Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-12 / 239. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. október 12., hétfő Fórum, (ö) A Gyulai Alkotókor és a Gyulai Protestáns Kör fórumot rendez az egyházak, a kultúra szerepéről a város életében. Az október 13-án, kedden 17 órakor a Mogyoróssy János Könyvtárban kezdődő fórumon a polgármesterjelöltek ismertetik programjuk e témára vonatkozó részét és válaszolnak a kérdésekre. Választás, (z) Kerekes Imre Györgyné, a békéscsabai 4. számú választókörzet — a város felől a Lencsési út jobb oldala — munkáspárti képviselőjelöltje október 14-én, szerda este hat órakor a Lencsési lakótelepen, a Réti vendéglő emeleti termébe választási beszélgetésre invitálja az ott lakókat. A házigazda, szakemberek meghívásával, egyebek között fő témának szánja az egészségügyet, a lakótelep fiatalságának szervezett sportolását, szabadidejének hasznos eltöltését, s nem utolsósorban a közbiztonságot. Egy jelölt. (1) Kunágo- tán nem lesz nehéz a szavazók dolga az önkormányzati választáson, hiszen Pápai Zoltán az MDF, SZKGP, Ipartestület és Gazdakör jelölésével egyetlen várományosa a polgármesteri posztnak. A település 11 képviselői helyére 27 jelölt adta le határidőre a jelöléshez szükséges kopogtatócéduláit. őszi tárlat, (r) Az I. Gyomaendrődi Őszi Tárlatot megnyitó ünnepséget ma 16 órakor tartják a Katona József Művelődési Központban. Az október 22-ig nyitva tartó kiállításon a város alkotói mutatkoznak be zsűrizett munkáikkal. Horgásztónak. (r) Az illegális szeméttelep rekultivációval rendezett területén pihenőparkot hoz létre Bé- késszentandrás. A terület kikotort medrű bányatavát hasznosításra meghirdette az önkormányzat. A horgászati hasznosításra jelentkező vállalkozó pályázatáról csak akkor döntenek, amikor pontosan ismerik majd a bányató halászati jogával kapcsolatos szabályozást. „EGY TITOK A HÁZASFELEK KÖZT RÁKFENE A HÁZI BOLDOGSÁGON.” (Vajda) Félmilliárdos beruházás Gyulán Naponta 10 ezer 500 köbméter tiszta víz a telepről A több mint félmilliárd forintos beruházásról 1993-ban határozott a gyulai önkormányzat. Az 560 millió forint felét pályázati pénzből, a többit saját erőből biztosította a város — tájékoztatta a Gyulai Közüzemi Kft. által szervezett szombati nyílt nap résztvevőit Kneifel Ferenc ügyvezető igazgató. Az új szennyvíztisztító telep bemutatását Virányi István üzemvezető vállalta magára, aki többek között elmondta, hogy a telep összterülete 200 hektáron húzódik, ebből 134 hektár erdőség. A próbaüzem tavaly októberben kezdődött és néhány héttel ezelőtt ért véget. — Nyugodt szívvel elmondhatom, jelenleg minden olyan paramétert teljesíteni tudunk, melyeket a környezetvédelmi hatóságok előírtak — hangsúlyozta az üzemvezető. Miközben a nyílt nap résztvevői bejárták a telepet, kiderült, hogy napi kapacitása 10 ezer 500 köbméter. A zavartalan működést 28 munkatárs biztosítja, laboratóriumot helyeztek üzembe ahhoz, hogy a szigorú hatósági előírásoknak megfeleljenek. A kivitelező cég képviseletében Puskás Lajos kiemelte, hogy 15 hasonló beruházás áll a hátuk mögött, a gyulai szennyvíztisztító azonban közöttük a legnagyobb és a leginkább európai színvonalú. Bár Gyulán sok kétely övezte a beruházás létjogosultságát, Puskás Lajos szerint jól döntött a városvezetés akkor, amikor az új technológia mellett tette le a voksát és nem a régit újította fel. Szükséges volt az új szennyvíztisztító beruházás vagy sem? A végeredmény keveseket érdekelt ezen a szombaton délelőt- tön. Kocsány Roland A képírástól az írásképig — A képírástól eljutottunk az írásképig. A