Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07-08 / 261. szám
Adásra várva Kiss László, a „helybéli szobrász” és Gedeon József, a Várszínház igazgatója (előtérben). Hátul: Ördögh Csilla műsorvezető A Szülőföldem mumusa A legemlékezetesebb bakijuk Hans Becknek, az Európai Unió magyarországi nagykövetének nevéhez kötődik — mármint a Petőfi Rádió Szülőföldem szép határa című műsorának. Valaha készült egy „konzerv” interjú Beck úrral, melyet ügyesen felkonferáltak, aztán helyette valami egészen más anyag szállt az éterbe. Azóta a Békésben is közkedvelt Hans Beck nevét — babonából — csak az adások után merik megemlíteni a stáb tagjai. Az országjáró műsor 30. adása szombaton Gyuláról jelentkezett. A 12 tagú stáb 24 kávéval indította a reggelt, ilyenkor még az is mérgezi magát, aki egyébként nem. A műsor- menethez két óránként újabb kör koffein, rengeteg „pogi” és több liter ásványvíz dukál, kilenctől délig. A kezdésben nincs semmi rendkívüli, Ördögh Csilla és Bállá Ferenc műsorvezetők együtt éneklik a szignál-dalt, és kezdetét veszi a műsor. A „legkisebb” hely, ahonnan jelentkeztek, a Hortobágy volt. Telefonvonal nélkül, a nemzeti park bejáratánál álló csárdából bonyolódott a szülőföldem adása. A stáb kempingágyakon aludt. A legnagyobb bulit Sopron jegyzi, ahol egy szállódatu- lajdonos fogorvost a rendelőből szólítottak ki, beengedné-e a műsort a hoteljébe. Gyulára személyes kapcsolatokon keresztül jutottak el, és természetesen Bencsik Katalin személyében tőzsgyökeres Békés megyei tagja is van a stábnak. Katalin gyártásvezetőként telefonál, szervez, megszűri, ki adható adásba és ki nem. S persze néha besegít a kábelezésbe. Előfordult már, hogy az utolsó pillanatban sikerült összedugnia a kábelt a mikrofonnal. Ahogy kész volt, már indult is az adás. Miért szereti csinálni? — kérdeztük a „közgázt” végzett lányt. — Mert mindig történik valami — válaszolta — és a legszebb, hogy együtt, egymásért dolgozik a csapat. Ez meg is látszik a műsor sikerén, hiszen — mivel rajta vannak az Interneten — még Oslóból Is hívják a Szülőföldemet. K. A. Hányszor támadt ten fiad...? Petőfi Sándorral egy esztendőben, a tetőződő nemesi ellenállás idején, 1823-ban született a magyar hazafias költészet egyik legszebb, legfelemelőbb alkotása, a Himnusz (Hymnus). Az alcím (A magyar nép zivataros századaiból) népivé és nemzetivé teszi, a nyomtatásban először 1829-ben megjelent verset. A költeményben közösségivé válik a panasz, az emlékezés, a fohász és a fájdalom. Dallamot 1844-ben Erkel Ferenc komponált a Himnuszhoz. Azóta az érző magyar ember legszentebb imájaként énekli nemzeti dalunkat. Mostanában megye- szerte elterjedt a hír — s nem éppen dicsérőleg —, hogy van azért, akinek manapság gondja akad a Himnusz-szal. Pallag László békési kisgazda honatya, énekelhető himnusz elkészítésének gondolatát „dobta fel”, október 9-én, Tótkomlóson. „Azt hiszem kezdeményezhetjük képviselőtársaimmal, hogy olyan Himnusz készüljön, amit az emberek is énekelni tudnak a zenekarral együtt. Ez a Himnusz azért íródott ilyen magas hangnemben, hogy az emberek ne tudják gyakorolni, ne tudják énekelni, hátha leszoknak róla. De hála Istennek, az eltelt ötven év ezt nem eredményezte” — mondta Pallag László országgyűlési képviselő, a Fidesz, az MDF, az FKGP és a Kisbirtokos Szövetség által rendezett választási nagygyűlésen, közel 150 ember előtt, közvetlenül a Himnusz elhangzását követően. (A naggyűlésen képviselőként Pallag László mellett dr. Varga István és dr. Dancsó József országgyűlési képviselő vett részt.) Pallag László akkori szavai szerint a Himnusz ugyan nagyon szép szerzemény, de komoly kórusmű, és az emberek nem tudják énekelni. Minthogy az állítás forrása hitelesnek tekinthető, nem maradt más hátra, mint megkérdezni a legérdekeltebbet, Pallag Lászlót. — Tényleg új Himnuszra gondolt? — Dehogy! — szaladt ki belőle némi indulattal. — Arról volt szó Tótkomlóson, hogy a kazettán, a lemezen nagyon magas hangnemben hangzik el a Himnusz. Azt .kívánom javasolni, hogy szimfónikus zenekarral vegyék fel ismét, de úgy, hogy az emberek el is tudják énekelni. Hozzák közelebb az átlagemberhez! Nem mondom, szépen énekli a kórus, de az átlagember csak mélyebben tudná. Kisgazdagyűléseken én nem is engedem, hogy játsszák, csak