Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
1998. november 11., szerda HAZAI TÜKÖR Jogászok napja A parlamentben Varga István (MDF) nemzeti kultúránk nagyjainak határainkon túli síremlékeire hívta fel a figyelmet. Példaként Csáth Géza író és zenekritikus szabadkai sírjáról, pontosabban sírjának a helyéről szólt. Nem volt ugyanis senki, aki megváltsa a sírhelyet, s amikor a képviselő arra járt, a régi márványtáblán már egy új halott neve szerepelt. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere megköszönte a figyelmeztetést, és intézkedést ígért. Varga István felszólalt a büntetőeljárásról szóló törvény módosításának vitájában is. Támogatta a javaslatot, mert az jól segíti a bűnszervezetek elleni harcot a tanúk fokozott védelmével, illetve a fedett (nem köztudomásúan a nyomozó hatóság tagjaként fellépő) nyomozó alkalmazásával. A Büntető Törvénykönyv néhány módosításával kapcsolatban Vastagh Pál (MSZP) fenntartásait mondta el. Lehetségesnek tartotta, hogy egyes bűncselekmények esetében szigorítani kell a büntetést, de a kormány javaslata általános szigorítást eredményezne azáltal, hogy minden szabadság- vesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértékét kellene irányadónak tekinteni. Kétségbe vonta, hogy eredményhez vezet az alkalmi kábítószer-fogyasztók bűnössé nyilvánítása és megbüntetése, miközben a nagyfogyasztók, akik már drogfüggővé váltak, büntetés helyett gyógyító kezelésben részesülhetnek. S. A. Nincs kegyelem Kunos Péternek A köztársasági elnöknek csupán „osztott” jogköre van Az államfő helyt adott a volt agrobankos vezérigazgató, Kunos Péter kegyelmi kérvényének annak ellenére, hogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter - előterjesztésében - a kérvény elutasítására tett javaslatot. A végső döntés a miniszteré volt, a kegyelem csakis az ő ellenjegyzésével lett volna érvényes. Szörnyethalt egy fiatal férfi Életét vesztette az a férfi, aki az ötödik emelet magasságából zuhant le kedden a déli órákban Budapesten, a IX. kerületi Tompa utca egyik lakóépületéről. A budapesti kerületi rendőrkapitányság tájékoztatója szerint a lakóépületen felújítási munkák folynak, ezért feltételezhető, hogy a szerencsétlenül járt férfi építőmunkás volt. A helyszínelés a munkavédelmi felügyelet szakértőinek bevonásával jelenleg tart. A hírek szerint nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat, s nemrégiben költözsött menyasszonyával Békés megyéből a fővárosba „szerencsét próbálni”. Nem sikerült... (b) Mint ismeretes, Kunos Pétert április 30-án a Legfelsőbb Bíróság - másodfokon - 11 rendbeli vesztegetés bűntette miatt jogerősen két év börtönnel sújtotta. Kunosnak a köztársasági elnökhöz címzett kegyelmi kérvénye október 27-én érkezett az Igazságügyi Minisztériumba, majd 30-án azzal a miniszteri véleménnyel ment tovább, hogy mivel az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá az egészség- ügyi okból kért kegyelmet, az elítélt azt ne kapja meg. Információink szerint az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a köztársasági elnök jogköreinek értelmezésével, s 1992-ben a kegyelem gyakorlását „osztott” jogkörként minősítette. A bírák a végrehajtó hatalom egységes voltából indultak ki, no meg abból, hogy az államfő efféle döntéseiért végső soron a kormány viseli a felelősséget. Más országok gyakorlatához hasonlóan tehát szimbolikusan nálunk is az államfő gyakorolhat