általában februárban tör ki, de a védőoltásokat már a megelőző évben, a tél beállta előtt tanácsos beadatni. Különösen nagy jelentősége van a megelőzésnek a legveszélyeztetettebb rétegeknél, az időseknél és a krónikus betegeknél. Másoknál, például az egészséges gyermekeknél vagy a kismamáknál is jó szolgálatot tehet az oltásos védelem, bár körükben a vírusfertőzés kevesebb veszéllyel jár. Térítésmentesen kaphatnak védőoltást a 60 év felettiek, a krónikus betegségben szenvedők, az immunrendszerük miatt az influenzára fogékonyabbak, a tartósan kórházi ápolásra, intenzív ellátásra szorulók, valamint az egészségügyi és szociális intézmények veszélyeztetett dolgozói. A főorvos elmondta: az injekció nem jelent biztos védelmet a megbetegedéssel szemben, hiszen az oltóanyag csak annyira hatékony, amennyire a vakcinában lévő influenza vírustörzs szerkezete hasonlít az éppen járványt okozó vírus szerkezetéhez. A legnagyobb hasonlóság esetén is csak 70-80 százalékos biztonsággal kerülhető el a fertőződés. Ám azoknál, akik a több vírustörzs ellen kombinált védőoltás dacára is megbetegednek, sokkal enyhébb lefolyású a baj. A védőoltásra a háziorvosoknál lehet jelentkezni, de ők mérlegelni kénytelenek, hogy kinek írják fel azt ingyenesen. Erre azért van szükség, mert a 60 év felettiek és a krónikus betegek száma még mindig háromszorosa a térítésmentesen adható vakcináénak. A pácienseknek pedig nehéz megmagyarázni, hogy miért nem kell az egyiknek, és miért kell a másiknak érte fizetni, (németh) Ünnepség az Akadémián. Áder János, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg A magyar tudomány napja idei rendezvénysorozatát tegnap az Akadémián, majd kiemelkedő tudósokat tüntettek ki. Képünkön Kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora veszi át Glatz Ferenc akadémiai elnöktől az Eötvös József Koszorút. fotó: feb/diósi imre
