Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-21-22 / 273. szám

„...ne fordulj el, ne menekülj!” - énekelte két nappal az ötvenedik születésnapja előtt, békéscsabai fellépésén Deák Bili Gyula.

— Azt mondják, ön el nem mulasztana egyetlen Fradi- meccset sem. Miért?

— Szegény munkásszülők gyereke vagyok. Kisiskolás koromban élte virágkorát az aranycsapat Puskás Öcsivel az élen, tehát akkoriban lehetőség lett volna a futballal kiugrani, nevet és vagyont szerezni. így amikor csak tehettem, rúgtam a labdát barátaimmal és az MTK színeiben is. 11 évesen egyik csapattársam a játák hevében csúnyán megrúgott, ettől tályog alakult ki a lábszáramon. Műteni kellett. Sajnos orvosi műhiba áldozata lettem, így a bal lábamat amputálták.

— Ilyen tragédia hatalmas lelki terhet ró az emberre.

— Egy világ dőlt össze bennem. Csak arra tudtam gondolni, nincs értelme az életemnek. Öngyilkossággal próbálkoztam, szerencsére nem sikerült. Eltelt néhány év, mire sikerült elfogadnom a helyzetet, s ebben rengeteget segítettek a szüleim. Sokszor beálltam féllábon és mankóval a csapatba, sőt akkorra már a többiek csúfolódása is lepergett rólam.

— Hogyan kezdődött énekesi pályafutása?

— A szomszédunkban lakott egy cigány kissrác, akinek az apja világhírű cimbalmos volt. Egyik külföldi útján gitárt vett a fiának. Ettől kezdve a kis Sárközi játszott a húrokon, én meg óbégat- tam. Sok év elteltével már jobban ment az éneklés, így elhatároztam, hogy fel fogok lépni, koncertet adok. Az országos rendezőiroda viszont egyszerűen kijelentette, hogy nem vagyok „színpadképes”. Kegyetlenül rosszul esett. Ekkor jött Földes Laci, aki kisegített lelki válságomból. Felajánlotta, hogy csatlakozzam együtteséhez, a Hobo Blues Band-hez.

— Fellépésein fia kíséri, aki a keverőpult mögött áll. Mit jelent önnek a család?

— A családom nagyon sok mindenen átsegített. Nehéz

szavakba önteni azokat az érzelmeket, amelyeket egymás iránt táplálunk. Sokszor érkezek haza a nap fáradalmaival, problémáival, de otthon sikerül mindent elfelejteni, új erőt meríteni, feltöltődni. Nálunk minden nagyobb ünnep családi körben telik, ha nem

karácsonyi vagy szilveszteri fellépést.

Van egy fiam és egy lányom, és akire igazán büszke vagyok, egy másfél éves unokám, akit szintén Deák Bili Gyulának hívnak.

— Holnapután, az ötvenedik születésnapján a családdal és a barátokkal bográcsos partyt rendeznek. S mi lesz azután?

— Tavasszal „jön ki” az új lemezen a dalok már szültek, most írju a szöveget, majd , „feléneklés” vetkezik. Aztán turnéra indulok. Életfilozófiám?

Az ember maradjon ember minden körülmények között.

Borsos Gabriella

ez „hálószobatitka”

Göncz Árpád és kísérete a repülőtéri protokolláris ceremóniát követően szálláshelyére, a főváros legelegánsabb tengerparti negyedében lévő, öt csillagos La Palace Hotelbe hajtatott. A szállodakomplexum déli szárnyában alakították ki a kormányzati rezidenciát. A magyar elnök itt fogadta tárgyaló- partnereit, s a hazai újságírókat is.

Milyen volt az elnöki lakosztály? Néhány „hálószobatitokba” avassuk be az olvasót is. Göncz Árpád és felesége külön- külön, de egymás melletti lakosztályt kapott. Az elnöki rezidenciához szalon, tárgyaló és hatalmas, panellakásnyi hálószoba, valamint egy jól felszerelt konyha is tartozott. A hálóban baldachinos ágyban pihenhetett Göncz Árpád, több telefon állt rendelkezésére, még a fürdőszobájába is jutott készülék. A szobába egy nagyképernyős, távirányítós televízió varázsolta a világot. A folyosón állandóan a helyiek egy biztonsági embere strázsált magyar kollégájával.