kegyelmet, ám a miniszter vétója esetén a kegy mit sem ér. Végső soron a felek együttműködési hajlandósága dönti el az elítélt sorsát. Eddig nagyon ritkán fordult elő, hogy a tárca vezetőjének döntése ellentétes lett volna az államfő határozatával, igaz, Göncz Árpád is csak kivételes esetekben mondott igent a hozzá címzett kegyelmi kérvényekre. Tavaly például 861 beadvány közül mindössze 57-re született pozitív válasz, idén június 30-ig 715-en kértek, de csak 42-en kaptak kegyelmet. Mint megtudtuk, a mérlegelésben a bűntett súlya mellett az elítélt egészségügyi állapota is fontos szempont, a terhes anyák például előnyt élveznek. Takács Mariann A középrétegek jobban járnak Változások a jövő évi adózásban A jövő évi adózással kapcsolatos törvények módosításáról döntött tegnap az Országgyűlés. A lakosság többségét érintő, várható változásokról Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesét kérdeztük. A szakember szerint összességében a lakosság egészét tekintve az adóterhelés 0,1 százalékponttal - alig érzékelhetően - növekszik. A gyakorlatban a gyermektelenektől a családosok javára csoportosít át terheket az új adótörvény. Előre vetíthető, hogy a középrétegek járnak majd jól. Adószámtan Az adótábla mindössze három sávból áll. Évi 400 ezer forintosjövedelemhatárig 20 százalékos adót kell majd fizetni. 1 millió forintig 30 százalékot, afelett 40 százalékot. Az alkalmazotti, havi adójóváírás a jelenlegi 20 százalékról 10-re csökken, éves maximuma 50 400 helyett 36 ezer forint lesz. Ha valakinek az összjövedelme az 1 millió forintot meghaladja, akkor egyáltalán nem élhet az adójóváírás lehetőségével. Ugyanakkor visszatér a gyerekkedvezmény, amely a családi pótlékra jogosultakat illeti meg. Havonta és gyermekenként az egy- és kétgyermekesek esetében 1700 forint, a három- és többgyermekeseknek pedig 2300 forint lesz a leírható adókedvezmény. Ezenkívül lesznek még apróbb változások. Például az, hogy az ingatlan bérleti díjából származó bevétel nem számít majd összevonandó jövedelemnek, hanem a bevétel 20 százalékát kell adóként megfizetni. Idén még az a szaA szakértő fotó: feb bály, hogy a bevételből le lehet vonni a költségeket és a többi jövedelemmel összevontan kell adózni utána, s az érintett „beleszaladhat” akár a legmagasabb, 42 százalékos adósávba is. Elvi tisztítást jelent az új szabály az adózásban, hasonlóan a tőkejövedelmek 20 százalékos, elkülönített, lineáris adóztatásához. Mínusz 6 százalék A közterhek csökkentése jelentős mértékű. 1998. decemberéig a munkabérek után 39 + 4 százalék tb-járulékot fizetnek a munkaadók. Jövőre ez 34 + 3 százalékra csökken. Ez összesen 6 százalékos köztehercsökkentést jelent a foglalkoztatásban, amit a munkáltatók akár béremelésre is fordíthatnak. A minimális egészségügyi hozzájárulás viszont 2100-ról 3600 forintra nő, azaz az alacsony keresetűeknél nő a munkaadók terhe. Külön költségvetés Hazánkban a társadalombiztosítási járulékrendszer tulajdonképpen egy különálló, „kis” költségvetés, amely az idén 1400 milliárd forintot ölel fel. Történelmi okokból fakadóan ma a tb nem rendelkezik a fél évszázados befektetett vagyonának hozadéká- val. Ezért csak úgy lehetett „önálló”, hogy a költségvetés készfizető kezességet vállalt a hiányért, amit évről évre az adóbevételekből pótoltak. Magyarán a társadalombiztosítás is állami kötelezettségnek tekinthető. Ezért logikus a döntés, hogy 1999. január 1- jétől az adóhatóság szedje be a társadalombiztosítási járulékokat is. A járulékbeszedés átvétele két lépcsőben történik majd. 1999. január 1-jétől az egészségbiztosító és nyugdíjfolyósító beszedési részlegeit országszerte ingatlanokkal, gépekkel és a személyzettel együtt átveszi az APEH, s csupán egy „cégtáblaátfestést” érzékelhet a lakosság. A technikai és a jogi feltételek megteremtését követően kezdődhet csak a teljes integráció. Várhatóan 2000. január 1-jére válhat az egészségügyi és a nyugdíjj árulék egy-egy újabb adónemmé.- A járulékokat is adószámon szeretnénk nyilvántartani, így nem merülhetne fel adatvédelmi aggály - mondta végezetül Vámosi-Nagy Szabolcs. Németh Zsuzsa Határőrök a gátakon Az árvízhelyzet kezdetétől fogva határőrök is részt vettek a Felső-Tisza mentén folyó gigászi küzdelemben. Az Orosházi Határőr Igazgatóság 46 munkatársát irányította a kritikus térségbe. A kontingenst Kádár János százados, a biharkeresztesi határvadász század parancsnoka vezette. Az állományt a „Bihar”, illetve a „Gyula” határvadász században szolgáló tiszthelyettesek alkották; valamennyiüket a tiszabecsi határőrizeti kirendeltségen helyezték el. A mostoha körülmények ellenére — együtt a kiskunhalasi kollégákkal — felváltva dolgoztak éjjelA gyulai városházán kedden ár- és belvízvédelmi koordinációs megbeszélést szervezett a polgármesteri hivatal, melyen az önkormányzat elöljárói mellett részt vettek a védekezésben érintett szervezetek képviselői. Béres István városi főépítész tájékoztatta a megbeszélésről lapunkat. — Az ön- kormányzatnak törvényből adódóan vannak ár- és belvíz- védelmi feladatai, a jogszabályok az utóbbi egy-két évben részben megváltoztak — mondta. — Más a résztvevők közötti feladatmeghatározás, s azok a szervezetek, melyek korábban a védekezésben részt vettek — termelőszövetkezetek, nagyvállallatok — is változáson mentek keresztül, ezért módosítani kell a védekezés módszereit, új, felfrissített védekezési tervek szükségesek ár- és belvízre, s más eseményekre, melyeket a polgári védelem koordinál. nappal a Jánd és Panyola közötti töltéseken: erősítették a gátakat, figyelő-ellenőrző szolgálatot láttak el, és felkészültek az esetlegesen Kárpátaljáról érkező menekültek fogadására is. Megérkezésüket követően azonnal hozzáláttak a Jánd községet védő töltések megerősítéséhez, ugyanis egy 1500 méteres szakaszon ekkorra már kritikussá vált a helyzet. Mint megMinden évben van ősszel egy ár- és belvízvédelmi bejárás, melyet a Kövizig — mint összefogó szervezet és hatóság — szakembereivel elvégeztünk. A tapasztalatokat és az elkészíttetett belvízvédelmi terv befejezés előtt álló vázlatát vitattuk meg, s áttekintettük, az árvízi téren mi várható, a belvíznél mire érdemes felkészülni. A tervezés úgynevezett békeidőben történő, a különböző veszélyfokozatoknál majd kiket kell és lehet igénybe venni. Az előkészítés a következő hónapok feladata, várhatóan a jövő év első felére készül el a korszerűsített terv. Gyulán jelenleg sem ár-, sem belvízvédelmi „helyzet” nincs, bár sok eső esett, a talajban bőven van víz, a szivárgóképessége kicsi, a művek sem tökéletesek, de rendkívüli eseménnyel nem számolnak. Sz. M. tudtuk, egyértelműen az orosházi igazgatóság határőreinek, köztük gyulaiaknak és köte- gyániaknak köszönhető, hogy Jánd térségében, ahol honvédségi alakulatok nem vettek részt a mentésben, sikerült elhárítani a katasztrófát. A helyi