Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-30 / 254. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. október 30., péntek Körös-vidéki Zsaru Ahol a zsaluzóléc terem Közös lónak • •• (cs) Volt közös képviselőjük ellen tet­tek feljelentést egy orosházi lakóépület polgárai. K. Z. ugyanis a lakók által befize­tett közös költséggel, az 1 millió 282 ezer 862 forinttal nem tudott elszámolni, azzal sajátjaként rendelkezett. A sorompó lelkét, (c) Békéscsabán, az egészségbiz­tosítási pénztár udvaránál lé­vő elektromos sorompó vil­lanymotorját lopták el isme­retlen tettesek október 19-ére virradóan. Az okozott kár 370 ezer forint. Tévés betörés, (i) Októ­ber 22-ére virradóan ajtóbefe- szítés révén ismeretlen tettes behatolt a körösladányi mű­velődési házba. A betörő egy Simens típusú színes televízi­ót vitt magával, amely értéke 50 ezer forint. Megfojt fúró. (c) Sza­badkígyóson, a Medgyesi út 2. szám alatti gépjárműjavító­műhelybe tört be ismeretlen tettes október 19-ére virradó­an. Villanyfúrót és kéziszer­számokat zsákmányolt, a kár 100 ezer forint. Hajnali tolvaj, (cs) Már a kerítések sem a régiek Oros­házán! Az Eötvös utcában lé­vő élelmiszerbolt dróthálóval elkerített területéről ugyanis október 22-ére virradóra (a kerítés kivágásával) valaki el­lopott 20 darab literes tejet, 10 darab félliteres tejet és 10 da­rab tejfölt. A hajnali tolvajnak vajon a gyomra korgott? A Mezőhegyesről Battonyára vezető úton szolgálatot teljesí­tő határőr páros a közelmúlt­ban feltartóztatott egy sze­mélygépkocsival közlekedő mezőhegyesi lakost. Az indok: a jármű csomagtartójában faj­tabemutató táblákat találtak. A helyszínre hívott rendőrrel a gépkocsi tulajdonosa, O. M. közölte: az intézkedésre okot adó tárgyakat a 48-as tábla melletti erdősávban találta, s azok tartóléceit az otthoni épít­kezésnél a zsalu kitámasztására kívánta felhasználni. A nyomozás során a Ménesbirtok Rt. ágazatvezető­A skorpiók fürgeségével vet­te az irányt az árokparti fák­nak az a svájci állampolgár, aki október 23-án éjjel önka­ramboljának lett szerencsés áldozata. Áldozatról talán túlzás is beszélni, hiszen az úr sértetlenül megúszta a ka­landot, ám autója, a Ford Skorpió itt is, ott is megron­gálódott. Az Orosházi Rendőrkapitány­ság munkatársai a helyszíni vizsgálódás befejezése után tá­voztak a Kaszaperi útról, a külföldi állampolgár a gépko­csit a Hotel Alföld parkolójá­ban állította le, majd az infor­mációk szerint elhagyta az or­szágot. Nem is lenne semmi érde­je elmondta, hogy kb. egy hét­tel korábban összesen 38 db táblát vittek a répaföld végébe, de a rossz időjárás miatt nem tudták megfelelően kihelyezni őket. Néhány nap múlva észlel­ték eltűnésüket. A házkutatás során a rend­őrök megállapították: O. M. va­lóban a fajtabemutató táblák lé­ceit használta az építkezésen az alap zsaluzatának kitámasztásá­ra. Az igazoltatását megelőző napokban 22 db-ot tulajdonított el, a gépkocsijában pedig 16-ot találtak. A feliratos részeket le­szerelte, és két zsákban kivitte őket a kanális partjára. Beis­kesség a dologban, ha a négy­kerekűt lezárta volna, vagy a benne lévő nem kevés holmit biztonságosabb helyre teszi (lehet, hogy Svájcban nem di­vat „csórelni”?). Ám a rend­őröknek szemet szúrt a hátra­hagyott autó, ezért bevontatták a kapitányság udvarára, majd értesítették a vámosokat, mert a gépkocsiban több Sony, Hitachi, Philips márkájú tele­vízió, rádió, CD-lejátszó, hangfal, erősítő volt, de a leltár során találtak a táskákban lá­bast, paplant, bőrkabátot, haj­szárítót, 8 liter étolajat, tányé­rokat. Nem tisztázott még, hogy ez a sok holmi vámáru-e, netán az úti poggyász része. cs. i. merte, hogy a táblákat ő rejtette el az erdősávban, majd azt is megmutatta, hová helyezte el a két zsákot. A gépkocsiban és a zsákokban lévő táblákat a rend­őrség lefoglalta; O. M. tettének elkövetési értéke 183 ezer fo­rint. (A címfestők 3300—3500 Ft-ért készítenek egy-egy ilyen táblát, s ehhez számítandó még a lécek és a csavarok ára, vala­mint a munkadíj.) Kiss László őrnagy, a me­zőhegyesi rendőrőrs parancs­noka az eset kapcsán kiemelte a határőrök és a vagyonőrök je­lentős szerepét az ügy felderí­tésében. (gh) Vendégmunkások Kávét és illatszereket próbált meg „kivarázsolni” két hölgy október 20-án, a délutáni órákban a békéscsabai Spar áruházból. A biztonsági őr azonban rajtakapta a püspök­ladányi illetőségű „vendég- munkásokat”, így azok bentragadtak az üzletben. Ez­tán „lépett” az ügybe a rend­őrség, igazoltatták a hölgye­ket, majd ezt követően gépko­csijukat vizsgálták át. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a két személy nem a Spar áruházban kezdte meg békéscsabai működését. Az autóban ugyanis a rendőrök mintegy 100 ezer forint érté­kű árut találtak, és nehezen el­képzelhető, hogy a két püs­pökladányi nő mindehhez pénzért jutott hozzá. (c) A svájci balesetes titka Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan készülnek idén a halottak napjára? Perger Antal- né, 47 éves szarvasi nyug­díjas: — A készü­lést azzal kezd­tem, hogy rendbe tettem a hozzátartozók sírhantját. A közeli hozzátarto­zók sírjára selyemvirágot vettem. Ezek tartósabbak, a fagyban to­vább szépek maradnak. A távo­labbi hozzátartozók sírjára né­hány szál élő virágot viszek. Szá­momra ez az ünnep, a halottaink- ra való emlékezés az idő múlásá­val semmit nem veszített a jelen­tőségéből, sőt, amióta közeli hozzátartozómat elveszítettem, csak erősödött ez az érzés. Bencsik János, 52 éves szarva­si kertész: — A csalá­dunk mindig is ügyelt rá, hogy halottak napjá­ra szép legyen a hozzátarto­zók sírja. A múlt héten a békés- szentandrási és a szarvasi teme­tőben rendbe is tettük a hanto­kat. A virágokat szombaton visszük ki és ekkor égetjük a gyertyákat. A családban kisgyer­mek is van, s ő is velünk jön. A halottak napját fontos ünnepnek tartjuk, s figyelünk rá, hogy a családunk ifjabb tagjai is ráérez­zenek erre, s felnőttként tovább őrizzék a hozzátartozók emlékét. Kovácsné Szépvölgyi Mariann, 38 éves, szarvasi virágkötő: — A virág­boltban a ké­szülődést az árubeszerzés­sel szeptember elején kezdjük. Idén is a mohaalapú, szárazvi­rággal díszített koszorúk a leg­kelendőbbek. A koszorúkészí­téshez két hete láttunk hozzá. A vásárlók sokféle közül választ­hatnak, de egyedi megrendelést is vállalunk. Műanyag koszorút nemigen tartunk, a vendégkö­rünkkel sikerült a természetes alapanyagból való kötészeti munkákat megszerettetni. Dr. Kutas Fe- rencné, szarva­si gimnáziumi tanár: — A hozzá­tartozóink sír­ját, a hantok környékét egy hete rendbe tettük. A családunk szombaton viszi ki a két szarvasi temetőbe a virágot, s akkor gyújtunk gyertyát a sírokon. Fontosnak tartom ezt az ünnepet, s hiszem, hogy később sem veszít a jelen­tőségéből, hogy megmarad a méltósága. A családunk havon­ta kijár a hozzátartozók sírjá­hoz. (r) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Milyen körülmények között vesztette életét a rendőr törzsőrmester? Szabó András szülei nem nyugszanak bele a tragédiába A két évvel ezelőtti rejtélyes halálesetet a rendőr­ségi vizsgálatok mint öngyilkosságot zárták le. Szabó András szülei nem érik be az említett vizs­gálatok eredményével, harminckét éves fiuk ön- gyilkosságában sem hisznek. Szülei életvidám fiatalembernek ismerték. Nem képesek el­hinni, hogy önkezével vetett volna véget életének Idősebb Szabó András és Szabó Andrásné már tapasztalt nyilat­kozók. Nem bánnák, ha nem lennének azok. Kételyeikről legutóbb egy országos napilap és egy dél-alföldi hetilap írt. Az édesapa kezdi a beszélge­tést. —- Két rendőrtiszt, Bokor és Herber — a volt főnökei — hozta fiunk halálhírét. Ok a tra­gédia másnapján, 1996. szep­tember 15-én hajnalban lejöttek Battonyára, hogy tájékoztassa­nak bennünket. Azt mondták, tegnap, szombaton a fiunk ön- gyilkosságot követett el a pisz­tolyával, szolgálatteljesítés köz­ben Békéscsabán, a Szerdahelyi úton az Agroker parkolójában. Ám 16-án, hétfőn a békéscsabai rendőrfőkapitányságon Ábra- hám és Fülöp urak azt mondták, hogy az öngyilkosság itt a rend­őrségen, az autómosó mellett történt. Amikor mi megkérdez­tük, hogy most ki mond igazat, Fülöpék felrendelték a két főnö­köt, akik letagadták azt, amit vasárnap hajnalban mondtak nekünk. Azt mondták, a gyere­ket egy kollégája találta meg, a volánra bukva este nyolc óra­kor. Egy órakor állt szolgálatba. Hogy nem hallotta senki a lö­vést? Miért nem keresték? Egy rendőrjárőmek jelentési kötele­zettsége van. — Tőlünk — veszi át a szót az édesanya — csak azt kérdez­ték állandóan, hogy milyen volt a magánélete. A feleségétől el­vált, élettársával nem sikerült a kapcsolata. A rendőrtisztek kér­dései arra akartak bennünket rá­vezetni, hogy őmiatta lett ön­gyilkos. Nem tudjuk elképzelni. Bandi többször mondta itthon, egy nő miatt sem érdemes ön­gyilkosnak lenni. Hajlama lett volna rá? Se a férjem, se az én családomban nem volt öngyil­kos soha. A fiunk nem ivott. Mi nem depressziósnak, életvidám fiúnak ismertük. — A fiuk tévészerelőnek ta­nult, mindig az volt az álma. Azért ment el Békéscsabára közlekedési rendőrnek, mert Battonyán nem tudott megélni a szakmájából. — Panaszkodott itthon, hogy nagy a korrupció, de ő azt mondta, nem vesz részt benne. Nem szerette a sok papírmun­kát, az állandó jelentési kötele­zettséget. Egyszer ideges lett benn, belerúgott az ajtóba. Itt­hon is elmesélte, legalább el­mondtam a véleményem, mondta. A főnöke szerette, zászlósképzőre akarta küldeni, Bandi ennek örült, de az élettár­sa nem engedte. Az a nő állan­dóan beszámoltatta, percre pon­tosan otthon kellett neki lenni, ha csak negyedórát késett, már féltékenykedett, pedig úgy hír­lett, csalta is. Szerette a munkáját. A régi szakmájával sem szakított, is­merősöknek tévéket, rádiókat is szerelt. Halála napjának regge­lén is azzal kezdte a napot, hogy alkatrészeket vásárolt. — Volt még egy körülmény — veti közbe az édesapa —, ételmaradványokat találtak a garatban. Ennek a dokumentá­cióban semmi nyoma. Kérde­zem én, hogy lesz valaki ön­gyilkos evés közben? Nem be­szélve arról, ezt a gyerek itthon mesélte, egy akció során min­den társa kapott golyóálló mel­lényt, csak ő nem. Ezt még az élettársa is kifogásolta bent a rendőrségen. Esetleges öngyil­kosságának mikéntje is zavaros. Mekkora kaliberű fegyvert használt, miért nem vitte át a golyó a kocsi tetejét? Egyálta­lán hova lett, mert azt hallottuk, eltűnt. Nekünk nem engedték meg, hogy betekintsünk a hiva­talos jegyzőkönyvekbe, külön­féle dokumentációkba. Nekünk csak azt akarták bizonyítani, hogy a fiunk