Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

1998. november 18., szerda GAZDASÁG Szövetkezetek tél előtt — csúszik a betakarítás — hatalmas kárt okoztak a hörcsögök Sok a gyomos parcella, esőtől ázik a tengeri Az utakra felhordott sárkupacok, a frissen szántott föld nedves párolgása, valamint a mezőgazdasági táblákon talpon álló ku­korica jelzi: lemaradásban van az őszi betakarítás. — Az idén még az Isten is ellenünk dolgozik — mondta elkeseredetten az egyik gazda — hiszen „rendes időben” október végére minden­féle munkálatokat be tudtunk fejezni, most viszont az esőzés miatt akadozik a munka. Emellé párosul a gazdák bizonytalan­sága: Mit vessünk és abból pedig mennyit? — Terveznek-e változást a ga­bona vetésterületében, hogy áll­nak az őszi munkákkal és mi­ként ítélik meg a növényter­mesztés helyzetét? — kérdeztük három szövetkezet szakembere- it. Mezőkovácsházi Új Alkot­mány Mezőgazdasági Szövet­kezet: — Idén a szövetkezet búzá­ból és árpából 800 hektárt ve­tett, amely mellé mintegy 1000 hektárt integrált, azaz kisterme­lőkkel kötött szerződés alapján valósított meg — mondta Józsa Péter agronómus. — Figyelem­be véve a felmerült gazdasági problémákat, az őszi vetéskor az árpa 30, a búza vetésterületét 10 százalékkal csökkentettük, míg az integrációban szerző­dött terület viszont a felére csökkent. A tavaszi vetésnél lé­nyeges változást nem terve­zünk, hiszen a kukorica termő- területe idén is 320 hektár volt, ami a saját állatállomány takar­mányigényét fedezi. Emellett szintén van 200 hektár szerző­dött kukoricaterületünk, mely­nek vetését a tavasszal kialaku­ló piaci viszonyok ismeretében döntjük el. Nagy gondot jelent — hangsúlyozta —, hogy 1999-ben 220 hektáron szeret­tünk volna csemegekukoricát termelni, ám az ismert konzerv­gyári gondok miatt kútba esett a terv, ami komoly árbevétel­kiesést jelent. Nagyon nehéz lesz más növénnyel pótolni. Nekünk szerencsére még az esőzések előtt sikerült az őszi vetést elvégezni, a szántás, a tápanyagpótlás a terület 75 szá­zalékán kész, így várhatóan no­vember 30-áig sikerül a műve­leteket befejezni. Ha a felvásár­lási árakat viszont elfogadha­tóbb „kordába” tudnák terelni, úgy a szövetkezet vezetése bi­zakodóbb lenne. Kaszaperi Növénytermesz­tő Szövetkezet: — Búzánk teljes termés- mennyisége a raktárban van — mondta Horváth Endre, a szövetkezet elnöke. Az értéke­sítés papíron megtörtént, melynek novemberben várjuk a realizálódását. A búzánál igyekeztünk az állami garan­ciás árhoz szükséges minősí­tést elvégeztetni, ám minden egyes alkalommal találtak va­lamit, ami hiányzott az elfoga­dásához. A jó termésű gabonát kénytelenek voltunk bevétel- kieséssel értékesíteni. Mivel tele a magtár, pénzügyi bevé­tel gyakorlatilag még nincs, így az őszi munkálatok is von­tatottan haladnak. A hiányzó költségeket a szolgáltatások­ból igyekszünk pótolni. Még szerencse, hogy volt naprafor­gónk, hagymánk és fűszerpap­rikánk. A vetést, a talajelő­készítést október végére fejez­tük be némileg „felborított” vetésforgókkal, illetve figye­lembe vettük az államilag el­várt 10 százalékos terület­csökkentést. A kukorica vágá­sát nemrég kezdtük, elsősor­ban a gazdálkodók igényei alapján. Saját területen a felé­nél tartunk a betakarításnak. Ebből 342 hektár volt és most 300-at tervezünk. Úgy gon­doljuk, december elejére utol tudjuk érni magunkat. — Hátrányos tényező az is — mondta —, hogy többen nem kértek szolgáltatást, kéz­zel vagy csőtörővei vágták le a termést. Sok a gyomos terü­let, és ahol talpon állnak a nö­vények. Hatalmas kárt okozott a hörcsög, amely elsősorban a kis parcellákon, árok- és csa­tornapartok mentén fészkel. — Volt olyan terület, ahol csak szárzúzóval tudtak dol­gozni. Köztudott, hogy a hör­csögök most költöznek új he­lyekre, ezért kértem a polgár- mesteri hivatal segítségét, mert sokat jelentene, ha leg­alább az útszéleket levegysze- reznék. Az elnök szerint, ha ez a hörcsögállomány áttelel, ak­kor jövőre nem érdemes vetni. Nagy a tanácstalanság a falun belül. Sok gazda nem fogja megművelni a földjét, mert nincs miből. Tervük, hogy változtatnak a vetésszerkeze­ten és növelik a kézigényes növények területét. A hagy­ma, paprika, paradicsom a bi­zonytalan konzervgyári felvá­sárlás miatt kérdőjeles, ezért a vetőmagtermelés felé próbál­nak elmozdulni. Nagybánhegyesi Mezőgaz­dasági Szövetkezet: — Tavasztól késésben va­gyunk, mivel a napraforgó rhá- sodvetésével a betakarítás is csúszott — monda Czibula Já­nos főmezőgazdász. A munká­kat a kora tavaszi és a késő .