lakosság és Jánd község polgármestere nagyra értékelte és megköszönte a határőrök helytállását. Csaknem egyhetes embert próbáló munka után tegnap a határőrök hazaindultak, hogy otthonukban, családi körben pihenjék ki fáradalmaikat. Ménesi György Csőtörőbe törte magát A Dobozi út mellett a szeregyházi részen egy férfit kellett kiszabadítani a csőtörő gépből. S. J. gyulai lakos egy MTZ traktorral vontatott, kardánnal meghajtott csőtörővei dolgozott a határban a baleset bekövetkeztéig. A férfi — mint azt később társa is megerősítette — már korábban is mindig bekapcsolt állapotban tisztította meg a levéltől a gép forgó részeit. Most azonban nem jött be a bevált fogás, ugyanis elkapta pulóverét a masina és az asztalra húzta, súlyosan megroncsolva jobb al- és felkarját, valamint vállát, de sérült az arca is. A gyulai tűzoltókat tegnap 11.55-kor riasztották — tudtuk meg Zanócz Tamás százados, szolgálatparancsnoktól. A lánglovagok — akiket a mentőszolgálat emberei hívtak segítségül — csak speciális feszítő-vágó berendezéssel tudták kiszabadítani a szerencsétlenül járt férfit. A férfi állapota súlyos — erősítette meg kérdésünkre dr. Dósa Gábor, a gyulai Pándy Kálmán Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa. Négyórás csontegyesítő műtét vár a páciensre — tudtuk meg a kórházban. — Both — Békeidős tervezés Gyulán Űjbor a libához Úgy tartja a mondás, aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik, aki Márton napján újbort nem iszik, egész éven át szomjazik. Elődeink az alkalmat sült libával tisztelték meg. A pecsenyére lehetőleg már újbort ittak, ami ekkorra rendszerint kiforrt. E hagyományt szándékozik újjáéleszteni az az ünnepség, amelyet tegnap rendeztek meg a Budavári Hadtörténeti Múzeumban. Az elsőként elfogyasztott újbor a borivó emberek kíváncsiságát szolgálja ki az új évjárat minőségéről. Az idén Szent Márton italának Bock József villányi gazda borát választották. Bock József 1997-ben elnyerte az év bortermelője címet. A Szent Márton bora védjegyeztetett elnevezés európai ismertséget és elfogadottságot jelent. (sts) Az újbor köszöntése régi hagyomány a bortermelő országokban FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Nem szabad mérlegelni, fenyegetőzni A rablónak mindig igaza van Egy kisebb bolt egyedül lévő eladója jószerivel csupán a szerencséjében bízhat, hogy nem éri támadás, nem rabolják ki az üzletet. A korábbi mondás - a vevőnek mindig igaza van - mára átalakult: a rablónak mindig igaza van! A napokban két bolti gyilkosság is történt a fővárosban, védtelen eladók estek áldozatul. A biztonsági szakértő egyetlen jó tanácsot tud adni arra az esetre, ha már bekövetkezett a baj, azaz tolvaj, vagy rabló lépett az üzletbe. Nem szabad ellenállni, fenyegetőzni! Az eladó akkor cselekszik helyesen, ha azt teszi, amit a támadó mond. Ekkor van esélye arra, hogy nem válik áldozattá. Az elmúlt öt évben becslések szerint több mint harmadával növekedett a bolti lopások és a kereskedők sérelmére elkövetett támadások száma. A nagy áruházláncok, élelmiszerboltok kivételével a kisebb butikok, trafikok védelme megoldatlan. Az árulopások ellen lehet védekezni különféle technikai eszközökkel, az eladót azonban ezek nem védik meg. Ilyenkor tanácsos lélektani eszközökhöz nyúlni - mondja a szakértő. A lényeg: éles helyzetben senki ne mérlegeljen! A veszély elmúltával aztán személyleírással segíthetik a rendőri munkát. H. M.