S még valami, ha már a biztonságról esett szó. A megérkezést követően rendezték meg a magyar gasztronómiai hét és az élelmiszerkiállítás fogadását. A vendégeket Torgyán József miniszter köszöntötte. A magyar elnököt a tunéziai biztonsági főnök — hogy is mondjuk - „nem engedte” le, mert sokan voltak a szállodában. Persze az elnök addig sem unatkozott. Ezen az estén, miután nejével visszavonult, pulóverre vetkőzött és — ha elnök valaki, ha nem, ilyen a férfisosrs — papucsba bújt. Nem vacsoráztak nagyot, gyümölcsöt fogyasztottak, kicsit nassoltak és ásványvizet ittak. Beszélgettek egy kicsit, majd az elnök olvasott, néhány telefont lebonyolított, átnézte a következő napok programjait, közben bele-belekuk- kantott a tévéadásba, majd pihenőre hajtotta fejét a számára

sem mindennapi baldachinos- ban.

S ha egy dr. T. Gy. nevű politikus egykor lemondásra szólítaná fel az államfőt, eszünkbe juthat egy történet. Az El Kantaoui kikötőben tett séta során Torgyán József így szólt Göncz Árpádhoz: „Árpi bácsi,

álljunk meg egy közös fotóra, hogy az albumomba beragaszthassam majd ezt a fényképet!” Megálltak.

(Az elnök tunéziai programjáról szóló cikksorozattal a héten a Békés Megyei Hírlapban találkozhatnak.)

—szekeres—

Két nap az élet (vidámítására?)

Segíts, hogy segíthessünk! — olvashatjuk a szlogent a Rendőrszakszervezet 1998-1999-es ikerkártyanaptárán. Az összehajtható, közhitelű időforrás címlapján másik szlogen is található: Ugorj velünk! Hát... segíteni szívesen segítünk, de abba már nem szívesen

ugornánk, sőt még —

......

c

sak nem is lép- {

nénk bele, amibe -*■.........

a kiadványnak si került.

Az 1999-et érintően ugyanis naptárreformot hajtottak végre. Náluk június 27-ét június 27-e, november 27-ét pedig ugyancsak november 27-e követi. Próbáltuk megfejteni, miért. Ha az ünnepnapok, heti munkaszünetek pro;

i8

'9

0

24

25

26

27

28 n9

31

longálásáról lenne szó, tudnánk mire vélni. Ám a két pirosló vasárnapot az újabb 27- ék feketével követik. Fekete vasárnap? Esetleg a szakszer2 9 16 23 3u

3 10 17 24 31

7

14

21

27

1

8

15

22

28

2

9

16

23

29

3

10

17*

24

30

4

11

18

25

5

12

19

26

6

13

20

27

vezet kiegyezett a belügyi vezetéssel, hogy a rendőrségi közalkalmazottak, köztisztviselők 1999-re tervezett, havi bruttó — alig — 400(!) forintos béremelését ledolgoztatják?

Az sem kizárt, hogy a két plusz nappal a páratlan évekre is bevezetik a (dupla) szökőévet. Ha alaposabb pillantást . vetünk a be- 4 ígért bérfejc lesztésre, J leginkább ez

£ utóbbi tűnik valóságos 7 érvnek: vala- I kinek szöknie

' kell 1999-ben. > Vagy a sok köz- tisztviselőnek, köz- alkalmazottnak, vagy a belügyminiszternek...

K. A. J.

November

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán.

Felelős szerkesztő:

Kiss A. János.

Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft., a „DÉLI-HÍRKER” Kiadói Lapterjesztő és Kereskedelmi Kft., valamint a „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt.

Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató:

Fábián Endre.

ISSN 1419-0184