Gutenberg-galaxis digitális lett, mégis forog tovább — mondta a XI. Országos Tervező Grafikai Biennálé megnyitóján szombaton a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Molnár Gyula, a Magyar Iparművészeti Főiskola Vizuális Kommunikációs Tanszékének vezetője. — Lezárult egy korszak és egy új világ veszi kezdetét, a vizuális megjelenés üzenet lett, a betű, a tipográfia maga lett a kép — hangzott el. Az idei biennálé — melyen 1996 és 1998 között készült alkotásokkal vehettek részt a művészek — alapgondolatát talán éppen ezért a „Kommunikációs irányzatok a XXI. század küszöbén” címmel jegyezték. A biennálé pályaműveit nemzetközi zsűri — Molnár Kálmán, Sanja Rocco, Szepes Hédi, Mózemé Lőcsy Ágnes, Jaroslaw Jasinski, Gyárfás Gábor és Molnár Gyula — bírálta el. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fődíját Rozmann Ágnes; Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fődíját Lázár Szilvia; Békés Megye Képviselőtestülete Önkormányzati Hivatala díját Molnár Krisztina; a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját Raszler Tibor; a Magyar Reklámszövetség díját Czakó Zsolt; a Konecsni-díjat Máté András nyerte el. A kiállítást Szepes Hédi művészettörténész rendezte. A biennálé november 15-éig látható. k. A. Ünnepség a csabai MÁV-diákotthonban — A vasút mindig is kiemelt figyelmet fordított alkalmazottai szociális ellátására. A vasúti őrházak lakást biztosítottak, a városban tanuló vasutas családok gyermekeinek és a balesetben elhunytak árváinak részére pádig árva- és nevelőotthonokat működtetett, a vasútmondta Szabó Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának vezetője szombaton Békéscsabán, a „Vasút a gyermekekért” Alapítvány Békéscsabai Diákotthona 50 éves fennállása tiszteletére rendezett emlékünnepségen. A diákotthont Csíkhelyi Béla főintéző kezdeményezésére, a jövőre 100 éves alföldi gazdasági vasútvonal igazgatósági épületében helyezték el 1948-ban. Alapításakor nemcsak diákotthonként, hanem árvaházként is működött. A hétvégi ünnepségre nemcsak a régi diákotthonosokat, hanem a szegedi, kaposvári és kőszegi testvérintézményeket is meghívták. A megemlékezések a Vasutas Fúvószenekar és a diákotthon majorette-csoportjának előadásával kezdődött, majd emléktáblát és Csíkhelyi Béla mellszobrát avatták fel. A diákotthon életét kiállítás mutatta be. Az emlékünnepséget csoporttalálkozók, díszvacsora és ünnepi bál zárta, (y) A diákotthon majorette-csoportjának bemutatójával kezdődött az emlékünnepség fotó: such tamás _____________VÉLEMÉNYEK_____________ H ogyan rendőrtelenítsünk? Olvasom a hírt: az ercsi rendőrőrs munkatársai azon gondolkodtak a napokban, hogy mindannyian beszüntetik a munkát, elhagyják az őrsöt. Előzmény: az egyik helybeli roma család feje bejelentést tett, miszerint a zsaruk rendszeresen bántalmazzák, fenyegetik övéit. A vád szerint az a cél, hogy elüldözzék a romákat. A hír szerint Ercsiben két roma család garázdálkodna, ha a rendőrök hagynák őket. Mivel azonban nem hagyják, az egyik „érintett” az ügyészséghez és roma jogvédő szervezetekhez fordult. A rendőrök pedig tehetetlenségükben azt fontolgatták, nem mennek ki járőrözni többet. Mert az érem másik oldalához az is hozzátartozik, hogy a zsaruk házának ablakát rendszeresen beverték, gyermekeiket megfenyegették. Nyilván nem azok a romák, akik maguk is rendre, nyugodt településre vágynak ott, Ercsiben. Az eset után a rendőrök mégis felvették a szolgálatot. Felettesük erősítést, az egyik helyi roma szervezet pedig párbeszédet ígért a problémás családokkal. Az ügyészségi vizsgálat