őszi esőzés hátrányosan érin­tette. Szeptember, október hó­napban mintegy 200 mm csa­padék hullott a nyakunkba, ami miatt munkanapok estek ki, dupla üzemanyag fogyott és a hideg késleltette az érést. A kukorica vizes, több a befektetett költség. Korábban 900 hektár őszi vetésű gabo­nánk volt, most (repcével együtt) 680 hektár. Az egyhar­mados visszaesés mellett vál­tozatlan a dilemma: tavasszal mit érdemes vetni? A költsé­gek megtérülésére szerény a kínálat, és ilyen árak mellett haszonra már nem is számítha­tunk. Egyelőre ipari vagy gyógy­növényen gondolkodunk, hi­szen az 1000 forintos kukori­cával és az 1200 forintos búzá­val a mezőgazdaság nem ver­senyképes. A tengeri területét sem növeljük, mert a csökkent állatállomány nem képes elfo­gyasztani. Eladni nem érde­mes, hisz az árak elké- pesztőek. Kukorica 634 hektár volt az idén és szűk 65—70 mázsás termés várható. A víz­tartalom magas (18—20%), a betakarítás nehézkes, a sáros talajon csak küszködnek a gé­pek. A szövetkezet a búzát nyomott áron, komoly bevétel- kieséssel adta el. A tavasz bi­zonytalan, a beígért támogatá­soknál pedig sérelmesnek tart­juk a diszkriminatív megkü­lönböztetést a nagyüzemek hátrányára. Itt vidéken sze­gény emberek élnek, és Nagybánhegyesen továbbra is gond a túlélés, valamint az idei válságból történő kilábalás is kérdéses maradt. Halasi Mária Régen volt már ilyen ideálisan száraz a határ az őszi búzavetéskor Mezőkovácsháza határá­ban, mint ezen az archív felvételen. Az idén nagyon ki kellett számítani az esőzések közötti szüneteket, hogy a gépek rá tudjanak menni a földekre Külkereskedelmi fórum Békéscsabán A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara, valamint a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Kht. Dél­alföldi Regionális Képviselete külkereskedelmi fórumot szer­vez a megye cégei és vállalko­zói részére. Békés megye vállalatainak legfontosabb partnere Auszt­ria, Németország és Olaszor­szág. A rendezvény résztvevői naprakész adatokat szerezhet­nek a három ország gazdasági helyzetéről, külkereskedelmi szokásairól és Magyarország­gal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak sajátosságai­ról. Az előadásokat a budapes­ti székhelyű ITD Hungary ke­reskedelmi szolgálatainak ve­zetői tartják. A fórumon no­vember 24-én 10 órától vehet­nek részt az érdeklődők Bé­késcsabán, a Garzon Szálló­ban. A rendezvény díjmentes, jelentkezni a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamará­nál, valamint az ITD Hungary Dél-alföldi Regionális Képvi­seleténél lehet, a (66) 441- 621-es telefonszámon. B. P. A. Ingyenes üzleti lehetőség Németországban A Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány együttműködési megállapo­dást kötött a Landesreport Aktuell és a Wirschaftsforum című Baden Würtenberg tarto­mányban megjelenő vezető gazdasági folyóiratok kiadójá­val. A kiadó folyóirataiban rendszeresen jelentet meg ma­gyarországi üzleti partnerkere­ső ajánlatokat. A hirdetés megjelentetése díjmentes, si­keres partnerközvetítés esetén a szerződéses összeg 1 száza­lékát kell a magyar félnek kifi­zetni. A szolgáltatás jelentőségét alátámasztja az a tény is, hogy e tartomány hagyományosan igen élénk érdeklődést mutat ma­gyarországi üzleti kapcsolatok kiépítése iránt. Jelentkezés és további információ a (66) 442- 520-as telefonszámon, Kucsera Mihály informatikai manager- nél. Csanádi méhészek A Magyar Méhészek Egye­sületének Csanádi szerveze­te taggyűlést tart Battonyán a József Attila Művelődési Központ klubtermében no­vember 19-én 17 órakor. A szakmai kérdések megvita­tása előtt Pallag László or­szággyűlési képviselő tekin­ti át az európai uniós csatla­kozással kapcsolatos tudni­valókat. Az egyesület elnö­ke, Pasek Tamás a méhé­szek 1999. évi várható tá­mogatásáról, Mitykó Má­tyás, az intézőbizottság el­nöke pedig a szervezet el­múlt évi munkájáról tájé­koztatja az egyesület tagsá­gát. (gh) A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a takarmánykukorica árai tartottak, az étkezé­si búza árai enyhe besszben vannak, az euro-búza árai jelentősen csökkentek, az egységes búzakontraktus árai nőttek, a takarmány- árpa és a napraforgó árai tartottak. A sertésárak napi limitet kime­rítő mértékben estek. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t December 13 390 12670-13 450 13 390-14000 13 390-13 450 ^ Március Étkezési búza Ft/t 15 400 14 600-15 400 15 400-16 000 15 050-15 400 December 17 400 16 800-17 400 17 400-18 000 17 400 Március Eurobúza Ft/t 20 200 19400-20 200 20 100-21 000 20 100-20 300 December 16 500 15 800-16 000 16 500-17 000 — Takarmányárpa Ft/t December Napraforgó Ft/t 10 250 9500-10 000 10 250—10 500 — December 55 800 55 000 — — EUROP vágósertés I., Ft/kg December 206 — 206 — EUROP vágósertés II., Ft/kg December 204 — 204 — Békéscsaba, 1997. november 17. Ballai Pál BÁT-tŐzsdetag Csökkenhetne az árvízveszély, ha... Az elmúlt héten rendezték meg Békéscsabán a II. Alföld Kong­resszust, amelyen számos szakember elemezte a térség gondja­it és jövőjét, többek között Szendrőné dr. Font Erzsébet főosz­tályvezető-helyettese a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium munkatársa is. Arról kérdeztük, hol tart az a prog­ram, amely az Alföld tudományos feltérképezését jelölte meg célul. — Országgyűlési határozat alapján tudományos feltáró munka indult el a Magyar Tu­dományos Akadémia Regioná­lis Kutatási Központjában. Még 1994-ben hagyta jóvá a kor­mány, de költségvetési fedezet hiányában az eredeti elképzelés nem valósulhatott meg. A szak­tárcák lehetőségeikhez mérten külön-külön próbálták megva­lósítani a terv elemeit, és rend­szeres konzultációk mellett vé­gezték feladataikat. A Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ismételt kor­mány-előterjesztésében három jellegzetes, az Alföld gerincét képező térségre helyezte a hangsúlyt. A Tisza teljes ma­gyarországi szakasza menti te­rületre, a Körösök vidékére és a Duna—Tisza közi homokhát­ságra készültek tervek. — Mit tartalmaztak a doku­mentumok? — A felszín alatti vízkészlet feltárását, ökológiai állapotfel­vételt, tanulmányt a Duna—Ti­sza köze vízügyi helyzetének javításáról. — Született-e döntés a tervek megvalósításáról ? — A Körösre és a Tiszára vonatkozó programot most egyeztetik. A kormány által ké­szített területrendezési terv sza­bályozási és korlátozási javasla­tai a megyei változatban emel­kedhetnek jogerőre, amit a tele­pülések saját elképzeléseik ki­alakításánál kötelezően vesznek majd figyelembe. — A terv megvalósításával csökkenne a folyók áradásának veszélye? — A Tisza mentére végez­tünk olyan vizsgálatokat, ame­Szendrőiné dr. Font Erzsé­bet, az FVM munkatársa: Az eredeti elképzelés pénzhiány miatt nem valósulhatott meg FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET lyek megmutatták, hogy az ár­vízcsúcsot adó vízmennyiség 15 százalékos leszívásával 160 millió köbméter vizet lehetne tárolni a mélyfekvésű területek és holtágak feltöltésével az aszályos időszakra. Baracsi Magdolna „Erősíteni a piaci biztonságot” A Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek, Szövetkezetek (TÉSZE) kihe­lyezett igazgatósági ülést tartott tegnap délelőtt a medgyes- egyházi polgármesteri hivatal tanácskozótermében. A hely­szín választásának feltehető oka, hogy Medgyesegyházán az idén alakult meg a MEDI- SZÖV Dinnyetermelő Kerté­szek Beszerző és Értékesítő Szövetkezet, amely szintén tag­ja az országos szervezetnek. Az országban működő új típusú szövetkezetek képviselőinek részvételével, valamint Hódi Pál elnök és Szeremley Béla ügyvezető titkár vezetésével tartott tanácskozáson a szerve­zet azon lehetőségeiről, teendő­iről esett szó, amelyekkel — az általános és speciális szakmai igények szempontjainak megfe­lelően — naprakész informáci­ókkal, illetve szolgáltatásokkal tudják segíteni a tagszervezetek piaci érvényesülését. Mint azt Szeremley Béla el­mondta, a februári alapítás óta a taglétszám meghaladja a 40-et, amely év végére várhatóan 60 fölé emelkedik. Az új EU- konform szövetkezeti szövetség a világon legelterjedtebb Raiffeisen termékpályás szö­vetkezeti elveknek megfelelően kíván fejlődni, és mint nyitott szervezet, tagjai közé vár min­den hasonló termelői közössé­get. A szövetkezés célja, hogy a tagok önállóságát megőrizve előmozdítsák azok sikerességét, együttműködését, valamint hogy kormányzati és nemzetkö­zi szinten is megfelelően tudják az érdekeket megjeleníteni, képviselni. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents