Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07-08 / 261. szám
E hét végére - miként tavaly is - ismét erőemelő középiskolás versenyre invitálták a megye legerősebb diákjait a békéscsabai, Vandháti úti súlyemelő- csarnokba. A tavalyihoz képest szolidabb létszámban álltak rajthoz a fiatalok, ugyanis az előzetesen nevezett szeghalmi és békési diákok nem érkeztek meg. Mint Bökfi János, a szöuli olimpia negyedik helyezett súlyemelője, a viadal egyik szervezője elmondta, ezúttal is kiemelkedett a mezőnyből a tavalyi győztes, Berke Lóránt, aki évek éta keményen készül a békéscsabai klubban.- A fiataloknak csak két fogásnemben rendeztük a viadalt, guggolásban és fekve- nyomásban - mondta Bökfi János. - A felhúzásban még nem kellett bizonyítaniuk, egyébként jé hangulatban telt a verseny, és nagyon lelkesek voltak, akik dobogóra álltak. Berke Lóránt egyébként fekvenyomásban 150 kilogrammot, guggolásban pedig 155-öt teljesített. J. P. ■ ■////// Hoooooorukk! 1998. november 8. ■■ 1 Sport Kilencedik oldal *! A Csepel már nem acélos Gyulai FC— Csepel 2—1 (1—1) A gyulaiak szerették volna hamar dűlőre vinni a mérkőzést, ennek szellemében Kulcsár egy védőkről kipattanó labdát futtából, húsz méterről a bal felső sarokba bombázott, 1—0. Igaz, nem sokkal később egyenlített a fővárosi együttes, amikor Semsei ugyancsak távolról célozta meg a fürdővárosi csapat kapuját, amely egy védőn megpattanva vágódott a hálóba, 1—1. A második félidőben, a 67. percben dőlt el végleg a pontok sorsa, amikor Túri a 16-oson belül elhúzta Borúzs lábát, amiért büntetőhöz jutottak a kék- fehére, a 11-est Resetár lőtte a kapuba, 2—1. Hiába volt mezőnyfölényben a vendégcsapat az első játékrészben, a fordulás után egy igazán harcos gyulai csapatot követhetett figyelemmel a 600 fős publikum, akik ekkortól már megfordították a mezőnyjátékot, azaz ők játszottak fölényben. Cserháti István: - A második félidőbeli sziporkázó játékunkkal teljesen megérdemelten fektettük kétvállra a Csepelt. Gratulálok a csapatomnak. Gáspár József: — Ideje lenne már, hogy a vezetés komolyan vegye a csepeli labdarúgást. NB Il-es labdarúgó-mérkőzés, Gyula, 600 néző. V.: Bába (dr. Hegyi, Koszó). Gyula: Such — Kovács, Resetár, Botyánszki, Gajdács — Kulcsár, Kiss, Tamási, Bíró — Borúzs, Frank. Edző: Cserháti István. Csepel: Túri — Körösi, Bereczki, Fekete (Gombos a 75. p.), Papp — Korolovszky, Szabó (Szigeti a 80, p.), Semsei, Siklósi — Máté, Jakab. Edző: Gáspár József. Jenei Kálmán A hazaiak többet támadtak Matáv Sopron—Előre FC Békéscsaba 2—1 (1-1) Mindkét csapat győzelemre törően kezdte, nem véletlen, hogy egymás után estek a gólok. Már a 7. percben megszerezte a vezetést a hazai csapat, amikor Bognár hétméteres kapáslövése a bal alsó sarokban landolt. A 18. percben viszont Ulrich révén egyenlítettek a lilafehérek, aki közelről vette be Horváth T. kapuját. A fordulás után az 57. percben esett az utolsó és a soproniak számára győztes gól, amikor Bausz R. megkerülte a csabai ■védelmet, és a 16-os oldalvonaláról, nagy erővel kilőtte a jobb felső sarkot. Ezután is próbálkozott még mindkét csapat a gólszerzéssel, még ha a legnagyobb csabai helyzet nem is ezután esett, de megkísérelték a viharsarkiak az egyenlítést. Végül is