természetesen tovább folyik. Ha az ercsi zsarukat hozzák ki sárosán, felelősségre vonás lesz a folytatás, ha a vádak bizonyulnak alaptalannak, rágalmazás miatt a roma családfő ellen indul eljárás. Az Egyesület Államokban az O. J. Simpson per után (a fekete bőrű sportolót és filmszínészt felesége és barátja meggyilkolásával vádolták, majd felmentették, többek szerint azért, mert fekete volt) az egyik újságíró írta le egy lapban: az utcán találkozott egy színes bőrű fiatalemberrel, aki „I love O. J.” feliratú pólót viselt. — Nem vagy te egy kicsit rasszista? — kérdezte az újságíró. — Én megengedhetem magamnak — felelte a fekete férfi. Kérdés persze: a rasszizmus megengedhető-e bármelyik többség vagy kisebbség számára is? Kovács Attila Középszőnyeg Aratáskor azt találtam írni e hasábokon, hogy az átalakult és jelentős részben mezőgazdasági szolgáltatásokból élő szövetkezetek olyan képződmények, ahol senkit sem érdekel, mennyit terem a föld, milyen áron és milyen minőségben. A visszhangból ítélve alaposan elvethettem a sulykot. Lapunkban is megjelentettük azt az olvasói levelet, amely „rosszindulatúnak” minősítette eszmefuttatásomat. Másoktól hallottam, hogy egy gazdasági kiadványban újraközölték írásomat, s abban is csípős megjegyzést fűztek hozzá. Az írásbeli megnyilatkozásoktól függetlenül is érzékelhettem, hogy igencsak mellékalapáltam. Jó ismerőseim (gyermekkori barátom, iskolatársam vagy akikkel munkám során, újságíróként kerültem kapcsolatba) megorroltak rám. Azt hiszem, jogosan, mert saját (gazdálkodói!) tapasztalatom alapján, igaztalanul általánosítottam. Tudom, és az előző cikkem írásakor is tudtam, hogy a talpon maradt, jelentős szakmai tőkével rendelkező téeszek nélkül a jelenleginél is működésképtelenebb lenne a magyar mezőgazdaság. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, amit a tárca első embere mondott a hétvégén Ambrózfalván: a külső üzletrésztulajdonosok helyzete jogi képtelenség. Mások tulajdonával felhatalmazás és ellenszolgáltatás nélkül, kénye-kedve szerint ne rendelkezzék senki! A megoldás évek óta késik. A miniszter ennek az ügynek is szeretne pontot tenni a végére. Ha jól értettem, úgy, hogy minden külsős kivehesse a vagyonát. De miben fog az megtestesülni: néhány négyzetméter betonútban, egy traktorkerékben, egy fél telefaxban vagy pár ezer forintban? Vegyük a legkedvezőbb esetet, azt, hogy pénzzel megváltják az üzletrészeket. Lesz belőlük a városban középszőnyeg, televízió, rezsiköltség, ajándék az unokáknak, és így tovább. Külön-külön jelentéktelen tételek. Együttesen viszont ki tudja, hány milliárdra rúgnak? S ezeket a milliárdokat is a földből, a vidékből kell kipréselni. Ménesi György Rablót keresnek Emléknap a megyei kórházban Három jelölt vitája Szeghalmon A Békéscsabai Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytat rablás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen, akik a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy 1998. október 10-én 21.00 óra körüli időben behatoltak a Békéscsaba Csányi u. 2/A. szám alatti házba. A házban lakó M. Istvánt és feleségét elkezdték bántalmazni és tőlük pénz követeltek, a sértettek lakásán kiterjedt kutatást végeztek. Ennek során eltulajdonították M. Istvánná fekete bőrből készült pénztárcáját és 5000 forint készpénzt. Az elkövetők személyleírása: Az egyik személy: kb. 18 év körüli, 160-165 cm magas, vékony testalkatú, vékony hangú, fehér bőrű férfi. Rajta világoszöld színű kapucnis felsőrész és ugyanilyen színű nadrág volt. A másik személy: kb. 20 év körüli, 170 cm magas, átlagos testalkatú