a rendezetlen ma­gánélete miatti elkeseredésében eltört, mint a bili füle, és ön­gyilkos lett. Ha ez igaz, akkor egy labilis idegrendszerű em­bert hogy engedhettek szolgá­latba lépni? — Meg azzal foglalkoztak — folytatja az édesanya —, hogy mennyi temetési segélyt utaljanak ki nekünk. Mintha rá lettünk volna szorulva. Az egyik nyomozó felírt egy szá­mot egy papírra, megmutatta a másiknak, mire az intett a fejé­vel, hogy ne annyit, erre emez ismét felírt egy összeget. Meg­alázó volt. Nem is fogadtuk el. — Ami még rejtély szá­munkra — gondolkodik el az édesapa —•, ha tényleg úgy csi­nálta, hogy a szájába vette a pisztolyát, és úgy lett öngyil­kos, a koponyáján, hol ment ki a golyó? A hozzátartozóink me­sélték, fiunk fejét megtapogat­ták a koporsóban és nem talál­tak lyukat sehol a koponyáján. Hol távozott koponyájából a golyó? * Fülöp István alezredes irodájá­ban fogad. —Mi az igazság? Hol történt a tragédia? A Szerdahelyi úton vagy a kapitányság udvarán, az autómosó mellett? — A mi jelentéseinkben a Szerdahelyi út soha nem szere­pelt. A rendőrség udvarán az autómosó mellett állt a kocsi, ott találta meg egyik munkatár­sa 1996. szeptember 14-én este. — Miért nem keresték? Dél­után egytől este nyolcig nem tűnt fel senkinek? — Miért nem keresték? Ott akkor fegyelmi mulasztás tör­tént. Az ügy ki lett vizsgálva. A mulasztókkal szemben fe­gyelmi felelősségre vonás tör­tént. — Igaz, hogy a garatban ételmaradványokat találtak? — Nézze, nem tudom, ez a hír honnan származik. Nem fe­lel meg a valóságnak. Ezt a helyszíni halottszemle és az or­vosi szakértői vélemény cáfol­ja. — Mettől meddig állt Szabó András pszichiátriai kezelés alatt? Önök tudtak róla? — 1995 decemberétől 1996 februárjáig állt pszichiátriai ma­gánkezelés alatt. Hangsúlyo­zom, magánkezelés volt, nem a rendőrség, nem a főnöke küldte. Halála napján szolgálatba lé­pett, felettesének nem jelentet­te, hogy problémája van, vállal­ta a szolgálatot. — Ha valóban itt az udvaron történt, miért nem hallotta sen­ki a lövést? — A szájába vette a pisz­tolyt. Úgy lőtt. Ez nem járt kü­lönösebb zajjal a szájüreg hang­tompító hatása miatt. — A szülők elmondása sze­rint, a hozzátartozók, amikor Szabó András a ravatalon fe­küdt, nem találtak semmiféle lyukat a koponyatetőn... — Felületesen vizsgálhatták meg. —A golyót hol találták meg? — A lövedékmagot 1996. szeptember 17-én, amikor a szemle folytatódott, a gépkocsi utasterének kárpitja fölötti me­revítőbe beágyazódva találták meg a kárpit megbontása után. — Elvált. Élettársi kapcsola­tot tartott fenn egy nála idősebb nővel. A rendőrség ezt milyen szemmel nézte? — Ez magánügy. Mi a csalá­di hátteret mélyebben nem vizs­gáltuk. Az államigazgatási eljá-. rás annak megállapítására irá­nyult, hogy valóban öngyilkos­ság történt-e, és egyértelműen kizárható a bűncselekmény el­követése a bekövetkezett halál­lal kapcsolatban. — Minden kérdésemre vála­szolt. Mégis rengeteg mende­monda kering. Mi lehet az oka? Miért nem találnak Szabó And­rás szülei nyugalmat? — Én a kollegáim nevében elnézést kérek a szülőktől, ha valaki félretájékoztatta őket. Megértem, hogy vannak kéte­lyeik. Életük értelmét, egyetlen fiukat vesztették el. Ha a halál­esettel kapcsolatban még sze­retnének valamilyen felvilágo­sítást, készséggel állok rendel­kezésükre. * A beszélgetés végén Fülöp al­ezredes kérésemre megmutatja az akkori tragédia helyszínét. Jelenleg egy behajtani tilos táb­la áll ott... Pánics Szabó Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents