Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-12 / 265. szám
1998. november 12., csütörtök HAZAI TÜKÖR Februárban tüntetés? A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezete visszautasítja a kormány jövő évi költségvetésének a bérfejlesztésre vonatkozó javaslatát, valamint a kulturális alaptörvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tervezett módosítását - közölte Vadász János, a KKDSZ elnöke. Tiltakozásukat az váltotta ki, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett a szakszervezettel, s ezzel megsértette a jogalkotásról szóló törvényt - mondta az elnök. A KKDSZ ellenzi a közalkalmazotti bértábla befagyasztását, ezzel szemben a szervezet 5 százalékos reálbér-növekedést tartana elfogadhatónak, méghozzá úgy, hogy azt sehol ne kövesse létszámcsökkentés. Ki őrzi meg A gazdaság helyzete mellett fontos, hogy milyen kulturális értékeket viszünk magunkkal csatlakozásunkkor az Európai Unióba - mondta Hámori József a Magyar Tudományos Akadémián szerdán. Az MTA Szociológiai Kutató- intézete által megtartott kultúrpolitikai vitanapon a kultusz- tárca vezetője hangsúlyozta: a nemzet kultúráját meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. A miniszter az elmúlt néhány évtized pozitívumaként értékelte a művelődési intézmény- hálózat kiépítését, megemlítve többek között a művelődési házakat. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a hálózat zöme mára leépült és jelentős része kocsmává alakult át, hogy fent tudja magát tartani. Arra a 22 ezer emberre, akik ezen a területeken dolgoznak, a megnövekedett feladatok miatt egyébként is szükség van - mondta Vadász János. A KKDSZ követeli, hogy a kormányzat vonja vissza azt a törvényjavaslatot, amely a köz- alkalmazottak elbocsátása esetén a végkielégítés mértékét harmadára csökkentené. Tiltakoznak a kúlturális alaptörvény módosítása ellen is. A költségvetés a mostani 2,7 milliárd helyett azt a 4,5 milliárdot biztosítsa, amit a kulturális alaptörvény egyébként előír - mondta Vadász János. Végezetül kilátásba helyezte, hogy amennyiben az év végéig nem áll be jelentős változás a közalkalmazottakat érintő kérdésekben, akkor februárban országos tüntetést szerveznek. (haszon) a kultúrát? A könyvtárak a működési lehetőségeik határán vannak, a kulturális intézmények épületei állnak ugyan, de a kultúra lassú erózióját nem lehet nem észrevenni. Ennek megállítására jövőre jelentősen emelkedni fog a normatíva - mondta a miniszter, aki reményét fejezte ki, hogy az önkormányzatok a többletpénzt a művelődés javára fogják használni. Hámori József előadásában felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy azok a kistelepülések, amelyek megszabadulnak iskoláiktól, egyben leépítik értelmiségüket és ezzel elősegítik saját megszűnésüket is. Amikor településpolitikáról és központosításról van szó, ezt is figyelembe kell venni - mondta végezetül a nemzeti kulturális örökség minisztere. Családi orvosi kézikönyv Nem vezet „kóros” hipo- chondriához, ha valaki laikusoknak szóló felvilágosító könyveket olvas és netán felfedez magán betegségre utaló tüneteket - vallja dr. Tariska Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgató-helyettese. A neves szakember véleményét annak kapcsán kérdeztük, hogy szerdán a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták azt az új orvosi kézikönyvet, amit a családi könyvespolcra ajánlanak. Testünk működéséről, a kóros folyamatok tüneteiről, a kivizsgálás menetéről, valamint a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről szól a kötet. Eredeti változata az USAban eddig több mint 700 ezer példányban kelt el. A legelső idegen nyelvű kiadás a magyar lesz, amely várhatóan november közepén kerül a könyvesboltokba és a patikákba. Dr. Tariska Péter elmondta, hogy Magyarországon nem a hipochondriától kell tartani, hanem attól, hogy az emberek többsége egyáltalán nem figyel sem a saját, sem családtagjai egészségére. Nem mennek el szűrővizsgálatokra, nem törődnek olyan tünetekkel sem, amelyek nyomán orvoshoz fordulva a súlyosabb betegségek kialakulása is megelőzhető lenne. A kis számú, de vérbeli „képzelt beteg” amúgy is az orvosoknak szánt szakirodalmat olvassa. n. zs. Legalább egy hónapig tombolnak még a folyók Embert próbáló munka