Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-16 / 268. szám

1998. november 16., hétfő GAZDASÁG Kiemelt szerepben a ladányi gyár Az orosz válság ellenére meg tudták tartani dolgozóikat A Henkel Magyarország Kft. idén 24 milliárd forint értékben gyárt tisztítószereket, ragasztóanyagot és építési kemikálékat. Fekete István elnök-igazgató elmondta: *a termékek többségét hazai piacon értékesítik. Külföldről származó árbevételük idén 5,5 milliárd forint úgy, hogy az orosz piac összeomlása miatt mintegy 500 millió forint ottani bevételtől esnek el. Oroszországba nagyon sok Cloroxot szállított a Henkel, s mint ismeretes, ezt a tisztító- szert a körösladányi üzemben gyártják. Újhelyiné Mojzsis Annától, a körösladányi Henkel üzem igazgatójától megtudtuk: szerencsére az orosz üzlet elma­radása okozta gondokat sikerült hatékonyan kezelni, így egyet­len dolgozótól sem váltak meg Ladányban. Fekete István a napokban Budapesten tartott sajtótájékoz­tatón megemlítette azt is: Körösladányban a tisztítószer­gyártás több évtizedes múltra tekint vissza, hisz a Metakémia Kisszövetkezet országosan is­mert és kedvelt háztartás­vegyipari termékeket gyártott. Békés megyei településen a Henkel a licenc alapján történő termelés elindításával 1986-ban alapozta meg jelenlétét. Mint a többi gyárakban, itt is fenntar­tották és továbbfejlesztették a nemzeti márkákat. Az utóbbi tizenkét évben nemcsak a Körösön folyt le sok víz Ladányban, hanem a helyi Henkel gyárban is jelentős vál­tozások történtek. A legna­gyobb fejlesztést a tavaly 1,2 milliárd forintból létrehozott Clorox-üzem jelentette. Ezzel a beruházással a Henkel a kör­nyék egyik vezető munkaadójá­vá lépett elő. A jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembergárda munkája révén Körösladányban előállított ter­mékeket tizenhét országba ex­portálják. A legtávolabbi vásár­ló Japán. Fekete István megjegyezte azt is:; az osztrák anyavállalat, a Henkel Ausztria Csoport Kö- zép-Európa ellátásában kiemelt szerepet osztott a körösladányi gyárra. Magyari Barna Ipartner Á Gazdasági Minisztérium közvetlen telefonszolgálata a gazdasági életben résztvevő­ket, illetve a gazdaság iránt érdeklődőket tájékoztatja. A telefonszolgálat heti 3 alka­lommal (kedd, szerda, csü­törtök) működik 14.00— 16.00 óra között. Telefon­számok: 269-3703, 311- 3669. November 17-18-19- én a minisztérium munkatár­sai a Nemzeti minőségi díj­ról tájékoztatják az érdeklő­dőket. Mit jelent a Nemzeti Mi­nőségi Díj? Ki alapította és milyen céllal? Mely vállal­kozások vehették át no­vember 13-án a Parlament­ben a Nemzeti minőségi dí­jat? Milyen feltételek telje­sítése szükséges a díj eléré­séhez? É K É S E G Y É É R T ÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LAPfTVÁNY HÁLÓZAT 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. • Tel./Fax: (66) 442-520 OgOggj -----------------------------------------------------------------------------------1-----------------­H em»M8§; kitp://w«w.ÍHRV«.fea • E-ault: Infoöhm«.ha MVA A BMVA vezető munkatársakat, szakértőket keres projektek, programok, európai uniós pályázatok menedzselésére. Követelmények: angol nyelv tárgyalásszintű ismerete >"► felsőfokú végzettség (gazdasági, jogi terület előny) gazdasági, vállalkozói szférában eltöltött, legalább egyéves gyakorlat I*» számítógép felhasználói szintű ismerete I» jó kommunikációs és tárgyalókészség jogosítvány. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent további nyelvek ismerete vala­mint saját gépkocsi. Bérezés megegyezés szerint. A fényképpel ellátott szakmai önéletrajzot tartalmazó pályázatot legkésőbb 1998. november 23-án 12 óráig kérjük leadni az ala­pítvány titkárságán. wt: ' !'S Mi A brazil állatorvosok a 20-as majori ménest is megcsodálták A SZERZŐ FELVÉTELE Lóembriókat és spermát szállítanak Brazíliába Külföldi állatorvosok Mezőhegyesen A Mezőhegyesen élők nap mint nap tapasztalják, hogy egyre több hazai és külföldi vendég keresi fel a ménesbirtokot. A birtok hosszú távú üzleti érdekeinek szempontjából rendkí­vül fontosak ezek a látogatások. Találomra egy brazil állator­voscsoport nyomába szegőd­tünk. Útirány: a 11-es majori szarvasmarha-telep és a 20-as majori ménes. Az állatorvosokat elkísérte Mezőhegyesre Varga Zsuzsan­na, az Agroinvest Rt. kereske­delmi igazgatója, dr. Mészáros András, a részvénytársaság szakértője és Papp László, az egyik magyarországi üzleti partner, az Agrota Kft. ügyve­zető igazgatója. — A csoport tagjai — a bra­zil mezőgazdasági minisztéri­ummal kötött szerződésünknek megfelelően — továbbképzé­sen vesznek részt — mondta Varga Zsuzsanna. — Egy hó­napos embrióátültető kurzust szerveztünk a részükre, amely egyaránt tartalmazott elméletet és gyakorlatot. Az oktatás már befejeződött, de még szeret­nénk bemutatni Vendégeinknek a magyar mezőgazdaság né­hány reprezentánsát. Elvittük őket Hódmezővásárhelyre, majd ide jöttünk Mezőhegyes­re, hogy lássák, hogyan műkö­dik ez a jó hírű állami vállalat. — Mi a véleményük a látot­takról? — Eddig mindenről felső fokon szóltak. Rendkívül ér­deklődőek, az aprólékos rész­letekre is kíváncsiak. — Hadd kíváncsiskodjam én is egy kicsit! Úgy vélem, hogy a brazil állatorvosok egy hónapos magyarországi kép­zése része egy nagyobb üzlet­nek. Jól gondolom? — Valóban így van. Az Agroinvest Rt. 10 ezer hol- stein-fríz vehem előállítására vállalkozott Brazíliában, túl­nyomó részt Magyarországról szállított embriókkal. Ez azt jelenti, hogy magyar szakér­tők végzik el odakinn az emb­riók beültetését a brazil fél ál­tal biztosított recipiensekbe. Négy magyar állatorvos lakik kinn családostul, előrelátható­lag öt évig, azaz a szerződés teljesítéséig. A vehem- előállítás mellett nagy mennyiségben szállítunk sper­mát és laboratóriumi eszközö­ket is a brazil félnek — fejez­te be cége bemutatását a ke­reskedelmi igazgató. Amíg a vendégek figyelme­sen hallgatták Szalai Jánosnak a ménesbirtok lótenyésztésé­ről és a ménesről szóló tájé­koztatóját, dr. Mészáros And­rás felidézte a „brazil kapcso­lat” történetét: — Már 15 évvel ezelőtt ki­sebb projekteket valósítottunk meg Brazíliában. Jellemző volt a szellemi export. Ma­gyar mezőgazdászok, mérnö­kök mentek ki, és technológi­ákat adaptáltak a helyi körül­ményekre. Az együttműködés az édesvízi halászattal (mes­terséges halkeltetés, ivadék­nevelés, halhústermelés, fel­dolgozás, piacra juttatás) kez­dődött. Vele csaknem párhu­zamosan indult a hal—kacsa integrált tenyésztése. Az el­múlt 15 évben mintegy 35-40 projektet valósítottunk meg Brazíliában magyar szakem­berekkel. Tevékenységünk ki­terjedt az öntözésre, a szántó­földi növénytermesztés több területére, így például a cse­megeszőlő-termesztésre. Ta­lán ez utóbbiban értük el a legnagyobb sikert. Nyolc sző­lőtermesztő specialistánk dol­gozik Brazíliában az ottaniak nagy megelégedésére. A klí­ma lehetővé teszi, hogy éven­te kétszer, két és félszer szü­reteljenek; hektáronként 60 tonna étkezési csemegeszőlőt tudnak előállítani — sorolta az impozáns adatokat dr. Mé­száros András. Ménesi György A gyulai duzzasztó műszaki átadása A gyulai duzzasztómű rekonst­rukciója keretében a régi tűs gát szerkezetelbontása után vízfel- töltéssel működő tömlős gát­szerkezetet építettek be a fehér­körösi duzzasztónál. A június 12-én felszerelt tömlős gátszerkezet öt hónapi próbaüzem alatt jól működött, a technológiai berendezések a tervezett feladatok ellátására al­kalmasak, a létesítmény kap­csolódó építményei elkészültek. A tervező Konstruktőr Kft., a kivitelező KÖVIÉP és Hídépítő Rt. konzorciuma, a beruházó Körös-vidéki Vízügyi Igazgató­ság, valamint az illetékes ható­ságok képviselőinek jelenlé­tében november 13-án megtör­tént a gyulai tömlős gát eredmé­nyes műszaki átadása. Az új tömlős gát — a régi szerkezettel ellentétben — árvízmentes idő­szakban télen is lehetővé teszi az Élővíz-csatorna gravitációs vízellátását. AJ ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. V, t (-4 i p 1 Éjt Az ÁPV Rt. az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat megillető járandóságok tekintetében az alábbiakat hozza valamennyi érintett tudomására. Az 1992. évi LIV. törvény 42. paragrafus (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A föld fekvése szerinti önkormányzat az átalakuló vállalat va­gyonmérlegében szereplő belterületi föld után a föld értékének a vállalati va­gyonmérleg főösszegéhez viszonyított arányában részesedik a saját tőkéből”. Afent hivatkozott jogszabályhely alapján a belterületi föld értékének és a vagyonmérleg főösszegének hányadosa a vállalat társasággá alakulásakor rögzül. Ennek segítségével kerülhet kiszámításra az önkormányzat járandósága vagy olymódon, hogy a fenti arányszám és az átalakuláskori saját tőke értékének szorzata adja a járandóság összegét, vagy pedig úgy, hogy a saját tőke privatizáció időpontjában fennálló piaci értéke, azaz a priva­tizációs bevétel és az arányszám szorzata képezi az összeget. A fenti értelmezési problémákból adódóan több per is indult az állami va­gyonkezelő szervezet és az érintett önkormányzatok között, azok jogerős íté­lettel történő lezárását követően azonban - az ellentétes tartalmú ítéletekre tekintettel - a fenti értelmezési bizonytalanság továbbra sem szűnt meg. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a kérdéskör komplex áttekintését követően határozatot hozott arról, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése céljából levélben fordul a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyben kéri annak kezdeményezését, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 29. paragrafus (1) bekezdésé­nek a., pontja alapján kerüljön sor jogegységi határozat hozatalára irányuló eljárás lefolytatására. Ezen kérelem elbírálásáig, illetve a jogegységi határozat megszületéséig az ÁPV Rt. Igazgatósága olyan átmeneti rendelkezéseket léptetett hatályba, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok részére a járandóságok egységes elvek szerinti átutalását, nem eredményeznek azonban nem kívánatos többlet- teljesítést az ÁPV Rt., illetve utólagos visszafizetési kötelezettséget az önkormányzatok számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. a már leírt számítási módozatokkal - mind az átalakulási vagyonmérleg­tervezet, mind a végleges átalakulási vagyonmérleg adatait figyelembe véve - elvégzi a szükséges számításokat, majd az így kapott összegek legkisebbi- két az önkormányzatok részére - évi 20 % -os kamattal növelten - átutalja. Ez az eljárás kizárólag az újonnan keletkező, vagy az ezidáig még nem teljesített járandóságok esetében alkalmazandó, a korábbi teljesítések helyes­ségének felülvizsgálatára és szükség szerinti korrekciójára az értelmezési bi­zonytalanság megszűntét követően kerülhet sor. a. a ^ Az ÁPV Rt. ezúton is jelezni kívánja, hogy a jogegységi határozat megszületése esetén annak megfelelően, a jogszabály szerinti jogos igé­nyeket az önkormányzatok felé teljes körűen rendezni fogja, az eddig teljesített kifizetések tételes felülvizsgálatát és összegzését követően. Az ÁPV Rt. mindezek alapján kéri az érintett önkormányzatokat, hogy a kérdésben szíveskedjenek türelmet és megértő együttműködést tanúsítani, az ügylet mielőbbi zökkenőmentes lebonyolítása érdekében is. ■ ■ ■ ------------ ■ ---- - .......................................................... u itm—iii—

Next

/
Thumbnails
Contents