férfi. Rajta sötét színű dzseki és ugyanolyan színű nadrág volt. A két személy a magyar nyelvet törve, akcentussal beszéli, feltehetőleg külföldi állampolgárok. Aki a megjelölt személyekkel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, illetve a fenti időpontban a helyszín közelében tartózkodott és bárminemű információval rendelkezik a fenti bűncselekménnyel, illetve a megjelölt személyleírású személyekkel kapcsolatban, az kérjük jelezze személyesen a Békéscsabai Rendőrkapitányságon, vagy a 107-es segélykérő telefonszámon, vagy bármely rendőri szervnél. Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban pénteken rendezett Pándy-emléknap keretében táblát avattak a pszichiátriai épületben. Dr. Baly Herminára, aki 1976 és 1985 között a kórház III. pszichiátriai osztályát vezette, dr. Vincze Gábor osztályvezető főorvos emlékezett. A főorvosnő nevéhez fűződik a megyei ideg- és alkoholgondozói hálózat megteremtése, a gyermekpszichiátriai ellátás megszervezése, a Pándy névfelvétel kezdeményezése. A Magyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja volt, most lenne 70 éves. Felavatott emléktáblájával szemközt áll dr. Pándy Kálmáné, a kórház névadó osztály- vezető főorvosáé, aki a korszerű elmegyógyászat egyik úttörője volt. A konferenciateremben folytatódó ünnepségen mindkettejükre emlékeztek. Dr. Szabó József (idegsebészet) adjunktusi kinevezése után Mihucza József, a kiemelten közhasznú Pándy-alapít- vány kuratóriumának elnökségi tagja adott tájékoztatást a díjazott pályázatokról és a vagyoni helyzetről, amely most 6,3 millió forintot jelent. Ezután átadták a Pándy nővér címeket: Elekné Kiss Barbara szakápolónőnek (onkológia), Ficzere Ferencné kórházi közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek és Focht Anita szakápolónőnek (érsebészet). A Pándy- emlékérmet dr. Svékus András, a gyermekosztály főorvosa nyerte el: nevéhez fűződik az organikus gyermekneurológiai rendelés, az EEG- és az ultrahang-laboratórium létrehozása. Az emléknap faültetéssel és dr. Aranyosi Margit emléktáblájának megkoszorúzásával zárult. Sz. M. Ha indulatok nem is, de viták azért voltak azon a nyilvános fórumon, amelyen csütörtök este Szeghalom három polgármesterjelöltje: dr. Farkas József (Együtt Szeghalomért Egyesület), Fekete László (Fidesz-MPP) és Kosaras Béla (MSZP) ütköztette nézeteit. — Ha a két polgármesterjelölt ékesszólás helyett konkrét számokat is megfogalmazott volna, egyszerűbb lenne vitatkozni — fogalmazott Kosaras Béla, a másik két jelölt programjára reagálva. Ám dr. Farkas József úgy vélte, ők csak akkor tudnának a kasszába belelátni, ha átvennék a város vezetését. Dr. Farkas és Fekete főleg azért támadta a város hivatalban lévő polgármesterét, mert az a város mellett gmk-ját is vezeti. Ráadásul, ez a gmk az önkormányzat felé is dolgozott. A megszólított azzal védekezett, hogy az első ülésen a képviselő-testület engedélyezte számára, hogy megtartsa a gmk vezetését is. Kiderült az is: a város jelenlegi vezetése és a két, most első alkalommal induló jelölt sok mindent másképp lát. Például Kosaras a gimnázium tetőtérbeépítésével oldaná meg az intézmény bővítését. Dr. Farkas József szerint viszont az épület falai nem bírnák el a tetőteret. Fekete László elmondta: a szociális támogatást differenciáltabban osztaná szét. Szorgalmazná a sportcsarnok építését. A térségi feladatokat is megőrizné. S azt is megjegyezte, reméli, a következő testület túlteszi magát a pártérdekeken, mert „nem az a fontos, hogy ki milyen színű gatyában fut, hanem az, hogy milyen gyorsan szalad”. Magyari Barna