énekeljük, zene nélkül. Szerintem azért készült el a rendszer- váltás előtt így a lemez, hogy az emberek ne akarják elénekelni, ne is legyenek rá képesek. * Magunk abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 1988. augusztus 20-ájának előestéjén, Erkel Ferenc gyulai szobra előtt a tűzoltóság hivatásos fúvószenekarának előadásában, Mossóczy Vilmos vezényletével hallhattuk a Himnuszt abban a formában is, ahogyan Erkel megkomponálta. Kétségtelen, később hozzányúltak — de még a múlt században. Már csak az a kérdés, vajon mi oka lehet annak, hogy a közvélemény ilyen élénken érdeklődik Pallag László megnyilvánulásai iránt? Ez nekünk magas, mint Pallag Lászlónak a Himnusz hangneme volt Tótkomlóson. Both Imre—Kiss A. János Osztozkodás A békéscsabaiak kedvenc társasjátéka e napokban annak latolgatása, kik lesznek az alpolgármesterek. Úgy tudjuk, a főállású alpolgármesteri helyet az MSZP-s Szilvásy Ferenc tölti majd be, s mellette — úgymond — a jobboldal is teret kap: társadalmi megbízatásként alpolgármesterkedik a jövőben a fideszes Végh László és a kisgazda Hanó Miklós — mindketten országgyűlési képviselők. 00 1998. november 8. Világjárás helyben Láttam Genfet egy tévétorony tetejéről, a Niagara vízesést, Norvégia és Lengyelország fővárosát, New York és Los Angeles filmekből ismert hímeves utcáit. A vüág- járás könnyen ment. Megspóroltam több ezer kilométert, szállás- és utazási költséget. Tulajdonképpen nem csináltam semmit, csak bámészkodtam a Prakticomp gyulai központjának kirakata előtt, ahol négy monitoron a Föld különböző helyei láthatók — ugyanabban a pillanatban. — A világ nagyobb városai már üzemeltetnek olyan kamerát, amely folyamatosan küldi képeit az Internetre — mondja Hack István ügyvezető. — Ez kitűnő reklám az adott helynek, turisztikai szempontból máris könnyebben „eladható”, de ezen kívül is számos előnye van. Tavaly a wittenbergi polgár- mester dicsekedett azzal, hogy a hivatalában felszerelt kamera segítségével ő akár Békéscsabáról meg tudja mondani, melyik kollégája tartózkodik benn a munkahelyén. Az nem derült ki a történetből, hogy a „lógós” munkaerő mennyire örült a műszaki fejlődés ilyen magas fokának... Békés megyének egyelőre nincs még web-kamerája, a nagy sávszélességű összeköttetés ára évi egy-két millióba is kerülhet. Pedig milyen szép lenne, ha például a csabai Andrássy úton kihelyezett objektív segítségével idegenbe szakadt hazánkfiai naponta nyomon követhetnék, hogy mi történik az óhazában. Baracsi M. Elszabadult egy oroszlán? Mindenféle óvintézkedés nélkül került a megyeszékhely főutcájára egy jól fejlett oroszlán. Nem zárták ketrecbe, és még csak láncra sem fűzték. Első ránézésre semmi furcsa nem volt rajta, bár a viselkedése kissé különösnek tűnt. Integetett a járókelőknek, és időnként rázta a csípőjét. A mellette álló fiatalember vadász lehetett, mert az embereknek szegezte „fegyverét”. Ezt egy toll képviselte, mellyel a következő kérdésre érkező válaszokat jegyezte fel: — Van-e Önnek valamilyen biztosítása? A megszeppent járókelő félve az oroszlánra tekintett, s fejében a „Vajon evett ez ma már?” kérdése fogalmazhatódott meg. A végkifejlet minden esetben szerencsés kimenetelűnek bizonyult: az oroszlán ugyanis plüssből volt... B. M. A békéscsabai ifjúsági házban zajló Diákönkormányzatok Országos Találkozójának „zsebmédia” szekciója látogatott el tegnap tapasztalatcserére a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségébe. Az ifjú újságírók a fotólaborban a digitális kameránkat is letesztelték, mely őket is megörökítette. Ilyenkor lehet nosztalgiázni, jókat beszélgetni, feleleveníteni a régmúlt közös élményeit, a vörös kakassal vívott pusztító „kalandokat”. Ilyenek az orosházi „nyugdíjas tűzoltós” találkozók. Az orosházi tűzoltók idén is megvendégelték idősebb, egykori munkatársaikat és családtagjaikat a gyopárosi pihenőházban, ahol közel 100-an(!) hallgatták meg pénteken délelőtt a városi parancsnok, Kiss József alezredes köszöntőjét. (cs) Lottószámok Az 5-ös lottó nyerőszámai: 29, 39, 51, 64, 82. A Jokerszám: 846824. A 6-os lottó nyerőszámai: 4, 6,15, 21, 23, 43. A pótszám: 32. I Hideglelés? A képen balról jobb (oldal) ra: Hi- ■ deg András (MSZP), Hanó Miklós, s a fázó- Hk san köhögő Végh László „Tüzes” nap Orosházán!