a gátakon A gátak megerősítéséhez hosszú távon legalább 100 milliárd forintra lesz szükség. Erre az elkövetkező négy évben 20 milliárd forintot költ a tárca - jelentette be Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) politikai államtitkára. Egy hónapig még biztosan számolni kell árvízveszéllyel a Tiszán, de a helyzet a mostani esőzések miatt tovább is eltarthat - közölte az Árvízvédelmi, Belvízvédelmi, és Vízminőségi Kárelhárítási Fő- felügyelet. Tegnap a Duna felső szakszán is első fokú készültséget rendeltek el. A Nyíregyháza melletti Kó- tajban a legmagasabb, 841 centiméter a vízállás, de ott viszonylagos nyugalom van, mindent megtettek a katasztrófa elhárításáéit. Zalkod, Györgytarló és Tiszakarád térségében 75 lakost kellett kiköltöztetni. A gátak stabilan állják a sarat, újabb kitelepítésekkel nem kell számolni. Szegednél szerdán 522 centiméteres volt a vízállás, az árhullám itt egy hét múlva tetőzhet, valószínűleg 700 centiméter alatti vízszinttel. Tokajnál tovább árad a folyó, a jelenlegi vízszint 871 centiméter, már 9 centiméterre megközelítette az eddig mért legmagasabb vízállást. Lejjebb igen lassan, de árad a folyó. A kormány által a veszély- helyzet elhárítására kiutalt 500 millió forint nem lesz elegendő, a teljes összeg nagysága azonban még nem ismeretes - mondta Manninger Jenő a Gazdasági Kabinet ülése után. A gátak megerősítése hosszú távon 100 milliárd forintba kerül. Az első ütemre négy év alatt 20 milliárd forintot kívánnak fordítani, főként a Felső-Tisza és a Körös vidékén. Döntöttek arról is, hogy jövőre a tervezett 850 millió forinton felül további 2 milliárdot csoportosítanak át megelőzési feladatokra. Belvízkárokért az idén eddig 240 ezer hektárra 2,4 milliárd forint kártalanítást fizettek ki. A* állam és az egyházak. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Gellért Szálló teatermében találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. A megbeszélésen részt vett Paskai László bíboros-prímás, Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke, Harmati Béla evangélikus püspök és Schweitzer József országos főrabbi. fotó: feb/kallus györgy Kezdeményező szerepet a kereskedelmi bankoknak kell vállalniuk Épülőfélben a hazai lakáspiac Kialakulatlan hazánkban a lakásfinanszírozás rendje, s ebből adódnak a hazai lakáspiac alapvető problémái. Ezen a nemrég létrejött lakás-takarékpénztárak sem képesek kellőképpen javítani, mivel állami támogatásra építve, kormány- döntéstől függenek. Kiadásaik a költségvetést terhelik, miközben közvetve a lakosság adóterheit is növelik. Kereskedelmi bankok, építőipari vállalatok és lakáskasz- szák képviseltették magukat azon a háromnapos budapesti konferencián, amelyet az Amerikai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) és a Városkutatás Kft. közösen szervezett. A lakáspiac legnagyobb problémája - hangzott el a rendezvényen -, hogy ma az emberek többsége még mindig önerőből és készpénzzel fizetve vásárol vagy épít lakást magának. Megfelelő hitelek híján a régi házak felújítására sincs forrás. A jelenlegi 23-25 százalékos lakáskölcsön-kamatláb mintegy 6-8 százalékkal magasabb a jegybank által megállapítottnál. Az USA-ban és Nyugat-Európában ez a különbség 2-3 százalék. Ameny- nyiben Magyarországon 21-23 százalékra csökkenne a lakáskölcsönök kamata, a köl- csönkötések aránya akár 8 százalékkal növekedne, a hitelfelvétel költségei pedig 20 százalékkal csökkennének - állítja Douglas Diamond amerikai szakértő. Szerinte a lakásvásárlás világszerte a legjobb befektetés, a lakosság jövedelmének 25^40 százalékát költi otthona megteremtésére. Mivel a lakáscélú állami támogatások „megcsapolják” a gazdaságot, sokba kerülnek az adózóknak. Hatékony és stabil megoldásnak a piaci alapú finanszírozás tűnik, ám ehhez a kereskedelmi bankoknak kellene lépniük. Cs. J. Nincs egyezség. 