a jobban akaró hazaiak megérdemelten tartották otthon a három pontot, miután lelkesedésben felülmúlták ellenfeUlrich, a csabai gél szerzője lüket, és kihasználták a hazai pálya előnyét. Róth Antal: — Játékosaim rengeteg energiát fordítottak erre a mérkőzésre, és ennek köszönhetően megérdemelt „munkasikert” arattak. Pásztor József: — Két egyforma csapat mérkőzését láttuk, melyet mi is megnyerhettünk volna, ha 1-1- nél értékesítjük hatalmas helyzetünket. A hazaiak többet támadtak, összességében megérdemelt a győzelmük. NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Sopron, 700 néző. V.: Molnár J. (Ákos, Szabó R.). Sopron: Horváth T. — Horváth R., Szabados, Sánta — Perger, Nagy J., Varga K. (Farkas B. a 85. p.), Kovács I., Kulcsár — Bognár (Körmendi a 72. p.), Takács (Bausz R. a 46. p.). Edző: Róth Antal. Békéscsaba: Fülöp - Diczkó (Szeverényi a 73. p.) - Varga M., Sándor M. — Simon, Raducu, Kerényi, Kasik, Futaki (Pozsár G. a 63. p.) - Ulrich, Harangi (Borbola a 63. p.). Edző: Pásztor József. További eredmények: Soroksár-Érd 2-0, Salgótar- ján-Soproni Dreher 0-0, Tatabánya—Tiszavasvári 3—2, Tiszaúj város—Kaposvár 1—0. Resetár bombája csaknem átszakította a hálót Gól gól hátán Gyomaendrödön Battonyai TK—Kerekegyháza 2-1 (1—I). NB III-as labdarúgó-mérkőzés, Battonya, 400 néző. V.: Kalmár. G.: Kovács Zs., Zsóri, ill. Torbavecz. * Gyulavári VFC—Csabacsűd 3—1 (0—0). Megyei I. osztályú labdarúgó-mérkőzés, Gyulavári, 200 néző. V.: Alberti. G.: Oláh, Papp, Tóth (11-esből), ill. Lénáit (11-esből) Kamut—OMTK-Szuperinfó 1— néző. V.: Szabari. G.: Hunya 3, 0 (0-0). Kamut, 100 néző. V.: Szabó I. S. G.: Varga. Vésztő—Szarvasi FC 5—1 (21). Vésztő, 300 néző. V.: Pintér. G.: Zsombok 3, Turbucz 2, ill. Bencze (11-esből). * Gyoma FC—Doboz SK 6—0 (3—0). Gyomaendrőd, 250 Toldi, Dobó, Tóth. * Szeghalom SC—Elek SE 1—2 (0—1). Szeghalom, 250 néző. V.: Hajdú. G.: Kata, ill. S a r k a d i, Uhrin (11- esből). A cirkusz új királya Franki András: „Nem próféta voltam...” Tessenek visszalapozni az újságokat: tíz megkérdezettből kilencen Schumachert tippelték a Forma-1 idei világbajnokának. A kivételek közé tartozik Franki András, az MTV kommentátora, aki lapunkban a következőket mondta egy szeptemberben vele készült interjúban: „A Forma-l-nek is jót tesz, ha egy outsider győz. De Mika Häkkinen győzelmére mégis inkább azért tippelek, mert Ausztriában is legyőzte Schumachert. ” — Szóval a próféta szólt... — folytattuk a köszönés után, amikor hétközben felhívtuk londoni lakásán. — Nem nagyképűség, nem beképzeltség az, hogy Häkkinenre tippeltem, 30 év munkájának az eredményére. Mindannyian tudjuk, hogy mi történt Suzukában. Schumacher kuplungja tönkrement, és hátulról kellett indulnia. Ez sem lett volna baj, mert ha Damon Hill — ; meglehetősen ; sportszerűtlenül : — nem tartja fel ; hosszú körökön ; keresztül, akkor ! felzárkózott volna Mika mögé, olyan tempót diktált. De még akkor sem nyert volna! Az a Mika, aki Suzukában versenyzett, nem ugyanaz a Mika, mint aki korábban, az évek folyamán már sokszor majdnem nyert. Nem véletlen, hogy több, mint nyolcvanszor kellett nekifutnia, mielőtt megnyerte élete első nagydíját, és azt is csak azért, mert csapatfőnöke és csapattársa neki ajándékozta. Ron