16,5 százalékos átlagos keresetemelést javasolt a jövő évre az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának munka- vállalói oldala a testület tegnapi ülésén. A munkaadói és kormányzati oldal viszont 13 százalékot tartott indokoltnak. A kötelező minimálbér összegét tekintve sem közeledtek az álláspontok. A munkavállalók a 19 500 forintos legkisebb bér 25 500 forintra emelését javasolták. A kormányzati oldal 22 600 forintot, a munkaadók 21 500 forintot tartottak elfogadhatónak. Védelmi kiadások. A honvédelmi tárca és a Határőrség jövő évi kiadásaira a költségvetési törvényjavaslat összesen 184,6 milliárd forintot szán. Ez 0,1 százalékpontos emelkedést jelent 1998-hoz képest, és megfelel a NATO által szabott kötelezettségnek - közölte Pásztó György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Több pénz kapnak. Az Egészségügyi Minisztérium 53,8 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre, ami 15 százalékkal haladja meg az idei ösz- szeget — közölte Gógl Árpád egészségügyi miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságának szerdai ülésén. Az intézmények működtetésére és a szakmai programokra együttesen 47,4 milliárd forint jut. Jogharmonizáció. A nélkülözhetetlen európai uniós jogszabályok fordítását két hete kezdte meg az a magyar cégekből álló konzorcium, amely ez év júniusában nyerte el az EU PHARE szervezete által kiírt pályázatot. Végső László, a vállalkozás vezetője elmondása szerint eddig ezer oldalt fordítottak. le a mintegy 40 ezer oldalnyi joganyagból. Vizsgálnak. Az ORFK bűnügyi főigazgatója ellen indult vizsgálatnak - amelynek célja, hogy Kiss Ernő elmúlt heti „illetlen viselkedésének” körülményeit tisztázza - még nincs eredménye. Könyves Krisztina, a belügyminiszter sajtószóvivője szerint azok a hírek, amelyek a rendőrtábornok közeli nyugdíjazásáról vagy felmentéséről szólnak, csak találgatások. Határügyek. Az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma az idei év első tíz hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 60 százalékkal emelkedett, az esetek többsége tiltott határátlépés volt. A Határőrség a korábbinál több embercsempészt fogott el: az első tíz hónapban 418 - közülük 261 magyar, 35- 35 szlovén és szlovák, 24 jugoszláv - személlyel szemben intézkedtek. Spar: társ a vásárlásban Mi is emberek vagyunk írásunk címét egy fiatal verselő, ifjú Lakatos Tibor egyik költeményéből kölcsönöztük. A verset az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat alakuló ülésén hallottuk, ahol az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium kórusa énekelte el a Himnuszt, majd a választási bizottság számolt be a helyhatósági választás eredményéről. A megbízólevelek átadása után a képviselők — Lakatos Elza, Lakatos Tibor, ifjú Lakatos Tibor, Nédó Árpád, Vidó Attila — letették az esküt, Lakatos Tibor korelnök pedig elmondta programbeszédét. Sajnálatát fejezte ki, hogy sem a települési önkormányzat polgár- mestere, sem a német kisebbség megválasztott képviselői nem jelentek meg az ülésen. Cs. I. A nagyközönség előtt 6 órakor nyitotta meg kapuit a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 108. áruháza, méghozzá Békésen, a Szarvasi és Korona utca sarkán. A 930 négyzetméteren felépített szupermarket ünnepélyes átadása tegnap volt, megyénkben ez a második Spar Aruház. — A közeljövőben, tehát 1999-ben nem tudok újabb Békés megyei áruház létrehozásáról — válaszolta kérdésünkre A nyáron 47 gádorosi diák fejezte be általános iskolai tanulmányait, pályaválasztásuk sikeresnek bizonyult. Akik az 1998/99-es tanévet elkezdték a községben, azok 20 tanulócsoportban tették ezt a Némann Valéria Általános Iskolában — tudtuk meg Kozmer ImFehér István, a Spar Magyarország Kft. tájékoztatási vezetője. A minőségi kiszolgálásra berendezkedett üzletlánc békési egysége hétköznaponként 6— 19, szombaton 6—14, vasárnap 7—12 óra között tart nyitva. Ä vásárlók széles körű kiszolgálása a célunk. Az üzletvezető Békésen Egresi Jánosné, 26 alkalmazottból 23-an helyiek, tehát a békési munkaerő foglalkoztatására törekedtünk — mondta Fehér István. B. I. re beszámolójából a keddi testületi ülésen. A nyáron a volt pártház épületében lévő iskola felújítását elvégezték, a nagy iskola 20 éves berendezése viszont nem túl jó. Sikerült viszont korszerűsíteniük a számítógépparkot, így az nyelv- oktatásra is alkalmassá vált. (cs) Sikeres gádorosi pályaválasztók Millennium Szalon 1998. A századelő, a boldog békeidők emlékét, hangulatát idézi öt napon át a városligeti Olof Palme Házban rendezett műtárgykiállítás és -vásár. Az épület 1885-ben az Általános Országos Kiállítás Műcsarnoka volt. fotó: feb/kallus györgy