Dennis, Ayrton Senna volt főnöke tudta, hogy Mikában volt egy lélektani gát, amin át kellett segíteni, hogy végre megjöjjön az önbizalma. Miután ez tavaly Jerezben megtörtént, Mika mintha egy metamorfózison ment volna át! Más ember lett! Már az év első versenyét megnyerte, habár az egy ajándékféle volt Coulthardtól. Ezek után már nem volt semmiféle kö- nyöradományra szüksége, mint ■i------ azt M onacóban s bebizonyította egészen parádés vezetésével. Sok helyen lehet nyerni szerencsével, de Monacóban, a keskeny utcákon első kockából indulni, és végig uralni a mezőnyt, csak az igazán nagy versenyzőknek adatik meg. A hidegvére hihetetlen! Silverstoneban zuhogó esőben óriásit piruettezett, több, mint 200 kilométernél nagyobb óránkénti sebességnél. Kevesen tudták volna folytatni a versenyt ezek után, főleg mert ment az autó át a mezőn, ugrált le és fel, mint egy bakkecske, és estek le róla a legkülönbözőbb alkatrészek. Ennek ellenére második lett Schumacher, az esőkirály mögött.- És akkor következett Zeltweg... — Igen, tulajdonképpen ez erősítette meg bennem a tippet. Döntő volt lélektanilag az ausztriai futam, amikor két héttel Silverstone után — Michael valóban azt hitte, hogy összetörte a finn fiú lelkivilágát. Tévedett. Häkkinen túltette magát a brit versenyen, és hosszú körökön keresztül száguldott, centiméterekkel a tűzpiros Ferrari előtt. Mindenki, más elengedte volna, vagy hibát követett volna el, ugyanis Schumacher centiméterekkel valakinek is a hátsó szárnya mögött — meglehetősen ijesztő látvány. Mindenkinek, csak Mikának nem! Akkor éreztem úgy, hogy nincs megilletődve nagy német riválisától. Hogy Sumacher a Hunga- roringen zseniális volt, ahhoz nem fér kétség, de pár héttel később a Luxemburg Nagydíjon a Ferrari-csapat taktikáját átvéve, Häkkinen a McLaren/Merce- desben jól elverte! Emlékeznek még Michael arcára a dobogón, amint ott állt a második helyen, nagyon maga alatt? Azt hiszem, ott érezte először, hogy kicsúszik a kezéből a világbajnoki cím.- Térjünk vissza a szezonzáróhoz. — A Ferrari-csapat taktikai tárgyalásai három napon át tartottak. Mint Eddie Irvine később elmondta, minden benne volt a forgatókönyvben, csak az nem, hogy Schumacher az utolsó sorból rajtol! Hogy miért nem nyert volna így se, úgy se? Rémesen egyszerű. Mika autója tökéletesen ment az első perctől az utolsóig, és Eddie Ferrarija egy másodpercig sem fenyegette. Tehát még abban az esetben is világbajnok lett volna Häkkinen, ha Schumacher az élről indul, és ő csak követi szépen körbe-körbe. A tévében is elmondtam, hogy nagyon örülök Mika győzelmének, annak ellenére, hogy Schumacher — főleg esőben — verhetetlen, és főleg, ha nem rohan bele valakibe hátulról, mint Spanyolországban. A német fiú már volt kétszer viágbajnok, Mika még soha. 1995-ben valóban a halál széléről jött vissza, és volt bátorsága visszaülni a világ leggyorsabb vesenyautójába. Óriási szerepet játszott ebben felesége, Erja, aki végig ápolta és a McLaren csapatfőnöke, Ron Dennis, aki szinte apai módon törődött vele, mondhatnám, babusgatta, amire a nagyon beteg versenyzőnek óriási szüksége volt. Erja! Ron! Valamennyi magyar szurkoló nevében köszönjük! — Mi pedig a beszélgetést. (fábián) FOTÓ: SUCH TAMtó
